Dánia parlamentje elfogadta azt a törvényt, amely szerint az országban a nyugdíjkorhatár 70 év lesz – ez a legmagasabb érték Európa összes országát tekintve.
A BBC beszámolója szerint Dániában 2006 óta a nyugdíjba vonulás időpontját a várható élettartamhoz kötik. Emellett egy automatikus, rögzített emelési rendszer van érvényben: jelenleg a nyugdíjkorhatár 67 év, 2030-ban 68 évre, 2035-ben pedig 69 évre emelkedik.
Mette Frederiksen miniszterelnök azonban tervezi ennek a rendszernek az eltörlését, és azt javasolja, hogy a nyugdíjkorhatárt „kézi vezérléssel” határozzák meg a jövőben, ne automatikusan.
A most elfogadott, 70 éves nyugdíjkorhatárt előíró törvény kizárólag azokra vonatkozik, akik 1970. december 31-e után születtek. Ez azt jelenti, hogy az új szabályok alapján először 2040-ben vonulnak majd nyugdíjba az érintettek.
Az innovációs alap a gyorsan fejlődő technológiák, köztük a drónok támogatására összpontosít, amelyek jelentős hatással vannak a modern háborúra.
Dánia kormánya bejelentette, hogy 300 millió dán koronát (40 millió eurót) biztosít egy innovációs alap létrehozására, amely Ukrajna technológiai fejlődését segíti a harctéren.
Dánia védelmi minisztere, Troels Lund Poulsen hangsúlyozta ennek a segítségnyújtásnak a fontosságát, kijelentve, hogy az új technológiák, mint az elektronikus hadviselés és a drónok, jelentősen javíthatják a helyzetet a frontra. Ez lehetővé teszi Ukrajnának, hogy szembeszálljon Oroszország jelentős anyagi és emberi fölényével a harctéren.
Dánia kormánya bejelentette egy új program indítását, amelynek keretében 130 millió eurót fordítanak fegyverek előállítására Ukrajnának.
Erről Julia Szviridenko, Ukrajna első miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter számolt be.
Az új program szerint az állam a dán vállalatok ukrán védelmi iparágba történő befektetéseinek akár 70%-át is kompenzálja. Ez körülbelül 1 milliárd dán koronát jelent, ami hozzávetőlegesen 130 millió eurót tesz ki.
A dán gyártók számára ez lehetőség arra, hogy ukrán tapasztalatokat, innovációkat vonjanak be és a fegyvereket valós harci körülmények közötti teszteljék
Az Egyesült Államok felkereste Dániát és más európai országokat, hogy megtudja: tudnának-e tojást exportálni, mivel az amerikaiak szembesültek a drámaian emelkedő tojásárakkal – közölte pénteken a skandináv ország tojásszövetsége.
Az amerikai mezőgazdasági minisztérium a madárinfluenza-járvány okozta ellátási problémákra reagálva február végén hivatalos megkeresést küldött több tojástermelő országnak – számolt be a hírről a Reuters.
A dán tojásszövetség jelezte, hogy megvizsgálják a lehetőségeket, de Európában is hiány van a növekvő kereslet és a járvány miatt. Az Egyesült Államokba történő tojáskivitel emellett kihívásokkal jár a szigorú higiéniai előírások miatt.
Mint a Reuters emlékeztetett, februárban Törökország már megkezdte 15 000 tonna tojás exportját az Egyesült Államokba.
Brooke Rollins mezőgazdasági miniszter bejelentette, hogy a kormány egy 1 milliárd dolláros terv keretében importált tojásokkal is enyhítené a madárinfluenza hatásait.
Donald Trump időnként első elnöki ciklusa alatt is felvetette Grönland megvásárlásának ötletét, azonban kevesen vették komolyan. Most megismételte szándékát, és már komoly fenyegetésekkel próbálja Dániát „jobb belátásra bírni”. Képes lenne az apró ország visszavágni Amerikának?
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke időnként még arra is utalt, hogy akár erőszakkal is hajlandó elfoglalni a dán koronához tartozó területet. Annak ellenére, hogy nem rendelkezik számottevő hadsereggel és haditengerészettel, Dánia nem szűkölködik gazdasági befolyásra használható eszközökben, amelyekkel megpróbálhatja meggyőzni az amerikai elnököt – vagy akár nyomást gyakorolni rá.
