Julija Szviridenko miniszterelnök kijelentette, hogy a lakosság számára a vízdíjat változatlanul kell hagyni. A kormány felkérte a Nemzeti Energia- és Kommunális Szolgáltatások Szabályozási Bizottságát, hogy halassza el a tarifák tervezett emelését – közölte Szviridenko Telegram oldalán közzétett bejegyzésében.
„A lakosság számára a víz díjainak változatlannak kell maradniuk. A kormány felszólította az Ukrán Nemzeti Energia- és Közműszabályozási Bizottságot, hogy halasszák el a tervezett áremeléseket. Álláspontunk egyértelmű: háború idején az emberek nem érezhetnek további pénzügyi nyomást” – mondta Szviridenko.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy ugyanakkor a hatóságoknak közös kompromisszumos megoldást kell találniuk, amely egyensúlyt teremt a fogyasztók érdekei és a szolgáltatók, a víziművek igényei között, amelyek nem veszíthetnek pénzt és nem adósodhatnak el. „A következő lépés az, hogy a kormány az Ukrán Nemzeti Energia- és Közműszabályozási Bizottsággal közösen dolgozzon ki egy közös megoldást” – hangsúlyozta Szviridenko.
A párizsi Louvre jövőre 45%-kal emeli a jegyárakat az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívülről érkező látogatók számára – írta az Euronews Culture, számolt be az Ukrinform.
Megjegyezték, hogy 2026. január 14-től az EGT-n kívüli országok – beleértve az EU-tagállamokat, Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát – állampolgárainak 32 eurót kell fizetniük a Louvre látogatásáért, ami 10 euróval több, mint a jelenlegi belépőjegy ára.
A jegyárak emelésének célja, hogy évente közel 20 millió eurót vonjanak be a szerkezeti problémák megoldására és a múzeum jelentős felújításainak finanszírozására.
A Louvre igazgatótanácsa által csütörtökön jóváhagyott áremelésről szóló döntés az amerikaiakat, akik a múzeum legnagyobb külföldi látogatói csoportját alkotják, valamint a kínaiakat is érinti, akik a harmadik helyen végeztek a múzeum éves jelentése szerint. 2024-ben a Louvre-t 8,7 millióan látogatták, akiknek 69%-át külföldiek tették ki.
A szakszervezetek elítélték az áremelést, bírálva a döntést, hogy minden nemzetiség számára egységes belépődíjat töröltek el. Franciaország legnagyobb nemzeti szakszervezeti szövetsége, a CFDT azt mondta, hogy a lépést „diszkriminációnak” tekintik.
Franciaország más jelentős turisztikai látványosságai hamarosan követhetik a példát. Rachida Dati kulturális miniszter szerint 2026-ban differenciált árképzési struktúrát vezetnek be „minden nemzeti kulturális szereplő” számára.
A versailles-i kastély jelenleg fontolgatja az EGT-n kívüli lakosok egyéni látogatásainak 3 eurós emelését, de a döntést még nem hagyták jóvá.
Az energiapiaci szabályozó testület ülésén elfogadott döntést még további egyeztetések után véglegesítik.
Az Ukrenerho áramátviteli szolgáltatásainak díja 2026. január 1-től 14,6%-kal emelkedik – 786,74 hrivnya/MWh lesz. A döntést november 4-én, kedden hozta meg az országos energiaszabályozó bizottság (НКРЕКП), írja az Ukrinform.
A tarifába beépülő összetevő, amely a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés arányának növelését szolgálja, 358,11 hrivnya/MWh lesz.
Emellett a bizottság a diszpécserszolgálati díjat is 11,3%-kal kívánja emelni, 110,15 hrivnya/MWh szintre.
Az új tarifák végleges jóváhagyás után, 2026. január 1-től lépnek hatályba.
Ismert, hogy 2025. január 1-jétől az áramátviteli díj 686,23 hrivnya/MWh, míg a diszpécserszolgálati díj 98,97 hrivnya/MWh.
Az Ukrajnában előállított élelmiszerek árai továbbra is magas ütemben emelkednek, a hústermékek nagykereskedelmi árai emelkedtek a legnagyobb mértékben – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az Állami Statisztikai Szolgálat adataira hivatkozva.
A jelentés szerint a statisztikai hivatal közölte, hogy 2025 augusztusában a hús és húskészítmények ára összességében 23,4%-kal emelkedett. A belföldi árak 23,8%-kal, míg az exportárak 12,7%-kal nőttek.
