A fekete-tengeri gabonamegállapodás meghosszabbítását és betartását sürgették vasárnap a hét legfejlettebb ipari ország csoportjának (G7) gazdasági miniszterei.
A tárcavezetők a Japánban tartott, kétnapos egyeztetés után kiadott közös közleményben hívták fel a figyelmet az egyezmény fontosságára, egyúttal azt vetették Oroszország szemére, hogy „az élelmiszert geopolitikai kényszerítőeszközként használja”.
A G7 államai készek támogatni Ukrajna újjáépítését, beleértve a mezőgazdasági földek aknamentesítését és a mezőgazdasági infrastruktúra helyreállítását – szögezték le.
A miniszterek emellett aggodalmukat fejezték ki az ukrajnai háború a világ élelmiszerellátásra gyakorolt hatása miatt, beleértve a gabona, a műtrágya és az üzemanyag árának jelentős drágulását.
„A konfliktus csak tovább mélyítette az élelmiszer-bizonytalanságot, miközben az éghajlatváltozás, a biodiverzitás csökkenése szintén súlyos következményekkel bír a vizekre és a föld minőségére nézve” – tették hozzá.
Az ukrán gabona fekete-tengeri exportját és az orosz merőgazdasági termékek kivitelét lehetővé tévő megállapodást 2022 júliusában írták alá Ukrajna, Oroszország, Törökország és az ENSZ képviselői. Az alku hatályát novemberben 120 nappal, március 18-ig meghosszabbították. Ezt követően Moszkva bejelentette, hogy 60 nappal meghosszabbítja az egyezmények hatályát, de figyelmeztetett, hogy ennek elegendőnek kell lennie az ENSZ-szel kötött megállapodás teljesítésére is.
Az egyezményről Szergej Lavrov orosz külügyminiszter várhatóan a héten egyeztet António Guterres ENSZ-főtitkárral New Yorkban.
Csütörtök este érkezett Ankarába Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, hogy pénteken az orosz–ukrán gabonamegállapodásról tárgyaljon – tudósít róla többek között a The Moscow Times.
Lavrov csütörtökön török kollégájával, Mevlut Cavusogluval tartott munkavacsorát, pénteken pedig a gabonamegállapodásról tárgyaltak. Az orosz külügyminiszter a választásra készülő török elnökkel, Recep Tayyip Erdogannal is találkozott.
A háborúban álló két ország Ankara és az ENSZ közvetítésével még tavaly egyezett meg arról, hogy Oroszország feloldja tengeri blokádját, hogy az ukrán gabona így kikerülhessen a nemzetközi piacra. A megállapodás 120 napig érvényes, ami lejártakor automatikusan újabb 120 napra meghosszabbodik, amennyiben egyik fél sem jelzi ennek ellenkezőjét.
A megállapodás eddig zavartalanul működött, azonban márciusban Moszkva jelezte: a 120 nap helyett csak 60 napig hajlandó meghosszabbítani azt, ami Kijev mellett Ankarát is zavarja.
A The Moscow Times szerint Lavrov leginkább arról tárgyalt a török fővárosban: Ankara azt szeretné, ha Moszkva továbbra is 120 napra hosszabbítaná meg a megállapodást.
A lap információi szerint Moszkva azért fenyegetőzik a gabonamegállapodás ilyen módú felmondásával, hogy ezzel helyezzen nyomást Nyugatra, hogy oldják fel az orosz műtrágyára kivetett szankciókat.
A lap emlékeztet, a megállapodás életbelépése óta több mint 25 millió tonna gabonát exportált Ukrajna.
Oroszország és Ukrajna megállapodott a fekete-tengeri gabonaexportot lehetővé tévő megállapodás meghosszabbításáról – jelentette be szombaton Recep Tayyip Erdogan török elnök.
„Mindkét féllel folytatott tárgyalásainkat követően sikerült elérnünk a megállapodás meghosszabbítását, amely március 19-én lejárt volna” – mondta egy canakkalei avatóünnepségen a török államfő.
Erdogan Oroszország, Ukrajna és az ENSZ erőfeszítéseit is megköszönte, egyúttal leszögezte, hogy a megállapodás életbevágóan fontos a globális élelmiszerellátás stabilitása szempontjából. Felidézte, hogy az egyezség alapján több mint 800 hajó mintegy 25 millió tonna gabonát juttatott el a világpiacra.
