Folyósította hétfőn az Európai Bizottság (EB) az Ukrajnának nyújtott egymilliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatás első felét, 500 millió eurót, a második részlet, további 500 millió euró kifizetésére ma kerül sor – tájékoztatott a brüsszeli testület hétfői sajtóközleménye.
Az Európai Parlament és az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács 2022. július 12-én fogadta el a rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatásról (MFA) szóló határozatot, amelynek célja, hogy azonnali pénzügyi támogatást nyújtson Ukrajnának az orosz invázió okozta károk miatt.
Az egymilliárd eurós támogatás részét képezi az legutóbbi uniós csúcson jóváhagyott összesen 9 milliárd euró összegű pénzügyi csomagnak.
Az MFA-források kedvező feltételekkel, hosszú lejáratú hitelek formájában állnak Ukrajna rendelkezésére. A csomag támogatja Ukrajna makrogazdasági stabilitását és általános ellenálló képességét Oroszország katonai agressziójával és az ebből fakadó gazdasági kihívásokkal összefüggésben. A hitel kamatköltségeit az EU fedezi.
A bizottság hétfőn Moldovának 50 millió euró értékű MFA-támogatást utalt, amelyből 35 millió euró hosszú lejáratú, kedvezményes feltételekkel nyújtott kölcsön, 15 millió pedig vissza nem térítendő támogatás. A testület sajtóközleménye szerint, az ukrajnai háború negatív hatást gyakorol a moldovai gazdaságra, súlyosbítva a koronavírus-járvány korábbi hatásait. A bizottság megjegyezte, hogy annak ellenére, hogy Európa legszegényebb országai közé tartozik, Moldova fogadta a legtöbb ukrajnai menekültet.
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
Az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) brüsszeli ülésén elfogadta a még hiányzó jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy Horvátország huszadik országként csatlakozzon az euróövezethez január elsején – közölte az uniós tanács kedden.
Az eurót használó uniós tagállamok tanácsa, az eurócsoport június közepén állapodott meg arról, hogy Horvátország az euró bevezetéséhez szükséges valamennyi feltételnek megfelel.
A tagállamok pénzügyminisztereinek keddi tanácskozásán a jogszabályok elfogadásával lezárul az a folyamat, amelynek eredményeként Horvátország a jövő évtől kezdve az euróövezet tagjává válhat.
A tagországi szakminiszerek megállapították azt az árfolyamot, amelynek alapján 2023. január elsején a kuna euróvá konvertálódik. Az Ecofin az euró és a horvát kuna közötti átváltási árfolyamot 1 euróra vetítve 7,53450 kunában határozza meg. Ez megfelel a kuna jelenlegi középárfolyamának az árfolyam-mechanizmusban (ERM II).
Horvátországban az árakat szeptember 5-étől kunában és euróban is ki kell majd írni. Az árak kettős kijelzése 2023 végéig marad érvényben. A kunát – az euró hivatalos bevezetésének időpontjától – költségek nélkül beváltják a bankok, a Horvát Posta és az állami pénzügyi intézet (FINA). A Horvát Nemzeti Bankban (HNB) pedig korlátlan ideig, ingyen lesz átváltható.
Az Európai Központi Bank (EKB) 2020 júliusában vette fel Horvátország devizáját az „euróövezet előszobájának” tartott ERM–2 árfolyam-mechanizmusba. A jelenleg 19 országot tömörítő euróövezet utoljára 2015-ben bővült, amikor Litvániában bevezették az eurót.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Elfogadta az euró bevezetéséről szóló törvényt a horvát parlament pénteken – közölte a horvát közszolgálati televízió (HRT).
Az euró bevezetéséről szóló jogszabályt 117 igen szavazattal, 13 nem szavazat ellenében, egy tartózkodás mellett szavazta meg a horvát nemzetgyűlés.
Az elfogadott törvény szerint az eurót hivatalosan 2023. január 1-jén vezetik be Horvátországban, ezt megelőzően pedig az árakat 2022. szeptember 5-től kunában és euróban is ki kell írni. Az árak mindkét devizanemben történő feltüntetése 2023 végéig érvényben marad.
A kunát – az euró hivatalos bevezetésének időpontjától – költségek nélkül beváltják a bankok, a Horvát Posta és az állami pénzügyi intézet (FINA). A Horvát Nemzeti Bankban (HNB) pedig korlátlan ideig, ingyen lesz átváltható.
Az euró bevezetéséhez az országnak meg kell felelnie valamennyi maastrichti kritériumnak.
