Pizzaháborúként jellemzi az olaszországi helyzetet a Reuters hírügynökség, miután az olasz milliárdos, Flavio Briatore üzletember nekiesett a nápolyi szakácsoknak. A dél-olasz városban ugyanis, ahol a pizzasütés az UNESCO világörökség része, kifejezetten olcsón adják a finomságokat: az egyszerűbb pizzákért mindössze 4 eurót kérnek.
Az üzletembernek azonban nagyon nem tetszik ez az alacsony ár, hiszen saját éttermeiben jóval drágábban kapható a pizza. A spanyol sonkás feltéttel ellátott finomságot például 65 euróért lehet kapni, a fekete szarvasgombás pizzát pedig 49 euróért.
Négy eurós pizza, hát mi a fenét raknak ezekre? – tette fel a kérdést közösségi oldalán Briatore, aki még jobban nekiment a világörökség részét képező nápolyi pizzáknak, konkrétan paradicsomban ázó tésztatégláknak nevezte a helyi ételeket.
Az üzletembernek azonnal visszavágott a helyi szövetség vezetője, Sergio Miccu séf, aki szerint Briatora az olasz örökséget árulta el kijelentéseivel.
A pizzák több generációt etettek már, többek között háborúk és kolera idején is – írta közleményében.
Egy másik híres pizzaszakács, Gino Sorbillo pedig Briatore kijelentésére válaszul ingyen pizzát kezdett osztogatni családi étterme előtt.
Azt mondja, hogy az olcsó pizza nem jó? Hát tessék megkóstolni a miénket! – mondta az akció alatt a séf, aki azt is felajánlotta: szívesen megküzdenek egy jótékonysági rendezvény keretén belül Briatore szakácsaival, ahol az emberek kóstolás útján dönthetnék el, mely pizzák a finomabbak.
Hónapok óta kérik az Európai Bizottságot, hogy hozza nyilvánosságra, hogy mennyiért veszi a vakcinát attól a hat gyártó cégtől, amellyel szerződést kötött.
Bár a testület mindeddig üzleti titoktartási szerződésekre hivatkozva megtagadta a kérést, Eva De Bleeker belga belga költségvetési miniszter csütörtökön egy tweetben véletlenül nyilvánosságra hozta, hogy melyik gyártó vakcinájából milyen egységáron vásárolnak be – számolt be a Politico.
Eszerint az Európai Unió
az Oxford/AstraZenecának 1,78 eurót (átszámítva körülbelül 635 forintot),
a Johnson&Johnsonnak 8,50 dollárt
a Sanofi/GSK-nak 7,56 eurót,
a BioNTech/Pfizernek 12 eurót ,
a CureVacnek 10 eurót,
a Modernának pedig 18 dollárt
fizet adagonként. Eközben az oroszok azt ígérik, hogy az ő vakcinájukból, a Szputnyik V-ből egy adag kevesebbe fog kerülni 10 dollárnál.
Maga Belgium több mint 30 millió adag vakcinát akar vásárolni összesen 279 millió euró értékben.
Eva De Bleeker a baklövést a kommunikációs stábjának hibájával magyarázta.
A lakossági villamos energia ára 2020 végéig változatlan marad, ahogy a múlt évben is volt – jelentette ki pénteken Olga Buszlavec megbízott energetikai miniszter az energetikai válság elleni törzs tanácskozásán, adta hírül az Ekonomicsna Pravda hírportál.
A megbízott tárcavezető
elmondta: a lakossági áram díjszabása idén nem fog változni, ahogy tavaly sem
változott. Nem kell nyugtalanságot kelteni a társadalomban – tette hozzá,
megjegyezve, hogy különböző nyilatkozatok hangoznak el ugyan, de ki kell
jelenteni, hogy a lakosság változatlan áron fogja kapni az áramot.
Ami az ipart illeti –
vázolta Buszlavec –, az Ukrenergo vállalat által az ipari fogyasztók számára
megállapított díjszabása módosításának az „utolsó intézkedésnek” kell lennie a
létező problémák megoldását illetően. Kifejtette, ha az Ukrenergo díjszabása
révén egyszerűen meg lehetne oldani a pénzügyi egyensúly kérdését, és ha ez
egyszerű döntés lenne, akkor már megtörtént volna. Éppen ezért komplex döntést
kell hozni, hogy ne növekedjen a díjszabás és az elektromos energia ára –
mutatott rá.
