Az Európai Bizottság előzetesen jóváhagyta az EU-tagállamai első csoportjának kérelmeit a több milliárd eurós SAFE újrafegyverkezési program keretében folyósítandó finanszírozásra, olvasható az erre vonatkozó közleményben, írta a Jevropejszka Pravda.
Az Európai Bizottság javaslatot nyújtott be az EU Tanácsának Belgium, Bulgária, Dánia, Spanyolország, Horvátország, Ciprus, Portugália és Románia pénzügyi támogatásának jóváhagyására.
„Az EU tavaly nagyobb előrelépést tett a védelem területén, mint az azt megelőző évtizedekben. A fehér könyv és a 2030-as felkészültségi ütemterv lehetővé tette a tagállamok számára, hogy akár 800 milliárd eurót is mozgósítsanak védelemre”, jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Elmondása szerint a közeljövőben további tervek lesznek jóváhagyva.
„A Tanácsnak most sürgősen jóvá kell hagynia ezeket a terveket annak érdekében, hogy a források gyorsan rendelkezésre álljanak” – hangsúlyozta.
Ez a döntés az országok SAFE kezdeményezés keretében benyújtott „Nemzeti Védelmi Beruházási Terveinek” alapos értékelését követően született meg.
A jóváhagyás megnyitja az utat az alacsony költségű, hosszú lejáratú hitelek első hulláma előtt, amelyek lehetővé teszik ezeknek az országoknak, hogy sürgősen növeljék katonai felkészültségüket és beszerezzék a szükséges modern védelmi felszereléseket.
Az egyes országok finanszírozási szintjét szeptemberben előre meghatározták a szolidaritás és az átláthatóság elvei alapján.
Például Ciprusnak 1,18 milliárd eurót, míg Romániának 16,68 milliárd eurót különítettek el.
Ez a nyolc EU-tagállamból álló csoport körülbelül 38 milliárd euróra jogosult a hitelszerződések aláírása után.
Miután az Európai Bizottság befejezte az értékelést, az EU Tanácsának négy hete van a végrehajtásról szóló döntések meghozatalára. A jóváhagyást követően az Európai Bizottság véglegesíti a hitelszerződéseket, az első kifizetések várhatóan 2026 márciusában kezdődnek.
Minden eddiginél több, az egy évvel korábbi rekordnál is nagyobb értékű finanszírozást nyújtott a működési térségéhez tartozó gazdaságoknak tavaly az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
A közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulásának támogatására 1991-ben alapított londoni pénzintézet csütörtöki kimutatásában közölte, hogy 2025-ben 16,8 milliárd eurót juttatott hitelek és befektetések formájában a tevékenységi területéhez tartozó gazdaságoknak.
Az EBRD az előző finanszírozási rekordot 2024-ben érte el 16,6 milliárd eurós támogatással.
A csütörtöki beszámoló szerint az EBRD tavaly 640 egyedi programhoz nyújtott finanszírozást, ez is rekord a pénzintézet három és fél évtizedes eddigi történetében. A bank a 2025-ben folyósított finanszírozások 75 százalékát magánszektorbeli felhasználóknak nyújtotta.
Ukrajnát 2025-ben 2,9 milliárd euró finanszírozásban részesítette az EBRD. E támogatási programok zömét a pénzintézet a kritikus fontosságú ukrajnai infrastrukturális létesítményekre és az energiaellátási biztonság fenntartására fordította. A háború kezdete óta az EBRD több mint 9,1 milliárd euró finanszírozást folyósított Ukrajna számára; ehhez 3,3 milliárd euróval járultak hozzá az EBRD pénzügyi partnerintézményei. Az EBRD jelenleg Ukrajna legnagyobb egyedi intézményi befektetője.
Az EBRD kormányzótanácsa 2023 decemberében jóváhagyta az igazgatóság által az ukrajnai támogatási programok folytatására kért 4 milliárd eurós tőkeemelést, amellyel az EBRD befizetett alaptőkéje 34 milliárd euróra emelkedett. Csütörtöki tájékoztatásában az EBRD kiemeli a Naftohaz ukrán állami gázipari vállalatnak tavaly összeállított 770 millió eurós finanszírozási csomagot, amelyből az ukrán cég 500 millió eurót a téli stratégiai földgáztartalékok pótlására fordíthat. Az EBRD közölte, hogy ez volt az Ukrajnának nyújtott eddigi legnagyobb értékű egyedi hitelcsomagja.
A bank mindemellett 300 millió euró finanszírozást nyújtott az ukrán állami vasúttársaságnak, és portfoliókockázat-megosztási programot indított az Ukreximbank részére, amelynek révén az ukrán pénzintézet 200 millió euró értékű hitelt helyezhetett ki hazai ügyfeleinek.