Horvátország 2019. július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM II), ebben vállalta, hogy a horvát kuna árfolyama két éven keresztül nem térhet el erőteljesen az ERM II-ben alkalmazott középárfolyamtól, továbbá azt is, hogy a horvát kuna euróval szembeni középárfolyamát ugyanebben az időszakban nem szállíthatja lejjebb.
Az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga.
Az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) három százalékát.
A bruttó államadósság nem lépheti túl a horvát GDP hatvan százalékát.
A hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb két százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.
Az Európai Unió Tanácsának végleges döntése Horvátország euróövezeti csatlakozásáról júniusban várható.
A horvát kormány csütörtökön fogadta el a 2022-es költségvetés módosítását, amelyet még a parlamentnek is jóvá kell hagynia. A kabinet idén 2,6 százalékos GDP-arányos deficittel számol. A tervek szerint 2022-ben a GDP-arányos államadósság mértéke 3,6 százalékponttal, 76,2 százalékra csökken. A horvát kormány módosította az inflációra vonatkozó előrejelzését is: a költségvetésben korábban elfogadott 2,6 százalék helyett 2022-ben 7,8 százalék körüli átlagos éves inflációt prognosztizál.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Az EU 600 millió eurós makroszintű pénzügyi támogatást hagyott jóvá Ukrajnának az EU 1,2 milliárd eurós sürgősségi csomagjának részeként, amelyet az év elején fogadtak el.
A hírt a Bloomberg közölte vezetőségi forrásokra hivatkozva.
Egy tisztviselő szerint a pénz átutalására a következő napokban kerülhet sor.
Kevesebb mint egy év múlva Zágráb száműzi eddigi fizetőeszközét, a kunát, s bevezeti a közös európai pénzt. Déli szomszédunk lesz az egyetlen ország az euróövezetben, amelynek egyáltalán nincs aranytartaléka.
Február elején nagy port kavart a leendő horvát euróérmék dizájnelemeinek a bemutatása. Ezúttal kivételesen nem az 50, 20, 10 centesek fejoldalát díszítő, horvátországi szerb származású tudós, Nikola Tesla kapcsán lángolt fel a vita, hanem az 1 eurós miatt. Erre a horvátok nemzeti állata, a nyest került, melynek nevét a jelenlegi horvát fizetőeszköz viseli: kuna. Az érme grafikájául kiválasztott pályaműről kiderült, hogy az bizony plágium: a készítő, Stjepan Pranjković egy az internetről letöltött nyestfotó alapján készítette. A kép pedig egy skót természetfotós, Iain Leach szellemi tulajdonát képezi. A kínos eset annak tudható be, hogy a horvátok igyekeztek a létező legkönnyebb, a szakmát megkerülő tervpályázatot kiírni annak érdekében, hogy minél többen jelentkezzenek és egyenlő esélyekkel induljanak. A plágiumügy nagy kellemetlenséget okozott a zágrábi kormánynak, az érmetervet ugyanis már az unió is elfogadta. Most meg kell ismételni a kiírást.
E botránnyal egyidejűleg, de jóval kisebb médiafigyelem mellett egy monetáris politikai vita is kibontakozott arról, hogy szüksége van-e aranytartalékra az államnak. Ugyanis ha a zágrábi jegybank nem vásárol e nemesfémből, Horvátország lesz az egyedüli állam az eurózónában, amelynek egyetlen uncia aranytartaléka sincs.
Ez egyes közgazdászok körében aggodalmat kelt, de a Horvát Nemzeti Bank (HNB) szerint nincs erre okuk.
A délszláv arany
Az egykori Jugoszláviának az állam formális szétesésének pillanatában, 1991 júniusában közel ötvenöt tonna aranytartaléka volt különböző európai pénzintézeteknél letétben. A délszláv háború után a nemzetközi jog szabályaival összhangban az állami vagyont arányosan szétosztották az utódállamok között. Így került a horvátokhoz a nemesfémtartalék 28,49 százaléka, azaz 15,5 tonna. De a frissen függetlenedett ország vezetői holt tőkeként tekintettek erre a készletre, s mivel a háború utáni újjáépítéshez pénzre volt szükség, a távoli páncélszekrényekben őrzött kincset eladták, így a borsos őrzési költségektől is megszabadultak.
