„Áttekinthető föld piacot ígértünk a lakosságnak”, mondta Volodimir Zelenszkij államfő az Ukrajna 30 nemzeti fórumon tartott mostani nyitóbeszédében, amelynek ez alkalommal a földreform volt a központi témája.
A Beregszászi járási Gáton a lakosság jelentős része földműveléssel foglalkozik. Mint fogalmaznak: nem szeretnének külföldön munkát vállalni, itthon akarnak boldogulni, ehhez viszont termőföldre van szükségük, amit megművelhetnek. Az állami földhivatal azonban évek óta visszautasítja földigényeiket, annak ellenére, hogy Ukrajnában minden állampolgárnak joga van 2 hektár termőföldet igényelni.
A mezőgazdasági földpiac 2021. július 1-jei megnyitása után egy hektár föld értéke körülbelül 2 ezer dollár lesz, jelentette be Roman Lescsenko agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszter Ragyio NV-nek adott interjújában. Agrárpolitikai miniszterként legfontosabb feladatának a földpiac elindítását nevezte meg.
Lescsenko biztos benne, hogy a piac júliustól működni fog, ugyanakkor a piac szereplői között nincsenek meg a nagymértékű keresletre való előfeltételek.
„A földvásárlás ma jövedelmezőbb tranzakció, mint egy egyszobás lakás vásárlása Kijevben. Ma Ukrajnában nincs olyan mezőgazdasági terület, amelyiket ne művelnék. Még Zsitomir megye homokos földjét is megművelik az emberek, mert ez egy rendkívül nyereséges vállalkozás” – mondta.
A miniszter megjegyezte, jelenleg Ukrajnában a földterület bérleti díja hektáronként nem kevesebb, mint 150 dollár. És ez minden évben növekszik. És természetesen ez a passzív jövedelem sokakat érdekel. A tisztviselő hozzátette, hogy föld jobb befektetés, mint bármelyik bankbetét, mivel kapitalizációja és bérleti díja évről évre növekszik.
„Ezért nem szükséges a földet eladni. Ez egy olyan eszköz, amely stabilan pénzt hoz” – mondta Lescsenko.
A mezőgazdasági rendeltetésű földek adásvételét szabályozó törvény egyes cikkei már ez év júliusától életbe lépnek. A dokumentum értelmében a magánszemélyek 100 hektárig vásárolhatnak ilyen típusú földrészleget.
Szinte minden nap látunk gyommal benőtt hektárnyi földet, viszont tartalékban földterület nincs. Valaki ingyen kap földet, az építkezésre kiutalt telkek több tízezer dollárért eladhatók. Minden állampolgárnak joga van egy ingyen földterületre, de nem mindenki kap. A moratórium hatályban van, de akinek nagyon kell, valahogy mégis megveszi vagy eladja.
Az, hogy a tisztviselők milyen elvek alapján utalnak ki földet és teljesen figyelmen kívül hagyják a többi állampolgár kérését, köztudott. Ukrajnában nem első éve virágzik a földterületekkel kapcsolatos korrupció. És úgy tűnik, hogy egyetlen jogszabály sem fogja megváltoztatni az árnyéksémákat, mert az egyik helyébe lép egy másik. Azok a testületek pedig, amelyeknek állítólag a törvényességet kellene felügyelniük, gyakran válnak bűntárssá vagy támogatják az ilyen csalásokat. Minderről a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség részletes jelentésében van szó.
Az ingyenes privatizáció a tisztviselők „árnyék-bizniszévé” vált
Ukrajnában moratórium van érvényben a mezőgazdasági földterületek értékesítésére, de törvény szerint ez a moratórium nem vonatkozik azokra a telkekre, amelyeket az ingyenes privatizációs eljárásnak megfelelően adnak át az állampolgároknak.
Ez az eszköz, ahelyett hogy az állampolgárok javát szolgálná, a korrupció legnagyobb forrásává vált. Segítségével az állami és a közösségi tulajdonban lévő földterületek „árnyékbeli újraosztása” valósul meg. A mai napig nem lett létrehozva nyilvántartás azokról az állampolgárokról, akik ezen eljárás alapján kaptak földet. A Földtörvénykönyvnek megfelelően pedig mindenkinek joga van ingyen kapni az államtól vagy a helyi közösségtől 6 telket: háztáji gazdálkodáshoz, kisbirtok létesítéséhez (ház, melléképületek építésére és karbantartásra), kertészkedéshez, víkendház építésére, garázs építésére, farmergazdaság vezetésére.
Roman Lescsenkov, az Állami Geokataszter egykori vezetője, agrárpolitikai miniszter elmondta, vannak olyan esetek, amikor egy személy több tucatszor kapott telket.
Szerhij Bilenko, földügyi szakértő úgy véli, hogy nincsenek garanciák arra, hogy egy átlagpolgár gyakorolni tudja ingyenes földprivatizációs jogát, mert ebben az esetben minden a tisztviselőn múlik, aki viszont nem mindig áll az igénylő oldalán.
A legtöbb ember azonban privatizálni akarja a földet, hogy később eladhassa. Ezért gyakran fizetnek azoknak, akik meghozzák a neki szükséges döntést. Így vált az ingyenes privatizáció „árnyékbiznisszé” – hangsúlyozta Szerhij Bilenko.
