Jövő héten megkezdődik a lengyelországi Huta Czestochowa kohászati üzem technológiai beindítása, számolt be a Polskie Radio.
Emlékeztettek arra, hogy 2023 októberében a Liberty Group Kohászati Üzem akkori tulajdonosa leállította a termelést. A tavalyi év közepén megkezdődött a csődeljárás, novemberben a Węglokoks Államkincstár lett a vállalkozás új bérlője.
„A termelés újraindításának végső előkészületei zajlanak. Nagyon pozitívan értékeljük a Węglokoks-szal való együttműködés megkezdését. A gyártás újraindítására készülünk. Minden tanúsítvány vissza lett állítva. Az alkalmazottak átképzésen vesznek részt. Felkészítjük a műhelyeket a gyártásra, a leállást követően újra működni fognak”, mondta Anastasia Karvat, a folyamatos gyártásban dolgozók Nemzeti Szövetségének munkatársa.
Megjegyezték, hogy ha a technológiai újraindítás sikerül, a termelést januárban kezdik el.
Ezzel párhuzamosan folyamatban vannak a kohászati üzem új tulajdonosának megválasztására irányuló eljárások. A Węglokoks cégnek elsőbbségi vásárlási joga van.
Amint azt a SteelOrbis megjegyezte, a termelés teljes fellendülése megerősíti a lengyel acélpiacot, és csökkenti az ország importfüggőségét.
Tájékoztató: a Huta Czestochowa egy hiányos kohászati ciklussal (kohógyártás nélküli) működő kohászati üzem Dél-Lengyelországban, Czestochowa városában. Ez az egyik legnagyobb lengyel vastaglemez-gyártó vállalat.
Az üzem termékeit a hajógyártásban, a fémszerkezetekben, a bányászatban, az energetikában és az építőiparban használják fel.
Csehország a jövő év közepétől teljesen leállítja az Oroszország felől érkező kőolaj-importot. A döntést az alapozta meg, hogy célegyenesbe került annak a szállítóvezetéknek a fejlesztése, amely pótolni tudja a keletről kieső mennyiséget.
Csehország azt tervezi, hogy jövő év júliusától teljesen leállítja az országba érkező orosz kőolaj-importot a Barátság I. kőolajvezetéken át, amely Oroszországból Ukrajnán és Szlovákián keresztül szállít nyersolajat a litvinovi olajfinomítóba – erősítette meg a tervet a cseh vezetéküzemeltető elnökhelyettese a Reuters-nek. A fontos tervet az teszi lehetővé, hogy az olasz-német területeken áthaladó Transalpine (TAL) Pipeline korszerűsítése idén év végéig befejeződik, így képes lesz nyugatról maximális kapacitással táplálni a TAL-hoz kapcsolódó IKL cseh vezetéket.
A lépés azért is jelentős, mert a csehek kőolaj szükségletük felét még Oroszországból fedezik, de a 2022-es ukrajnai háború és az arra adott válaszként az orosz tengeri beszállítású kőolaj behozatalra bevezetett uniós tilalom miatt egy ideje már tervezik a leválást.
Az átálláshoz szükséges átmeneti időben Csehország, Magyarország, Szlovákia, Németország és Lengyelország mentesült az orosz vezetékes kőolajra vonatkozó uniós szankciók alól. Németország és Lengyelország azóta leállította az orosz importot, és jövő nyártól ezt a sort követi most Csehország is. Magyarország és Szlovákia egyelőre még időkorlát nélkül vásárol orosz vezetékes kőolajat, de egy múlt heti interjú alapján a Molnál vannak aggodalmak, hogy ez meddig tud megtörténni:
Ha az első negyedévben azt látjuk, hogy minden készen áll, akkor a szállítások fokozatos logisztikai átállítása következik – nyilatkozta a cseh kőolaj-vezeték társaság (MERO) elnökhelyettese a hírügynökségnek.