Az EBRD tavaly 1,9 milliárd euró, adományozók által nyújtott új finanszírozást is mozgósított, és ebből az összegből 859 millió eurót szintén Ukrajna használhatott fel. A donorok nyújtotta finanszírozások 55 százalékát az Európai Unió adta.
A bank kiemelte csütörtöki tájékoztatásában azt is, hogy tavaly először nyújtott finanszírozást a Szaharától délre fekvő új afrikai tevékenységi területének. Az első kedvezményezett ebben a térségben a benini állami áramelosztó vállalat, a Société Béninoise d’Énergie Électrique volt, amely 30 millió euró EBRD-finanszírozásban részesült a vidéki elektromos hálózat fejlesztésére.
Az Ukrzaliznicja (UZ) állami vasúttársaság jelentős nehézségekkel néz szembe, de a cég nemzetközi partnerei abban reménykednek, hogy a helyzet javulni fog, és az UZ spórolni tud majd a költségein – jelentette ki Odile Reno-Basso, az Ukrajnának hiteleket nyújtó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke, számolt be szombaton az rbc.ua hírportál.
Ezenkívül az UZ-nak meg kellene változtatnia a személyszállítás helyzetét – a teherfuvarozás rovására történő kereszttámogatás helyett a vállalatnak célzott finanszírozást kellene kapnia a költségvetésből.
„Egy állami tulajdonú vállalat hitelezőjeként úgy véljük, hogy az árufuvarozási tarifák és az utasok jegyvásárlásai fontos elemek a vállalatok pénzügyi teljesítményének kiegyensúlyozásában. A keresztfinanszírozás helyett néha hasznos áttérni az ármegtérülésre, amikor az ügyfelek fizetnek a szolgáltatásokért. De célzott támogatást kaphatnak a költségvetésből, ha a lakosság legkiszolgáltatottabb rétegeiről van szó. Ez hatékonyabb megoldás lehet” – hangsúlyozta Odile Reno-Basso.
A bankigazgató azt is megjegyezte, hogy jelenleg is folynak a tárgyalások az Ukrzaliznicjával, mivel a banknak meg kell ismernie a vállalat stratégiáját, és meg kell győződnie arról, hogy képes visszafizetni a hiteleket.
Az Európai Bizottság közös adósságfelvételt és kétoldalú támogatásokat fontolgat Ukrajna finanszírozási hiányának fedezésére – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az Euractiv című európai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint három, az ügyhöz közel álló forrás szerint az Európai Bizottság fontolgatja annak lehetőségét, hogy Ukrajna hatalmas finanszírozási hiányát az EU közös adósságából és a tagállamok kétoldalú támogatásaiból származó forrásokkal pótolják. Ez a két lehetőség, amelyeket a bizottság Kijevre vonatkozó opciós dokumentumában fog ismertetni, amelyet a következő hetekben osztanak meg a fővárosokkal, hozzáadódik az úgynevezett „jóvátételi kölcsön” lehetőséghez.
Három, a folyamatot ismerő forrás szerint ezeket a lehetőségeket egy külön bizottsági dokumentumban fogják ismertetni, amelyet a következő hetekben terjesztenek elő az európai fővárosokban. Kiegészítik majd a már javasolt 140 milliárd eurós jóvátételi kölcsönt – egy olyan kezdeményezést, amely a brüsszeli székhelyű Euroclear klíringházban tartott befagyasztott orosz eszközök felhasználását foglalja magában.
A források szerint a Bbizottság a jóvátételi kölcsönt részesítette előnyben Ukrajna támogatására, annak ellenére, hogy Belgium az EU-vezetők októberi brüsszeli csúcstalálkozóján megtagadta a program támogatását. Számos tagállam, köztük Németország és a balti államok osztják ezt a nézetet.
Belgium sikeresen enyhítette a múlt hónapban a tanács következtetéseit, amelyek végső soron a bizottságot bízták meg a Kijev pénzügyi szükségleteinek támogatására szolgáló opciók kidolgozásával, de nem említették konkrétan a Moszkva 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója után befagyasztott orosz vagyon felhasználását.
Bart de Wever belga miniszterelnök elhatározta, hogy blokkolja a jóvátételi kölcsönprogramot, hacsak más tagállamok nem osztoznak a kölcsönnel járó jogi és pénzügyi kockázatokon, és más uniós országok nem használják fel Belgium mellett a saját joghatóságukban lévő orosz szuverén eszközöket.