Az Ekonomicsna pravda kiadvány újságírói szerint 1 hektárnyi földterület „ingyenes” kiutalása háztáji gazdálkodásra Ukrajnában mintegy 1000 dollár kenőpénzbe kerül (1 ha – 1000 dollár).
A 2013-2020-as évek adatai ellenőrzése során kiderült, hogy az ingyenes privatizáció mechanizmusa révén több mint 700 000 hektár föld került állami tulajdonból magántulajdonban. Roman Lescsenkov elmondása szerint a függetlenség évei alatt összesen több mint 5 millió hektár föld került magántulajdonba.
Bizonyos pozíciók, beosztások különösen vonzóvá váltak, mivel büntetlenül és ellenőrizetlenül osztogathatják a földterületeket: falvak, községek és városok polgármesterei, a helyi adminisztrációk vezetői és az Állami Geokataszter területi osztályainak vezetői.
49 évre szóló bérleti szerződés
2016-ig volt hatályban a Földtörvénykönyv azon rendelkezése, miszerint állami földterületet árverés nélkül 49 évre szóló bérleti szerződés alapján át lehet adni magánszemélyeknek.
Az állami Geokataszter nem vezetett nyilvántartást ezekről a földterületekről, viszont a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség szerint csak a 2013-2016 években 2 millió hektár mezőgazdasági földterület került kiosztásra e rendszer keretében, amelynek felét mezőgazdasági vállalatok használják.
A földpiac ez év júliusában fog megnyílni. Egyes képviselők azonban azt követelik, hogy nyilvánítsák alkotmányellenesnek a földpiacról szóló törvényt. Mint kiderült, egy részük valamint rokonaik a haszonélvezői azoknak a mezőgazdasági vállalatoknak, amelyek több tízezer hektár földet használnak, míg mások állami földekkel kapcsolatos korrupciós sémák résztvevői.
Közös tevékenységekről szóló megállapodások
Ezt a típusú szerződést a Polgári és Gazdasági Törvénykönyv írja elő, és lehetővé teszi a felek számára, hogy üzleti tevékenységet folytassanak, de közös vállalat létrehozása nélkül. Ezt a jogot nagy mennyiségű földterülettel rendelkező állami és önkormányzati vállalatok sikeresen használják, és közös tevékenységekről szóló megállapodásokat kötnek a magánvállalkozókkal.
Ennek eredményeként ez utóbbiak gyakorlatilag ingyen kaptak nagy földterületeket megművelésre. Ugyanakkor az állami és önkormányzati vállalatok tisztviselői, akiktől függ az ilyen földek átadásáról szóló döntés, nagylelkű „köszöneteket” kaptak. Roman Lescsenkov az Ekonomicsna pravda-nak adott interjújában megjegyezte: „Rablók és bűnözők ülnek ezeken a földeken, lőnek, ölnek, a földeket pedig a parlamenti képviselők emberei és társaságai művelik”. Az Állami Geokataszter adatai szerint, ezen algoritmus alapján eddig 750 000 hektár földet adtak át.
Földterületek engedély nélküli elfoglalása összeesküvésben a helyi hatóságokkal
Ez az állami földek eltulajdonításának egyik leggyakoribb formája, mivel a 2020-as évben, azon földterületekkel kapcsolatban, amelyek az Állami Geokataszterhez tartoznak, 13 576 törvénysértést tártak fel.
Az ilyen jogsértéseket általában nem egyedül, hanem összeesküvésben a helyi hatóságokkal követik el. A törvény szerint az ilyen jogsértésért az adminisztratív felelősség nem haladja meg az állampolgárok esetében a 850 UAH-t, a tisztviselők esetében pedig a 1700 UAH-t, a büntetőjogi felelősség pedig 5100 UAH-ig terjedő bírságot vagy hat hónapos börtönbüntetést ír elő. A Legfelső Bíróság adatai szerint 2018-2019 folyamán Ukrajnában 109 embert ítéltek el jogellenes földelfoglalásért.
Azonban, mint láthatjuk, a legtöbb szabálysértő elkerüli a büntetést. És ez nem meglepő, mert a felügyelő szervek is részei a korrupciós sémáknak. Az Ekonomicsna pravda szerint a Vinnyica megyei ügyészség helyettes vezetője 6000 dollárt követelt a föld jogosulatlan elfoglalása címén indított büntetőeljárás lezárásáért. A Biztonsági Szolgálat és a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség tisztjei őrizetbe vették.
Amint az a fent említett tényekből és számokból kitűnik, az ügyészség és az önkormányzatok tisztviselői közvetlen feladataik ellátása helyett korrupciós sémák révén meggazdagodnak.
Ennek eredményeként a közösségek százmilliós rendű bérleti díjtól vannak megfosztva, a hétköznapi emberek pedig álmodni sem mernek törvény adta jogukról, hogy kis darabka földjüket ingyen megkapják az államtól.
Most, a közigazgatási reform után, a helyi költségvetések feltöltésének kérdése különösen életbevágó. Reméljük, hogy az újonnan létrehozott kistérségek a földterületeket a hosszú távú jövedelemszerzés forrásaként, nem pedig a személyes meggazdagodás eszközeként fogják kezelni. Végül is, amint azt a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség is hangsúlyozza, egyik algoritmus sem valósítható meg a tisztviselők részvétele nélkül, és előbb-utóbb ezért felelősséget kell vállalni.
