A kormány több mint 460 millió hrivnyát különített el az iskolák és katonai líceumok óvóhelyeinek kialakítására. A pénz hét régióba és 18 kistérségbe fog eljutni.
Erről Denisz Smihal miniszterelnök beszélt a kormány keddi ülésén.
Még egy döntést hozunk ma: a helyi költségvetések számára 460,5 millió hrivnya összegű támogatást osztunk el az iskolák és katonai líceumok óvóhelyeinek kialakítására. A pénz hét régióba és 18 kistérségbe fog eljutni. Bízunk abban, hogy hatékonyan fogják felhasználni
– írta.
Elmondása szerint összesen 6,2 milliárd hrivnyát különített el a kormány 2025-re a biztonságos tanulási környezetek létrehozására.
A kormány február 14-i ülésén a vény nélkül kapható gyógyszerek esetében maximum 35%-ra korlátozta a gyógyszertárak számára a kereskedelmi felárat, és regresszív skálát állított fel a vényköteles gyógyszerekre. A beszállítók a gyógyszer árától függően legfeljebb 8%-ot adhatnak hozzá a nagykereskedelmi árhoz – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök. Egyben megszigorítják a gyógyszerek elérhetőségének ellenőrzését a kórházakban.
Emellett a Téli támogatás kezdeményezés keretében rekordszintre bővül a Megfizethető gyógyszerek program. Erre a költségvetés több mint 6 milliárd hrivnyát különített el.
A döntés a gyógyszerek területi elérhetősége javítása érdekében született. Az Ukrposta ingyenesen szállítja a gyógyszereket az ország egész területére, beleértve a mobil gyógyszertárakat is. 2025 júliusától pedig minden gyógyszertárnak megállapodást kell kötnie az Nemzeti Egészségbiztosítási Pénztárral, és a Megfizethető gyógyszerek program keretében fog kiadni a gyógyszereket.
Emlékeztetőül: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a rendeletet az Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsa február 12-i határozatának hatályba léptetéséről a lakosság gyógyszerellátását biztosító további intézkedésekről. A rendelet értelmében a kormány, a gyártók és a gyógyszertárláncok 100-as gyógyszerlistát határoznak meg, amelyek ára március 1-jétől 30%-kal csökken. Szabályozzák továbbá a gyógyszerek felárát, a végső árat, valamint az egészségügyi intézmények gyógyszerfelhasználásának ellenőrzését.
Ukrajna javaslatot tett az EU-nak a ritkaföldfémek közös bányászatára, amelyek lelőhelyei a területén vannak, urán-, lítium- és titánlelőhelyekről van szó – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Politico című brüsszeli–amerikai internetes kiadványnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint a kormányfő hangsúlyozta: ha az EU-tagországok beleegyeznek Ukrajna csatlakozásába, nemcsak kiterjesztett határokat kapnak, hanem megbízható pajzsot is – az ukrán hadsereget. Hangsúlyozta a pénzügyi összetevőt is. Emlékeztetett arra, hogy az EU számára kritikus 30 ásványból 22 Ukrajna tulajdonában van. Ukrajna az első helyen áll Európában az uránkészletek tekintetében – tette hozzá. „Nemcsak saját energiaszükségletünket tudjuk fedezni, hanem uránt exportálni is, elsősorban az atomenergia iránti növekvő uniós kereslet mellett” – mutatott rá.
Smihal kiemelte: ráadásul Ukrajna rendelkezik Európa legnagyobb lítiumkészleteivel. Mint megjegyezte, 2021-ben 460 ezer tonna lítium-karbonátot használtak fel a világon, 2030-ra pedig 6 millió tonnára nő a kereslet. Ukrajna kész olyan vegyes vállalatok létrehozására, amelyek stratégiai előnyt biztosítanak az EU-nak.
„Ukrajna a világ élvonalába tartozik a titánkészletek tekintetében. A feltárt készleteknek mindössze 10%-át aknázzák ki, így teljes mértékben pótolni tudjuk az orosz titánimportot az európai ipar számára, beleértve a védelmi szektort is” – mondta a miniszterelnök. „Ukrajna újjáépítése egyben esély arra is, hogy Európa együtt növekedjen Ukrajnával. Több száz milliárd eurós beruházás új termelést és munkahelyeket teremt Ukrajnában és az uniós országokban egyaránt” – szögezte le Denisz Smihal.
