Az Európai Bizottság arra figyelmeztet, hogy az uniós országok a következő években tömeges munkahelyvesztéssel szembesülhetnek, mivel a magas energiaárak, az ipari átalakulás és a zöldátállás egyaránt nyomást gyakorol a gazdaságokra. Éppen ezért Brüsszel most először fogja felmérni, hogy a tagállamok eleget fektetnek-e be az Európa gazdasági és ipari ambícióinak fenntartásához szükséges emberekbe.
A Politico által megtekintett adatok az európai szemeszter tavaszi csomagjában fognak megjelenni, amely tartalmazza az Európai Bizottság gazdasági és politikai ajánlásait az EU-tagállamok számára, és amelyet szerdán terveznek bemutatni. Ezek a számok jól mutatják, hogy Brüsszelben egyre nagyobb az aggodalom a blokk gazdasági kihívásainak mértéke miatt. Miközben az Egyesült Államok és Izrael és Irán közötti háború továbbra sem mutat a befejezés jeleit, és továbbra is hatással van az olajárakra, az Európai Bizottság előrejelzése szerint a 2026-os energiaár-nyomás akár 560 ezer munkahelyet is veszélybe sodorhat.
A gyengébb gazdasági teljesítmény miatt a bizottság kénytelen volt felülvizsgálni a munkanélküliségi előrejelzéseit. Míg tavaly ősszel még 2026-ra 5,9 százalékos, 2027-re pedig 5,8 százalékos rátát prognosztizált, most úgy látja, hogy mindkét évben 6 százalék körül alakulhat a munkanélküliség.
A bizottság arra is számít, hogy a tagállami kormányok eladósodottsága nőni fog: az EU 27 tagállamának összesített államháztartási hiánya a GDP 3,1 százalékáról 2025-ben 3,5 százalékra emelkedhet 2026-ban, majd 3,6 százalékra 2027-ben.
A csomag célja, hogy nagyobb figyelmet irányítson a munkaerőpiacra, hangsúlyozva, hogy az EU versenyképességi stratégiája nem lehet sikeres a növekvő munkaerőhiány és készséghiány kezelése nélkül.
Az emberi tőke, mint a versenyképesség fő mozgatórugója
A bizottság azonosította azokat az ágazatokat is, ahol a foglalkoztatási nyomás a legnagyobb.
A leginkább érintett ágazatok közé az építőipar, a fémipar, a vegyipar és a közlekedés tartozik. Ezen belül különösen súlyos helyzetet jelez több stratégiai iparágban is.
Az európai autóiparban – amely kulcsszerepet játszik a német gazdaság sikerében – az Európai Bizottság szerint 600 ezer munkahely kerülhet veszélybe, mivel az iparág a belső égésű motoroktól való átállással és a kínai versennyel küzd.
Az akkumulátoriparban mintegy 85 ezer munkahely van veszélyben. A napenergia-gyártás területén közel 59 ezer állás kerülhet nyomás alá a piaci viszonyok miatt, míg az alacsony szén-dioxid-kibocsátású intézkedések az acéliparban további 4,5 ezer munkahelyet érinthetnek. A munkáltatók az egész EU-ban továbbra is jelentős munkaerőhiánnyal küzdenek: a középvállalkozások 68 százaléka számolt be szakemberhiányról 2023-ban, 2024-re pedig már 77 százaléka jelezte, hogy ez a beruházások akadálya.
A bizottság szerint ezért a gazdasági ellenálló képesség egyre inkább az emberi tőkébe való befektetéstől függ, így az uniós ajánlások most először kiemelten kezelik az oktatást, szakképzést, felnőttképzést, STEM-készségeket és az átképzést az EU gazdaságpolitikai keretrendszerében.