Bő húsz éve, 2001 szeptemberében a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankjában (BIS) tárolt 13 tonnát értékesítették unciánként 277,78 dolláros áron, majd 2005 nyarán a francia jegybank, a Banque de France trezorjában őrzött két és fél tonnát adták el, unciánként 496 dollárért. Összehasonlításként: ma egy uncia arany ára 1800 dollár körül jár. A volt jugoszláv tagállamok közül a többiek megőrizték aranytartalékukat, sőt Szerbia még bővítette is a készleteit. A jelentősebb országok közül csak az óriási ásványkincsvagyonnal felvértezett Norvégiának nincsenek aranytömbjei.
Vízió az euró végéről
Az, hogy egy országnak egyáltalán ne legyen aranytartaléka, mostanában világszinten is eléggé ritkaságnak számít. Még a kisebb és szegény államok is igyekeznek a lehetőségeikhez mérten aranyat tartalékolni, mert biztonságot, fedezetet nyújt a válságos időkben, mint amilyen a mostani járványos időszak – érvelnek a tartalékpárti közgazdászok.
Egyesek azt is felvetik, hogy mi lesz, ha majd egyszer megszűnik az euró, és ismét saját fizetőeszközt kell kibocsátaniuk a horvátoknak. Mi lesz annak a fedezete?
Az ügyben megszólalt a jegybank elnöke, aki szerint van és lesz elegendő deviza, minden esetben. Az országnak jelenleg 28 milliárd dollárnyi a valutakészlete. Ennek jelentős része egyelőre euró, ám a következő néhány évben még több dollárral, valamint fonttal és japán jennel is kívánják diverzifikálni a tartalékot.
A zágrábi kormány 2019-ben kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba, és tavaly nyáron jelentette be, hogy 2023. január elsejétől vezeti be a közös európai fizetőeszközt. Ha minden a tervek szerint halad, az uniós valutára történő átállás első fázisa már ez év nyarán elkezdődik.
Az euró az idén ünnepli huszadik születésnapját. 2002. január elsején került forgalomba tizenkét országban, s azóta már a tagállamok többsége és néhány unión kívüli ország is hivatalos fizetőeszközként használja. Az utóbbiakhoz négy törpeállam (Andorra, San Marino, Monaco, Vatikán) tartozik, amelyek szerződést kötöttek az EU-val a közös valuta használatáról, de monetáris megállapodás nélkül használja az eurót Koszovó és Montenegró is.
Horvátországban immár nincs belpolitikai akadálya az eurózónához való csatlakozásnak, miután tavaly novemberben a nemzeti fizetőeszközt, a kunát megtartani akaró pár fős parlamenti tömörülésnek, a Horvát Szuverenistáknak és szövetségeseiknek nem sikerült összegyűjteniük a megfelelő mennyiségű aláírást az ügyben kiírandó népszavazáshoz, bár közel álltak hozzá. A választói névjegyzékben szereplő polgárok 10 százalékának a támogatását kellett volna megszerezniük, azaz csaknem 369 ezer szignót, de ebből mintegy 34 ezer hiányzott.
A lakosság szoktatása az euróhoz augusztusban kezdődik. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a boltok polcain a kunában feltüntetett árak mellett szerepelni fog az árucikkek euróra átszámított értéke is. Azt már most tudni lehet, hogy 7,53450 kuna ér majd 1 eurót.
Ezt az árfolyamot még 2020 nyarán állapították meg, amikor az állam belépett az európai árfolyam-mechanizmus második fázisába (ERM II.). Persze ez év végéig a pénztáraknál még csak kunával fizethetünk. Augusztustól kötelezően megjelenik az euróalapú elszámolás a dolgozók bérjegyzékén is, valamint a bankszámlákon. A nemzeti pénzben felvett hiteleket szintén a központilag meghatározott árfolyam szerint váltják át, az ügyfelek már augusztustól látni fogják az európai közös valutában törlesztendő részleteket.
Szeptemberben kapják meg a horvátországi pénzintézetek az első eurókészleteiket, a következő hónaptól pedig a posta és a horvát Pénzforgalmi Ügynökség (Financijska Agencija – Fina). Decembertől a kis- és nagykereskedelmi cégekhez érkeznek meg az euróbankjegyek és -érmék. A kiszállításra a Horvát Nemzeti Bank (HNB) egy új, bombabiztos páncélkocsit is vásárolt, ugyanis a szabályok értelmében nagy mennyiségű eurót csak a legmagasabb szintű biztonsági előírások betartása mellett lehet szállítani. A Volvo típusú jármű 12 millió kunába (csaknem 570 millió forint) került.
