A G7-es országcsoport 2023-ban legalább 39 milliárd dollár pénzügyi támogatást kíván juttatni Ukrajnának – adta hírül csütörtökön az rbc.ua hírportál a G7-es országok pénzügyminisztériumai és központi bankjai vezetőinek találkozója eredményeként elfogadott dokumentumra hivatkozva.
A dokumentum szövege szerint „2023-ra, az ukrán kormány igényeinek megfelelően, 39 milliárd dollárra növeltük költségvetési és gazdasági támogatási kötelezettségeinket.” Csütörtökön Bangalore-ban találkozót tartottak a G7-es országok pénzügyminisztériumainak és jegybankjainak vezetői, pénteken pedig a G20-as országcsoport hasonló találkozójára kerül sor.
A G7-es országok csoportjába Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és az Egyesült Államok tartozik.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a G7-es országok új eszközt kívánnak létrehozni az Oroszországgal szemben érvényben lévő szankciók alkalmazásának koordinálására, hogy megszigorítsák és javítsák a korlátozások betartását.
Christian Lindner német pénzügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajnának további pénzügyi támogatásra van szüksége a G7-es országoktól.
A fejlesztési és a digitális ügyekért felelős tárca képviselői megbeszélést folytattak a G7-országok nagyköveteivel, amelyen Ukrajna várostervezési szférájának reformjáról tárgyaltak – jelentette be Musztafa Najem, infrastrukturális miniszterhelyettes, számolt be az Interfax-Ukrajna.
„Harmadik alkalommal találkoztunk Olekszandr Kubrakovval és Mihajlo Fedorovval a G7-országok nagyköveteivel a várostervezési reform kapcsán” – közölte Facebookon.
Kitért arra, hogy ezen országok kormányai átlagosan támogatták az 5655. számú törvénytervezet megalkotását, és figyelemmel kísérik annak végrehajtását.
Najem emlékeztetett arra, hogy a reformot figyelemmel kísérő munkacsoportba minden közösség képviselője meghívást kapott, beleértve azokat is, akik jelenleg kritizálják a törvénytervezetet. „Ebbe a folyamatba átlátható módon bevonják majd a szakma képviselőit is” – hangsúlyozta.
Amint arról beszámoltunk, december 13-án a Parlament elfogadta a várostervezés reformjáról szóló 5655. számú törvénytervezetet. 228 képviselő szavazott igennel. A törvénytervezet vétóját követelő petíciót több mint 25 ezren írták alá, és az elnöki elbírálásra vár.
A törvényjavaslat megvitatását korábban, 2022. december 1-jén elnapolták. Az Ukrán Városok Szövetsége, a városok polgármesterei, a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség a Kulturális és Információpolitikai Minisztérium, valamint az Ukrán Építészek Országos Szövetsége is ragaszkodott annak felülvizsgálatához.
További kétmilliárd köbméter földgázt és hosszú hatótávolságú fegyvereket kért a G7-országoktól hétfőn Volodimir Zelenszkij – derül ki a Reuters tudósításából.
Az ukrán elnök a hét legjelentősebb gazdasági hatalom ülésén tartott beszédet, melyben újabb földgázszállítmányokat kért, illetve modern tankokra, légvédelmi egységekre és nagy hatótávolságú fegyverekre nyújtotta be igényét.
Zelenszkij videoüzenetében Oroszországot hibáztatta, amiért nem tesz további lépéseket a diplomáciai megoldásért, szerinte Moszkva karácsonyig ki tudná vonni csapataik Ukrajnából, ha akarná.
Discussed the #GrainfromUkraine initiative with @vonderleyen. Thanked for the huge ?? financial assistance, for work started on the 9th sanctions package. Noted that the price cap for Russian oil should be effective. Cooperation on ensuring ?? energy stability was also discussed.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
A következő G7-es csúcstalálkozón Emmanuel Macron francia elnök erről a kérdésről is tárgyalni akar. Szeretné, ha az Egyesült Államok és Norvégia olcsóbban adná a gázt, és úgy látja, hogy érdemes lenne Európának Ázsia felé is nyitnia az energiapiacon.
Emmanuel Macron francia elnök szerint az európai nemzeteknek szorosabbra kellene fűzni a viszonyt az ázsiai gazdaságokkal, hogy ezzel rávegyék az Egyesült Államokat és Norvégiát arra, hogy olcsóbban adják az energiahordozókat – írja a Bloomberg.