A tejtermékek ára összességében 17,7%-kal emelkedett, ezen belül a belföldi árak 18,7%-kal, az exportárak pedig 5,8%-kal nőttek.
A kenyér és pékáruk ára összességében 15,5%-kal emelkedett. Ukrajnán belül a növekedés 15,1%, az export esetében pedig 24,2% volt. Az italok ára 9,7%-kal emelkedett, ezen belül is belföldön 10,0%-kal, külföldön pedig 9,4%-kal.
Ugyanakkor kiemelkedik a cukor, amelynek ára augusztusban 8,8%-kal csökkent, ezen belül Ukrajnán belül 8,7%-kal.
A termékgyártók nagykereskedelmi árai több hónapos késéssel kerülnek át a boltok polcain lévő árakba.
Az élelmiszer-infláció Ukrajnában fokozatosan lassul. Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint 2025 augusztusában az élelmiszerek és az alkoholmentes italok átlagárai Ukrajnában 20,5%-kal emelkedtek a tavalyi év augusztusához képest.
Augusztusban az ukránok spóroltak a zöldségeken és gyümölcsökön, amelyek jelentősen olcsóbbak lettek. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a szezonális árcsökkenés a végéhez közeledik.
Ukrajnában továbbra is részleges moratórium marad érvényben a közüzemi díjak emelésére vonatkozóan, és a lakosság villamosenergia-tarifái sem emelkednek az év végéig – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) Inflációs jelentésére (2025. július) hivatkozva.
A jelentés szerint az NBU feltételezi, hogy 2025 végéig nem vizsgálják felül a jelenlegi villamosenergia-, gáz-, fűtés- és melegvíz-tarifákat. Az energiaszektor nehéz helyzetére tekintettel azonban feltételezhető, hogy 2026-ban megkezdődik ezeknek a tarifáknak a gazdaságilag indokolt szinthez való igazítása.
Az NBU hangsúlyozza az energiatarifák kiigazításának időzítésével és mértékével kapcsolatos bizonytalanságot. Mindenekelőtt az energiahordozók költségeinek jelentős emelkedése, amely az energiaszektor egyensúlyhiányának gyors megszüntetését célozza, további inflációs nyomást fog okozni, és a lakosságnak nyújtott támogatások jelentős növelését teszi szükségessé.
Emellett a közüzemi díjak gazdaságilag indokolt szintekhez való igazításáról szóló döntések hosszabb elhalasztása alacsonyabb inflációs rátához vezet, de kvázi-fiskális egyensúlyhiányokat halmoz fel, és rontja az állami tulajdonú energiaipari vállalatok pénzügyi helyzetét. „Ez növeli az energiapiac instabilitásának kockázatait, rontja az iparág beruházási potenciálját, és az árnyomás kitolódik a jövőbe” – áll a jelentésben.
Az NBU arra számít, hogy az év végére csökkenni fog az adminisztratív infláció a lakosság bizonyos lakhatási és közüzemi szolgáltatási tarifáinak emelésére vonatkozó moratórium fenntartása miatt. „A gazdaság működésének további normalizálódásával összefüggésben és az energiarendszer nehéz állapotára való tekintettel azonban a lakhatási és közüzemi szolgáltatások egyedi tarifáinak fokozatos kiigazítása várható a piaci alapú szintre” – áll a jelentésben.
Az ukrajnai háború alatt moratórium van érvényben a gáz, a melegvíz és a fűtés tarifáinak emelésére, ami nem vonatkozik az áramra és a hideg vízre.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) felfelé módosította az idei üzemanyagárakra vonatkozó előrejelzését Ukrajnában, az árak 2026-2027-ben még gyorsabban fognak emelkedni – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az NBU Inflációs jelentésére (2025. július) hivatkozva.
A jelentés szerint az NBU 4,0 %-ra rontotta az üzemanyagár-növekedésre vonatkozó előrejelzését 2025 végére, szemben az áprilisi előrejelzésben szereplő 1,2 %-kal. 2025 április-májusában Ukrajnában jelentősen lelassult az üzemanyagárak növekedése. Márciusban az éves növekedés 9,9 % volt, májusban pedig 1,2 %-ra csökkent.
