A Fit for 55 klímavédelmi csomagról szavaztak az Európai Parlament tagjai plenáris ülésen, amelynek célja, hogy 2030-ig az EU károsanyag-kibocsátását legalább 55 százalékra csökkenteni.
Elfogadták, hogy 2035-től az EU-ban csak olyan új autót lehessen vásárolni, ami elektromos hajtású. A csomag egyik leglényegesebb eleme, a károsanyag-kibocsátás kereskedelmének reformja azonban nem ment át a szavazáson, sem a baloldali és a zöld képviselők, sem pedig a radikális jobboldaliak nem támogatták.
A plenáris ülésen szerdán a képviselők 339 igen szavazattal, 249 nem ellenében és 24 tartózkodás mellett elfogadták az új személygépkocsik és kisteherautók széndioxid-kibocsátási normáinak felülvizsgálatára vonatkozó szabályjavaslatot.
Az elfogadott szöveggel támogatták a Bizottság javaslatát, amely 2035-re kívánja elérni a nulla kibocsátású közúti mobilitást. A 2030-ra kitűzött köztes kibocsátáscsökkentési célértékek a személygépkocsik esetében 55 százalékban, a kisteherautók esetében pedig 50 százalékban lennének meghatározva – olvasható az Európai Parlament honlapján.
A cél 2050-re elérni a klímasemlegességet
„Ezekkel a normákkal egyértelműséget teremtünk az autóipar számára, egyben ösztönözhetjük az innovációt és a beruházásokat is az autógyártók számára. Emellett a fogyasztók számára olcsóbbá válik a nulla kibocsátású autók vásárlása és vezetése” – mondta Jan Huitema, a holland Szabad Demokrata Néppárt képviselője, a javaslat felterjesztője.
„Örülök, hogy az Európai Parlament támogatta a 2030-ra vonatkozó célkitűzések ambiciózus felülvizsgálatát és a 2035-re vonatkozó 100 százalékos célt, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet” – tette hozzá.
Az európai parlamenti képviselők most már készen állnak arra, hogy megkezdjék a tárgyalásokat az uniós tagállamokkal. 2021 nyarán a Bizottság a Fit for 55 csomag részeként jogalkotási javaslatot terjesztett elő az új személygépkocsikra és könnyű haszongépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási teljesítménynormák felülvizsgálatára vonatkozóan.
Az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén kedden hozzájárult, hogy 17 tagállam, köztük Magyarország, továbbá három, európai uniós csatlakozás előtt álló ország összesen 397,5 millió euró támogatásban részesüljön a koronavírus-járvány elleni fellépésének kiadásaihoz.
Az EP közleménye emlékeztet arra, hogy uniós támogatásban Magyarország, Ausztria, Belgium, Horvátország, Csehország, Észtország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Portugália, Románia, Spanyolország, valamint Albánia, Montenegró és Szerbia részesülnek.
Magyarország összesen 39,7 millió eurót kapott, ebből 26,6 milliót még tavaly novemberben előlegként, a fennmaradó 13,1 millió eurót pedig a jelenlegi döntéssel.
Az EP megszavazta azt is, hogy Spanyolország és Franciaország 2020 második felében bekövetkezett természeti katasztrófák miatt további 86,7 millió euró támogatást kapjon.
Minden évben több milliárd eurónyi közpénz tűnik el a multinacionális cégek agresszív adóelkerülése miatt. Az Európai Parlament nemrég alapított albizottság felvenné a harcot a trükköző multikkal és az őket segítő tagállamokkal is. A tét legalább 50 milliárd euró évente.
Szeptember végén alakult meg az Európai Parlament adózási ügyekkel foglalkozó albizottsága, a FISC. A csoport célja a multinacionális cégek adóelkerülésének feltárása és megakadályozása. Az Európai Parlament új albizottságának vezetője szerint különös figyelmet érdemelnek az amerikai technológiai óriáscégek, mint az Apple, a Google, vagy az Amazon.
„Az alapszabály az, hogy mindenkinek ki kell vennie a maga részét az adókból. A mostani helyzet azonban igazságtalan. Ön is fizet adót, ahogy én is. A legtöbb cég is fizet adót. De a legnagyobb vállalatok nem fizetnek. És ebbe a körbe tartozik a világ öt legnagyobb cége, az amerikai technológiai óriásvállalatok köre” – mondta a szocialista EP-képviselő, Paul Tang.
