Zelenszkij ukrán elnök felajánlotta, hogy az Oroszországgal 2025. január elsején megszűnt gáztranzit helyett az azerbajdzsáni gázszállítmányok mehetnének Ukrajnán keresztül is.
Ennek kapcsán Törökország felvillanyozódva tekint az EU-kapcsolatok lehetséges új fejezetére. Végtére is az Azerbajdzsánból a Nyugat felé vezető és „polkorrektnek” számító összes gázvezeték rajta keresztül tart Nyugat-Európa felé.
Az amerikaiaknak akár jól is jöhetne Zelenszkij javaslata
Trump amerikai elnöknek, az USA olaj- és gáziparának viszont akár kapóra is jöhetne Zelenszkij javaslata, mert nemcsak az orosz gáz nyugat-európai importját nehezíti meg, de betehet az amerikai földgáz többi versenytársának (például az észak-afrikai kitermelőknek), és többek között az azeri gáznak is. Most, hogy Moszkva és Baku között komoly politikai feszültséget okozott az azerbajdzsáni polgári személyszállító repülőgép lezuhanása a kazahsztáni Aktau közelében, még jobbak lehetnek az esélyek Azerbajdzsán, mint EU-gázszállító esélyeinek javítására.
Az ukrajnai út hatalmas kerülő lenne
Ám számos kérdőjel bukkan fel a történetben. Ugyanis Ukrajnának a politikai ellenjavallatok mellett nincs közvetlen, jó csővezeték-összeköttetése ehhez a tervhez.
Jelenleg a legrövidebb reális utat a földgáz számára Azerbajdzsán és Nyugat-Európa között két irány is kínálja. Egyik sem megy még Ukrajna közelében sem.
Az egyik a Dél-Kaukázus–Törökország–Bulgária–Szerbia–Magyarország–Baumgarten (Ausztria) útvonal.
A másik út az Azerbajdzsán–Dél-Kaukázus–Törökország–Görögország–Albánia–Adriai-tenger alatt–Olaszország csővezetéken át vezet Nyugat-Európába.
Gázkeringő
Ha Ukrajnán, a még a szovjet időkből származó lezárt Testvériség és a Szojuz gázvezetékeken át akarnák vezetni az azeri gázt, akkor Törökországból a „magyar” útvonalon, de Bulgárián át jobbra felkanyarodva a Románia, Ukrajna felé vezető elágazást kellene választani. Felküldeni az azerbajdzsáni gázt Moldován át Délkelet-Ukrajnába, ott balra fordulva becsatlakozni a két régi szovjet vezeték valamelyikébe, és Szlovákián (esetleg Magyarországon) át eljuttatni az azerbajdzsáni gázt Ausztriába.
És ott van a Dnyeszterentúli Moldovai Köztársaság roppant kényes kérdése. Ugyanis az említett gázcsővezetékek (hármas köteg szerepel a térképen, továbbmenve Románia, Bulgária felé) keresztülszelik ezt a szakadár, Moszkva-hű, és gázéhségben szenvedő entitást is.
Tiraszpol a „főváros” természetesen ellenségesen viszonyul Ukrajnához. Moldova, a „gazdaállam” igyekszik közvetíteni, gázsegítséget ígért Tiraszpolnak. De maga Moldova is súlyos energiahiányban szenved. Az Ukrajna elleni orosz támadást néhány héttel megelőzve Moldova és a Gazprom hosszú távú, 2026. október végéig érvényes gázszállítási egyezményt írt alá.
Technikai akadályok
Van egy technikai probléma is. A Bulgária–Románia–Ukrajna–Oroszország vezetéket annak idején, lefektetésekor egyirányúra gyártották, azaz a kompresszorállomások az Oroszország felől érkező gázt nyomatták délre, a románok, bolgárok felé. Ezt ugyan meg lehet fordítani, kétirányúsítani, de az pénzbe és időbe telik. Nem beszélve arról, hogy politikailag zavaros területeken (Dnyeszterentúli Moldovai Köztársaság) és aktív háborús övezeteken halad át.