Ezt a globális piacokon tapasztalható alacsonyabb olajárak, a hazai piacon tapasztalható dízel- és autógáz-felesleg, valamint a benzinkutak közötti verseny a benzinszegmensben okozta. Ezek a tényezők visszafogták az üzemanyagköltségek emelkedését a fogyasztók számára.
Az üzemanyagárak júniusban ismét emelkedni kezdtek. Az éves növekedési ütem 3,1 %-ra gyorsult. Az okok a benzin és a dízel üzemanyag árának emelkedése voltak, amely a bizonytalan globális olajárak és a hrivnya euróval szembeni gyengülésének hátterében következett be. Ez részben ellensúlyozta az infláció korábbi lassulását ebben a szegmensben.
Ukrajna 2025. május 1-je óta kötelezővé tette a bioetanol hozzáadását a benzinhez. Ez a követelmény azonban nem volt jelentős hatással az árakra. Ráadásul a tényleges megvalósítását 2026. január 1-jéig elhalasztották, így az év végéig nem várható változás az üzemanyag költségében a bioetanol miatt.
Az üzemanyagárak mérsékelten emelkedni fognak 2025 végéig. Ez a globális olajpiac csökkent volatilitásának köszönhető. Ugyanakkor a jövő évben várhatóan felgyorsul az üzemanyagárak emelkedése. A fő tényező a jövedéki adók tervezett emelése lesz, ami növeli a fogyasztók költségeit.
Az NBU előrejelzése szerint 2026 végén az árnövekedés 8,0 % lesz (korábbi előrejelzés – 4,4 %), 2027 végén pedig 6,9 % (korábbi előrejelzés – 5,0 %). A benzin és a dízel kiskereskedelmi árai Ukrajnában szinte változatlanok maradtak 2025 júliusában. Az árak a júniusi ugrás után stabilak. Az A-95-ös benzin kiskereskedelmi átlagára 2025. július 31-én 58,95 hrivnya literenként (+0,03 hrivnya havonta), a dízel üzemanyagé 56,07 hrivnya literenként (+0,19 hrivnya), az autógázé pedig 34,45 hrivnya literenként (–0,06 hrivnya).
Az EU növeli az ukrán búza, cukor, árpa és baromfi importjára vonatkozó mennyiségi korlátját – de sem az ukránoknak, sem a tagállamoknak nem tetszik az alku.Többféle agrártermékből is többet szállíthatnak majd az ukránok. De minden hiába, az új importkvóták Kijev szerint még így is túl alacsonyak.
Az Európai Unió megemelte több ukrán élelmiszerre vonatkozó importkvóta mennyiségét a módosított szabadkereskedelmi megállapodás keretében – közölte pénteken egy magas rangú uniós tisztségviselő. A június végén aláírt módosítás 40 termékre vonatkozik, de életbelépéséhez még szükség van a tagállamok minősített többségére.
Brüsszel és Kijev június végén vizsgálta felül az érvényben lévő társulási megállapodás kereskedelemliberalizációs rendelkezéseit – emlékeztetett tudósításában a Reuters. A megállapodásban 40 termék szerepel, de az elfogadásához szükség van a tagállamok minősített többségének támogatására.
Nagy István agrárminiszter szerint „tönkretenné a gazdákat az a hátuk mögött Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát”.
A megemelt importkvóták sem nyerték el Ukrajna tetszését
A megállapodás emelte több termék esetében is az Ukrajnára vonatkozó kvótákat:
búzából egymillió tonnáról 1,3 millió tonnára,
cukorból 20 ezer tonnáról 100 ezer tonnára,
árpából 350 ezer tonnáról 450 ezer tonnára,
baromfiból 90 ezer tonnáról 120 ezer tonnára.
Az ukrán mezőgazdasági érdekképviselet, az UCAB szerint azonban az importra vonatkozó idei európai uniós kvóták túl alacsonyak a 2024-es mennyiségekhez képest.
„Visszalépésnek tekintjük ezt, tekintettel arra, hogy a jelenlegi ukrán feltételek nem változtak, miközben az EU-val folytatott kereskedelem egyre konzervatívabbá válik a más harmadik országokból származó, megnövekedett uniós importtal szemben” – tudatta az UCAB a brit hírügynökséggel.
Ukrajna globálisan is jelentős exportőr agrártermelő, és az EU a legnagyobb kereskedelmi partnere, az uniós agrárimportban a harmadik helyen áll.