A horvát eurót 2023. január 1-től állítják forgalomba. Két hétig még kunával is lehet fizetni, utána július elsejéig minden postán, bankban és a Fina-kirendeltségen is díjtalanul beváltják. Később már csak a HNB-nél – igaz, ott erre még harminc évig lesz lehetőség. Jelenleg az országban több mint egymilliárd pénzérme és 500 millió bankjegy van forgalomban, melyek összértéke több mint 36 milliárd kuna (1700 milliárd forint). A jegybank szerint a pénzcsere költsége mintegy 880 millió kuna lesz.
Az euró bevezetésének a nagy vesztesei a pénzváltók lesznek – állítja Szőregi Gábor, a horvát pénzváltók egyesületének (UHM) az elnöke. A Večernji list újságnak azt mondta: tízezer munkahely kerül veszélybe, hiszen a jelenlegi mintegy háromezer váltóhely jelentős része lehúzhatja a rolót. A több pénzváltót üzemeltető Szőregivel nem mindegyik szaktársa ért egyet. Több, főleg a tengerparton tevékenykedő szakmabeli úgy véli: amíg az országba érkeznek turisták, addig az ő munkájuk biztosított lesz. Ez az ágazat az eurózóna tagállamaiban is jól működik.
Kirill Petkov, Bulgária új miniszterelnöke a Bloombergnek adott interjújában megerősítette a kormány elkötelezettségét amellett, hogy két éven belül, a társadalom alacsony szintű támogatottsága ellenére bevezeti az eurót.
Petkov felhívta a figyelmet arra, hogy aktívan támogatásra van szükség a közös valuta bevezetését illetően, miután a Covid-19 járvány miatt sikertelen volt az erről szóló nyilvános kommunikáció. Ez az interjú Petkov első egyértelmű ígérete az euró bevezetése kapcsán decemberi hivatalba lépése óta. Petkov kiemelte, a bolgár leváról az euróra való átállásnak óvatosnak kell lennie, és teljes körű nyilvános tájékoztatást igényel.
„Ezt nem szabad hirtelen csinálni. Ha ennek kapcsán nem lesz megfelelő a kommunikáció, majd erőszakkal rákényszerítik a lakosságra, fennáll a politikai sokk veszélye, aminek nem szabadna megtörténnie” – mondta a miniszterelnök.
Petkov szétesett négy párti koalíciója nehéz program előtt áll, mivel Bulgária megpróbál kilábalni az elhúzódó politikai válságból, amelyet vesztegetési botrányok, az állami intézményekkel szembeni széles körben elterjedt bizalmatlanság és a növekvő egyenlőtlenség jellemez.
A kormány a közös valuta bevezetésére törekszik annak érdekében, hogy segítse a gazdaságot az EU gazdagabb országaival szembeni lemaradás csökkentésében. A társadalomban ennek kapcsán megosztottság alakult ki. Az Eurobarometer júliusi közvélemény-kutatása szerint a bolgárok mintegy fele gondolja úgy, hogy az euró bevezetésének negatív következményei lesznek.
Bulgáriában az 1997-es banki és hiperinflációs válságot követően, amikor a hitelezők körülbelül egyharmada csődöt mondott, az infláció meghaladta az 1000%-ot, és az emberek árukészletet halmoztak fel, miután sok üzlet lemondott a nemzeti valutáról, létrehoztak egy valutatanácsot. Petkov egyben elmondta, hogy az ország 2024-ig fenntartja a levához való kötődését.
Románia 2029-re fogja kitűzni az euró bevezetésének újabb határidejét, miután az eddigi terminusokat többször kitolta – nyilatkozta Florin Georgescu, a Román Nemzeti Bank első kormányzó-helyettese szerdán.
A román jegybank második embere a Mediafax hírügynökség szerint emlékeztetett, hogy eddig Románia az eurózónához való csatlakozás valamennyi lehetőségét elszalasztotta, így az euró bevezetésére vonatkozó következő jelentésben várhatóan 2029 szerepel majd legújabb határidőként.
Románia 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Azóta több határidő is létezett, az első hivatalos 2014 volt, ezt később kitolták 2019-re, majd 2024-re. Georgescu szerint ezt a legutóbbi határidőt sem tudja tartani Bukarest, mert jelenleg nem teljesíti a csatlakozási feltételeket. Úgy vélte, 2015 és 2017 között lett volna lehetőség, hogy Románia kérje az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II) való felvételét, akkor ugyanis teljesítette a csatlakozási feltételeket. Most azonban egyre inkább távolodik a cél – mondta. Emlékeztetett, hogy a román államháztartási hiány tavaly GDP-arányosan elérte a 9,2 százalékot, az idei infláció pedig várhatóan 7 százalék lesz.
