Array
(
[count_posts] => 1
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo4OiJlY29ub21pYyI7fXM6Njoib2Zmc2V0IjtpOjA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aToxODgxNjk7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 42081
[content] =>
Összesen 1 GW energiát lesz képes előállítani egy, a csernobili lezárt zóna területére tervezett szélerőműpark. A projektnek vannak buktatói, de ha sikerül, annak szimbolikus jelentése is lehet a nukleáris katasztrófa utóhatásait elszenvedő területen.
A csernobili 30 kilométeres zónáról valószínűleg nem a környezetvédelem jut az emberek eszébe, a zárt területen ugyanis sok helyen mai napig igen magas a sugárzás az 1986-os nukleáris katasztrófa következményeként.
A kihasználatlan, és a munkásokat leszámítva gyakorlatilag teljesen lakatlan területen most közösen tervez egy hatalmas, összesen 1 GW teljesítményű szélfarmot egy német céggel az ukrán állami energiaszolgáltató. a szélfarmot a német Notus Energy építi meg és az Ukrenerho működteti majd.
Ha sikeres lesz a projekt, azzal 800 000 kijevi otthont lehet majd energiával ellátni. A zóna közel van az ukrán fővároshoz, és a meglévő infrastruktúra egy része is könnyedén adaptálható a feladatra.
Mint az Interesting Engineering írja, a területen – ha kisebb léptékben is –, de korábban, még az orosz-ukrán háború 2022-es kirobbanása előtt is volt hasonló próbálkozás: 2018-ban egy 2000 otthon ellátására elegendő, 1 MW-os szélfarmot építettek itt.
A projektnek azonban megvannak a maga veszélyei, például a nukleáris katasztrófa óta eltelt több évtized után is vannak kétségek afelől, hogy mennyire biztonságos huzamosabb ideig dolgozni a területen.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) szerint a zóna légkörében még mindig vannak radioaktív anyagok, például stroncium-90 és cézium-137 – de ezek szintje olyan alacsony, hogy rövid ideig tolerálni tudja az emberi szervezet.
Az oroszok által Ukrajna ellen indított háború is aggodalmakat kelthet egy ilyen projekt esetében, lévén, bár a környéke nem színtere aktív harcoknak – leszámítva a háború kezdeti szakaszát, amikor az orosz katonák ellenőrzésük alatt tartották a területet, és a csernobili vörös erdőben is táboroztak, melynek meg is lett a következménye –, de még így is van esély egy rakétacsapásra.
Ennek ellenére a projekt kivitelezői továbbra is mérlegelik, hogyan lehetne megvalósítani azt – és ha sikerrel járna, szimbolikus jelentősége is lehetne annak, hogy a nukleáris katasztrófa környékén zöldenergiát állítanak elő.
[type] => post
[excerpt] => Összesen 1 GW energiát lesz képes előállítani egy, a csernobili lezárt zóna területére tervezett szélerőműpark. A projektnek vannak buktatói, de ha sikerül, annak szimbolikus jelentése is lehet a nukleáris katasztrófa utóhatásait elszenvedő terüle...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1695678300
[modified] => 1695664590
)
[title] => A csernobili zónában épülő szélfarm akár 800 000 kijevi otthont láthatna el árammal
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=42081&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 42081
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 42082
[image] => Array
(
[id] => 42082
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/csernobil.jpg
[original_lng] => 79069
[original_w] => 800
[original_h] => 370
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/csernobil-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/csernobil-300x139.jpg
[width] => 300
[height] => 139
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/csernobil-768x355.jpg
[width] => 768
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/csernobil.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/csernobil.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/csernobil.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/csernobil.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1695653790:5
[_thumbnail_id] => 42082
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 2278
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 33854
[2] => 17
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Sürgős
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 188169
[1] => 6239
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Csernobil
[1] => szélerőmű
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 188169
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 188169
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] =>
[_domains] =>
[status] => 1
[from_cache] => 1
)