Lassabban halad az aratás
Vitalij Koval mezőgazdasági miniszter pénteken tudatta, hogy az országban eddig összesen 865 700 tonna különböző gabonafélét arattak le az új termésből.
Ukrajna 2025-ben legalább 51 millió tonna gabonát tervez betakarítani, 10 százalékkal kevesebbet, mint 2024-ben.
„Ukrajna aratása körülbelül egy héttel elmarad a tavalyitól, a régiókban súlyosbodó szárazság és a rossz időjárás miatt” – tudatta jelentésében az ASAP Agri tanácsadó cég.
Egy másik tanácsadó cég, a Barva Invest előrejelzése szerint az aratás üteme a következő két hétben felgyorsul. Az árpa vetésterületének felét július közepére, a búza felét pedig augusztus elejére betakaríthatják.
„A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy a szemek minősége túlnyomórészt jó mind a búza, mind az árpa esetében. A problémát az alacsony terméshozamok jelentik, amelyeket a fejlődési időszakban számos időjárási anomália befolyásolt” – számolt be a Barva Invest.
Az Ukrán Nemzeti Agrártudományi Akadémia a héten közölte, hogy Dél-Ukrajnában a vetés és a növény növekedési szakaszában tapasztalt száraz időjárás jócskán csökkentette az őszi búza és az árpa terméshozamát.
A Közösség- és Területfejlesztési Minisztérium változtatásokat javasol a kormány vízdíjakra és vízellátásra vonatkozó ajánlásait illetően, ami magasabb tarifákat eredményezhet a lakosság számára – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a kormány határozattervezetére hivatkozva, amelyet Ukrajna Nyugdíjapjának a honlapján tettek közzé megvitatásra.
A jelentés szerint a tervezet azt javasolja, hogy a kormány ajánlásait illetően a víz és a vízellátás tarifáinak befagyasztását hagyják érvényben, és alkalmazzák őket a fogyasztókra (lakosságra) a 2022. február 24-én hatályos tarifák szintjén. Ezeket az ajánlásokat a 2022. április 29-i 502. sz. kormányhatározat tartalmazza.
Ugyanakkor, ha úgy döntenek, hogy a tarifákat változatlanul hagyják, akkor a vállalatokat a helyi költségvetésből kompenzálják a díjak közötti különbségért. Amint azt a projekt indokolása is megjegyzi, ennek a döntésnek az egyik következménye lehet „a központosított vízellátás és a központosított szennyvízkezelés költségeinek változása”, ami negatív hatással lesz a fogyasztókra.
A magyarázó megjegyzés hangsúlyozza, hogy a közüzemi szolgáltatások tarifáinak meghatározásáról csak a meghatalmazott szervek – az Energia- és Közműszolgáltatási Állami Szabályozásért Felelős Nemzeti Bizottság vagy a helyi önkormányzatok – hozhatnak döntést.
Ukrajnában 2025 májusára olyan lakbéremelkedési spirál bontakozott ki, amely már nemcsak a nagyvárosokban, de a regionális központokban és a közepes méretű településeken is egyre érezhetőbbé vált. Az infláció és a háborús állapot okozta elvándorlási hullámok hatására az ukrán albérletárak az egekbe szöktek.
A kijevi statisztikai hivatal márciusban publikált adata szerint az éves infláció áprilisra 15,1 százalékra gyorsult. Ez az általános drágulási tendencia az ukrán albérletárak emelkedésében is tükröződik, különösen a nyugat-ukrajnai megyékben és Kijevben.
A statisztikusok szerint 2025 márciusában az egy hálószobás lakások átlagos havi bérleti díja 7413 hrivnya volt, ami 2,7 százalékos növekedés az év elejéhez képest. A legmagasabb bérleti díjakat a nyugati régiókban regisztrálták:
Kárpátalján (11 769 hrivnya),
Lemberg megyében (10 749 hrivnya),
Rivne megyében (10 263 hrivnya).
Ezzel szemben a legalacsonyabb árakat
Herszon (3118 hrivnya),
Zaporizzsja (3623 hrivnya) és
Mikolajiv (3 908 hrivnya) megyékben találták.
A belső migráció nagyban befolyásolja a bérleti piacot, mivel a keleti és déli frontvonalak közeléből több százezer ember volt kénytelen tartósan lakhelyet váltani.
Ez nemcsak a bérlemények iránti keresletet fokozta, de az árakat is magasan tartja.