Florin Georgescu felidézte, hogy tizenegy volt szocialista ország közül öt már az eurózóna tagja, további kettő, Bulgária és Horvátország pedig tavaly lépett be az eurózóna előszobájába.
Szintén szerdai hír, hogy kevesebb mint három héttel hivatalba lépése után benyújtotta lemondását Florin Roman, az új román nagykoalíciós kormány kutatásért, innovációért és digitalizálásért felelős, plágiumbotrányba keveredett minisztere.
Romant, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) közigazgatási és közbiztonsági kabinetjét vezető alelnökét a román média azzal vádolta meg, hogy a mesterképzést lezáró szakdolgozatában plagizált, a képviselőház honlapján közzétett szakmai önéletrajzában pedig csúsztatások szerepelnek.
A politikus közösségi oldalán jelentette be lemondását.
Az Európai Központi Bank (EKB) tervei szerint 2024-re teljesen megváltoztatja az eurós bankjegyek külsejét. Erre az elmúlt 20 év alatt, hogy bevezették az eurós bankjegyeket és érméket, először kerül sor, olvasható a bank honlapján.
Hogy mi lesz az új bankjegyeken ábrázolva, még nem dőlt el. A dizájn kidolgozására az Európai Központi Bank fókuszcsoportokat hoz létre, amelynek az euró övezet valamennyi országa képviselői tagjai lesznek. Segítenek összeállítani egy listát az új dizájn témáiról, amelyek közül kiválaszthatják a legjobbat. A végső döntést az Európai Központi Bank vezetése hozza meg nyilvános, társadalmi konzultációt követően.
„20 év múltán itt az ideje, hogy újragondoljuk bankjegyeink külsejét, hogy közelebb hozzuk azokat az európaiakhoz kortól és származástól függetlenül” – közölte Christine Lagarde, az EKB elnöke.
Megjegyzendő, hogy az elmúlt 20 évben az eurót csupán újabb elemekkel bővítették a hamisítás elleni védelem és korszerűsítés érdekében.
Nemrég például kivontak az euró zónából egy 500 eurós bankjegyet, a térképen megjelent Málta és az eurót bevezető Ciprus. Egyébként a tervezés kezdetétől minden maradt a régiben.
A fizetőeszközt először 1999-ben vezették be a nem készpénzes fizetés biztosítására, majd 2002-ben kezdték meg a bankjegyek és érmék kibocsátását. Az euró jelenleg a második legforgalmasabb valuta a világon az amerikai dollárt követően.
Az Európai Központi Bank (EKB) a digitális euró létrehozásával növelné a közös valuta nemzetközi státuszát azáltal, hogy megkönnyíti annak fizetésre vagy megtakarításra való használatát. A részletekkel a ChannelNewsAsia jelentkezett.
Mivel az euró évek óta stagnál, 2020-ban pedig a koronavírus-járvány miatt kissé vissza is esett, az Európai Bizottság a valuta megmentése érdekében célul tűzte ki annak euróövezeten kívüli használatának fellendítését.
Az EKB szerint a digitális euró növelheti az euró vonzerejét, bár az euróövezet gazdaságának egészsége és mérete fontosabb.
„A biztonság, az alacsony tranzakciós költségek és a kötési hatások megkönnyíthetik a valuta nemzetközi elfogadását” – jelentette ki az EKB.
A digitális euró elérhetővé tétele a zónán kívüliek számára azonban kockázatokkal is járna, például kaput nyithatna a pénzmosás előtt, vagy válság idején megkönnyíthetné a gyengébb valuták befutását.
Az EKB szerint ezeket a digitális valuta kialakítása során kezelni lehetne, például úgy, hogy az egyes állampolgárok által birtokolható mennyiségre felső határt szabnának, vagy kötelezővé tennék a nyilvánosságra hozatalt.
„Az átláthatóság vagy a szelektív adatvédelem lehetővé tenné a jobb megfelelés és a »know-your-customer« ellenőrzések végrehajtását, ezáltal a tiltott fizetési forgalom ellenőrzését, például a nagy összegű tranzakciók esetében” – tette hozzá az EKB.
Ezek a biztosítékok erősítenék a digitális euró hírnevét és hitelességét, véli az EKB.
Az euró tavaly a globális devizatartalékok alig 22 százalékát tette ki, ami messze elmarad az amerikai dollár 59 százalékos részesedésétől.
Az EKB hivatalosan még nem döntött arról, hogy bevezetné-e a digitális eurót, és ez várhatóan négy – öt évnél hamarabb nem is realizálódhat.
