Az átlagfizetés növelése a kormány legfontosabb feladata, az ukránok átlagbérének a szintje már 2030-ra eléri a lengyelekét és szlovákokét – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök Facebook-bejegyzésében, adta hírül vasárnap a korrespondent.net hírportál.
A kormányfő azt írta, hogy 2020 decemberében az ukránok reálbére 10%-kal nőtt 2019 decemberéhez képest, és 14,2 ezer hrivnyát tett ki. A kormány legfontosabb feladata, amit maga elé tűzött, hogy 2030-ra az ukránok reálbére elérje a lengyelekét és szlovákokét – mutatott rá Denisz Smihal.
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.
A koronavírus-válság szerte a világon emberek millióit sodorta szegénységbe. A Világbank becslései szerint a pandémia miatt világszerte 150 millióval nőtt a szegény emberek száma.
A szegénységi küszöb napi 1,8 dollár. Az ENSZ Egyetem Gazdaságfejlesztési Tanulmányok Világintézete adatai szerint az ezen a küszöbön túl élő emberek száma 420–580 millióra nőhet. Hasonló előrejelzései vannak az OXFAM-nak, (civil szervezetek szövetsége a szegénység és az ezzel kapcsolatos igazságtalanság problémáinak kezelése az egész világon) – számolt be az Ekonomicsna Pravda.
Ukrajnában minden második ember szegény
Ami Ukrajna lakosságát illeti, ha a koronavírus válság előtt az ukránok csaknem egyharmada élt a szegénységi küszöb alatt, az UNICEF becslései szerint a világjárvány után a lakosság fele kerül hasonló helyzetbe.
Noha a bérek növekedtek a 2020-as év folyamán, a reálbérek dollárban kifejezve átlagosan 7%-kal csökkentek, annak ellenére, hogy a dollár is leértékelődött világ más devizáival szemben.
A nyugdíjasok fizetőképességéről még beszélni is fáj. A 3922 UAH-s (novemberi adat) létminimum mellett az átlagos öregségi nyugdíj még alacsonyabb – havonta csak 3430,28 UAH. Száz euró…
A hivatalosan is bejegyzett munkanélküliek száma is több mint félmillióra nőtt Ukrajnában. Ez azonban a munkaügyi központokban regisztráltak és nincs beszámítva az állásukat elvesztők tényleges száma. Beleértve azokat is, akik nem mehettek ki külföldre dolgozni.
A világon minden negyedik ember szegény
Az ENSZ Fejlesztési Programja és az Oxfordi kezdeményezés a szegénység és az emberi fejlődés tanulmányozása céljából adatai szerint 2019-ben a világon az emberek 23,1%-a szegény, kétharmaduk közepes jövedelmű országokban él.
Az EU-ban minden ötödik ember szegény
Az EU Statisztikai Szolgálata szerint az Európai Unióban a legtöbb szegény ember Bulgáriában él: a 2018-as adatok szerint a szegény állampolgárok aránya 32,8% volt az országban. A szegények mintegy harmada Görögországban (31,8%), Lettországban (28,4%), Olaszországban (27,3%) és Spanyolországban (26,1%). Ugyanakkor a legkevesebb szegény Csehországban – 12,2%, Szlovéniában – 16,2%, Szlovákiában – 16,3%, Finnországban – 16,5% és Hollandiában – 16,7% él. A szegénységi küszöb alatt élők átlagszáma az EU-ban 21,7%.
Az 1990-es évek végén Ukrajna lakosságának fele szinte éhezett
Ukrajnában 2018-ban a szegénységi ráta az EU-országokhoz képest a legmagasabb volt, és 33,9%-ot tett ki – írja a Dzerkalo Tizsnya. A legrosszabb helyzet Ukrajnában az 1990-es évek végén volt. A Világbank adatai szerint 1998-ban a megkérdezettek 52%-a mondta, hogy szinte éhezik, 10 évvel később, 2008-ra pedig 11%-ra csökkent a szegénységi ráta.