Az OLX ingatlanportál által közzétett adatok szerint 2025 első negyedévében a legnagyobb lakbéremelkedést a következő városokban regisztrálták:
Szumiban 25 százalékkal 7 ezer hrivnyára,
Mikolajivban 20 százalékkal 6 ezerre,
Herszonban 16 százalékkal 3500-ra,
Csernyivciben 15 százalékkal 12 446-ra,
Zsitomirban 12 százalékkal 9500-ra drágultak az albérletek.
Ezek a változások főként azokra a területekre koncentrálódnak, ahol a menekültek aránya jelentős, vagy ahol javult a biztonsági helyzet.
Kijev a legdrágább
Kijevben messze a legdrágábbak az albérletek. Az LUN ingatlanportál szerint egy hálószobás apartman havi átlagára 17 500 hrivnya, 3 százalékkal emelkedett január óta. A közeli agglomerációs településeken is emelkedtek az árak: Bucsában és Hosztomelben 11 ezer hrivnya, Irpinyben és Visnyovéban 12 ezer, míg a luxusnak számító Borscsahivkán már 14 ezer hrivnya az átlagár.
Az ukrán albérletárak a biztonsági helyzet függvényében változnak
Vitalij Poberezskij, a DIM.RIA.com platform fejlesztési igazgatója szerint 2025-ben a piac instabil, és összetett dinamikát mutat: egyes megyékben – mint Herszon vagy Kirovohrad – 22–26 százalékos a csökkenés, másutt viszont érezhető áremelkedés figyelhető meg. Kiemelte:
A biztonsági helyzet maradt a fő meghatározó tényező. Amíg nem áll be stabilitás, addig nem várható kiegyensúlyozott piac sem.
A szakértők szerint a szezonális hatás is fontos: tavasztól őszig a kereslet mindig megugrik, amit a piac előre beáraz. Emellett befolyásoló tényező az ingatlan állapota, bútorozottsága, elhelyezkedése és nem utolsósorban az, hogy a nyugat-ukrajnai piacon gyakran a dollárhoz kötik az albérleti díjakat, ami az árfolyam-ingadozásokkal további rizikó a bérlők számára.
A LUN statisztikája szerint a kijevi albérleti piac elérte azt a szintet, ahol az egyhálós lakás bérlése az átlagbér 63 százalékát viszi el, kéthálós esetében ez 99 százalék, háromszobásnál pedig már 165 százalék. Mindez azt jelenti, hogy az albérletpiac gyakorlatilag elérhetetlenné válik az átlagkeresők számára.
A legdrágább háromszobás lakásokat a főváros Pecserszki kerületében már 67 ezer hrivnyáért adják ki havonta, miközben a Desznanszkijban 14 ezer hrivnyánál áll meg az átlag.
Devizaalapon áraznak, így az árfolyamkockázat is megjelenik
A lakhatás elérhetetlensége egyre inkább társadalmi feszültségeket gerjeszt, miközben a piac még mindig nem elég szabályozott. Az OLX szerint a bérleti díjak alakulását a szezon mellett a biztonsági helyzet, az infrastruktúra és a munkaerőpiaci lehetőségek is nagyban befolyásolják. Egy másik fontos tényező, hogy a nyugat-ukrajnai albérletárak gyakran devizaalapúak, és emiatt az árfolyamváltozások is azonnal begyűrűznek a bérleti költségekbe.
Vitalij Poberezskij szerint a főváros mellett Odessza, Dnyipropetrovszk és Vinnica megyékben is jelentős volt az érdeklődés áprilisban, míg a kínálat több régióban csökkent. Kijevben például 17 százalékkal kevesebb új hirdetést tettek közzé márciushoz képest. Ez az ellentétes mozgás – növekvő kereslet és csökkenő kínálat – szintén az árak további emelkedését vetíti előre.
A lakásbérlés így Ukrajnában egyre kevésbé a fiatalok vagy a mobilis munkavállalók racionális döntése, és egyre inkább kényszerpálya azoknak, akik elvesztették az otthonukat, vagy nem rendelkeznek elegendő tőkével saját ingatlan vásárlásához. A piaci helyzet azt mutatja, mind gazdasági, mind szociális szempontból egyre sürgetőbb egy jól működő bérlakásprogram akár állami, akár önkormányzati szintű koordinációban.
