Az óriási aszály és hőség miatt a világ gyapotkínálata folyamatosan zsugorodik, Brazíliában a termés már most elmarad a várakozásoktól. Az alacsonyabb globális kínálat miatt emelkedik a pamut ára, emiatt pedig világszerte felmehet a ruhák ára.
A szélsőséges időjárás óriási problémát jelent a világ legnagyobb gyapotszállítóinak. Indiában, a legnagyobb termelőországban a heves esőzések és a kártevők olyannyira megnyirbálták a gyapottermést, hogy az ország rákényszerült az importra. A hőség által sújtott Kínában is aggódnak a közelgő betakarítás előtt.
A legnagyobb exportőrnek számító Egyesült Államokban az egyre súlyosbodó aszály pusztítja a gazdaságokat, és a termelés több mint egy évtizedes mélypontra süllyedhet. Brazília, a második legnagyobb exportőr pedig most szélsőséges hőséggel és aszállyal küzd, ami máris közel 30 százalékkal csökkentette a terméshozamokat, írja a Bloomberg.
A pamut (gyapot) ára 30 százalékkal emelkedett az utóbbi időben: az év elején a legmagasabb szintet érte el 2011 óta, ami világszerte azzal fenyeget, hogy a pólóktól kezdve a pelenkákon át a papírig és a kartonig mindenféle termék ára jelentősen megemelkedik.
A Children’s Place vezérigazgatója, Jane Elfers a hét elején a befektetőkkel folytatott telefonbeszélgetésen „gigantikus” problémának nevezte a pamutárak emelkedését, de a vállalat azt reméli, hogy az év második felében enyhülés lesz tapasztalható a piacon.
A Bom Futuro csoport, Brazília egyik legnagyobb gyapottermelője 27 százalékos hozamcsökkenést tapasztalt az előző betakarítási szezonhoz képest. Eközben az Egyesült Államok termelése 28 százalékkal esett vissza az ebben a hónapban kezdődött betakarítási szezonban. A Biden-kabinet arra számít, hogy a termelés a 2009–2010-es szezon óta a legalacsonyabb szintet éri el. Ez rossz hír, mivel az Egyesült Államok és Brazília együtt a világ gyapotkivitelének felét adja.
Az amerikai kormány és az elemzők a kereslet csökkenését prognosztizálják a ruházati cikkek vásárlásának visszaesése és a gazdaságok lassulása miatt, különösen Európában és Ázsiában. Egy szakértő szerint ennek ellenére minden jel arra mutat, hogy a következő hónapokban „sokkal magasabb” gyapotárakkal kell számolni, mivel a termés csökken, írja a Bloomberg.
Tovább növeli a gazdasági visszaesés valószínűségét Németországban az alacsony vízállás az első számú vízi szállítási útvonalon, a Rajnán – írták német hírportálok kedden elemzői vélemények alapján.
A Németország nyugati részén csaknem ezer kilométeres szállítási útvonalat biztosító folyó vízállása az utóbbi évtizedek egyik legsúlyosabb aszálya miatt az augusztus elején megszokott bő két méter helyett számos térségben már az egy métert sem éri el.
A Koblenz melletti Kaubnál húzódó kanyarulatban csupán 56 centiméter a vízállás, holott a hajóknak másfél méteres vízmélységre van szükségük ahhoz, hogy teljes rakománnyal áthaladjanak ezen a szűk szakaszon.
„Továbbra is hajózunk, de csak 25-35 százalékos kapacitással” – idézték a beszámolókban Roberto Spranzit, a Rajnán mintegy 100 hajót üzemeltető DTG hajózási társaság vezetőjét, aki kiemelte: a
korlátozás miatt az ügyfeleknek egy helyett akár három hajóra is szükségük lehet rakományuk célba juttatásához, ami jelentősen növeli a költségeket.
A Rajna a nyersanyagok, vegyi anyagok és az energiahordozók egyik legfontosabb szállítási útvonala Németországban, a szállítási költségeket meghatározó vízállás alakulása így nemzetgazdasági jelentőségű.
A vízállás egyelőre nem éri el a 2018 őszén regisztrált negatív rekordokat, a helyzet azonban mégis veszélyesebb, mert egyre nehezebb az Oroszország Ukrajna ellen indított háborújával összefüggésben kulcsfontosságú széntüzelésű erőművek ellátása. Az egyik legnagyobb energiaszolgáltató, az Uniper a napokban be is jelentette, hogy a Rajna alacsony vízállása miatt előfordulhat, hogy csökkenteni kell az áramtermelést két erőműben.
Erre a kockázatra hívta a fel a figyelmet a Baden-Württemberg tartományi bank (Landesbank Baden-Württemberg – LBBW) elemzője, Jens-Oliver Niklasch is, aki szerint a Rajna alacsony vízállása 0,25-0,5 százalékponttal visszavetheti a hazai össztermék (GDP) idei növekedését.