A TAL vezeték 60 millió dolláros bővítése megduplázza a nyugatról érkező kapacitást, évi 8 millió tonnára. A cseh finomítók megfelelő működéséhez a főleg latin-amerikai, szaúd-arábiai és északi-tengeri kőolaj mezőkről származó mennyiséget az orosz kőolaj tulajdonságainak megfelelő keverékké alakítják majd át.
Az viszont lényeges, hogy ellátásbiztonsági okokból a leállást követően is fenntartják a barátság i. kőolaj-vezeték műszaki állapotát, fel lesz töltve olajjal, hogy tartalékként rendelkezésre álljon, ha szükséges.
Így a jövőben, szükség esetén alkalmas lesz az Ukrajnából vagy Kazahsztánból, illetve a horvátországi Adria vezetékből érkező nyersolaj szállítására.
A Barátság II. vezetéket elméletileg át lehetne alakítani a nyugatról keletre történő fordított áramlásra is, hogy Szlovákiát is ellássa, bár ez egyelőre csak hipotetikus lehetőség.
A cseh állami hatóságok több tucat céget vizsgálnak, amelyekről azt gyanítják, hogy olyan országokon keresztül kerülték meg az oroszellenes szankciókat, mint Törökország és Kazahsztán.
Erről a Radio Prague International számolt be. A Cseh Nemzeti Bank ez év júniusában készült elemzése szerint továbbra is Csehországból szállítanak stratégiailag fontos katonai és gazdasági termékeket az Oroszországi Föderációba. A szankciók ugyanakkor elsősorban a fegyvergyártás növelését hivatottak megnehezíteni – hívják fel a figyelmet a cseh tévés újságírók.
A szankciók korlátozzák a külkereskedelmet, amelyből az Oroszországi Föderáció kifejezetten fegyverekre és fejlett technológiákra kaphat pénzt. A vállalatok azonban kijátsszák a korlátozásokat úgy, hogy harmadik országokon keresztül kereskednek.
A cseh STV GROUP cég 765 ezer eurós támogatást adott át Ukrajnának RPG-7 páncéltörő gránátvetők vásárlására. Erről az ukrán külügyminisztérium számolt be a Telegramon.
A csekket november 14-én adták át Ukrajna csehországi nagykövetségén.
A Külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy az RPG-7 olyan fegyver, amely harci körülmények között is bizonyította nagy hatékonyságát.
„A katonai segély átadása újabb példája cseh barátaink szolidaritásának és támogatásának. Meggyőződésem, hogy ezek a hős katonáink kezében lévő gránátvetők jelentős szerepet játszanak az agresszor elleni védekezésben” – hangsúlyozta Vaszil Zvarics nagykövet.
Ukrajna és Csehország megállapodást írt alá a közös fegyvergyártásról, számolt be Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Peter Fiala cseh kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján, tájékoztatott a Jevropejszka Ppravda.
Smihal elmondása szerint cseh kollégájával új típusú fegyverek szállításáról, az ukrán hadsereg kiképzéséről és rehabilitációjáról, valamint új projektekről a hadiipar területén tárgyalt.
„A mai napon két fontos megállapodást írtunk alá a védelmi ipar területén született megállapodások mellett” – mondta a kormányfő.
Az egyik ilyen megállapodás értelmében új tölténygyár épül Ukrajnában. A vonatkozó megállapodást a Sellier & Bellot és az Ukroboronszervisz írta alá.
Egy másik megállapodás a Colt CZ Group ukrajnai gépkarabély-gyártására vonatkozik. A dokumentumot a Česká zbrojovka és egy ukrán cég írta alá, amelynek nevét biztonsági okokból nem hozták nyilvánosságra.
Smihal hozzátette, hogy az ilyen megállapodások aláírása „nagy érdeklődést mutat a védelmi iparunkkal való együttműködés iránt”.
A cseh gazdák más kelet-közép-európai országok gazdáival együtt február 22-én nemzetközi tiltakozó akciót tartanak – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a News CZ cseh kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint egy csoport gazdálkodó hétfőn nehézgépekkel indult Prágába, ahol le akarják zárni az autópályát. Barbara Pankova, az agrárkamara sajtótitkára szerint nem lehet megjósolni, hány traktor és egyéb nehézgép indul meg a határra. „Nem zárhatjuk ki, hogy lezárják a határátkelőket és az utakat” – tette hozzá.
