Oroszország és Törökország ötszörösére növelte egyes acélfajták Európába irányuló szállítását – csökkentett áron.
A dömpingellenes vizsgálat eredményei szerint az Európai Bizottság úgy döntött, hogy vámot vezet be az Oroszországból és Törökországból származó korrózióálló acélra.
A vizsgálatot az Európai Acélipari Szövetség (Eurofer) felkérésére végezték el, amelynek tárgya különösen a horganyzott, magnézium és alumínium bevonatú hengerelt acél volt.
A magnyitogorszki kohászati üzemből származó fémre kivetett dömpingellenes vám 36,6%, a novolipecki kohászati üzemben termelt fémre 10,3%, a szeversztalira pedig 31,3%. A többi üzem által gyártott acélra 37,4%.
Az MMK török cég (MMK Metalurji) termékeire a vám 10,5%, a többi török acélgyártó esetébenpedig 2,4–11%.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Csaknem tíz százalékkal csökkent a világ acéltermelése novemberben az egy évvel korábbihoz képest a nemzetközi acélipari szövetség, a World Steel Association (WSA) adatai alapján.
A szervezet honlapján szerdán közölt adatok szerint a világ acéltermelése novemberben 143,3 millió tonna volt, 9,9 százalékkal kisebb a tavaly novemberinél.
Az idén az első tizenegy hónapban 1,753 milliárd tonna volt a világ acéltermelése, 4,5 százalékkal nagyobb a tavaly azonos időszakinál. A WSA 64 ország acéltermelőit fogja össze, tagjai a világ acéltermelésének mintegy 98 százalékát adják.
Afrika acéltermelése 37,4 százalékkal, 1,5 millió tonnára nőtt novemberben tavaly novemberhez képest. Az ázsiai és csendes-óceáni térség acéltermelése 15,5 százalékkal, 98,3 millió tonnára csökkent. A Független Államok Közösségéé (FÁK) 5,8 százalékkal, 8,8 millió tonnára, az Európai Unió termelése 3,7 százalékkal, 12,9 millió tonnára, minden más európai országé 4,4 százalékkal, 4,3 millió tonnára emelkedett. A Közel-Kelet acéltermelése 5,3 százalékkal, 3,8 millió tonnára esett, Észak-Amerikáé 9,3 százalékkal, 9,7 millió tonnára bővült, míg Dél-Amerika acéltermelése 3,5 százalékkal, 3,9 millió tonnára nőtt.
A világon messze legnagyobb acélgyártó Kína novemberi termelése tavaly novemberrel összevetve 22 százalékkal, 69,3 millió tonnára esett, a második legjelentősebb acéltermelő Indiáé ugyanakkor 2,2 százalékkal, 9,8 millió tonnára nőtt. A harmadik legnagyobb termelő, Japán acélgyártása novemberben 8 millió tonna volt, 10,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A sorrendben negyedik legnagyobb acélgyártó Egyesült Államok termelése 13,8 százalékkal, 7,2 millió tonnára emelkedett, az ötödik legnagyobb gyártóé, Oroszországé pedig 9,4 százalékkal, 6,5 millió tonnára bővült.
A sorban következő Dél-Korea acéltermelése 2,7 százalékkal, 5,9 millió tonnára nőtt, Németországé 0,3 százalékkal, 3,4 millió tonnára csökkent, Törökországé 6,1 százalékkal, 3,4 millió tonnára emelkedett, Brazíliáé 2,5 százalékkal, 3,1 millió tonnára bővült, míg a tizedik helyen álló Iráné 5,2 százalékkal, 2,7 millió tonnára esett.
A WSA számításai szerint tavaly 0,9 százalékkal, 1 milliárd 829 millió tonnára zsugorodott a globális acéltermelés. A legnagyobb acélgyártó Kína termelése ugyanakkor 5,2 százalékkal 1 milliárd 53 millió tonnára nőtt. Kína részesedése a világ acéltermelésében tavaly 56,5 százalékra emelkedett a 2019. évi 53,3 százalékról.
A World Steel Association kimutatása szerint 2019-ben 3,4 százalékra lassult a világ acéltermelésének növekedése a 2018. évi 4,8 százalékos bővülés után.