Denisz Smihal miniszterelnök találkozott Scott Bessant amerikai pénzügyminiszterrel.
Smihal elmondása szerint ez a látogatás „megerősíti Trump elnök kormányának azon szándékát, hogy pragmatikus és kölcsönösen előnyös kapcsolatokat alakítson ki országaink között”.
A kormányfő megjegyezte, hogy Bessent megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét Ukrajna további támogatása mellett. A felek megvitatták a gazdasági együttműködés lehetőségeit.
„Az Egyesült Államok egy békés és erős Ukrajnában érdekelt, és kész segíteni államunk helyreállításának felgyorsításában”, tette hozzá Smihal.
A miniszterelnök közölte, hogy a Bessent-tel folytatott megbeszélésen felvetette a szankciók szigorításának szükségességét, többek között a Roszatommal és az orosz atomiparral szemben hangsúlyozta, hogy minden orosz bankot le kell választani a SWIFT-rendszerről, és fokozni kell az orosz „árnyékflotta” elleni küzdelmet. Ez magában foglalta az Oroszországi Föderáció teljes olaj- és gázszektorát sújtó szigorú szankciókat, valamint a befagyasztott orosz vagyon elkobzását, hogy ezeket a forrásokat a jövőben Ukrajna helyreállítására fordíthassák.
Ukrajna közös vám- és határellenőrzés beindítására készül az Európai Unióval közös határain – jelentette ki kedden Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta, hogy az ukrán-lengyel határon a kísérleti projektet 2025-ben tervezik elindítani. „A munkánk harmadik területe a közös vám- és határellenőrzés beindítása az EU határain. Arra számítunk, hogy az ukrán-lengyel határon még ebben az évben kísérleti projektként elindul” – tette hozzá.
A miniszterelnök tisztázta, hogy jelenleg folynak a tárgyalások a vonatkozó megállapodásról az Európai Bizottsággal. „A közös határellenőrzés jelentős időt takarít meg az emberek és a vállalkozások számára, és még közelebb hozza Ukrajnát az Európai Unióhoz” – mutatott rá Denisz Smihal.
Ukrajna a határ menti infrastruktúra és logisztika jelentős bővítését tervezi 2030-ra, 29 határátkelőhelyet korszerűsít és 17 újat épít – jelentette be kedden Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „A nyugati logisztika fejlesztésének második iránya a határon lévő infrastruktúra és a határellenőrző pontok korszerűsítése. Világos céljaink vannak – 29 ellenőrzőpont korszerűsítése és 17 új építése 2030-ig.” Az elmondása szerint a munkálatokat Ukrajna nyugati szomszédaival szoros együttműködésben végzik majd.
„Tegnap a Donald Tusk lengyel kormányfővel folytatott telefonbeszélgetés során megállapodtunk a határ menti infrastruktúra további fejlesztésének elősegítésében. Az Európai Beruházási Bank elnökével, Nadia Calvinóval folytatott megbeszélésen szóba került a határátkelőhelyek korszerűsítése és fejlesztése is. Konkrét megállapodások vannak”
Ukrajna és az Európai Beruházási Bank (EBB) megállapodásokat kötött, amelyek alapján az uniós pénzintézet 16,5 millió euróval támogatja a kritikus infrastruktúra helyreállítását és az energiahatékonyság növelését, valamint 100 millió eurót biztosít a víz- és hőellátás, illetve a csatornázási létesítmények rekonstrukciójára – jelentette be Denisz Szmihal ukrán miniszterelnök Telegram-csatornáján.
„Hálásak vagyunk a banknak a segítségért, amelyet az orosz agresszió által megrongált infrastruktúra újjáépítéséhez nyújtott” – mondta a kormányfő, aki arról is tájékoztatott, hogy a kétoldalú együttműködés keretében külön is tárgyaltak a finanszírozásról.
A találkozón gazdasági kérdésekről is egyeztettek, ahol Denisz Szmihal beszélt a 2025-ös év legfontosabb költségvetési kiadásairól, és hangsúlyozta a kis- és középvállalkozások támogatásának fontosságát. Az Európai Beruházási Bank a háború kezdete óta több mint kétmilliárd euróval támogatta Ukrajnát − írta az Ukrinformra hivatkozva az Index.
