Nagy-Britannia hazai piacon legnagyobb bankja, a Lloyds bejelentette: 1070 fős elbocsátást hajt végre a párhuzamosságok megszüntetése érdekében annak ellenére, hogy a harmadik negyedévben visszatért a nyereséges működéshez.
A Reuters beszámolója szerint a bank szóvivője úgy fogalmazott, ezek a változások az átalakulóban lévő ügyféligényeket tükrözik, és egyszerűsítik az üzleti tevékenységüket. A leépítésektől függetlenül 340 új pozíciót is létrehoznak.
Szeptemberben 865 redundáns munkahely megszüntetését vette tervbe a nagybank, miután átmenetileg egy időszakra a járvány miatt felfüggesztette az elbocsátásokat.
A Llyods alkalmazottait összefogó Union Unite erősen bírálta a legújabb lépéseket, mondván, a globális járvány idején is elkötelezett munkavállalóitól tervez megválni a bank. A múlt hónapban a Lloyds az elemzői várakozásokat meghaladó negyedéves nyereségről számolt be, amiben a jelzáloghitelek iránti kereslet erősödése fontos szerepet játszott.
Fiókbezárásokat nem jelentett be a bank, és az elbocsátások is inkább az ügyfelekkel kontaktusban nem lévő területeket érintik.
Szeptember 8-án déli 12 órakor ebédszünet helyett a bergyanszki tengeri kereskedelmi kikötő alkalmazottai közgyűlésre gyűltek össze. Ennek oka az a hír volt, hogy a közeljövőben a kikötő alkalmazottainak létszámát a felére tervezik csökkenteni.
Előző nap az állami tulajdonban lévő vállalat vezetősége arról tájékoztatta a szakszervezeti bizottságot, hogy a közeljövőben az alkalmazottak felét el szándékozik bocsátani. Az elmúlt két évben a kikötőben a rakománykezelés jelentősen csökkent, ami közvetlenül befolyásolta a gazdasági teljesítményt. A teherforgalom csökkenésének tendenciája ma is megfigyelhető. A kikötő személyzetét részmunkaidőben foglalkoztatják, és ez befolyásolta a béreket, átlagosan háromszorosan csökkent.
A helyzet megoldására tett javaslataikat, valamint a kikötői alkalmazottai létszámának csökkentését megakadályozó követelményeiket az ülés határozatában rögzítették. A dokumentum másolatát továbbítják a Zaporizsjei megyei adminisztrációba, a Minisztertanácsnak és Elnöki Hivatalba.
A német gépiparban 32 ezer munkahely szűnt meg az év első felében a koronavírus-válság, a kereskedelmi konfliktusok és az autóipar strukturális átalakulása miatt – ismertette hétfői közleményében az ágazat szakmai képviseleti szervezete, a VDMA.
A mintegy 3300 tagvállalattal rendelkező VDMA (Verband Deutscher Maschinen- und Anlagenbau e. V.) kimutatása szerint június végén 1,03 millió volt a foglalkoztatottak száma az ágazatban.
Ralph Wiechers, a VDMA vezető közgazdásza szerint a szektor hatalmas terheit tekintve az állásvesztés mérsékelt, és ez elsősorban a részmunkaidős foglalkoztatásnak köszönhető. „Olaf Schoz pénzügyminiszter a helyes úton jár a részmunkaidős foglalkoztatási program 24 hónapra történő meghosszabbításának javaslatával” – jegyezte meg.
Az erősen exportorientált ágazatban a foglalkoztatottak bő egyharmada dolgozott részmunkaidőben július elején. A részmunkaidősök száma a júniusi 354 ezerről 378 ezerre emelkedett ugyan, de ezzel együtt is jóval elmarad a korábbi hónapokra jellemző számoktól. „A be nem töltött állások száma a felére csökkent a tavalyihoz képest” – mondta Wiechers.
A gépipar nehézségei elsősorban a koronavírus-válságnak tulajdoníthatóak, ami az év első felében a megrendelések 16 százalékos csökkenését idézte elő; különösen az exportkereslet esett vissza. A kereskedelmi konfliktusok negatív hatása már a múlt évi teljesítményt is megterhelte.
Steigende Strompreise sorgen dafür, dass erste Städte an der Beleuchtung sparen. In #Weimar werden Straßenlaternen im Sommer beispielsweise 30 Minuten später ein und 30 Minuten früher ausgeschaltet. https://t.co/pizmWHrRgK
Kilencszáz dolgozóját bocsátja el Ukrajna Nemzetközi Légitársasága (MAU) a légi közlekedésnek az Ukrajnában bevezetett karantén-intézkedésekkel kapcsolatos beszüntetése miatt – adta hírül csütörtökön az Interfax-Ukrajina hírügynökség.