Közép- és Kelet-Európa mezőgazdasági szervezetei az Európai Unióval tárgyalnak a problémákról. Hétfőtől keddig a lengyelországi, cseh, szlovák, magyar, litván és lett mezőgazdasági szervezetek találkozója zajlott a lengyelországi Otrenbusiecben (Varsó külvárosában).
A cseh gazdák egy része elégedetlen az ország mezőgazdaságának helyzetével. A tiltakozás jeleként február 13-án tüntetést tartottak Tesnovban a földművelési Minisztérium közelében.
Ma 600-1000 traktor és egyéb mezőgazdasági gép gyűl össze Prágában. A gazdák azt tervezik, hogy eltorlaszolják az egyik prágai autópályát.
A tilalom oka a madárinfluenza. Kivételt képeznek azok a termékek, amelyeket olyan módszerrel dolgoztak fel, amely garantálja a betegség kórokozójának megsemmisülését.
Ukrajna korlátozta a tojás, és a baromfitermékek behozatalát Csehország egyes régióiból az országban lévő madárinfluenza miatt. Erről az Ukrán Állami Élelmiszerbiztonsági és Fogyasztóvédelmi Szolgálat Keleti Interregionális Főosztálya számolt be az Állami Állategészségügyi Felügyelő utasítására hivatkozva.
Prágában a Cseh Műszaki Egyetem támogatásával bemutatták azt a projektet, amely az Ukrán Nemzeti Repülési Egyetem 20 hallgatóját képezi ki. A hírt a Radio Szvoboda közölte.
Azoknak a diákoknak, akik az Oroszországi Föderáció ukrajnai teljes körű inváziója következtében elvesztették a lehetőséget a repülési képzésre, most lehetőségük van a Karlovy Vary-i repülési bázison tanulni.
Ukrajnában a repülési gyakorlat nem lehetséges, ezért a hallgatók Csehországban edzenek, hogy az ukrán légiközlekedés jövőjét képzett személyzettel biztosítsák.
Petr Pavel cseh államfő az euró csehországi bevezetésére irányuló intézkedéseket sürgetett hétfőn, hivatalba lépése utáni első újévi üzenetében.
Eljött az idő, hogy konkrét lépéseket tegyünk e kötelezettségvállalás teljesítése felé – szögezte le az elnök. Szavai szerint a közös uniós valuta bevezetése jelenti a jövőt „egy nyitott és exportorientált gazdaságú” közép-európai országnak.
Csehország hivatalos fizetőeszköze jelenleg a korona. Prága a többi tagországgal összhangban az ország húsz évvel ezelőtti uniós csatlakozásakor vállalta az euró bevezetését, de ennek nincs megszabott határideje.
A Petr Fiala miniszterelnök vezette cseh kormány még nem döntött az euró bevezetésének időpontjáról. Egy frissen életbe lépett jogszabály azonban lehetővé teszi azoknak a vállalatoknak, amelyek forgalmuk nagy részét euróban bonyolítják, hogy számláikat is ebben a pénznemben állítsák ki. A cseh kereskedelmi kamara szerint már most is sok nagy cég euróban számláz egymásnak.
Finnország és Csehország kártérítést fizet a hazatérő ukránoknak. A kifizetéseknek ösztönözniük kell az országból való korai távozást.
A finn belügyminisztérium támogatást fizet azoknak az ukránoknak, akik úgy döntenek, hogy 2024. január 1-től önként visszatérnek hazájukba. Az ukránok 5,3 ezer euró értékben kapnak segítséget. A program csak azokra vonatkozik, akik nem kaphattak menedékjogot Finnországban, vagy meggondolták magukat az igénylés kapcsán.
A cseh köztársasági elnök aláírta az Ukrajnába való visszatérés mellett döntött menekültek megsegítéséről szóló törvényt. A kifizetések címzettjei visszatérhetnek majd Csehországba, de csak akkor, ha visszaadják a nekik nyújtott támogatás felét.