A török elnök arról nem szólt, hogy a hosszabbítás milyen időtartamra szól. Korábban Oroszország úgy nyilatkozott, hogy 120 nap helyett 60 napos hosszabbítást támogat, ám ezt Kijev akkor elutasította arra hivatkozva, hogy az eredeti megállapodásban feketén-fehéren rögzítették, hogy legalább 120 nappal lehet meghosszabbítani.
Olekszandr Kubrakov ukrán infrastruktúraügyi miniszter a Twitteren azt írta, hogy a megállapodást ismét 120 nappal hosszabbították meg. Egyúttal háláját fejezte ki az ENSZ-nek és Törökországnak erőfeszítéseikért.
A fekete-tengeri gabona exportjáról tavaly júliusban született megállapodás. Az alku értelmében három fekete-tengeri kikötőből biztonságos folyosókon keresztül lehet gabonát exportálni, és a megállapodás végrehajtását Törökország koordinálja.
Az ENSZ szerint 120 nappal kellene meghosszabbítani az ukrán gabona fekete-tengeri exportjáról szóló megállapodást – közölte csütörtökön a világszervezet szóvivője.
Stéphane Dujarric azzal indokolta álláspontját, hogy a március 18-án szombaton lejáró egyezmény szövegében ez az időtartam szerepel.
Az ENSZ kereskedelmi és segélyezési illetékesei hétfőn tárgyaltak az orosz külügyminiszter-helyettessel aki kedden azt mondta: csak 60 napos hosszabbításban tudtak megállapodni mert az orosz mezőgazdasági termékek exportjára vonatkozó korlátozások feloldása nagyon lassan folyik, így sok ország kikötőiben még mindig ott áll a Moszkva által időben leszállított műtrágya.
Stéphane Dujarric a hétfői tárgyalására utalva azt mondta, „jelentős előrelépés történt, de főleg a pénzátutalás szempontjából vannak még további akadályok és ezek leküzdéséért a továbbiakban is keményen dolgozunk”.
Az ukrán gabona fekete-tengeri exportját és az orosz merőgazdasági termékek kivitelét lehetővé tévő megállapodást 2022 júliusában írták alá Ukrajna, Oroszország, Törökország és az ENSZ képviselői. Az alku hatályát novemberben 120 nappal meghosszabbították.
Törökország szerdán azt közölte, újabb tárgyalásokat javasol hogy a 60 helyett újra 120 napos hosszabbítás léphessen életbe.
Az ukrán illetékesek szintén azt mondták, hogy az újabb hosszabbításnak 120 naposnak kellene lennie.
Az ENSZ adatai szerint az egyezmény megkötése óta Ukrajna 25 millió tonna kukoricát és búzát exportált a Fekete-tengeren keresztül; a hajók többsége kínai, olasz, spanyol, török és holland kikötőkbe vitte az árut.
Oroszország lehetségesnek tartja a fekete-tengeri gabonamegállapodás meghosszabbítását, de a jelenlegi 120 nap helyett 60 napos hosszabbítást javasol – közölte hétfőn hírügynökségekkel a genfi orosz nagykövetség.
A közleményben Szergej Versinyin külügyminiszter-helyettest idézve azt írták: Oroszország vizsgálja a hosszabbítás lehetőségét, de csak további 60 napra.
Versinyin az ENSZ kereskedelmi és segélyezési illetékeseivel tárgyalt hétfőn a gabonamegállapodásról.
Az ukrán gabona fekete-tengeri exportját lehetővé tévő megállapodást 2022 júliusában írták alá Ukrajna, Oroszország, Törökország és az ENSZ képviselői. A megállapodást novemberben 120 nappal meghosszabbították, ami március 18-án lejár.
Az orosz vezetés korábban azt közölte, csak akkor hajlandó a hosszabbításra, ha az orosz exportkorlátozásokat feloldják. Moszkva azzal indokolta álláspontját, hogy noha gabonaexportja engedélyezett, a pénzátutalásra, a szállításra és a biztosításokra vonatkozó szankciók mégis akadályozzák gabonája értékesítésében.
Egy ukrán illetékes a Reuters hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy Kijev a 120 nap helyetti 60 napos hosszabbítást a megállapodás megsértésének tekintené, mert az eredeti egyezségben azt fektették le, hogy a hosszabbítás ideje legkevesebb 120 nap lehet.
60 napos hosszabbításhoz módosítani kellene az eredeti szerződést – mondta a magas rangú ukrán kormánytisztviselő.