Egész más lenne a helyzet, ha Azerbajdzsán irányából meg lehetne többszörözni a gázmennyiséget. Ehhez azonban nincsenek meg sem a gázkitermelés, még kevésbé a gázszállítás feltételei. A fő akadály a Kaszpi-tenger.
Immáron több évtizede megy a huzavona a Kaszpi-tenger fenekén futó kelet–nyugati irányban megépítendő földgázvezeték körül.
Amely nemcsak a fő ellátót, a türkmenisztáni gázmezőket köthetné össze Azerbajdzsánon, Grúzián, Törökországon keresztül Európával, hanem Közép-Ázsia más gázexportőreit, mindenekelőtt Kazahsztánt is gazdaságosan beköthetné a Bakutól délre, az óriási Sangachal gáztovábbító-tisztító csővezeték-állomástól nyugat felé induló, évek óta működő vezetékrendszerbe. Ezek az olaj- és gázvezetékek az oroszországi Novorosszijszkkal, a grúziai Supsával és a törökországi Erzurummal (földgáz) és Ceyhannal (kőolaj) kötik össze Azerbajdzsánt.
A gázszállítás Azerbajdzsánból Szerbiába felfüggesztésre került, és nem tudni, mikor állítják vissza. Ezt Aleksandar Vučić szerb elnök közölte – írja a Reuters.
Vučić elmondta, hogy az azerbajdzsáni fél „vis maior” körülményekre és problémákra hivatkozott.
„Jelenleg nem számíthatunk arra, hogy naponta 1,7 millió köbméter gázt kapunk” – tette hozzá az elnök.
Vučić szerint egyelőre nem világos, mikor folytatódik a gázszállítás. „Ez azt jelenti, hogy a mai naptól kezdve elkezdjük felhasználni a gázkészleteinket” – mondta Szerbia vezetője, hozzátéve, hogy reméli, a következő egy-két hónapban ismét elindul a gázszállítás.
Bulgária kész segítséget nyújtani Moldovának, miután Oroszország bejelentette, hogy január 1-jétől leállítja az ország gázellátását.
Ezt Vlagyimir Malinov bolgár energiaügyi miniszter nyilatkozta.
Emlékeztetett arra, hogy körülbelül egy hónapja írták alá a két ország között a válságkezelésről szóló dokumentumot.
„Folyamatos kapcsolatban vagyunk a moldovai energiaügyi miniszterrel, ezért ők is számítanak ránk. Készek vagyunk támogatni őket. Készek vagyunk támogatni őket az LNG-hez való hozzáférés biztosításával a Bulgargaz állami beszállítón keresztül, ha segítséget kérnek” – mondta a miniszter.
A gázszállítás díjainak emelése hatással lesz Ukrajna energiabiztonságra és a gazdaság egészére – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Artem Petrenkóra, az Ukrán Gázkitermelő Vállalatok Szövetsége ügyvezető igazgatójának a nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint az ügyvezető igazgató elmondta, hogy többszörös tarifaemelés várható. „Ha összehasonlítjuk a jelenlegi adatokkal, ez valójában 4,5-szeres növekedés lesz” – jegyezte meg. Mint hangsúlyozta, bár a lakosság számára áremelési moratórium van érvényben, az iparág érezni fogja ennek a döntésnek a következményeit.
„Sőt, a szállítási szolgáltatás ára emelkedni fog. Ennek megfelelően ez a gáz árának némi emelkedéséhez vezethet, ami ennek megfelelően érinti a cégeket, a gazdaságot, a kereskedelmi szegmenst, mert drágább lesz a gáz, és ha drágább, akkor drágábbak az áruk és a szolgáltatások is” – magyarázta Petrenko.
Az ügyvezető igazgató felhívta a figyelmet a kitermelői ágazatot érintő lehetséges következményekre is, különös tekintettel az állami vállalatokra. „Ez oda vezet, hogy a cégeknek kevesebb lesz a működő tőkéje, különösen az állami tulajdonú cégeknek és az Ukrhazvidobuvannyának. Többet fognak fizetni a gázszállítási rendszer szolgáltatásaiért, és kevesebb pénzük lesz az iparba fektetni” – tette hozzá.
