2026 januárjában az ukrán Naftohaz NJSC további 50 millió eurót vont be az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól gázimportra. Ukrajna további LNG- és gáztámogatási csomagokra is számít a müncheni biztonsági konferencia után, ahol Zelenszkij kiemelte: jelenleg kiemelt figyelmet élveznek a ballisztikus fenyegetések elleni védelmet nyújtó légvédelmi rendszerek és rakéták.
A Naftohaz Csoport újabb 85 millió eurós támogatási megállapodást írt alá az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) gáz és LNG vásárlásra — közölte az Interfax-Ukrajina
A támogatást a norvég kormány biztosítja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök közötti megállapodások révén, és azt további importgáz vásárlására fogják felhasználni, hogy részben kompenzálják az orosz támadások miatti hazai termeléskiesést – írta Korecki hétfőn a Facebook-oldalán, majd hozzátette: „Köszönetet mondok a norvég kormánynak, a NORAD Alapítványnak és az EBRD-nek a mindig is időszerű és fontos támogatásért. Lépésről lépésre haladtunk előre.”
Ahogy arról korábban a Világgazdaság beszámolt, 2025. november 21-én a Naftohaz csoport és a lengyel Orlen energiaipari konszern véglegesítette a megállapodásokat 300 millió köbméter amerikai cseppfolyósított földgáz Ukrajnába történő szállításáról 2026 első negyedévében.
2026-ban az amerikai LNG importja várhatóan eléri az 1 milliárd köbmétert.
2025 eleje óta az Orlennel kötött megállapodások keretében a Naftohaz több mint 400 millió köbméter amerikai LNG-t importált Ukrajnába, idén pedig 600 millió köbmétert kap az Egyesült Államokból.
Ukrajna történelmi gázmegállapodást kötött Lengyelországgal: így kapják meg Zelenszkijék a hatalmas amerikai LNG-szállítmányt
Ukrajna gázparadoxonba került
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Ukrajnába tavaly közel 6,5 milliárd köbméter földgáz érkezett Európából, ami egyrészt ötéves rekord, másrészt látványos bővülés az egy évvel korábbi mennyiséghez képest. A gázimport közel fele a beszerzéseit diverzifikáló, de döntően orosz importra alapozó Magyarországról érkezett.
Ukrajnában egyelőre háborús rezsistop van érvényben.
A Naftohaz 2020 áprilisában 270 millió eurós gázvásárlási hitelt kapott az EBRD-től állami garanciavállalás keretében, amelyet Norvégia 139 millió eurós támogatással egészített ki.
Később a csoport 500 millió eurós kölcsönt kapott az EBRD-től az Európai Bizottság garanciája mellett.
Október elején 300 millió eurós kölcsönt vettek fel az Európai Beruházási Banktól (EBB) az Európai Bizottság garanciája mellett. Azt is jelentették, hogy az EBRD további 500 millió eurós finanszírozást készít elő a Naftohaz számára sürgős gázvásárlásokhoz.
Ezen felül 3 milliárd hrivnyát vontak be az Oschadbanktól, 2,45 milliárd hrivnyát az Ukreximbanktól, valamint 4,7 milliárd hrivnyát az Ukrgasbanktól és a Privatbanktól.
Augusztusban a norvég kormány 1 milliárd norvég koronát különített el Ukrajnának földgázvásárlásra, a Naftohaz csoport pedig 1 milliárd dollárt különített el saját forrásaiból gázvásárlásra, hogy átvészelhesse a telet.
2026 januárjában az ukrán Naftohaz NJSC további 50 millió eurót vont be az EBB-től gázimportra, ez a kölcsön pedig csak az Európai Bizottság támogatásával jöhetett létre.
Ukrajna új támogatási csomagokra számít a müncheni biztonsági konferencia eredményeit követően, ahol továbbra is kiemelt prioritást élveznek a ballisztikus fenyegetések elleni védelmet nyújtó légvédelmi rendszerek rakétái – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök, amelyről az Interfax-Ukrajina számolt be.
A legfontosabb, hogy új támogatási csomagok lesznek Ukrajna számára. A legfontosabb a légvédelmi rakéták, a ballisztikus rakéták elleni védelem, ez az első számú kérdés ezen a télen – mondta vasárnap este egy videóbeszédben, majd hozzátette, hogy erről Münchenben „gyakorlatilag minden olyan vezetővel beszélt, aki valóban segíthet Ukrajnának”.
Marco Rubióval, az Egyesült Államok külügyminiszterével együtt reméljük, hogy a megállapodások a tervek szerint működnek majd – tette hozzá. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a légvédelem mindennapos szükséglet.