Számos olyan dán multinacionális vállalat van, amelynek termékei és szolgáltatásai hiányát az amerikaiak azonnal megéreznék.
A Trump és Mette Frederiksen dán miniszterelnök közötti január 15-i telefonbeszélgetésből a Financial Times közölt részleteket. A lap szerint heves, 45 perces beszélgetést folytattak, amelyben Trump – akit akkor még be sem iktattak – „agresszív és konfrontatív” volt. A feszültség abból származott, hogy Fredriksen elutasította Grönland eladását az Egyesült Államoknak.
Dánia elkötelezett és közkedvelt NATO-tag, de ez nem változtat azon a tényen, hogy lakossága alig éri el a hatmilliót, és fegyveres erői csupán mintegy húszezer aktív állományú katonát számlálnak.
Ha Trump komolyan gondolja Grönland megszerzését, Dánia még akkor sem tudna komoly harcot vívni szövetségese ellen, ha akarna – bár Washington öregedő jégtörő flottája arra még alkalmas, hogy komoly kihívássá tegyék a sarkvidéki haditengerészeti műveleteket. Úgy tűnik, a grönlandiak akarata másodlagos szempont Washingtonban.
Mindez tovább bonyolítja a két ország közötti diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat, és bizonytalanságot kelt a jövőbeni együttműködés terén. Dánia saját magában is léphet, például Grönland státuszának újragondolásával vagy kulcsfontosságú vállalatainak mozgósításával, de a tényleges gazdasági ellensúlyhoz az Európai Unióval közös fellépése szükséges. Ha Trump komoly nyomást gyakorolna, az EU nem maradhatna tétlen, mivel az amerikai intézkedések az egész európai piacot érintenék. Dánia és más EU-tagállamok ugyanakkor jelentős amerikai befektetésekkel rendelkeznek, az uniós válaszlépések tehát az amerikai exportőröket is súlyosan érintenék. Így
Egy vámháború vagy az esetleges szankciók az amerikai autóipar, gyógyszeripar és technológiai szektor cégeit, például az Apple-t, a Boeinget és a Teslát is sújtanák.
Az Európai Bizottság többször jelezte, hogy kész koordinált fellépéssel megvédeni Dániát. Egy biztos: az amerikai nyomásra reagálva Dánia felülvizsgálta védelmi garanciáit, és 2025-ben rekordgyorsasággal növeli a Grönland körüli védelmi kiadásokat – közölte lapunk kérdésére Papp Zanett Gréta, Grönlanddal foglalkozó geopolitikai szakértő.
Aduászok Dánia kezében
Dánia azonban nem tehetetlen. Éppen ellenkezőleg, több adu is van a kezében. A skandináv ország ad otthont a Maersknek, amely a rakománykapacitás alapján a világ második legnagyobb konténerszállító vállalata. A világkereskedelemben a nem folyékony rakomány túlnyomó részét konténerekben szállítják, és 2023-ban a dán hajózási vállalat 672 hajója mintegy 24 millió darabot szállított le belőlük. A Maersk olyan nagy játékos, hogy becslések szerint a cég hajói a globális konténerhajó-flotta 14,3 százalékát teszik ki – írja a Foreign Policy.
A Maersk az Egyesült Államok huszonegy kikötőjébe szállít árut. Jelenleg a világ nagy hajózási társaságai majdnem teljes kapacitáson üzemelnek. Ha bármelyikük hirtelen leállítaná az Egyesült Államokba irányuló vagy onnan induló forgalmat, a többi fuvarozó a hiánynak csak egy kis részét tudná betölteni.
Ezzel szemben Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense lapunknak elmondta, véleménye szerint a konténerhajózásban akkora a verseny, hogy egy ilyen lépéssel a cég beáldozná a piaci részesedését. A szakértő szerint kizárni semmit nem lehet, de a fenti forgatókönyv felettébb valószínűtlen. Trumppal most kezd szembejönni a valóság, és Grönland kérdése valószínűleg háttérbe szorul.
Ha azonban a dán kormány megtiltaná a Maersknek, hogy az amerikai kikötőkbe hajózzon, akkor az amerikai vállalkozások és fogyasztók azonnal megéreznék ennek fájdalmas következményeit.