A bizottság becslése szerint 25 milliárd euró értékű orosz állami vagyon van az EU-ban, Belgiumon kívül. Németország, Franciaország és Luxemburg is azon EU-tagállamok között van, amelyekről úgy tartják, hogy ezen eszközök egy részével rendelkeznek.
Az Európai Bizottság 2026–27-es Ukrajna-finanszírozási igényeinek fedezésére vonatkozó javaslatai, amelyeket a december 18-i Európai Tanács következő ülésére készít elő, különböző finanszírozási forrásokat fognak tartalmazni, a fő hangsúly – az orosz befagyasztott szuverén eszközökön lesz, számolt be az Európai Bizottság főszóvivője Brüsszelben az újságírókkal folytatott beszélgetésében, közölte a Jevropejszka Pravda tudósítója.
Az Európai Bizottság továbbra is a befagyasztott uniós eszközöket tekinti Ukrajna jövőbeli finanszírozásának egyik fő forrásának.
„A megoldási lehetőségeket tartalmazó dokumentumban más lehetséges opciókat is megvizsgálunk. Bár kétségtelen, hogy a fő hangsúly továbbra is a befagyasztott eszközök felhasználásán kell, hogy legyen”, jelentette ki Paula Pinho.
Elmondta, hogy a finanszírozási lehetőségeket tartalmazó dokumentumot „hamarosan be kell mutatni, hogy az Európai Tanács ezek alapján döntéseket hozhasson”. Arra a kérdésre, hogy ez a javaslat csak a Belgiumban befagyasztott orosz szuverén vagyonra vonatkozna-e, vagy más uniós tagállamokban lévő vagyonra is, Paula Pinho megjegyezte, hogy mivel az Európai Bizottság javaslata még nem készült el, ez a kérdés „továbbra is nyitott”.
Az őszi-téli időszak elejére Ukrajna földalatti gáztárolóiban 13,2 milliárd köbméter gázt terveztek felhalmozni, amelyből 4,6 milliárdot importálni terveztek, és október elejére a tárolók már elegendő tartalékkal rendelkeztek a fűtési szezon megkezdéséhez, a kormányzati terv 95–97%-ban teljesült – jelentette ki Szerhij Koreckij, a Naftohaz állami gázipari vállalat igazgatótanácsának elnöke, számolt be kedden az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint röviddel ezután azonban Oroszország megkezdte a gázinfrastruktúra célzott bombázását, aminek következtében a hazai termelési kapacitás akár 60%-át is leállították. „Elveszíthetjük a hazai termelés jelentős részét. Nem valószínű, hogy télen sikerülni fog teljes mértékben helyreállítani ezeket a létesítményeket” – mondta Mihajlo Szviscso, az ExPro Consulting tanácsadó cég elemzője.
A gázpiac fő szereplője továbbra is az állami tulajdonú Naftohaz vállalat. Leányvállalatai üzemanyagot termelnek, szállítanak és importálnak. Emellett a lakossági fogyasztók fő gázszállítója is. Ukrajna háztartásainak több mint 98%-a a Naftohaztól kap gázt. A vállalat kedvezményes, a piaci áraknál alacsonyabb áron értékesíti a gázt, ezért nem kap profitot a drága import fedezésére. A Naftohaz hitelalapokat is felhasznál importált gáz vásárlására.
„A cég már vont be hiteleket külföldi partnerektől, de most további finanszírozásra lesz szükség” – magyarázta az elemző, hozzátéve, hogy a további finanszírozás összege attól függ, hogy milyen gyorsan tudják helyreállítani a sérült létesítményeket, és hogy folytatódnak-e az újabb támadások.
A szakértő előrejelzése szerint Ukrajnának az év végéig több mint 6 milliárd köbméter gázt kell importálnia, és valószínűleg 2026 első negyedévében is folytatni fogja az importot. A mennyiségek a téli hőmérséklettől, a fogyasztási szinttől és a gáztermelésben okozott károktól függenek. „Ha hideg lesz a tél, a fogyasztás növekedni fog – ez akár egymilliárd köbméterrel is növelheti vagy csökkentheti a gáz mennyiségét. A legrosszabb forgatókönyvekre készülünk” – hangsúlyozta Szviscso.
Októberben a vállalat több mint 370 millió dollárt vont be ukrán és európai bankoktól. „Az év végére várhatóan új pénzügyi támogatási csomag érkezik a partnerektől az import biztosítása érdekében” – mondta az elemző.
Nincsenek technikai korlátozások az import növelésére. Ukrajna jelenleg a rendelkezésre álló kapacitásnak csak egy részét használja ki – körülbelül napi 23 millió köbmétert, és akár 70 millió köbméter importjára is lehetőség van. Van hol gázt vásárolni, a Naftohaz különböző irányokból importál: Szlovákiából, Magyarországról és Lengyelországból.