A transzatlanti együttműködés új korszakába lép az Egyesült Államok és az Európai Unió, miután sikerült megállapodásra jutni arról, hogy véget vetnek az acél- és alumíniumkereskedelemmel kapcsolatos vitáknak – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök vasárnap a G20-csúcstalálkozó utolsó napján Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével folytatott megbeszélése után.
A két vezető közölte, hogy véget vetnek az acél- és alumíniumkereskedelemmel kapcsolatos – még Donald Trump elnöksége alatt kialakult – viszálynak, és ígéretet tettek arra, hogy átfogó megállapodást fognak kötni a szektort érintő kérdésekben. Mindez egy megújult partnerséget jelez előre gazdasági és környezetvédelmi ügyekben – emelték ki.
A megegyezésről először szombaton tett bejelentést Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Katherine Tai, az Egyesült Államok kereskedelmi főképviselője és Gina Raimondo kereskedelmi miniszter. Ők annyit közöltek, hogy a pótvámokat előíró cikkelyt nem fogják teljes egészében megsemmisíteni, hanem előírják, hogy bizonyos mennyiségig vámmentesen lehet majd európai acélt és alumíniumot szállítani az Egyesült Államokba. Cserében azért, hogy az Európai Unió is eltörli az amerikai pótvámokra válaszul több száz termékre bevezetett védővámait, az Egyesült Államok vállalja, hogy az országba Európán keresztül kizárólag európai gyártású acélt fog importálni.
Donald Trump volt amerikai elnök 2018. márciusban rendelte el, hogy az acéltermékek behozatalára 25 százalékos, az alumíniuméra pedig 10 százalékos pótvámot vessenek ki. Az amerikai gazdaság érdekeivel és az amerikai nemzetbiztonság elsőbbségével indokolta döntését.
Joe Biden kiemelte: az acél- és alumíniumimportra kivetett amerikai pótvámok ügye miatt kialakult vita lezárása segíti a klímaváltozás elleni küzdelmet is, mert azzal megakadályoznák azt is, hogy a Kínában erőteljes károsanyag-kibocsátással előállított „piszkos acél” bejusson a piacaikra.
Az európai politikusoknak korábban nem gondolt engedményt kell tenniük, hogy lezárják azt a kereskedelmi háborút az Egyesült Államokkal, melyet még Donald Trump előző amerikai elnök kezdett.
Joe Biden hivatalba lépésekor Európában sokan abban reménykedtek, hogy az új elnök majd visszavonja az acélra és alumíniumra kivetett vámokat, erre azonban nem került sor a mai napig sem. Mostanra a politikusok kezdik belátni, hogy az EU-nak kell engednie a kölcsönös büntetővámokból, ha le akarja zárni a 2018 óta fennálló vitát. Ez persze annak is köszönhető, hogy az idő sürget: ha december elejéig nem lesz megegyezés, akkor az EU tarifái duplázódnak, ami veszélyeztetné a sikeres amerikai-európai kapcsolatokat.
Ráadásul Bidenen nagyobb a nyomás az acélipari dolgozók és a szakszervezetek oldaláról, így kisebb az esély arra, hogy az amerikai elnök lép az enyhülés felé, főleg a közelgő félidei választások előtt. Nyáron már Valdis Dombrovskis uniós biztos is optimistán nyilatkozott Washingtonban, elmondása szerint hasonló megállapodásban gondolkodnak, mint amilyet Mexikó vagy Kanada kötött az USA-val.
[type] => post
[excerpt] => Az európai politikusoknak korábban nem gondolt engedményt kell tenniük, hogy lezárják azt a kereskedelmi háborút az Egyesült Államokkal, melyet még Donald Trump előző amerikai elnök kezdett.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1633635840
[modified] => 1633574822
)
[title] => Megfutamodhat az EU az USA-val kezdett kereskedelmi háborúban
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=15792&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 15792
[uk] => 15818
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 15793
[image] => Array
(
[id] => 15793
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/acel.jpg
[original_lng] => 273492
[original_w] => 1125
[original_h] => 633
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/acel-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/acel-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/acel-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/acel-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/acel.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/acel.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/acel.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1633693516:3
[_thumbnail_id] => 15793
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 2686
[translation_required_done] => 1
[_oembed_49dedeb534dcb7dd068f19a631c2171b] =>
The actions I’m taking on supply chains are aimed at making sure you have what you need – whether that’s presents that arrive on time or a kitchen appliance. We’re working around the clock to speed things up.pres pic.twitter.com/DRIcLOQqYp
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