Petrenko véleménye szerint az ilyen változások negatívan befolyásolhatják az ország energiabiztonságát és a költségvetés bevételeit. „Ennek megfelelően nálunk nem lesz termelésnövekedés, vagy elkezdhet csökkenni. Ez persze az ország energiabiztonságát is érinti, plusz az adók kérdése. Minél kisebb a termelés, annál kevesebb a bérleti díj és ennek megfelelően a bevételek az állami és a helyi költségvetésbe” – zárta az ügyvezető igazgatója.
Szlovákia legnagyobb állami gázvásárlója, az SPP november 13-án, szerdán bejelentette, hogy rövid távú szerződést ír alá Azerbajdzsánból származó földgáz vásárlására az Oroszországtól való energiafüggőség csökkentésére tett erőfeszítések részeként.
Az SPP szerződését, amelynek feltételeit nem hozták nyilvánosságra, az azerbajdzsáni SOCAR céggel kötötték, a dokumentum rövid távú.
Az együttműködés sikeres értékelése után a társaság mérlegeli a hosszabb távú gázszállítási szerződés megkötésének lehetőségét
– áll a jelentésben.
A lépés része Szlovákia gázellátási forrásainak diverzifikálására tett erőfeszítéseinek, tekintettel arra, hogy 2024 végén lejár a gáztranzit-megállapodás Ukrajna és Oroszország, a szlovák fogyasztók legnagyobb gázszolgáltatója között.
Több mint két és fél évvel az Ukrajna elleni háború után Európa még mindig fontos piaca az orosz földgáznak. A Kínába tartó Szibéria Ereje vezeték várhatóan idén eléri a teljes kapacitását, bár a tervek szerint 2027-re újabb vezeték készülhet el.
Az Északi Áramlat földgázvezeték 2022-es leállítása, majd felrobbantása után meglepő, hogy várhatóan az idei lesz az első olyan év, amikor Kína több orosz vezetékes földgázt vásárol, mint Európa.
A Gazprom ugyanis az idei év első kilenc hónapjában 23,7 milliárd köbméter földgázt adott el Kínába, közel 40 százalékkal többet, mint a tavalyi év hasonló időszakában – derül ki a Bloomberg számításaiból, amelyben az ázsiai ország vámadatait és az orosz gazdasági minisztérium árbecsléseit vették alapul. Ezzel szemben Európa felé ugyanebben az időszakban csak 22,5 milliárd köbméter érkezett, részben Ukrajnán, részben a Török Áramlaton keresztül.
Kína felé csak egy vezeték van, amely már működik is
A Gazprom tehát csak fokozatosan növeli a szállításokat Kína felé a Szibéria Ereje nevű, évi 38 milliárd köbméter kapacitású vezetéken. A múlt hónapban az orosz vállalat megállapodott a China National Petroleummal újabb szállításokról, melyek decemberben indulhatnak el, és ez biztosítja, hogy az eredetileg tervezettnél, a következő év elejénél hamarabb éri el teljes kapacitását a 2019-ben átadott gázvezeték.
Kína földgázéhsége továbbra is növekvőben van, idén 8 százalékkal nőhet a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslése szerint, főként az ipari felhasználás eredményeként. Ugyanakkor az áramtermelés és a lakossági fogyasztás, valamint a közlekedési szektor is fontos szerepet játszik. 2027-től a Gazprom további 10 milliárd köbméter földgázt tervez eladni Kínába az úgynevezett Távolkeleti úton, ám ez még mindig messze van attól, hogy kiváltsa az Ukrajna elleni háborút megelőző időszakban Európába eladott mennyiséget.
Az orosz gáz főként Magyarország, Ausztria és Szlovákia számára maradt fontos, ahol idén 16 százalékkal ugrott meg a vezetéken érkező orosz export mennyisége tavalyhoz képest. Azonban az ukrán tranzitszerződés lejártával ez is tovább csökkenhet, az európai szállítások így lefeleződhetnek. Kína mindeközben a világ legnagyobb importőre a földgáz cseppfolyósított formájának, az LNG-nek is.