Hogyan segítik a szegényeket Európában
Az EU-ban a szociális segítségre szorulók száma a felével nőtt a Covid-járvány előtti időszakhoz képest, olvasható az Európai Bizottság honlapján. Ez alatt az élelmiszerbankok, a ruházat és egyéb alapvető segítségnyújtás, beleértve a társadalmi beilleszkedési intézkedéseket is értendők. A leginkább rászorulóknak szánt európai segítségnyújtási alap (FEAD) finanszírozta az élelmiszercsomagok Bulgáriába való eljuttatását, a Svédországban élő román állampolgároknak nyújtott orvosi és szociális segítségnyújtási programokat. Franciaországban a szociális menzák étkezésének negyedét finanszírozza ez a program, Portugáliában pedig több mint ezer lisszaboni család nyújt segítséget. Az Európai Bizottság kötelezettséget vállalt, hogy 2023-ig megtéríti az EU-tagállamok teljes költségét a kiszolgáltatott helyzetű lakosság megsegítéséért. és az azt követő hét évben. A REACT-EU programban 47,5 milliárd euró van támogatásra elkülönítve – közölte az Ukrinform.
Mikor gazdagodnak meg az ukránok?
Az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia adatai szerint 2020 első felében 19,4 millió ember élt a szegénységi küszöb alatt Ukrajnában, ami 4 millióval több, mint 2019-ben. Az elemzők nem számítanak arra, hogy a lakosság jóléte javulni fog 2021-ben.
Ljudmila Cserenko, az akadémia életszínvonal-kutatási szektorának vezetője úgy véli, hogy még abban az esetben is, ha gyors lesz az immunizálási folyamat, a jövedelmek értékének romlása csak a 2021-es év második felében várható. A lakosság jövedelmének növekedése pedig várhatóan csak 2022-ben lehetséges.
Pavlo Kuhta, egykori ukrán gazdaságfejlesztési, kereskedelmi és mezőgazdasági megbízott miniszter, a Kijevi közgazdasági iskola politikai igazgatója kissé eltérő véleményen van. Az Eszpreszónak adott interjújában a szakértő elmondta: Ukrajna gazdasága 2021-ben növekedni fog, csökken a munkanélküliség, az emberek visszaszerzik a karantén során elvesztett munkahelyeiket, és nőni fog az emberek jövedelme. Mindez csak abban az esetben, ha nem tesznek valamiféle fenomenális butaságot vagy valami katasztrofális dolog nem történik.
Ukrajnában szeptember folyamán 4,8%-kal, azaz 550 hrivnyával emelkedett az átlagbér – 11 998 hrivnyára. A hírt az Állami Statisztikai Szolgálat közölte.
Ugyanakkor az ez év október 1-i adatok szerint a munkabér hátralékok összege 3 milliárd 560,9 millió hrivnya volt, ami 4,1%-kal nőtt a hónap során.
Ukrajnában 2020 augusztusában a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagfizetése 2019 augusztusához képest 8,6% -kal, azaz 11 446 hrivnyára emelkedett. A hírt az UNIAN közölte a statisztikai hivatalra hivatkozva.
Ugyanakkor júliushoz képest 2020 augusztusában az átlagbér 3%-kal csökkent. Az ország legalacsonyabb átlagfizetését Voliny megyében vették nyilvántartásba (9129 hrivnyát), a legmagasabbat pedig Donyeck megyében – 12 660 hrivnyát.
Az átlagfizetés Kijevben 2020 augusztusában 16 795 hrivnyát tett ki.
A kormány arra számít, hogy 2022-re az ukrán átlagbér 15 ezer UAH-ra emelkedik – nyilatkozta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök az Ukrajina 24 TV csatornának adott exkluzív interjújában.
„Számításokat végzünk az átlagbér fokozatos emelésével kapcsolatban. Vagyis, ha most ez 11 ezer UAH-n belül van, akkor jövőre 13 ezer UAH lehet, és ennek megfelelően 2022-ig akár 15 ezer hrivnya. Ez egy meglehetősen optimista forgatókönyv. Természetesen sok múlik az üzleti környezeten, a gazdaság állapotán. De a Gazdasági Minisztérium makro-előrejelzése alapján, a GDP növekedésének erre vonatkozó mutatói alapján, optimista üzleti várakozások szerint ez nagy valószínűséggel megvalósítható lenne” – mondta.