Stéphane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője a tárgyalások után New Yorkban úgy nyilatkozott, hogy a világszervezet mindent megtesz a megállapodás fenntartása érdekében. Mint elmondta: kapcsolatban állnak az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval, az Egyesült Királysággal és más országokkal is, hogy lehetővé tegyék az orosz agrártermékek exportját, „de sok, ehhez szükséges dolog az ENSZ döntéshozatali hatáskörén kívül esik” – írta az MTI.
Hulusi Akar török védelmi miniszter vasárnap kijelentette, hogy szerinte az ukrán gabona Fekete-tengeren keresztüli exportját lehetővé tevő megállapodást a jelenlegi, március 18-i határidőről meg fogják hosszabbítani – írja a The Independent.
Az ENSZ és Törökország által koordinált fekete-tengeri gabonaegyezmény tavaly júliusban lehetővé tette a gabona exportálását három ukrajnai kikötőből. A megállapodást 2022 novemberében meghosszabbították, és 2023. március 18-án jár le, hacsak nem születik megállapodás az újbóli meghosszabbításról.
Moszkva azonban már jelezte, hogy csak akkor járul hozzá a meghosszabbításhoz, ha a saját exportját érintő korlátozásokat feloldják. Törökország korábban azt mondta, hogy keményen dolgozik az alku meghosszabbításán.
Az orosz és az ukrán féllel folytatott külön tárgyalásokon azt láttuk, hogy mindkét fél pozitívan áll az egyezmény meghosszabbításához – mondta Akar az állami Anadolu ügynökségnek adott interjújában, hozzátéve, hogy úgy vélik, március 18-án meghosszabbíthatják a megállapodást.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Már 43 ország csatlakozott a Grain from Ukraine (Gabona Ukrajnából) humanitárius programhoz, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezdeményezett – közölte Olha Trofimceva, Ukrajna Külügyminisztériumának különleges megbízatású nagykövete, az Exportőrök és Befektetők Tanácsának koordinátora az Ukrajna Médiaközpontban tartott sajtótájékoztatón, amelyről az Ukrinform számolt be.
„A Gabona Ukrajnából programban jelenleg 43 ország vesz részt. Partnereink hozzájárulásainak köszönhetően elsősorban étkezési búzát tudtunk felvásárolni gazdálkodóinktól és eljuttatni azokba az országokba, amelyeknek a legnagyobb szükségük van erre a gabonára” – mondta el.
Trofimceva jelezte, hogy a program keretében Ukrajna olyan országokat lát el élelmiszerrel, amelyek az éhezés szélén állnak.
Korábban jelentették, a Grain from Ukraine programot Volodimir Zelenszkij államfő kezdeményezte. Célja az ukrán gabona felvásárlása a partnerországok által és elszállítása a humanitárius válságban szenvedő államokba. A program az ENSZ égisze alatt működő Élelmezési Világprogrammal partnerségben valósul meg. Finanszírozására a partnerországok összesen közel 200 millió dollárt biztosítottak. A program keretében már 110 ezer tonna ukrán búzát kapott az Afrika szociálisan legsérülékenyebb országai közé tartozó Etiópia és Szomália.
A hétvégén Nagy-Odessza kikötőit 10 hajó hagyta el, több mint 360 000 tonna mezőgazdasági termékkel Afrikába, Ázsiába és Európába – számolt be az Infrastrukturális Minisztérium sajtószolgálata.
Emellett a Grain From Ukraine program részeként az ötödik hajó indult el ukrán gabonával Afrikába. Csornomorszk kikötőjét elhagyta a VALSAMITIS ömlesztettáru-szállító 25 ezer tonna ukrán búzával Kenyába és 5 ezer tonnával Etiópiába.
Az ENSZ Élelmezésügyi Világprogramja által bérelt ROYAL STAR ömlesztettáru-szállító is elhagyta Odessza kikötőjét, amely 25 ezer tonna ukrán búzát szállít Afganisztánba.
Augusztus 1. óta összesen 757 hajó hagyta el Nagy-Odessza kikötőit, amelyek 21,9 millió tonna ukrán élelmiszert exportáltak Ázsia, Európa és Afrika országaiba.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Ukrajna arra törekszik, hogy a gabonaexportról szóló megállapodást kiterjessze az acélszállításra is, hogy megerősítse az Oroszországgal vívott háború által megtépázott gazdaságot.