11 európai állam 19 vállalata indított pert az orosz Gazprom ellen a gázszerződések megszegése miatt, ezek összértéke elérte a 18,6 milliárd eurót (20 milliárd dollár). A legnagyobb, 13 milliárd eurós követelést az Uniper, a Gazprom korábbi németországi ügyfele és az Északi Áramlat 2 projekt társbefektetője nyújtotta be.
A vállalat, amely évente 20 milliárd köbméter gázt vásárol Oroszországtól, kártérítést követelt az ellátás megszakadásából eredő több milliárd dolláros kárért. A stockholmi választott bírósági eljárás 2024 júniusában zárult le, és helyt adott a követelésnek − írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Az RWE német gázimportőr, amely évente 1 milliárd köbméter orosz gázt kap, további 1 milliárd dollárt követelt a Gazpromtól. A francia Engie választott bírósági keresetet nyújtott be a Gazprom ellen, több mint 300 millió eurót követelve. Ausztriában, amely továbbra is vásárol orosz gázt, amely fogyasztásának mintegy 90 százalékát fedezi, az ország legnagyobb energetikai vállalkozása, az OMV 575,3 millió eurós pert indított a Gazprom ellen.
Finnországban, ahol a háború előtt az orosz gáz uralta a piacot, a Gasum kezdeményezett pert a Gazprom ellen. Olaszországban az Eni olajvállalat megtagadta, hogy eleget tegyen Vlagyimir Putyin azon utasításának, amely a szállítások rubelben történő kifizetését írta elő.
Az Europol Gaz, amely a Nyugat-Szibériából a német fogyasztókhoz gázt szállító Jamal–Európa gázvezeték lengyelországi szakaszát kezeli, 1,5 milliárd eurós pert indított a Gazprom ellen. Csehországban a Net4gas és az Innogy Energie nyújtott be keresetet a Gazprommal szemben a gázhiány miatt: az előbbi 113 millió eurót, az utóbbi 78 millió eurót követel. Svájcban a DXT Commodities és az Axpo Solutions gázkereskedők összesen több mint 1 milliárd eurós keresetet nyújtottak be.
Hollandiában a gázszállító rendszer üzemeltetője, a Gasunie Transport Services 275 millió eurót követel a Gazpromtól. A BBL Company V.O.F. újabb keresetet nyújtott be a fenntartott gázkapacitások kihasználásának elmulasztása miatt. Szlovákiában a ZSE Energia és a Vychodoslovenska energetika perli a Gazpromot, míg Bulgária nemzeti gázszolgáltatója, a Bulgargaz 400 millió eurót követel szerződésbontás miatt.
A moszkvai székhelyű BCS brókercég becslése szerint a Gazprommal szembeni követelések teljes összege meghaladja a Gazprom valamennyi nemzetközi piacra irányuló benzinértékesítésből származó nettó bevételét együttvéve: évi 10 milliárd dollárt az Európába, 7 milliárd dollárt a Kínába irányuló szállításokból, és 2 milliárd dollárt a FÁK-ba és Közép-Ázsiába irányuló exportból.
Kijev gáz tranzitország maradna, de úgy, hogy közben nem függ Oroszországtól. Az ukrán elnök a jelenlegi orosz gáz helyett azerit továbbítana Európába.
Lejár Ukrajna egyik fontos gázszállítási szerződése az oroszokkal, ami miatt év végétől nem tudna gázt továbbítani az európai partnerei felé. Volodimir Zelenszkij meg akarja őrizni hazája tranzitország-szerepét – és bevételeit. Az ukrán elnök jelenleg is tárgyal Azerbajdzsánnal, hogy a jövő évtől azeri földgázt továbbíthasson az Európai Unióba.
Az ukrán állami energiavállalat, a Naftohaz és az orosz Gazprom közötti jelenlegi megállapodást 2019-ben írták alá és 2024 végén lejár. Az Ukrajnán áthaladó vezetékekből azonban mára kevés ország kap gázt. Nincs köztük Magyarország, ahova immár csak Törökország felől érkezik az energiahordozó.