„Az emberekbe való befektetés Európa legerősebb versenyképességi stratégiája, és egy olyan unió alapja, amely képes felülmúlni az innovációt, a versenyt és ellenállni bármilyen kihívásnak. Ez változik meg ezzel az európai szemeszterrel: Az emberi tőkét mostantól a versenyképesség egyik fő mozgatórugójaként kezelik, minden tagállam számára országspecifikus iránymutatásokkal” – mondta a Politicónak Roxana Minzatu, az Európai Bizottság készségekért felelős ügyvezető alelnöke.
A bizottság szerint ugyanakkor továbbra is komoly munkaerőpiaci problémák vannak: a nem uniós munkavállalók gyakran túlképzettek a betöltött pozícióikhoz képest, minden ötödik dolgozó alacsony bérű állásban ragadt, ahol gyenge a termelékenységi növekedés. Ennek alapján Brüsszel a tagállamokat a készségfejlesztés, a jobb minőségű munkahelyek és az erősebb szociális védelmi rendszerek felé terelné.
Ukrajnában egyre nagyobb vita bontakozik ki a mozgósítási szabályok és a stratégiai jelentőségű vállalatok dolgozóinak felmentése körül. Miközben országos szinten sokan a mozgósítás további szigorítását sürgetik, Kárpátalján és más régiókban attól tartanak, hogy a gazdaság működése kerülhet veszélybe, ha megszüntetik vagy jelentősen korlátozzák a kritikus fontosságú cégek dolgozóinak mentességét.
A kérdésben megszólalt Viktor Mikita, az Ukrán Elnöki Hivatal vezetőhelyettese, Kárpátalja korábbi kormányzója is. Szerinte az a szabály, amely lehetővé teszi, hogy a vállalatok dolgozóik legfeljebb 50 százalékát mentesítsék a mozgósítás alól, már most is a működőképesség alsó határát jelenti.
A politikus hangsúlyozta: a gazdasági háttér ma ugyanolyan fontos része a háborús védekezésnek, mint maga a frontvonal. Az ukrán állam működéséhez, a hadsereg fenntartásához és a katonák ellátásához szükséges pénz jelentős része a vállalkozások által befizetett adókból származik.
A hivatalos adatok szerint az ukrán üzleti szektor 2025-ben mintegy 1,2 billió hrivnya adót és járulékot fizetett be az állami költségvetésbe. Ezekből a bevételekből finanszírozzák többek között a katonák fizetését, a hadi felszerelések beszerzését, valamint az állami intézmények működését.
Viktor Mikita úgy látja, hogy a decentralizáció következtében a helyi közösségek ma már nagymértékben saját bevételeikből finanszírozzák az iskolák, a kórházak és a kommunális szolgáltatások működését. Ha egy vállalkozás elveszíti kulcsfontosságú dolgozóit, az rövid idő alatt láncreakciót indíthat el. Ez a gyakorlatban gyártósorok leállását, exportmegrendelések elvesztését, valamint az önkormányzati adóbevételek jelentős csökkenését okozhatja. Hosszabb távon pedig veszélybe kerülhet a vízszolgáltatás, a fűtési rendszerek fenntartása és más alapvető közszolgáltatások működése is.
A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a hátország stabilitása közvetlenül befolyásolja a katonacsaládok támogatását. Ha a gazdaság meggyengül, az a fronton harcolók hozzátartozóit is nehéz helyzetbe sodorhatja.
A vitában egy másik fontos kérdés is előkerült: az ország mozgósítási tartalékai. A nyilvánosságra hozott becslések szerint több mint kétmillió hadköteles korú ukrán férfi még mindig nem frissítette adatait a hadkiegészítő központokban. Emellett különböző források mintegy 200 ezerre teszik azoknak a katonáknak a számát, akik engedély nélkül hagyták el alakulatukat.
Viktor Mikita arra a veszélyre is felhívta a figyelmet, hogy téves az a feltételezés, miszerint a mentességek megszüntetése automatikusan több katonát jelentene a fronton. A valóságban sok szakképzett munkavállaló inkább megpróbálhatja illegálisan elhagyni az országot.
