Az árnyékgazdaság szintje Ukrajnában 2020-ban 30%-os növekedést mutatott. Egy évvel korábban ez a szám, a Gazdasági Minisztérium adatai szerint 40%-ról 28%-ra esett vissza.
Oleh Hetman, a Gazdasági Szakértői Platform szakértői csoportjai koordinátora úgy véli, hogy a gazdaság ilyen mértékű árnyékoltsága tipikus válasz a jelentős adóteherre. Az árnyékolás torzítja a piaci versenyfeltételeket, és az árnyékszektor akadályozza az adókulcsok csökkentését.
A Társadalmi-gazdasági Transzformációs Intézet és a „CASE Ukrajna” Társadalmi-gazdasági Kutatóközpont azt elemezte, kik és milyen módon kerülik el leginkább adó befizetését Ukrajnában.
A fizetések még mindig borítékban vannak
Az első helyen az adózás elkerülése rangsorában – a borítékos fizetések. Idén júliusban Olekszij Ljubcsenko első miniszterelnök-helyettes kijelentette, 10 millió ukrán állampolgárnak nincs hivatalos jövedelmük. Ljubcsenko feltevése szerint ezek az emberek árnyékbéreket kapnak, ami évi 500 milliárd hrivnyát tesz ki.
CASE Ukrajna szakértői az ukránok árnyékfizetését évi 60-230 milliárd hrivnyára becsülik.
Az Ukrán Gazdasági Szabadságért Társaság kiszámolta, hogy az ukránoknak hány napot kell dolgozniuk, hogy befizethessék az adót, és hány napot saját magukra. 2017-ben egy ukrán 179 napot dolgozott az „adóbefizetéséért” és 186 napot, hogy pénzt keressen saját szükségleteire.
Az adók számításánál figyelembe vették az egységes szociális járulékot, a személyi jövedelemadót, a katonai illetéket, az áfát, a jövedéki adót és az importilletéket. Az utolsó három adónem csak közvetett, és minden ukránok által vásárolt termék ára tartalmazza. Ezen adók átlag nagysága az átlag ukrán jövedelmének 15%-a. A munkabér formájában megjelenő jövedelemnek 34%-os adókulcsa van. Ennek eredményeként a fizetés 49%-a megy adókra, a munkavállalóé pedig a maradék 51%, számolt be az Ekonomicsna Pravda.
Csempészet és „szürke” import
A rangsorban a második helyen a csempészet áll. Az elmúlt négy évben a csempészet állt a rangsor élén. Ide tartozik a vámszabályok megsértése, beleértve a „zakókat”, a közvetlen csempészetet, a postai szállítási sémákat, a megszakított tranzitot, az áruk vámértékének alábecsülését stb.
Oleh Hetman elmondása szerint a „szürke” import és a csempészet az Állami Vámszolgálat reformjának elmaradása miatt virágzik. Végül is Ukrajna továbbra sem cserél vámügyi információkat azokkal az országokkal, amelyeknek közös a határa, és akik kereskedelmi partnerei. Ezért nem áll rendelkezésünkre olyan átfogó elektronikus modell, amely felügyelné az áruk mozgását Ukrajna határain. A szakértők szerint a csempészet mértéke eléri a 226-380 milliárd hrivnyát évente.
Offshore, földbérlet és ÁFA sémák
Az offshore joghatósággal rendelkező rendszerek a harmadik helyet szerezték meg a ranglistán, és csak a nagyvállalatok és a gazdag ukránok számára váltak elérhetővé. Mindez az adózás átláthatóságának új globális normái miatt. Az offshore-ban elhelyezett pénzeszközök összege évi 120-200 milliárd hrivnyára csökkent.
A rangsorban a negyedik helyen a földbérleti árnyékpiac konstrukciói állnak, amelyek éves volumene 24-118 milliárd UAH.
Az ötödik helyen – az ÁFA lopás, amely mértéke 144-180 milliárd hrivnyát tesz ki. A legnépszerűbb konstrukcióik továbbra is az illegális export-visszatérítések, az álvállalkozások, a „csavaros” és a „körhinta” sémák.
A ranglistát a hamisított termékek (85-105 milliárd hrivnya), az értékesítési mennyiség alábecsülése (50-130 milliárd hrivnya), a speciális rendszerekkel és adókedvezményekkel való visszaélés (23-58 milliárd hrivnya) zárják.