Ezek a cégek kihasználják a jogi kiskapukat és a legjobb adófeltételeket biztosító uniós tagállamba csatornázzák át a nyereségüket. Az albizottság elnöke, a holland szocialista Paul Tang a saját hazája adóügyeit is vizsgálná.
„Felvesszük a harcot az adóelkerülés ellen. Néhány tagállam segíti ezt a jelenséget. Így van ez Luxemburg, Írország és az én hazám, Hollandia esetében is. Az Európai Parlament az egyetlen szervezet, amely nevén nevezi ezen országokat. Ezek ugyanis segítik a gazdagok és a cégek adóelkerülését” – tette hozzá Paul Tang.
Becslések szerint évente 50–70 milliárd eurónyi adó marad így a cégeknél. A tagállamok részéről azonban erős ellenállás van az adóügyi együttműködéssel szemben. Pedig az integráció következő lépése épp az adóügy lenne.
„A tagállamok elkötelezettek a gazdasági integráció mellett. Az EU is főleg gazdasági politikákból áll. Azonban nem létezhet közös gazdaságpolitika közös adózás és közös vállalati szabályok nélkül. Vagyis tovább kell lépnünk az adóügyi integráció felé. Talán egy napon létrejöhet az uniós szintű társasági adó” – mondta egy belga egyetemi tanár, Edoardo Traversa.
A digitális kereskedelemmel foglalkozó cégek az átlagos adószint mindössze felét fizetik be a költségvetésbe. Ezért a szakértők szerint sürgősen modernizálni kell az adórendszert, amelynek szabályait többnyire még az internetes kereskedelem és a digitális forradalom előtt alkották meg.
Ha továbbra sem szavaz az Európai Parlament a 2021-es költségvetésről, úgy veszélyezteti a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagot – közölte Michael Clauss, Németország brüsszeli uniós képviseletének vezetője.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnöki pozícióját betöltő Németország uniós nagykövete arra figyelmeztetett, hogy a tagállamokat tömörítő tanács és az Európai Parlament közötti gyors költségvetési megállapodás létrejötte nélkül késik a helyreállítási terv életbelépése is, azok ugyanis politikailag és technikailag is elválaszthatatlanok egymástól.
Az idő fogy, nincs helyreállítási csomag költségvetési keret nélkül – emelte ki. Szavai szerint az egyes tagállamok között rendkívül bonyolult és intenzív tárgyalások folynak, azonban rendkívül aggasztó, hogy az EP-vel túl lassú az előrelépés.
Az uniós parlamentnek nagyon fel kell gyorsítana a megbeszélések menetét. A tagállamok ezért azt javasolják a képviselőknek, hogy dolgozzanak akár hétvégén is – fogalmazott a nagykövet.
Berlin még soros elnökségi idejének december végi lejárta előtt javaslatot tesz egy, az uniós költségvetéssel összekötött szankciós mechanizmusra – tette hozzá a német diplomata. Az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európa Tanács július közepén tartott brüsszeli csúcstalálkozóján fogadta el a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú uniós költségvetésről és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagot. Az uniós költségvetés végösszege 1074 milliárd euró. A gazdaságélénkítő alap 750 milliárd euró, amelyben 390 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatás, és a pénzpiacokról felvett 360 milliárd eurós kölcsön szerepel. Az Európai Parlament a csúcstalálkozót követő héten tartott brüsszeli plenáris ülésén nem fogadta el azonban a hétéves költségvetésről az Európai Tanácsban született politikai megállapodást. Tárgyalási mandátumaként szolgáló állásfoglalásában az EP nem értett egyet a költségvetés bizonyos tételeinek megvágásával, álláspontja szerint ugyanis a csökkentések nem támogatják az ellenállóképes gazdasági és társadalmi helyreállítást, ami – véleménye szerint – veszélyezteti az unió kötelezettségvállalásait és prioritásait.
Az Európai Unió Tanácsa és az EP között tárgyalások kezdődtek. Ha nem sikerül időben elfogadni az új, hosszú távú költségvetést, az Európai Unió működéséről szóló szerződés vonatkozó bekezdése alapján meghosszabbodnak a jelenlegi költségvetés utolsó évében (2020) érvényes költségvetési határok.