Az orosz cégek növekvő arányban panaszkodnak a nyugati szankciók negatív hatásaira, és kevésbé az emelkedő költségvetési terhekre – áll abban a jelentésben, amit az Orosz Iparosok és Vállalkozók Szövetsége készített a gazdaság és a vállalati tevékenység első negyedévi állapotáról.
A válaszadók 16,5 százaléka szerint a nyugati országok szankciói negatívan befolyásolták működésüket az idei első negyedévben, ez az arány a tavalyi utolsó negyedévben 13 százalék volt.
Eközben az első negyedévben a vállalatoknak 14,1 százaléka tapasztalt növekedést az adó- és nem adójellegű befizetések területén, a negyedévvel korábbi felmérésben arányuk magasabb, 17 százalék volt – írja az MTI.
Az ukrán gazdák a növekvő üzemanyag- és műtrágyaárak miatt az exportköltségek és -kockázatok meredek növekedéséről számolnak be – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a brit hírszolgálat azt írta, hogy az ország középső részén termékeny földeken dolgozó és Európába termékeket szállító Mikola Malijenko ukrán gazdálkodó ebben a szezonban 100 hektárral csökkentette a kukorica vetésterületét. Szerinte ez a kényszerű döntés a közel-keleti eseményeket követő műtrágyaárak emelkedésének köszönhető. A legnagyobb gondot az 1200 hektár betakarításához szükséges dízelüzemanyag okozza. Értéke csaknem megduplázódott a globális energiaellátás zavarai miatt.
Az Oroszországgal vívott háború ellenére Ukrajna továbbra is jelentős mezőgazdasági termelő, és 150 országba exportál. Ezzel egyidejűleg megváltozott az ellátás földrajza: az ázsiai és közel-keleti irányokba irányuló mennyiségek csökkentek, míg az európai irány szerepe megnőtt. Az elemzők rámutatnak, hogy Oroszország megerősítette pozícióját a globális piacokon, elsősorban a búzaszegmensben, olcsóbb erőforrásokat használva.
Malijenko becslése szerint a költségek legalább 10–15%-kal, elhúzódó konfliktus esetén pedig akár 60%-kal is emelkedni fognak. „Az exportpotenciálunk jelentősen csökkenhet” – mondta. „Idén 15-20%-kal fog visszaesni, és ha a helyzet továbbra is fennáll, akár a 40%-ot is elérheti” – mutatott rá.
A mezőgazdasági szektor az ország devizabevételeinek több mint felét adja. A kikötők blokádja után a logisztika drágult, ami a gazdálkodók jövedelmét sújtotta. Részleges stabilizációt hozott a gabonafolyosó 2023-as megnyitása. A problémák azonban továbbra is fennállnak: a munkaerőhiány, a logisztikai fennakadások és az üzemanyag-importtól való függőség.
A gázolaj ára literenként közel 92 hrivnyára emelkedett. A gazdáknak dönteniük kell, hogy most vásárolnak-e üzemanyagot, vagy várnak. „Nem akarom, hogy valaki felhívjon és azt mondja: 150 hrivnya, amikor kihullik a gabona a kalászból, és nincs miből learatnom” – mondta Malijenko. A szakértők előrejelzése szerint a magas üzemanyag- és műtrágyaárak legalább hónapokig fennmaradnak, ami a termelés és a terméshozam csökkenéséhez vezethet.
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Oroszország mintegy 10 milliárd dolláros bevételre tett szert a közel-keleti konfliktus mindössze két hete alatt, ami arra ösztönzi a Kreml vezetőjét, hogy tovább folytassa a háborút – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij hangsúlyozta, hogy az Irán körüli helyzet több pénzt hoz Vlagyimir Putyin Kreml-vezetőnek, és az Oroszországgal szembeni szankciók enyhítése is segíti őt. Szerinte az összes amerikai és uniós szankció, valamint Ukrajna orosz energiainfrastruktúra elleni támadásai miatt Oroszország csak 2026-ban több mint 100 milliárd dolláros hiánnyal nézett szembe. Most azonban Irán és a korlátozások enyhülése miatt Putyin pénzt keres.