„Nem akarjuk meghosszabbítani az Oroszországi Föderációval kötött gázszerződést. Nem akarjuk, hogy itt pénzt keressenek”– mondta Zelenszkij szerdán a Bloombergnek és hozzátette, hogy ugyanakkor „nekünk, az EU leendő tagjainak, támogatnunk kell a barátainkat”.
A tranzitországi szerep megtartása azonban Ukrajnának is kulcsfontosságú, mivel az számottevő bevételt jelent neki.
Ebből csak 2021-ben 1 milliárd dollárt folyt be az ukrán államkasszába. Márpedig a külföldi segélyekkel fenntartott országnak minden hrivnyára és dollárra szüksége van.
Ráadásul, ha nem érkezik gáz Ukrajnába, akkor nem csak a tranzit miatti bevételtől esik el az állam. A csővezeték használaton kívül is amortizálódik, rongálódik, gáz hiányában pedig támadások célpontjaivá is válhatnak.
Ukrajna egykor az orosz földgáz fő szállítója volt Európába, és az EU szükségleteinek mintegy negyedét fedezte. A tranzit azonban lecsökkent, miután az elmúlt évtizedben Oroszország alternatív, az országot megkerülő csővezetékeket épített. Ezt tetézte, hogy Moszkva az orosz–ukrán háború kitörése után lecsökkentette a küldött földgáz mennyiségét és az Európai Unió tagországai is visszafogták a fogyasztásukat.
Ukrajnán keresztül jelenleg évente mintegy 15 milliárd köbméter gáz érkezik a régióba, főként Szlovákiába és Ausztriába.
Azerbajdzsán korábban jelezte, hogy növelné gázexportját Európába, amihez újabb, hosszú távú megállapodásokat kötne. Mivel kitermelési kapacitását hosszabb távon tudja csak növelni, Azerbajdzsán átmenetileg orosz gázt is továbbít a saját kitermelése mellett.
Az azeri gáz jó minőségű, amire a magyar állam is felfigyelt. Magyarország bevásárolta magát az egyik azeri földgázmezőbe, amivel a magyar energiaellátás biztonságát növelte.
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Kijev tárgyal az európai országokkal az orosz területekről érkező gáz 2024 utáni tranzitjáról, de ha nem születik megállapodás, a gázszállító rendszert Ukrajna szükségleteire használják fel – jelentette be hétfőn Denisz Smihal miniszterelnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint a kormányfő elmondta: „A tranzittal kapcsolatban. Természetesen nem fogunk tárgyalni az agresszor országgal a megállapodás folytatásáról és aláírásáról.” Ugyanakkor beszámolt az európai helyszíneken ismétlődő tárgyalásokról, az Európai Bizottság bázisán európai vezetőkkel.
„Ha az európai országok akár konzorciumként, akár valamelyik európai partner a saját gáza tranzitálójaként lép fel, akkor készek vagyunk ilyen szolgáltatást nyújtani, ahogyan ezt az európai partnerek előtt is felelősségteljesen tettük. Vagyis a kezdeményezés az Európai Unió, a partnereink oldalán van” – tette hozzá.
„Ha nem lesz megoldás, Ukrajna saját céljaira használja a gázszállítási rendszert. Mindenképpen van B tervünk, a rendszer nem fog eltűnni. Államunknak ez szükséges, és más lehetőségeink is vannak, hogy kihasználjuk, így a tranzitban is” – mutatott rá Smihal.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy Ukrajnának miként sikerült átvészelnie a telet saját gáztermelésének köszönhetően, Smihal azt mondta: „Először. Az Ukrhazvidobuvannya, a Naftohaz szerkezeti egysége tavaly 86 új kutat fúrt. Rendkívül erős új kútjaink vannak. 250 van. Számomra a több ezer köbméter mutatónak tűnik. Ez nagyon magas termelési mutató.”
A kormányfő szerint a saját termelés növekedése mellett sajnos a fogyasztás csökkenése is megfigyelhető. „Ugyanakkor a lakosság fogyasztása gyakorlatilag a háború előtti szinten maradt, és ennek megfelelően a Naftohaz teljes mértékben biztosította, plusz az ukrán ipar és az ukrán üzleti élet minden jelenkori szükséglete”– tette hozzá Denisz Smihal.