Ukrajna állami költségvetése 3 milliárd eurót kapott az Európai Uniótól a G7-ek ERA kezdeményezés keretében a befagyasztott orosz vagyonból, az EU összesen 18 milliárd eurót biztosít Kijevnek hasonló módon – jelentette be pénteken Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő azt írta: „Ez az első olyan európai uniós forrás, amelyet a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek biztosítanak.” Szerinte Ukrajna ezt a forrást a kiemelt költségvetési kiadásokra fogja irányítani.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy a G7 ERA kezdeményezése általában 50 milliárd dollárt irányoz elő Ukrajnának, amelyből 20 milliárd dollárt az Európai Unió biztosít. „Ily módon megvalósítjuk az Oroszország fizet elvet, és erősítjük Ukrajna pénzügyi stabilitását 2025-ben” – mutatott rá Denisz Smihal.
Robert Fico szlovák miniszterelnök fenyegetései, hogy leállítja Ukrajna áramellátását, még nem valósultak meg, mert technikailag ezt meglehetősen nehéz megtenni az európai szabályok miatt – jelentette ki pénteken Denisz Smihal miniszterelnök a Legfelső Tanácsban a kormányhoz intézett kérdések órájában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Smihal kifejtette: „Az áramimporttal kapcsolatban. Közvetlen kapcsolatban állunk az Európai Bizottsággal. Amint Szlovákia miniszterelnöke bejelentette az ukrajnai áramexport leállításával való fenyegetést, az Energiaügyi Minisztérium azonnal megkereste mindhárom intézményt: az Európai Bizottságot, az Európai Energiahálózatot és az Energiaközösséget. Reagáltak, megvannak a válaszaink.”
A kormányfő felvázolta a probléma technikai körülményeit. „Valójában Szlovákia és a szlovák villamosenergia-hálózat része az egységes villamosenergia-hálózatnak. Vagyis ha műszakilag sikerült is rövid időre lezárni az ukrajnai bejáratukat javításra, akkor az egységes piac szabályai szerint a megfelelő villamos energia mennyiségét arányosan osztják szét a többi szállító ország között” – tette hozzá.
Smihal szerint Lengyelország és más szomszédok kinyilvánították, hogy szükség esetén készek együttműködni Ukrajnával. „De az ilyen döntéseket nem a szlovák üzemeltetőknek kell meghozniuk, hanem magának az egységes energiahálózatnak. Az Európai Bizottság pedig nagyon figyel erre” – mutatott rá.
A kormányfő hangsúlyozta, a mai napig nem fenyeget a villamosenergia-import mennyiségének csökkenése vagy korlátozása. „Az áramot kapjuk. Az áramot importáljuk, Szlovákiából is” – hangsúlyozta Denisz Smihal.
Volodimir Zelenszkij elnök 30 000 nagy hatótávolságú drón gyártását rendelte el, ezenkívül az ukrán vállalatok körülbelül 3000 rakéta gyártását is tervezik – jelentette be pénteken Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő megjegyezte, hogy 2025-ben 2 trillió 230 milliárd hrivnyát fektettek be a védelembe és a biztonságba. Az állami költségvetésből az adófizetők pénzeszközeit ezekre az igényekre fordítják – tette hozzá. A fegyverekre és katonai felszerelésekre fordított kiadások legalább 739 milliárd hrivnyát tesznek ki – mutatott rá.
A miniszterelnök szerint a hadiipari komplexum ukrán vállalatai 30 milliárd dollárra tervezik a termelési kapacitásukat. Hozzátette: a Győzelem Fegyverei projekt keretében a kormány 3-5 évre szóló, hosszú távú szerződéseket indít a gyártókkal.
„Kiemelt figyelmet fordítunk a nagy hatótávolságú komponensre és a rakétaprogramra. Ukrajna elnökének feladata legalább 30 ezer nagy hatótávolságú drón gyártása. Az ukrán vállalatok is mintegy 3 ezer cirkálórakéta és rakéta-drón gyártását tervezik”
– mondta el Denisz Smihal.
Emellett Ukrajna kidolgozza a „dán modellt”, amely szerint a partnerek a hazai védelmi ipartól vásárolnak fegyvereket az ukrán hadsereg szükségleteire, 2025-re több mint 1 milliárd dollárt vonzanak be.