„Technikailag a kapacitás adott. A kérdés az ár, az emelkedhet. Szlovákia azt tervezi, hogy az orosz tranzit kiesése miatt 70%-kal emeli az Ukrajnába irányuló gáztranzit vámtarifáit. Ez jelentősen növelheti az import költségeit” – tette hozzá Szviscso.
A nehéz helyzet ellenére a gázhiány miatt nem várhatóak nagymértékű korlátozások a gázellátásban – vélte az elemző. Az infrastruktúra elleni csapások miatti a helyi korlátozások kockázata azonban fennáll. „Minden technikai képességünk megvan ahhoz, hogy elkerüljük a gázellátás nagymértékű leállását, még mindig van némi termelés és tartalék a raktárakban” – zárta szavait a szakértő.
Az árampiac szerkezete eltér a gázpiacétól. Az importot magáncégek bonyolítják le, amelyek az európai piacokon vásárolják az áramot, és Ukrajnában értékesítik. Az import mennyisége Ukrajna és az EU-országok közötti árkülönbségtől függ, ami közvetlenül befolyásolja az ilyen vállalatok profitját.
„Ha az ár Ukrajnában magasabb, mint például Szlovákiában vagy Magyarországon, akkor az import nyereségessé válik és növekszik. Ez kereskedelem, és a kereskedőket kizárólag a piaci körülmények irányítják” – mondta Darja Orlova, az ExPro Consulting árampiaci elemzője az rbc.ua hírportálnak adott kommentárjában.
Ukrajna igénybe veheti a partnerek sürgősségi segítségét is – ez egy ideiglenes villamosenergia-ellátás a rendszer kiegyensúlyozására, amelyet kritikus helyzetekben az NPC Ukrenergo vásárol fel. Az ára azonban magasabb, mint a piaci ár, és az ilyen import lehetősége nem mindig áll rendelkezésre – hangsúlyozta a szakértő.
„Ukrajna az elmúlt napokban már külföldön vásárolt sürgősséggel áramot. De nem támaszkodhatunk erre folyamatosan. Az európai partnerek azt várják tőlünk, hogy kereskedelmi importtal fedezzük a hiányt, nem pedig sürgősségi segélyekkel” – tette hozzá Orlova.
Technikailag Ukrajna akár 2 gigawattnyi energiát is importálhat, de a kikapcsolás ütemtervének bevezetése és a kapacitáshiányról szóló jelentések ellenére ezt a lehetőséget jelenleg nem használják ki teljes mértékben. „Az import valóban megnőtt. Különösen az esti csúcsidőszakokban, amikor a fogyasztás a legnagyobb, de még mindig nem éri el a technikai korlátokat. Vagyis még többet is lehetne importálni” – hangsúlyozta a szakértő.
Jelenleg Ukrajna fő áramszállítói továbbra is Magyarország, Románia és Szlovákia. Az ukrán áramexport gyakorlatilag megszűnt a hatalmas orosz légitámadások és az energetikai infrastruktúra megrongálása után.
„Szeptemberben Ukrajna rekordmennyiségű áramot exportált, de októberben ez a szám minimálisra csökkent. Ehelyett az import nőtt – október első 17 napjában több áramot importáltak, mint egész szeptemberben” – mutatott rá a szakértő. Az orosz légitámadások más módokon is befolyásolják az import mennyiségét. Az infrastruktúra károsodása miatti villamosenergia-átviteli problémák bonyolíthatják az ellátást. „Ha az átviteli rendszer létesítményei vagy a fő hálózatok megsérülnek, az áram egyszerűen nem szállítható” – hangsúlyozta.
Általánosságban elmondható, hogy az import részben kompenzálhatja a támadás utáni kapacitáskiesést, de a mennyisége technikailag és gazdaságilag továbbra is korlátozott. „Minden az energiarendszerben keletkezett károk mértékétől és az Európából érkező áramszállítás lehetőségétől függ” – összegezte Darja Orlova.
Ukrajna már most készen áll a lehetséges energiaválságra: az ország konkrét tervekkel és finanszírozási forrásokkal rendelkezik, ha az orosz támadások miatt gázhiány lépne fel.
Volodimir Zelenszkij szerint az amerikai és európai partnerek kulcsszerepet játszhatnak az ukrán energiafüggetlenségében, és elmagyarázta, hogy miért követnek el egyre agresszívabb akciókat az orosz infrastruktúrával szemben – írta a Mandiner.