Smihal szerint a 15 000 UAH-s átlagfizetés olyan tényező lesz, amely megakadályozza, hogy az ukránok nagy része külföldre menjen dolgozni.
Arra a kérdésre, hogy milyen összegűnek kell lennie az átlagnyugdíjnak és átlagbérnek ahhoz, hogy elég legyen a megélhetéshez, a kormányfő így válaszolt:
„15 000 UAH az átlagbér. Valószínűleg jó lenne, ha Ukrajnában az átlagnyugdíj az átlagbér legalább 30%-a lenne… vagyis ötezer. Konkrétan: az átlagbér 15 000 UAH, az átlagnyugdíj 5000 UAH. Erre a szintre kell lépnünk. Nem azt mondom, hogy ez ma lehetséges, ezt ne ígéretnek vegye, hanem ez az a paraméter, amelyre törekszünk, és ahová Ukrajnát és az ukránokat vezetjük.”
Smihal megjegyezte, hogy ma a 11 000 UAH-s átlagbér és a 3000 UAH-s átlagnyugdíj túl kicsi.
Denisz Smihal miniszterelnök szerint a kormány arra számít, hogy 2022-re 15 ezer hrivnyára nő az átlagfizetés az országban – közölte vasárnap a strana.ua hírportál a kormányfő Facebook-bejegyzésére hivatkozva.
Smihal azt is írta, hogy júniusban a valós átlagbérek szintje meghaladta a válság előtti mértéket, és 11,6 ezer hrivnyát tett ki. Szerinte a gazdaság elkezdett helyreállni, és az emberek visszatérnek a munkahelyekre. „Arra számítunk, hogy már 2022-re az átlagfizetések szintje eléri a 15 ezer hrivnyát az országban” – fejezte ki reményét.
Júliusban a hivatalosan foglalkoztatottak valós átlagbére 225 hrivnyával (2 %) nőt az előző hónaphoz képest, 11 579-ről 11 804 hrivnyára.
2020 júniusában a vállalkozások, intézmények és szervezetek teljes munkaidőben foglalkoztatottjainak átlagfizetése 11 579 hrivnyát tett ki, ami 9,8% -kal több, mint májusban volt (10 542 hrivnya). A hírt az Állami Statisztikai Hivatal közölte.
A legmagasabb fizetést június folyamán Kijevben (16393 hrivnya) rögzítették, a legkisebbet pedig Csernyivci megyében (9504 hrivnya). A megyék többségében 10–11 ezer közötti fizetések figyelhetők meg.
A legtöbb fizetést a pénzügyi és biztosítási tevékenységekkel foglalkozó személyek kapják.
A januártól márciusig terjedő időszakban a 15–70 év közötti foglalkoztatottak 20,6%-a nem hivatalosan dolgozott, ez mintegy 3,4 millió személy, ebből 1,35 millió nő és 2 millió férfi – közölte az Állami Statisztikai Szolgálat.
A legtöbb informálisan dolgozó vidéki lakos – számuk 1,8 millió. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagfizetése 2020 májusában áprilishoz képest 8,9%-kal 10 542 UAH-ra nőtt. Áprilisban az átlagfizetés 10,43 ezer UAH, márciusban – 11,45 ezer, februárban – 10,85 ezer, januárban – 10,73 ezer.
Májusban a fizetések a Kijevben voltak a legmagasabbak (15 191 UAH / hónap), a legalacsonyabb pedig a Csernyivci megyében (7921 UAH). A legtöbb megyében a fizetések 8000 és 9000 UAH között vannak. A legmagasabb fizetést a pénzügyi és a biztosítási ágazat alkalmazottai kapják (18 832 UAH). A vendéglátóiparban a legkisebbek a bérek – 3 851 UAH, de az elmúlt hónap alatt 10%-kal növekedett.
