Az 1970-es évtized egyetlen évében sem élt át világ az ideihez hasonló mértékű energiaársokkot – mondta hétfőn a Bank of England kormányzója.
Andrew Bailey a brit jegybank Londonban kiadott ismertetése szerint a brüsszeli Bruegel gazdaságkutató és elemzőműhely rendezvényén felszólalva elmondta: az egyetlen különbség az, hogy a hetvenes években több olyan év is volt, amikor energiaársokk érte a világgazdaságot – és ez annak idején a második világháború óta nem tapasztalt súlyosságú inflációs hullámot zúdított a brit gazdaságra -, és a Bank of England nagyon reméli, hogy ezúttal nem ez történik. Ettől függetlenül Nagy-Britanniában és máshol is a világban az idén történelmi léptékű sokk éri a reáljövedelmeket és a kiadásokat, és ennek okát, vagyis az ellátási oldalon kialakult sokkot az Ukrajna elleni orosz invázió még tovább erősítette – fogalmazott a brit jegybank vezetője. Andrew Bailey szerint a Bank of Englandnek nincsenek olyan monetáris eszközei, amelyekkel ez a jelenség megszüntethető, mivel az energia- és az élelmiszerárak révén jelentős részben importált inflációról van szó. A brit statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint a lakhatási költségek nélkül számolt tizenkét havi brit fogyasztói árindex (CPI) a múlt hónapban 6,2 százalékkal emelkedett a januári 5,5 százalék után. Az előrejelzési konszenzus 6 százalékos éves inflációt valószínűsített februárra. A februári tizenkét havi inflációs ütem a legmagasabb volt azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött. Hétfői előadásában a Bank of England kormányzója kijelentette: azzal számol, hogy az üzleti tevékenység költségeiben megjelennek az árupiaci kockázatokban és volatilitásban végbement hatalmas változások, és mindez a gazdasági növekedés és a kereslet gyengülésével jár. Hozzátette, hogy az erre utaló jelek már láthatók a fogyasztói és az üzleti felmérésekben. A brit jegybank vezetője szerint ugyanakkor ellenirányú erővel hat a monetáris politikára az inflációs sokk, és a helyzetet rendkívül bizonytalanná teszi az a tény, hogy a koronavírus-járvány mellett európai területen kitört egy háború is. Arra a kérdésre, hogy ha Kína esetleg nyíltan kiáll Oroszország mellett az ukrajnai háború ügyében, az nem okozhatja-e a globalizált világgazdaság újbóli széttöredezését, Andrew Bailey azt mondta: a világgazdasági környezetet most még több kihívás terheli, mint a 2007-2009-es globális pénzügyi válság idején, és ebben a helyzetben nagyon fontos, hogy a szakpolitikai döntéshozók és a kormányok egyértelművé tegyék: nem adják fel elkötelezettségüket a nyitott világgazdaság fenntartása mellett.
Forrás: mti.hu
[type] => post
[excerpt] => Az 1970-es évtized egyetlen évében sem élt át világ az ideihez hasonló mértékű energiaársokkot - mondta hétfőn a Bank of England kormányzója.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1648546260
[modified] => 1648513989
)
[title] => Bank of England-kormányzó: a hetvenes években sem volt a mostanihoz mérhető energiaársokk
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=21443&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 21443
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 21444
[image] => Array
(
[id] => 21444
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/79da666d-e79d-4254-aa66-0c6520a49554.jpg
[original_lng] => 139459
[original_w] => 1665
[original_h] => 937
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/79da666d-e79d-4254-aa66-0c6520a49554-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/79da666d-e79d-4254-aa66-0c6520a49554-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/79da666d-e79d-4254-aa66-0c6520a49554-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/79da666d-e79d-4254-aa66-0c6520a49554-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/79da666d-e79d-4254-aa66-0c6520a49554-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/79da666d-e79d-4254-aa66-0c6520a49554.jpg
[width] => 1665
[height] => 937
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/79da666d-e79d-4254-aa66-0c6520a49554.jpg
[width] => 1665
[height] => 937
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1648503190:4
[_thumbnail_id] => 21444
[_edit_last] => 4
[views_count] => 3445
[_oembed_f07951907afd14aef565f32f0a9ca78b] =>
[_oembed_time_f07951907afd14aef565f32f0a9ca78b] => 1648735970
[_oembed_3179dc4656e3957a3f66df30c3751565] =>
Today’s top stories from Poland’s leading news sites:
➡️President Duda said Germany would do everything to avoid paying reparations
➡️Over 70% of Poles believe the central bank and Monetary Policy Council are not fighting inflation efficiently
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Áremeléssel reagál a legtöbb német vállalat a minimálbér törvényben előírt emelésére – mutatta ki egy csütörtökön ismertetett felmérés.
A müncheni egyetemen működő ifo gazdaságkutató intézet (ifo
Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität
München) és a Randstadt személyzeti közvetítő társaság közös felmérésben
megkérdezett személyzeti vezetők 44 százaléka arról számolt be, hogy
vállalatuknál a termékek és szolgáltatások árának emelésével gazdálkodták ki a
minimálbér tavalyi emelésével járó költségeket.
A vizsgálatba bevont mintegy 900 cég további 30 százalékánál
a teljesítendő munkaórák csökkentésével alkalmazkodtak. A foglalkoztatottak
számára csekély hatással volt a változás, a vállalatok csupán 11 százalékánál
csökkent a létszám a minimálbér-emelés következtében.
Mindez valószínűleg főként annak tulajdonítható, hogy a
vizsgált időszakban – 2019 elején – igen stabil volt a gazdasági helyzet,
különösen a munkaerőpiac, ezért ésszerűbb volt elbocsátások helyett áremeléssel
ellensúlyozni a költségek növekedését, vagyis áthárítani a plusz terhet a
fogyasztókra. Ez azonban a körülmények romlásával megváltozhat, gazdasági
visszaesés esetén nem lehet kizárni, hogy a minimálbér újabb emelései
leépítésekhez vezetnek. Ez a jelenség figyelhető meg a 2018 óta kedvezőtlen
konjunkturális helyzetben működő feldolgozóiparban, ahol a cégek jóval
ritkábban igyekeznek áremeléssel kigazdálkodni a minimálbér emelését, mint a
továbbra is felszálló ágban lévő szolgáltató szektorban – fejtették ki az ifo
közleményében.
Németországban éppen öt éve, 2015. január 1-jén vezették be
az általánosan kötelező minimálbér intézményét. A kezdő összeg óránként bruttó
8,50 euró (2900 forint) volt, ezt 2017-ben és 2019-ben egyaránt 4 százalékkal,
az idén január 1-jével további 1,7 százalékkal emelték, így 2020-ban 9,35 euró az óránkénti bruttó minimálbér.
Steigende Strompreise sorgen dafür, dass erste Städte an der Beleuchtung sparen. In #Weimar werden Straßenlaternen im Sommer beispielsweise 30 Minuten später ein und 30 Minuten früher ausgeschaltet. https://t.co/pizmWHrRgK