Oleh Hetman megjegyezte, hogy az elmúlt években az offshore és az áfa-csalások mértéke csökkent. A földtörvény csökkenti a földbérleti visszaéléseket is. A borítékos bér és a csempészet azonban egyre nőn, ezeken a területeken ugyanis alapvető törvényi változásokra, intézményi reformokra van szükség.
Ukrajnában az állami tulajdonban lévő 3343 vállalatból csak 947 a nyereséges, ami az állami cégek mindössze 28%-a, és közülük mindössze 1458 (43%) a működő – adta hírül a strana.ua hírportál szombaton a Gazdasági Minisztérium jelentésére hivatkozva.
A közlés szerint a vállalatok tulajdonosi funkciója 87 igazgatási alany között oszlik meg. Az állami tulajdonban lévő cégek teljes vagyona 1,7 trillió hrivnyát tesz ki. A vállalatoknál főállásban foglalkoztatottak száma 715 ezer fő. Az állami vállalatok vesztesége 2020-ban 51 milliárd hrivnyát tett ki, ami –3%-os negatív rentabilitást mutat.
Nemzetközi szakértői vélemények szerint az adatokat a Gazdasági Minisztérium a menedzsment-alanyok és nem a vállalkozások szerinti bontásban közli. A tárca szintén nem ismerteti a teljes adatokat a mérlegtételekről, a nyereségről és veszteségről, sem a cash-flow kimutatásokról. Vagyis ma már lehetetlen kiszámítani az állami tulajdonú vállalatok portfólióinak standard mutatóit, például a saját tőke megtérülését vagy a likviditást, valamint az egyes vállalatok koefficienseit.
Az Ukrajna–Európai Unió következő, 2021 októberében esedékes csúcstalálkozójáig a tervek szerint részlegesen módosítják az EU-val kötött társulási szerződést – jelentette be Tarasz Kacska kereskedelmi képviselő egy nemzetközi ágazati konferencián, adta hírül vasárnap az Ukrajinszka Pravda a Gazdasági Minisztérium (GM) sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Kacska a Graien Ukraine 2021 szimpóziumon felszólalva közölte, hogy a GM egyeztetést folytat európai szakértőkkel a társulási szerződés és mindenekelőtt annak kereskedelemmel foglalkozó része megújításáról. A tervek szerint az idén októberben esedékes Ukrajna–EU csúcstalálkozóig módosítják a társulási megállapodás tarifákra vonatkozó részét – tette hozzá.
Mint a kereskedelmi illetékes elmondta, a társulási szerződés megújítására azért van szükség, hogy számításba vegyék azokat a változásokat, amelyek az aláírás óta történtek.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy korábban az Elnöki Hivatal ragaszkodott a társulási szerződés megújításához azért, hogy abban rögzítsék az Ukrajna által a digitalizáció terén az utóbbi évben elért vívmányokat.
A termékárak csökkenése a világpiacon, a hrivnya erősödése és a közüzemi díjakkal kapcsolatos döntések alacsony inflációs adatokat eredményeznek 2020 első félévében.
„A fogyasztói infláció 2019-ben 4,1%-ra csökkent és megközelítette a céltartomány alsó határát (5% ± 1 pp). A kulcsfontosságú tényező, amely deflációs hatást váltott ki az belföldi árképzésre, az a hrivnya árfolyamának erősödése. Várható továbbá, hogy a hrivnya árfolyamának erősödése, az alacsonyabb nyersanyagárak a piacokon valamint a a közüzemi díjakkal kapcsolatos döntések alacsony inflációs rátákat eredményeznek 2020 első felében. Összességében az infláció valószínűleg alacsonyabb lesz, mint az októberi előrejelzése ” – olvasható a jelentésben.
A minisztérium megjegyezte, hogy a hrivnya erősödése közvetlen és közvetett hatással volt a belföldi árképzés folyamatára (közvetlen – az importból származó termékre, közvetett – a hazai termékek és szolgáltatások áremelkedésének lassulása). A deflációs hatása volt az elégséges élelmiszer kínálatnak , a világpiaci árak csökkenésnek és a szigorú monetáris feltételeknek, beleértve a magas kamatlábakat is. Mindez együtt ellensúlyozta a tartós fogyasztói kereslet és a bérek növekedését.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