„Most azt látjuk, hogy körülbelül 10 milliárdot kerestek a közel-keleti háború két hete alatt. Ez nagyon veszélyes. Ez Putyinnak nagyobb bizalmat ad, hogy folytathatja a háborút” – összegezte Volodimir Zelenszkij.
Az észt védelmi minisztérium szerint Oroszország gazdasága hamarosan képtelen lehet megbirkózni a háború költségeivel.
Az Ukrajna elleni orosz teljes körű invázió kezdete óta 187 hét telt el, és az észt védelmi minisztérium nem látja a harcok gyors befejezésének jeleit. Ugyanakkor az orosz társadalomban fokozatosan csökken a háború támogatottsága.
Az ország gazdasági nehézségeit közvetlenül befolyásolja Ukrajna energetikai infrastruktúrájának célzott rombolása, valamint az ukrán drónok hatékonyságának növekedése.
„Ukrajna taktikája javult, és maguk a drónok is technikailag fejlettebbek lettek: nagyobb a robbanóanyag mennyisége, nőtt a sebességük, és csökkent a láthatóságuk. Összességében ez eredményt hoz” – mondta Kaju.
Emellett – szavai szerint – Oroszországban csökken a hadsereg számára alkalmas állampolgárok száma.
Az Európai Bizottság lassuló inflációval és gazdasági növekedéssel számol, amit a fogyasztás és a beruházások pörgethetnek. Az EB szerint egyedül Ausztriában várható recesszió, míg a legnagyobb mértékű gyorsulást Málta produkálhatja.
Az infláció az év közepére 2,1 százalékra lassul az euróövezetben, 2026-ban pedig 1,7 százalékra csökken az Európai Bizottság (EB) legfrissebb előrejelzése szerint. A gazdasági bővülés a 2025-ös 0,9 százalékról jövőre 1,4 százalékra gyorsul az euróövezetben, ami optimistább becslés az Európai Központi Bank legutóbbi, márciusi előrejelzéséhez képest. Az Európai Unióban idén 1,1 százalékos, jövőre 1,5 százalékos bővülés várható.
A bizottság abból indul ki, hogy az amerikai vámok 10 százalékos szinten maradnak, egyes termékeknél magasabb vámokkal, míg más árucikkeknél vámmentességgel számolnak. A brüsszeli tisztviselők úgy látják, hogy a bizonytalanság nyomasztja a belföldi keresletet, de a munkaerőpiac továbbra is erős marad, a 2026-os fellendülést a belső fogyasztás és a beruházások pörgethetik.
Az EB szerint egyedül Ausztriában várható recesszió: idén 0,3 százalékkal zsugorodhat a gazdaság, míg jövőre 1 százalékkal nőhet. Nyugati szomszédunk a magas energiaárak és munkaerőköltségek miatt szenved. Németországban nulla százalékkal stagnálásra lehet számítani 2025-ben, 2026-ban pedig 1,1 százalékos emelkedésre.
Málta produkálhatja a legnagyobb mértékű gyorsulást: a gazdaság 4,1 százalékkal bővülhet ebben az évben, míg jövőre 4 százalékkal.
Magyarországon 2025-ben 0,8 százalékos, 2026-ban 2,5 százalékos lehet a növekedés. Az EKB a következő, június 5-i kamatdöntéssel egy időben saját negyedéves előrejelzéseit is ismerteti. A befektetők kamatvágásra számítanak, mivel sok döntéshozó osztja azt a nézetet, hogy az amerikai vámok lefelé irányuló nyomást gyakorolnak majd az árakra.