Az ukrán elnök hétfőn nyilatkozott újságíróknak, kiemelve, hogy Kijev nem hagyja magát meglepni az energiapiaci kihívásoktól. Zelenszkij hangsúlyozta: Ukrajna korábban megállapodásokat kötött Szlovákiával és az Egyesült Államokkal az energiahordozók gyors bevitele érdekében, amennyiben az orosz támadások miatt gázhiány alakulna ki.
A terv részeként az ország már a szükséges finanszírozás biztosításáról is gondoskodott, amely körülbelül 2 milliárd dollárt tesz ki.
Az elnök szerint a finanszírozás egy részét már biztosították: Norvégia például 100 millió dolláros támogatást ígért. „Van elképzelés arról, honnan szerezzünk pénzt. És van elképzelés arról is, honnan vegyünk gázt” – fogalmazott Zelenszkij.
A potenciális alternatív szállítási útvonalak között szerepel az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) érkezése Lengyelországon keresztül, valamint energiahordozók érkezhetnek Görögországból és Azerbajdzsánból is.
Zelenszkij hangsúlyozta: Ukrajna nem csupán a gázellátásban, hanem az atomenergetikában is fontos szereplő lehet, miközben az Egyesült Államok teljesen ki kívánja szorítani az orosz gázt Európából. Az amerikai energetikai cégek aktívan érdeklődnek az ukrán piac iránt, ami új befektetési és stratégiai lehetőségeket nyithat az ország számára.
Az ukrán dróntámadások azonban már nemcsak Oroszországnak, hanem európai szövetségeseinek is ártanak, így lehet, hogy Kijev biztonságban érzi magát, de elég egy téli kimaradás ahhoz, hogy a Nyugat ellene forduljon.
Ukrajna 2026-ban 20 millió drón gyártására lesz képes, ehhez azonban szükséges a partnerek általi finanszírozás – jelentette ki szerdán Denisz Smihal védelmi miniszter a ramsteini találkozó utáni sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Smihal elmondta: „2026-ban Ukrajna 20 millió drón gyártására lesz képes, ha a partnerek finanszírozzák. Vannak hatékony, gyors és harcban kipróbált megoldások.” Egyúttal megköszönte Nagy-Britannia együttműködését az elfogó drónokkal.
A védelmi miniszter azt is közölte, hogy ma fontos memorandumokat írtak alá, elsősorban Németországgal a védelmi együttműködésről és az ukrán dandárok lengyelországi kiképzéséről.
Az Európai Unió vezetése további 100 millió euró elkülönítésén dolgozik Ukrajna számára a téli felkészüléshez, jelentette ki Kaja Kallas, az európai diplomácia vezetője Kijevben, Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón.
„Az Európai Unió már 800 millió eurót mozgósított Ukrajna téli támogatására. További 100 millió euró elkülönítésén dolgozunk generátorokra, óvóhelyekre és hideg időjárás során szükséges felszerelésekre”, jelentette ki Kaja Kallas.
Az európai diplomácia vezetője hozzátette, hogy mivel Oroszország elutasítja a békekezdeményezéseket, az EU azt tervezi, hogy hosszú távon is támogatja Ukrajnát.
„Növeljük Ukrajna harci erejét azzal, hogy 2 milliárdot különítünk el drónokra. Emellett kiterjesztjük az EU ukrajnai polgári missziójának mandátumát, hogy az magában foglalja a kibervédelmet és a veteránok támogatását”, mondta Kallas.
Az energiatermelő létesítmények elleni orosz támadások közepette Ukrajna tárgyalásokat kezdett a partnereivel a gázimportról, ehhez azonban elegendő forrásra van szükség – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök a Kaja Kallasszal, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével tartott közös sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Ők (az oroszok – a szerk.) támadják a gáztárolóinkat, a vízellátásunkat és általában a gázinfrastruktúránkat, ezért kezdtünk el tárgyalni a gázimportról. Vannak becsléseink arról, hogy mire lehet szükségünk, de főleg a pénzről van szó. Jelenleg a gáz nem jelent problémát.” Ugyanakkor szerinte a probléma az, hogy van-e elég forrás ennek a gáznak a megvásárlására.
„Tudjuk, hol lehet megvásárolni, ismerjük az árát. Vannak partnereink, akik készek szállítani, és jelenleg nem kérnek pénzt” – jegyezte meg az elnök. Európai, különösen norvég partnerekről beszélünk. „És akár a Közel-Kelet képviselői is lehetnek. Tavaly télen is ezekre a kapcsolatokra támaszkodtunk. Értjük, hol lehet gázt vásárolni, de ismét az a kérdés, hogy honnan szerezzünk elég pénzt. De sikerrel fogunk járni” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