Buszlavec hangsúlyozta,
az energetikai ágazat jelenlegi válsága precedens nélküli Ukrajna egész
történetében. Szerinte ennek oka a „felelőtlen állami politika, amelyen átüt a
szándékosság, hogy csődbe vigyék az energetikai ágazat állami vállalatait.”
Elfogadható a jelenlegi olajár Oroszország számára, de minden lehetséges forgatókönyvre fel kell készülni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy vasárnapi, az olajpiac állapotáról megtartott moszkvai tanácskozáson.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt hét hosszú ideje a legrosszabb volt a világgazdaság számára a COVID-19 koronavírus-fertőzés terjedésének következményei miatt, és hogy az üzleti tevékenység mutatói Kínában a 2008-as gazdasági válság szintje alá csökkentek. Törvényszerűnek nevezte, hogy a világ vezető gazdaságainak problémái közepette csökkent az olaj iráni kereslet, így a Brent hordónkénti ára az év eleji 70 dolláról az 50 dolláros szintre esett vissza.
A májusi határidős jegyzésekben az északi-tengeri Brent hordónként 3,19 százalékos mínuszban, 50,08 dolláron zárta a kereskedést pénteken, de napi mélypontján 48,95 dolláron, 6,20 százalékos mínuszban forgott. Több mint két és fél éve, 2017 júliusa óta először esett az 50 dolláros küszöb alá a jegyzés.
„Nehéz ma prognózisokat készíteni azzal kapcsolatban, hogy mennyi ideig tart majd a mostani tendencia, de minden esetre készen kell állni a legkülönbözőbb forgatókönyvekre. De szeretném aláhúzni, hogy az orosz költségvetés, az orosz gazdaság számára a folyó árfolyam elfogadható” – mondta Putyin.
Az orosz elnök emlékeztetett, hogy Oroszország idei makrogazdasági politikájában a Brent 42,4 dolláros szintjével számoltak alapforgatókönyvként. Anton Sziluanov pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban pénteken azt mondta, hogy tavasszal felül kell majd vizsgálni a költségvetés paramétereit, de a büdzsé kiadásai 30 dolláros olajár mellett is finanszírozhatóak.
Putyin a vasárnapi, a kormányzat és az orosz olajipar vezetőinek részvételével megtartott tanácskozáson kifejezte készségét a külföldi partnerekkel az OPEC+ csoport keretében való együttműködésre az olaj világpiacán.
Hozzátette, hogy Oroszország tartalékai – egyebek között a Nemzeti Népjóléti Alap – még a világgazdasági helyzet esetleges további romlása esetén is biztosítják a gazdaság stabilitásának megőrzését, valamint az összes költségvetési és szociális kötelezettség teljesítését. Közölte, hogy az orosz jegybank nemzetközi tartalékai elérik az 563 milliárd, a Nemzeti Népjóléti Alapéi pedig a 124 milliárd dollárt.
Putyin közölte, hogy Oroszország ellenőrzése alatt tartja a belföldi koronavírus-helyzetet, de további intézkedésekre van szükség a gazdaságra gyakorolt hatásának csökkentése érdekében.
Az orosz fogyasztóvédelmi felügyelet (Roszpotrebnadzor) vasárnapi beszámolója szerint Oroszországban jelenleg három COVID-19-fertőzöttet tartanak számon, mindhárman a Diamond Princess üdülőhajó utasai voltak. Korábban két kínai beteg, akit két szibériai városban kezeltek, gyógyultan távozott.
2020. január 1-től számos újítás vár az ukrán állampolgárokra, különösen a jogalkotás terén. A legfontosabbak talán a következők:
Segélyek (szubszídió)
Januártól kezdve az ukránok csak készpénzben kapnak kedvezményeket
és támogatásokat a lakhatási és kommunális szolgáltatások terén, valamint
szilárd és folyékony kályhás tüzelőanyagok és cseppfolyósított gázok
vásárlására. 2019-ben 58 milliárd hrivnyát különítettek el támogatásokra,
2020-ban pedig a tervek szerint 47,6 milliárdot szánnak erre.
Emelkedik a gáz ára
A Naftohaz állami vállalat nem csak az európai, hanem az
ukrán fogyasztóknak is tartogat meglepetéseket. Január 1-től az ukránok
választhatják meg saját gázszolgáltatójukat. Mivel a gáz árába beleszámolják
annak szállítási költségeit, egyes megyékben az árak változóak lehetnek.