És ha már a fájdalomnál tartunk, amerikaiak milliói szó szerint, fizikailag éreznék meg, ha Frederiksen megtiltaná a Novo Nordisk egészségügyi vállalatnak, hogy az Egyesült Államokba exportáljon.
Beindulhat a gyógyszeripari blokád
A dán gyógyszeripari óriás gyártja ugyanis a szemaglutidot – az Ozempic és a Wegovy hatóanyagát. Ez a szer forradalmasította az elhízás és a cukorbetegség elleni kezelést az Egyesült Államokban. A vállalat Dániában állítja elő a szemaglutidot, és a gyógyszergyárak számos próbálkozása ellenére az Ozempicet még nem lehet kiváltani Egyesült Államokban.
Egy tanulmány szerint 2021 és 2023 között mintegy 400 százalékkal ugrott meg az Ozempicet biztosító receptek száma az országban. A Barclays Research felmérése szerint 2023 májusában több mint félmillió amerikai szedett Wegovyt.
A Maerskhez hasonlóan a Novo Nordisk is nagy összegeket keres Amerikában. Ha azonban a dán kormány arra a következtetésre jutna, hogy Donald Trump fenyegetései veszélyeztetik az ország biztonságát, akkor elrendelhetné, hogy a Novo Nordisk szüntesse be üzleti tevékenységét az Egyesült Államokban. Ez pedig azonnal feltűnne az ottani választóknak.
A gyerekek is megéreznék a kereskedelmi háborút
Ha Dánia a visszavágás mellett dönt, akkor az amerikai fogyasztóknak hirtelen feltűnhet, hogy hiányoznak a dán luxusbútorok, a gyerekek pedig a legújabb Legók elvesztését fájlalhatják. Ma az Amerikában kapható Legokészleteket Mexikóban gyártják, bár a cég Virginiában épít egy üzemet, amely az ottani piacra gyárt. Ez várhatóan több mint 1700 embert foglalkoztat majd.
Egy Amerika-ellenes dán blokád drámai lépés lenne, és Frederiksen nyilván nem szívesen hirdetné azt meg. De nem szabadna elfelejtenie, hogy Trump védjegyének számít a fenyegetés, és olyan nyelven kellene visszaszólnia neki, amit megért.
Az informális EU-csúcson is kiemelt téma volt Grönland
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfő este hangsúlyozta, hogy a blokk és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok „a legjelentősebb kapcsolataink” részét képezik. „Alapvető fontosságú a béke, a biztonság és a jólét előmozdítása szempontjából” – írta meg az AP hírügynökség.
Figyelmeztetett azonban arra, hogy „egyértelműen új kihívásokat és növekvő bizonytalanságokat látunk”, és az EU készen áll arra, hogy megvédje magát. Ha tisztességtelenül vagy önkényesen támadják, az Európai Unió határozottan reagálni fog – mondta von der Leyen a találkozót követően.
Eközben Dánia miniszterelnöke ismét kitartott amellett, hogy Grönland nem eladó, és határozott választ kért az EU-tól arra az esetre, hogy mit tenne, ha az Egyesült Államok folytatja a sziget feletti ellenőrzés átvételével kapcsolatos fenyegetéseit.
„Soha nem fogom támogatni a szövetségesek elleni harc gondolatát. De természetesen, ha az Egyesült Államok kemény feltételeket támaszt Európával szemben, akkor kollektív és erőteljes válaszra van szükségünk” – mondta Mette Frederiksen dán miniszterelnök újságírók előtt.
I just had a good call with President Trump. Canada is implementing our $1.3 billion border plan — reinforcing the border with new choppers, technology and personnel, enhanced coordination with our American partners, and increased resources to stop the flow of fentanyl. Nearly…
Dánia további 2,05 milliárd dollárt fog költeni az Északi-sark biztonságának növelésére, partnerségben a saját autonóm területeivel, Grönlanddal és a Feröer-szigetekkel. Erről a Dán Védelmi Minisztérium tájékoztatott.
A megállapodás három új sarkvidéki hajót, új, hosszú hatótávolságú drónokat és erősebb műholdas rendszereket is magában foglal.