A hírt Julia Szviridenko gazdasági miniszter közölte a Bloombergnek adott interjúban. A tisztviselő davosi Világgazdasági Fórumon felszólalva az ukrán mezőgazdasági termékekről 2022 júliusában az ENSZ és Törökország közvetítésével kötött megállapodás kiterjesztését szorgalmazta. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna három kikötőt nyitott a Fekete-tengeren az élelmiszerexport számára, amelyeket az orosz csapatok blokkoltak.
Ukrajna számára azonban fontos, hogy még több kikötőt hozzon létre az exportvolumen növelése érdekében – jegyezte meg a miniszter egy interjúban.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter arra kérte a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségét (ASEAN), hogy szólítsa fel Oroszországot az egy hét múlva lejáró gabonamegállapodás meghosszabbítására.
„Felkérem az ASEAN minden tagját, hogy tegyenek meg minden lehetséges intézkedést annak megakadályozására, hogy Oroszország az ‘Éhezők viadalát’ játszhassa a világgal” – fogalmazott Kuleba szombaton a kambodzsai fővárosban, Phnompenben újságíróknak tett nyilatkozatában.
Kuleba hangsúlyozta: nem elég rávenni az oroszokat a megállapodás meghosszabbítására, hanem arról is gondoskodni kell, hogy ne késleltethessék indokolatlanul a szállítóhajók forgalmát.
„Nem elég Oroszországot a fedélzeten tartani. Fontos azt is biztosítani, hogy az orosz ellenőrök, akik részt vesznek ebben a programban, jóhiszeműen járjanak el, és indokolatlan késedelmek nélkül ellenőrizzék a hajókat” – mondta, hozzátéve, hogy afrikai és ázsiai országok szenvednek emiatt a gyakorlat miatt.
Az ukrán gabona exportjáról szóló, határozott idejű megállapodás júliusban jött létre az ENSZ és Törökország közvetítésével, és november 19-én jár le.
Moszkva októberben több napra egyoldalúan felfüggesztette a megállapodást, legutóbb pedig elutasította az ukrán gabona Fekete-tengeren keresztüli exportjára vonatkozó megállapodás automatikus meghosszabbítását.
Az ENSZ szerint a megállapodás keretében több mint 10 millió tonna gabonát és egyéb élelmiszert exportáltak már Ukrajnából. A szervezet figyelmeztetett is egyúttal, hogy az orosz háború súlyosbítja a globális élelmiszerválságot, és több tízmillió embert tesz ki ezzel az éhínség kockázatának.
Kuleba aznap nyilatkozott, amikor Joe Biden amerikai elnök megérkezett a tárgyalásokra. Az ukrán külügyminiszter a tervek szerint még a nap folyamán találkozik Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel is. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is részt vesz az ASEAN kambodzsai csúcstalálkozóján. Kuleba megjegyezte, hogy Lavrov nem kezdeményezett személyes találkozót vele a csúcstalálkozó során.
Ukrajna első alkalommal vesz részt az ASEAN-csúcstalálkozón és ennek kibővített programján, a kelet-ázsiai csúcsértekezleten. A helyi média azonban arról számolt be, hogy a tagok között nem jött létre megállapodás Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókonferenciás felszólalásának az engedélyezéséről.
A kereskedelmi kapcsolatok elmélyítése és az élelmiszer-biztonság megteremtése érdekében „minden lehetőséget meg fogunk vizsgálni és ki fogunk aknázni az ASEAN-országokkal” – jelentette ki Kuleba. Hozzátette, hogy megbeszéléseket folytatott több délkelet-ázsiai vezetővel Ukrajna támogatásának a lehetőségeiről is. Az egyeztetéseken kifejtette, hogy a semlegesség deklarálása és Oroszország el nem ítélése ellentétes lenne az érdekeikkel.
„A legrosszabb dolog, amit egy ország tehet, hogy nem tesz semmit” – fogalmazott.
A találkozó alkalmával az ukrán külügyminiszter jelképes békeszerződést írt alá a blokkal. Az együttesen 700 milliós ASEAN-t Kambodzsa, a Fülöp-szigetek, Malajzia, Indonézia, Laosz, Szingapúr, Thaiföld, Vietnam, Brunei és Mianmar alkotja, bár Mianmar vezetői nem kaptak meghívást a mostani találkozóra, mert az országot 2021 februárja óta a hadsereg irányítja véres kézzel.