A tudósítás szerint jelenleg a MAU vezetése minden lehetséges intézkedésével a veszteségek csökkentésére és bevételek generálására törekszik az egyszeri járatok révén. „A célunk az, hogy megőrizzük a társaságot és a személyzet kulcsfontosságú részét, beleértve a hajózó munkatársakat. A legnagyobb sajnálatunkra a társaság tevékenységi volumenének jelentős csökkenése miatt arra kényszerülünk, hogy megváljunk 900 magasan képzett dolgozónktól” – idézte a hírügynökség Jevhen Dihnét, a MAU igazgatóját.
A társaságnál a hírügynökséggel azt közölték, hogy már elkezdték a személyzet létszámának csökkentését, az ukrán törvényeknek megfelelően, kéthónapos felmondási határidővel. Az igazgató azt is elmondta, hogy a MAU működése gyakorlatilag leállt március 17-e után, amikor bevezették a korlátozást a menetrendszerű légi közlekedésre. A társaságnál azt is jelezték, hogy a MAU csökkenti a távolsági flottáját.
A Nissan Motor 20 ezer ember elbocsátását fontolgatja, írja a Kyodo News. Ez a harmadik legnagyobb japán autógyártó dolgozóinak 15 százalékát jelentené durván. A járvány miatti válság igen komolyan érinti az autóipart, és a bezuhanó keresletre reagálna így a vállalat. A cég egy egyébként az 1999-es, csődközeli helyzete óta nem rúgott ki ennyi embert egy szuszra.
Főleg Európában és a fejlődő országokban dolgozóktól válnának meg ebben az óriási elbocsátási hullámban. A Jokohama központú autógyártó cég átszervezné a működését, ehhez pedig új középtávú átstrukturálási stratégiát is készítenek. Ebben valószínűleg az is szerepel majd, hogy a 2020-as pénzügyi év végére ötödével csökkentsék a kapacitásaikat.
Az átszervezési gondolat nem új keletű, júliusban már bejelentették, hogy 2023-ig 14 telephelyükön 12,5 ezer munkahelyet számolnának fel. De most az is felmerült, hogy spanyolországi, indonéziai és egyéb gyáraikat is be kéne zárniuk.
A vállalat nettó 85-95 milliárd jen veszteséget tervez 2019-es pénzügyi év végére. Az autóeladásaik pedig épp hasonló éves bontásban épp 4,79 millió darabnál állnak. Noha például a 2017-es pénzügyi évben még 5,79 millió autót adtak el.
Kevesebb mint két héttel azt követően, hogy 3700 dolgozó kirúgásáról döntöttek ismét megszorító intézkedéseket jelentett be az Uber a koronavírus-járvány okozta veszteségek miatt. A BBC beszámolója szerint a személyszállító appot fejlesztő és fenntartó cég újabb 3000 dolgozót bocsájt el, ezzel az elmúlt időben a dolgozóinak negyedétől válik meg a cég.
Negyven irodáját is bezárja világszerte a cég, többek között elkezdi leépíteni a San Franciscó-i és szingapúri irodáit, valamint felhagy bizonyos projektekkel, például a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekkel. Ezekkel a lépésekkel egymilliárd dollárt remél megspórolni a cég vezetése.
A leépítések között nem szerepelnek a sofőrök, ők ugyanis nem az Uber alkalmazottai, hanem egyéni vállalkozók, akik szerződtek a céggel. Viszont valószínűleg sok sofőr hagyta ott az Ubert, a cég alkalmazásán a forgalom ugyanis 80 százalékkal visszaesett az Egyesült Államokban és Kanadában, ahogy az emberek a kijárási korlátozások és egészségügyi előírások miatt sokkal kevesebbet mennek el otthonról. Igaz, az Uber ételfutár szolgáltatásának forgalma cserébe nagyon megugrott, ez az üzletág viszont ennek ellenére is veszteségesen működik.
A világ taxisait éveken át magára haragító cégnek amúgy se ment igazán jól az üzlet, a járvány okozta korlátozások viszont még komolyabban mutattak rá a cég modelljének hibáira. Az Uber vezérigazgatója, Dara Khosrowshahi a megszorításokat bejelentő levelében a cég dolgozóinak azt írta, hogy az Ubernek önellátó vállalattá kell válnia, amely meg tud állni a lábán, és nem szorul új befektetésekre a növekedéshez és fejlesztéshez.
A Brussels Airlines belga légitársaság ezer alkalmazottjától válik meg a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságra hivatkozva – írta a Le Soir belga napilap.
A lap szerint a légitársaság szóvivője a keddi vezetői tanácskozás után úgy nyilatkozott, hogy ez a döntés nélkülözhetetlen a társaság fennmaradásának biztosításához, mivel a válság rendkívül negatív hatást gyakorolt a vállalat pénzügyeire, és a légi utazás iránti kereslet még mindig nagyon korlátozott.