„Be kell látnunk, hogy komoly biztonsági és védelmi kihívásokkal kell szembenéznünk az Északi-sark és az Észak-Atlanti térségben”
– emelte ki Troels Lund Poulsen, Dánia védelmi minisztere.
Ukrajna több mint 150 millió eurót kapott a védelmi-ipari komplexum finanszírozására Dániától, Franciaországtól és Litvániától, számolt be a védelmi minisztérium.
Rusztem Umjerov tárcavezető elmondása szerint 111 millió eurót a megállapodások végrehajtására Ukrajna Védelmi Minisztériuma, a Stratégiai és Ipari Minisztérium és a Dán Védelmi Minisztérium együttműködése keretében költenek. Ez az összeg a honvédséget a hazai termelés legfrissebb eszközeivel erősíti meg.
További 29 millió euró a francia kormány támogatása. A pénzt Ukrajna biztonságának és védelmének megerősítésére fordítják. A litván nemzetvédelmi minisztérium, az ukrán védelmi minisztérium és a stratégiai ipari minisztérium közötti memorandum értelmében 10 millió eurót különítenek el az ukrán védelmi ipar fejlesztésére.
A pénzből rakéták, mélycsapású drónok és tüzérségi berendezések gyártását finanszírozzák.
A pénzeszközöket Ukrajna energetikai infrastruktúrájának helyreállítására fordítják, amelyet Oroszország megrongált.
Dánia 6 millió eurót ad az orosz támadások által megrongált ukrajnai energiainfrastruktúra helyreállítására. Ezt az európai ügyek minisztere jelentette be – írja a kormány sajtószolgálata.
Elmondása szerint ezeket a forrásokat az Ukrajna Energiaközösség energiatámogatási alapba irányítják.
Holst azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatása Dánia egyik prioritása volt és az is marad. Az ország arra törekszik, hogy Ukrajnát az EU tagjaként tekintse, és átfogó támogatást nyújt Kijevnek az európai integráció felé vezető úton.
Dánia 130 millió eurót szán az ukrán védelmi iparra. Mette Frederiksen dán miniszterelnök kiemelte az ukrán tapasztalatok fontosságát az európai országok számára.
Az ukrán védelmi ipar 130 millió eurót kap Dániától – mondta Mette Frederiksen dán miniszterelnök a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján.
Több mint 130 millió eurós új dán adomány közvetlenül az ukrán védelmi iparnak. Kicsit furcsának tűnhet, hogy itt állunk és dicsérjük befektetéseinket, ezért hadd tegyem világossá, hogy csak akkor lehet békénk Európában, ha meg tudjuk védeni magunkat
Ukrajna Védelmi Minisztériuma és Stratégiai Ipari Minisztériuma számos végrehajtási megállapodást kötött a dán védelmi minisztériummal. A szerződések a beszerzést biztosítják ukrán védelmi cégektől, összesen körülbelül 535 millió euró értékben.
A védelmi minisztérium közleménye szerint a dokumentumok véglegesítik a szeptember végén Kijevben aláírt szándéknyilatkozatban rögzített megállapodásokat. A finanszírozás forrása Dánia és Svédország kormánya, valamint a befagyasztott orosz eszközök kamatai.
A megállapodások eredménye szerint mind állami, mind magántulajdonban lévő ukrán fegyver- és felszerelésgyártók önjáró tüzérségi berendezésekkel, támadó drónokkal, páncéltörő fegyverekkel és rakétafegyverekkel látják el az ukrán fegyveres erőket.
„Nagyra értékeljük, hogy Dánia példát mutat Ukrajna védelmi komplexumának fejlesztésében. Ez lehetővé teszi, hogy felgyorsítsuk hadseregünk számára a szükséges fegyverekkel való ellátást, miközben erősítjük az ukrán gazdaságot az orosz agresszióval szemben”, hangsúlyozta Herman Szmetanyin stratégiai ipari miniszter.
A termelők közvetlen finanszírozását magában foglaló „dán modellnek” köszönhetően Ukrajna már 50 millió eurót kapott. Ezeket az alapokat a fegyveres erők számára a „Bohdan” önjáró tüzérségi egységek gyártásának finanszírozására használták fel.