Érdemes megemlíteni, hogy az Eurostat hétfőn közzétett, végleges adatai szerint az euróövezet éves inflációs rátája áprilisban az előzetes becsléssel összhangban 2,2 százalékon, az előző havival azonos szinten állt az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) szerint. Az Európai Unió éves inflációja áprilisban 2,4 százalékra csökkent a márciusi 2,5 százalékról.
A tagországoknak egyeztetniük kell arról, hogyan helyezzék el Európát abban a helyzetben, amit a globális kereskedelmi rendszer paradigmaváltásaként lehetne leírni – jelentette ki az Európai Bizottság kereskedelmi és gazdasági biztonságért felelős biztosa Luxembourgban hétfőn.
Maros Sefcovic a tagországok kereskedelmi ügyekért felelős minisztereinek tanácsülését megelőzően újságíróknak nyilatkozva leszögezte, a tagországi szakminiszterek megbeszélésének középpontjában annak áttekintése kell álljon, hogy az Európai Unió miként készítse elő következő lépéseit az Egyesült Államokkal ápolt kereskedelmi kapcsolatait illetően.
A minisztereknek tárgyalniuk kell arról, hogy az EU miként készítse fel kereskedelmi rendszereit az esetleges kereskedelmet érintő eltérítésekre, illetve miként biztosítsa, hogy a „jelenlegi nagyon nehéz helyzetben” támogatást nyújtson az európai vállalatoknak – hangoztatta.
Egyeztetésre van szükség továbbá arról is, hogy az EU miként gyorsítsa fel a kereskedelmi tárgyalásokat a világ többi részével annak biztosítására, hogy a kereskedelem 87 százaléka továbbra is a szabályokon alapuló rendszeren belül működjön, tiszteletben tartva a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO), „és mindazokat a szabályokat, amelyeket sok-sok évtizede betartunk” – tette hozzá érkezésekor a kereskedelmi és gazdasági biztonságért felelős biztos.
Michal Baranowski, az Európai Unió Tanácsának féléves elnökségét betöltő Lengyelország gazdaságfejlesztési és technológiai minisztériumának államtitkára a tanácsi elnökség nevében elmondott érkezési beszédében azt mondta, a globális gazdaság történetében sosem vezettek be olyan vámtarifákat, mint amilyeneket az elmúlt hetekben.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a száz évvel ezelőtt alkalmazott vámok az akkori válságok súlyosbodásához vezettek, ami végül munkahelyek millióinak elvesztését, politikai szélsőségek megjelenését okozta.
„A nemzetközi konfliktusok a nagy gazdasági világválságok forrásai, ez a tét. Remélem, mindannyian tanulunk a történelemből” – fogalmazott.
Világos, hogy a kialakuló konfrontációnak nem lesz nyertese – tette hozzá a lengyel politikus.
Oroszország költségvetési hiánya a növekvő kormányzati kiadások miatt 2 700 milliárd rubelre szökött 2025 első két hónapjában – közölte kedden a pénzügyminisztérium, amit a Reuters szemlézett. A tárca hozzátette, hogy az alacsony olajárak miatt a kulcsfontosságú energiaipari bevételei csökkenhettek.
Oroszország kiadásai megugrottak az elmúlt három évben és a költségvetés más zsebeiből is a katonai és védelmi szektorba irányítja a forrásokat, amióta a Vlagyimir Putyin megindította Ukrajna invázióját.
Az ország tavalyi egész éves költségvetési hiánya mintegy 34 milliárd dollár, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 1,7 százaléka volt. Ez az idei első két hónapban a GDP 1,3 százalékát tette ki, szemben a tavalyi év azonos időszakának 0,6 százalékával, azaz 1,13 milliárd rubellel.
Az év elejei kiadások 8050 milliárd rubelre rúgtak, ami 30,6 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakához képest a minisztérium előzetes adatai szerint.