2019. január 1. és május 1. között a lakosság és más védett
fogyasztók számára 1000 köbméter gáz
ára 5500 hrivnyába kerül. Összehasonlítva a decemberi árakkal, a gáz ára 28%-kal
nőtt, hiszen a tél első hónapjában 4277 hrivnyába került. Az ipari fogyasztók
számára az ár 5500–6072 hrivnya között mozog majd. Attól függ majd, hogy
vásárolnak-e előre gázt.
Növekedik a létminimum, a minimálbér és a nyugdíj
2020 kezdetétől a létminimum összege a munkaképes személyek
számára 2102 hrivnyát tesz ki, s az év végéig 2189 hrivnyáig emelkedik.
2019-ben ez az összeg 1564 hrivnya volt.
A minimálbért 550 hrivnyával emelték, jelenleg 4723 hrivnya.
A minimális nyugdíj 1638 hrivnya lesz.
Jó hír a nehéz életkörülményekben élők számára
Január 1-jétől
lép hatályba a szociális szolgáltatásokról szóló új törvény, amelyet a
szakértők az évtized reformjának hívtak. A szakértők szerint nemcsak azon
emberek támogatására van szükség, akik nem képesek ellátni önmagukat, hanem a
nehéz életkörülményekkel rendelkező személyeket is.Maga a
segítségnyújtás számos tevékenységet magában foglal: társadalmi támogatást,
gyermekek vagy fogyatékkal élők alkalmazkodását.
Nőnek az Ukrtelekom és Ukrposta szolgáltatásainak árai
A vezetékes telefonok havi előfizetési díjának költsége a
lakosság számára 10%-kal növekszik: 54,28 hrivnyáról 59,71 hrivnyára. A
vállalkozások, intézmények és szervezetek szintén többet fizetnek majd.
Számukra az előfizetési díj 59,59 hrivnyáról 65,55 hrivnyára növekszik.
Az Ukrposta, mely mindezidáig a legalacsonyabb árakkal
próbálta magához csalogatni a klienseit, szolgáltatásainak árát 12,5%-kal
emeli.
Bírság a nem levámolt autók tulajdonosai számára: be kell-e fizetni
vagy sem?
Január 1-től a nem levámolt külföld autók tulajdonosainak 85
és 170 ezer hrivnya közötti bírságot kell fizetniük. Ezen kívül kereskedelmi
célokra további 34 ezer hrivnyát számolnak fel. Azonban az Avtojevroszila
szervezet, amely összehozta ezen járművek tulajdonosait, továbbra is azt
állítja, hogy a bírságokat ki lehet kerülni. Előkészítettek egy Mentőöv
elnevezésű programot, melyben leírják, hogy milyen okmányokkal tudják igazolni,
hogy a jármű levámolása már folyamatban van, így a sofőrt nem büntetik meg.
Ezen kívül a parlament első idei ülésén két törvényjavaslatot is megbeszélnek a
probléma egyszerűsítésével kapcsolatban.
A mentelmi jog eltörölve, a felelősségre vonás – kérdéses
Január 1-től lépett érvénybe a képviselők mentelmi jogát eltörlő törvény. Ugyanakkor a szakértők rámutatnak számos ellentmondásra, amelyek bizonyos törvénymódosítások elfogadását követően a gyakorlatban csak bonyolultabbá teszik a képviselők ellen indítandó büntetőeljárásokat. Ilyen például az, hogy a képviselőket nem lehet büntetőjogi felelősségre vonni hatáskörük gyakorlása alatt, holott a hatáskörük a képviselővé választásukat követően 5 évre érvényes.
Grátisz a korrupt személyek leleplezői számára
Január 1-től hatályba lépett egy törvény a korrupt személyt
felfedő személy megjutalmazásáról. De ez a „grátisz” csak akkor lehetséges, ha
valaki 10 millió hrivnya összegű korrupcióról számol be. Ez esetben az állam
megígéri, hogy a megvesztegetés 10%-át fizeti meg a leleplezőnek.
A korrupcióellenes személyeknek nem kell jövedelemkimutatást leadniuk
Hatályba léptek a korrupció megelőzéséről szóló
törvénymódosítások is. Ezek értelmében korrupcióellenes tevékenységet folytató
állami aktivistáknak nem kell jövedelemkimutatásokat benyújtaniuk.
Megszűnik az Ukrán Főügyészség
Új évtől kezdve az ukrán főügyészség átalakul az Főügyészi Hivatallá, és január 2-án, az ünnepek után megkezdi munkáját. Ezen kívül a Hadi ügyészség is megszűnik, az ügyészségi dolgozók száma 15 ezerről 10 ezerre csökken. Azoknak a munkásoknak, akiknek nem szűnik meg munkahelyük, megemelik a fizetését.