A Brussels Airlines, amely a Lufthansa német légitársaság leányvállalata, mintegy négyezer főt foglalkoztat, a bejelentés az alkalmazottak negyedét érinti. A döntés értelmében a társaság megválik repülőgép flottájának 30 százalékától is, az 54 légijárműből 16-tól, továbbá 39-ről 30-ra csökkenti európai, és 10-ről 8-ra távolsági járatai számát.
A lap információi szerint a vállalat már a járvány előtt tervezett szerkezetátalakítást profitabilitása javítása érdekében, miután 2019-ben nettó vesztesége 40,6 millió euró volt. A járvány miatt bekövetkezett veszteség eddig már eléri a napi 1 millió eurót. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a következő évben akár 30 százalékkal is csökkenhet a kereslet a Brussels Airlines járatai iránt, és a légitársaság csak 2023 után lehet újra rentábilis.
A belga kormány a járványra adott válaszként létrejött uniós ideiglenes támogatási keretrendszer alapján 290 millió euró összegű segélycsomagról folytat tárgyalást a Brussels Airlines vezetőségével.
Ezer munkavállalóját, a dolgozók 19 százalékát kénytelen elbocsátani a Wizz Air a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben, és az eddiginél is több embert küld kényszerszabadságra.
A légitársaság honlapján megjelent közlemény szerint a felső vezetők fizetését átlagosan 22 százalékkal, a pilótákét, légiutas-kísérőket és az irodai dolgozókét pedig átlagosan 14 százalékkal csökkenti a magyar kötődésű légitársaság. Emellett a cég a bérlési idő lejártával nem hosszabbítja meg 32 idősebb Airbus A320-asának szerződését, így azok visszakerülnek a lízingbe adóhoz.
A Váradi József vezette cégnek a közlés szerint 1,5 milliárd euró szabad készpénzállománya van, anyagi helyzete stabil. Márciusban az utasforgalom 34 százalékkal csökkent, jelenleg a társaság a korábbi kapacitásai mindössze 3 százalékán üzemel. Az Abu Dzabi-i leányvállalat megalapítása nem áll le, az ütemtervnek megfelelően halad – olvasható a közleményben.
A március 31-ével zárult negyedik pénzügyi negyedévben a cég várhatóan 70-80 millió eurós veszteséget könyvel el, így a teljes pénzügyi évre várható adózott eredmény 270-280 millió eurós nyereséget lehet. Arról a társaságnak egyelőre nincsen becslése, hogy milyen üzleti eredmények várhatóak a 2021. március 31-ével záródó pénzügyi évben.
A Wizz Air a közleményben megerősítette korábbi terveit, amelyek a pandémia utáni időszakra évenkénti átlagos 15 százalékos kapacitás-bővítésről szóltak.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
Ukrajna Kereskedelmi és Iparkamarájának sajtószolgálata szerint az országban kialakult helyzet miatt körülbelül 500 000 – 700 000 illegálisan foglalkoztatott személy vesztette el állását.
A karantén ideje alatt a munkanélküliek száma 0,5–0,7 millióval nőtt, s jelenleg 2,0–2,2 milliót tesz ki.
A Minisztertanács által kidolgozott és a Legfelső Tanács megvitatására benyújtott „Munkaügyi törvény” tervezete kimondja, hogy a munkáltatók saját kezdeményezésükre elbocsáthatják a munkavállalót, viszont csak a munkaszerződésben meghatározott okokból. Erről Tyimofij Milovanov, a gazdasági, kereskedelmi és mezőgazdasági fejlesztéséért felelős miniszter számolt be Facebook-on.
„A munkáltatóknak azt ajánljuk, legyenek előrelátóak és következetesek a munkavállalókkal fenntartott kapcsolataikban. A munkáltató kezdeményezésére történő felmondás oka csakis a munkaszerződésben meghatározott lehet! Manipulációnak semmi helye!” – mondta a miniszter.
Az új törvényjavaslat kötelező anyagi kompenzációt javasol, ha az elbocsátás kezdeményezője a munkáltató. Mint arról az UNIAN korábban beszámolt, 2019. december 27-én a Minisztertanács elfogadta a munkaügyi törvényt, amelynek célja a munkavállalók szociális jogainak megőrzése és kiterjesztése, a legális munkahelyek számának növelése, a férfiak és nők esélyegyenlőségének biztosítása a munkahelyen, a munkavállalók jövedelmének növelése és az ukrán jogszabályok harmonizálása az európai jogszabályokkal. Tyimofij Milovanov, a gazdasági, kereskedelmi és mezőgazdasági fejlesztéséért felelős miniszter kijelentette, hogy a hatályos jogszabályokhoz viszonyítva az új törvényjavaslat erősíti a munkavállalók jogait.