A költségvetési bevételek 5 340 milliárd rubelt tettek ki, 6,3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A legnagyobb összeg a nem olaj- és gázipari bevételekből érkezett és 11,1 százalékkal 3 780 milliárd rubelre emelkedett.
Alig két hónap alatt a kormány a 2025-re tervezett 41 470 milliárd rubeles összkiadás közel ötödét elköltötte, és ennek mintegy 41 százalékát védelemre és biztonságra fordítja.
Moszkva arra számít, hogy a hiány idén a GDP 0,5 százalékára esik a megnövekedett adóbevételeknek és a reálértéken csökkentett szociális kiadásoknak köszönhetően.
A megnövekedett kiadások és a költségvetési ösztönzők magasabb inflációt okoztak, ami miatt a központi bank magasan tartja a kamatlábakat. A februári kamatdöntésnél Elvira Nabiullina jegybankelnök 21 százalékom tartotta a kamatlábakat, és kiemelte, fontos, hogy a kormány tartsa magát a költségvetési hiányra vonatkozó terveihez.
Az olajárak csökkenése a vártnál nagyobb költségvetési hiányt okozhatnak Oroszországban
Az olajárak február elejére 2021 vége óta a legalacsonyabb szintre süllyedtek a nyugati szankcióknak és az OPEC+ döntése következtében. Mivel az energiaszektor az orosz költségvetési bevételek mintegy harmadát alkotja, az olajárak csökkenése valószínűleg emeli a hiányt. A minisztérium közlése szerint a január-februári energiabevételek 3,7 százalékkal estek.
Habár az olaj- és gázbevételek meghaladták az alapprognózist, fennáll a veszélye annak, hogy a csökkenő árak miatt a bevételek is esnek a minisztérium keddi közlése szerint.
Az alacsonyabb olajárak, a költségvetési megszorítások, valamint a rossz vállalati adósságok növekedése az Oroszországot fenyegető legfőbb gazdasági kockázatok közé tartoznak – emlékeztetett a Reuters több, februári, belső kormányzati megbeszélésre készített dokumentumra. Ezekben az Egyesült Államok és az OPEC olajkitermelésének esetleges megugrását jelölték meg a legfőbb aggodalomként. Ez azóta megtörtént.
Kína várhatóan az ideihez nagyjából hasonló növekedési célt tűz ki 2025-re.
Kína gazdasága mintegy 5 százalékkal nő az idén – közöte Hszi Csin-ping elnök, egyben utalt arra is, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának 5 százalék körüli növekedése volt a hivatalos cél.
Kína gazdasága összességében stabil volt, sikerült hatékonyan kezelni a kulcsfontosságú területeken a kockázatokat, miközben a foglalkoztatás és az árak változatlanok maradtak – fogalmazott egy új évi rendezvényen az államfő a Hszinhua állami hírügynökség tudósítása szerint.
Kína várhatóan az ideihez nagyjából hasonló növekedési célt tűz ki 2025-re, amit segítenek a december elején beígért újabb erőteljesebb ösztönző intézkedések, amelyek ellensúlyozzák majd az amerikai vámok esetleges emelésének hatását, miután Donald Trump megválasztott elnök a jövő hónapban visszatér a Fehér Házba.
A jövő évi kínai hivatalos GDP-növekedési cél csak márciusban derül majd ki, amikor az Országos Népi Gyűlés (parlament) megtartja éves ülését. A Reuters korábban azt közölte, hogy a kínai vezetők mintegy 5 százalékos éves növekedési célt terveznek kitűzni 2025-re. A gazdaságot azonban továbbra is visszafogja a gyenge belső kereslet és a bizonytalan exportkilátás, miközben a minimális infláció valószínűleg jövőre is kitart, az ingatlanpiac pedig továbbra is zuhan.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az idei évre 4,8 százalékos, jövőre 4,5 százalékos kínai gazdaság növekedésre számít. Miközben a világgazdaság egészére 3,2 százalékos növekedést jelzett előre.