Stefan Schneider, a Deutsche Bank vezető elemzője szerint is a Rajna menti erőművek szénellátásával lehet a legnagyobb gond. A pénzintézetnél eleve azzal számolnak, hogy a német gazdaság a harmadik negyedévtől enyhe recesszióba kerül, és az év egészét tekintve a GDP csupán 1,2 százalékkal növekedik. Ha viszont a Rajna vízállása tovább süllyed, meglehet, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdaságának növekedése még az egy százalékot sem éri el – mondta az elemző.
A Kielben működő világgazdasági kutatóintézet (Kiel Institut für Weltwirtschaft – IfW Kiel) elemzője, Nils Jannsen szerint az energiaellátás mellett főleg a feldolgozóipart veszélyezteti a vízállás süllyedése. Az alacsony vízszint már július közepe óta számottevően hátráltatja a teherforgalmat, és az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ágazat termelése éves szinten nagyjából egy százalékkal csökken, ha a vízállás harminc napon keresztül a kritikus szint alá süllyed – mondta Nils Jannsen, hozzátéve, hogy a 2018-as rekordalacsony vízállás nagyjából 1,5 százalékkal vetette vissza a német feldolgozóipar teljesítményét.
Belgiumban az idei tavasz rendkívül száraz volt. A lehullott csapadékmennyiség szinte biztosan nem lesz elegendő a növények fejlődéséhez, így a belga gazdák jogosan aggódnak az aszály miatt.
Ezen a 66 hektáros területen a belga Namur város közelében gabonát és cukorrépát termelnek. Itt is kiszáradt a talaj, egyrészt a csapadékhiány, másrészt a folyamatosan fújó északkeleti szél miatt. A gazdálkodók most kezdik felmérni a szárazság költségeit.
„Ha június elejéig nem esik az eső, az gond lehet, elsősorban a gabonaterméssel lehet baj” – mondja egy gazda.
A száraz talajba a műtrágya sem hatol be elég mélyen. Ez és a vízhiány okozza, hogy a hozam alacsonyabb lesz – magyarázza a szomszédos gazdaság tulajdonosa.
Az aszály duplán okoz problémát , mert ha nem terem meg a takarmány, nehézségekbe ütközik a gazdaság 250 tehenének és 600 kecskéjének ellátása.
„A tavasszal levágott mennyiség a fele annak, amit tavaly betakarítottunk, tehát már most felhasználjuk a tartalékaink egy részét, amelyek kisebbek lesznek, amikor télen etetni kell az állatokat. Ez azt jelenti, hogy olyan nyersanyagokat kell vásárolnunk, amelyek a gazdasági helyzet miatt most nyilvánvalóan nagyon drágák.” – teszi hozzá egy másik gazdálkodó.
A mezőgazdaságból élők szerint még túl korai katasztrófáról beszélni, a jelenlegi ukrajnai háborús helyzet azonban többletköltségeket jelent az ágazat számára.
„A műtrágya rendkívül drága, aszályos időben pedig kevésbé hatékony. Bár szeretnénk, ha lenne olyan időszak, amikor a hatásfok megnő, a szárazság miatt ennek éppen az ellenkezője történik. Ha a jövőre szánt takarmányt már most fel kell felhasználnunk, az sokba fog kerülni.” – mondja az érdekképviselet vezetője.
Nem Belgium az egyetlen olyan ország Európában, amelyet erősen érint a rendkívüli szárazság. Nyugatabbra Franciaországban például az eddigi legmelegebb május várható, ami egyértelműen aszályos nyárra utal.
🇧🇪🇷🇺 Belgium will not transfer frozen Russian assets to aid Ukraine. — Belgian Foreign Minister Maxim Prévot.
According to Prévot, confiscating Russian assets from Belgian banks would jeopardize Belgium's reputation as a financial services hub and also pose a danger to the… pic.twitter.com/WtDXELWSYC
Az R2Water Research and Consultancy és a holland Vrije Egyetem kutatása szerint bár az Európa Unió mezőgazdasági importjának csak hét százaléka volt veszélyben az elmúlt 25 évben az aszály miatt, a következő negyedévszázadban ez 37 százalékra nőhet – írja a The Guardian.
A Nature Communicationsben megjelent kutatás szerint veszélyben lehet a számos termékben használt pálmaolaj, a csirkék és sertések takarmányozására használt szója és a cukornád ellátása is.
Az EU adja a világ kávéfogyasztásának harmadát, melynek a fele olyan, a klímaváltozás miatt aszálynak egyre jobban kitett területekről érkezik, mint Brazília vagy Vietnam, ugyanakkor Kolumbia vagy Kenya esetében nem fog növekedni az aszály valószínűsége.
A csokoládétermelés legfontosabb alapanyaga, a kakaó, melynek teljes egészét importból szerzi be Európa. A kutatás szerint főleg Indonéziában és Malajziában lesz egyre több csapadékmentes időszak, míg Elefántcsontpart és Ghána esetében erre kisebb az esély.
A kutatás szerint a pálmaolaj-behozatal 61, míg a cukornád-behozatal 73 százaléka lehet érintett az aszály által. Éppen ezért fontos, hogy az Európai Unió minél többet tegyen a klímakatasztrófa elhárítása érdekében.