Macron erről egy október eleji, párizsi konferencián beszélt. A francia elnök szerint az Oroszországot szankcionáló országok „szabadságharcosok”, de megoszlanak fogyasztókra és termelőkre, ami a fosszilis energiahordozókat illeti.
„A mély barátság jegyében üzenjük az amerikaiaknak és a norvégoknak: nagyszerűek vagytok, elláttok minket energiahordozókkal, de az nem fog sokáig menni, hogy saját, belső piacotokhoz képest négyszeres áron kínáljátok ezt. A barátság nem ezt jelenti” – szögezte le Macron.
A francia államfő hozzátette, hogy a kérdést Franciaország szeretné megvitatni a következő G7-csúcstalálkozón. A francia elnök szerint a gázpiac jelenleg nem nagyon létezik, ezért a világ vezető gazdaságainak érdemes lenne visszatérnie az észszerű energiaárakhoz.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
A G7-ek csúcstalálkozóján az országok vezetői széleskörű megállapodást kötöttek, miszerint „keresik az orosz kőolaj árkorlátozása bevezetésének lehetséges útjait” Franciaország ellenvetése ellenére, egyben egy átfogó világszintű rendszer létrehozását is szorgalmazták.
A G7-tagok feladata ezek után a megállapodás technikai megvalósítása módjainak kidolgozása. „Ez egy nagyon ambiciózus és összetett projekt, és még rengeteg munka vár ránk” – emelte ki Olaf Scholz német kancellár, a csúcs „házigazdája” a zárókonferencián.
A megállapodás annak az eredménye, hogy egyre nőtt a nyugati országok csalódása amiatt, hogy az orosz kőolajellátás embargója az ellenkező hatást váltotta ki – a kőolaj világpiaci árának emelkedését eredményezte.
Ennek köszönhetően Moszkva még több bevételre tett szert háborús költségvetésébe, a kőolajpiac ingadozásai szintén hozzájárulnak az infláció további emelkedéséhez.
Emmanuel Macron, Franciaország elnöke a csúcstalálkozót követően kijelentette: „Nagyon jó ötlet a korlátozás bevezetése”, de véleménye szerint „technikai nehézségei vannak” a megvalósításában.
Joe Biden amerikai elnök kezdetben ragaszkodott az ár korlátozásához, amit a megállapodásban foglalt alacsonyabb árért cserébe a kőolajat szállító orosz teherhajókra kivetett vámok eltörlésével lehetne biztosítani.
Az USA terve értelmében, ezek a szankciók megszűnnének azon országok esetében, amelyek beleegyeznének abba, hogy az orosz kőolajat csak a megállapított maximális áron vásárolják meg, ami ösztönzőleg hatna az árplafon betartására. A G7 vezetőinek nyilatkozatában ezt a megközelítést nevezték a legjobbnak.
„Számos lehetőséget megvizsgálunk, beleértve az orosz kőolaj és kőolajtermékek tengeri úton történő szállításának engedélyezését világszerte abban az esetben, ha csak az kőolajat nem olyan vagy alacsonyabb áron vásárolják meg, mint amiről a nemzetközi partnerekkel való konzultációk során megállapodnak” – áll a csúcstalálkozó eredményeit ismertető közleményben.
Emmanuel Macron, Franciaország elnöke ugyanakkor szorgalmazta „a fix olajár bevezetését az egész világon”, és nem csak az orosz kőolaj esetében, de ez a kezdeményezés kritikát váltott ki az USA és Németország részéről. Végül a francia elnök lemondott ajánlatáról.
Mario Draghi, Olaszország miniszterelnöke viszont ahhoz ragaszkodott, hogy a G7-ek bővítsék ki a tervet az orosz vezetékes gáz árának korlátozására is – arra az energiaforrásra, amelytől Európa jobban függ, mint az orosz kőolajtól.
A zárónyilatkozatban azonban közvetlenül nem esik szó a földgázról, bár továbbra is valószínű, hogy a vele kapcsolatos korlátozásokról a későbbiekben tárgyalnak a G7 vezetői.
„Ugyanezt szeretnénk megtenni az orosz gázzal kapcsolatban is” – hangsúlyozta Emmanuel Macron, elismerve, hogy ezt a nagyon aktuális kérdést a következő hetekben tárgyalják meg a G7 vezetői.