Még egyszer köszönöm Németországnak, hogy új támadó drónokat gyártunk, és továbbra is bővíteni fogjuk a közös fejlesztéseket, a közös gyártást, az általános európai programokat és a pénzügyi eszközöket – mondta. Az elnök azt is közölte, hogy 2026 végéig tíz új közös dróngyár megnyitását tervezik Ukrajnában német közreműködéssel.
Szerdán, február 4-én az Európai Unió tagállamainak nagykövetei az Állandó Képviselők Bizottságának (Coreper) ülésén megállapodtak az Ukrajna számára 2026–27-ben nyújtandó 90 milliárd eurós hitel mechanizmusairól, különös tekintettel arra, hogy harmadik országok is részt vehessenek ebben a folyamatban, számolt be a Jevropejszka Pravda tudósítója.
Az EU-nagykövetek megállapodtak az Ukrajna számára 2026-27-ben nyújtandó 90 milliárd eurós hitel mechanizmusairól.
„Az EU Tanácsának mandátuma előírja, hogy Ukrajnán és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás/Európai Gazdasági Térség tagjain (Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc – „az EU”) kívüli harmadik országok közvetlenül részt vehetnek az Ukrajna Támogatási Hitelében meghatározott védelmi termékek esetében” – tájékoztatta a ciprusi elnökség a Jevropejszka Pravdát.
Általánosságban feltételezhető, hogy védelmi termékeket csak az EU, Ukrajna vagy az EFTA/EGT országaiból származó vállalatoktól szabad vásárolni.
„Ha Ukrajna katonai szükségletei olyan védelmi termékek sürgős ellátását igénylik, amelyek nem állnak rendelkezésre az EU-ban, Ukrajnában vagy egy EFTA/EGT országban, számos célzott kivétel lesz érvényes” – tisztázták az „JP” forrásai.
Többek között azok az országok vehetnek részt az ukrán hitelből származó források felhasználásában, amelyek a SAFE rendelettel összhangban kétoldalú megállapodást kötöttek az Unióval, valamint azok az országok, amelyek biztonsági és védelmi partnerséget kötöttek az EU-val.
„Az ilyen országoknak kell kötelezettséget vállalniuk arra, hogy méltányos és arányos pénzügyi hozzájárulást nyújtanak a hitelfelvételekből eredő költségek fedezésére, és amelyek jelentős pénzügyi és katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának” – magyarázta a ciprusi elnökség.
Az uniós nagykövetek által jóváhagyott törvénytervezeteket most be kell nyújtani az Európai Parlamentnek jóváhagyásra és elfogadásra:
a hitel végrehajtásáról szóló rendelet;
az Ukrajnának nyújtott pénzügyi eszközt (Ukrajna-keret) módosító rendelet;
a jelenlegi többéves pénzügyi keretről (MFF) szóló rendelet módosítása az uniós költségvetésből nyújtott pénzügyi támogatás garantálása érdekében.
„Miután minden lépés befejeződött, a Bizottság az idei év második negyedévének elején folyósíthatja az első részletet” – biztosított a ciprusi elnökség.
Az Európai Unió nagykövetei szerdán jóváhagyták az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel részleteit, amely Kijev 2026–2027-es pénzügyi szükségleteinek nagy részét fedezné, és támogatná az ország orosz invázió elleni védekezését.
A hitelkonstrukcióról – amelyből Csehország, Szlovákia és Magyarország kimaradt – az uniós állam- és kormányfők még decemberben állapodtak meg, azzal a céllal, hogy biztosítsák Ukrajna középtávú finanszírozását, és fenntartsák az ország katonai ellenálló képességét az orosz támadással szemben.
A megállapodás értelmében 90 milliárd eurós összeg kétharmadát katonai támogatásra, egyharmadát pedig általános költségvetési célokra fordítják.
A katonai beszerzésekre vonatkozó szabályok szerint Kijevnek elsősorban ukrán vagy uniós gyártóktól kell fegyvereket és hadianyagot vásárolnia. Harmadik országokból csak meghatározott feltételek teljesülése esetén szerezhet be eszközöket.
Az Európai Tanács közleménye szerint, ha Ukrajna sürgős katonai igényei azonnali beszerzést tesznek szükségessé, és a szükséges termék nem érhető el az Európai Unióban, Ukrajnában vagy az EGT–EFTA-országokban, akkor célzott mentességek alkalmazhatók a forrásokra vonatkozó korlátozások alól.
A megállapodás életbe lépéséhez még az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges, de a vezető frakciók már biztosították támogatásukról a csomagot.
A diplomaták abban bíznak, hogy ez rövid időn belül megtörténik, így az Európai Bizottság megkezdheti a források piaci felvételét, és akár már áprilisban sor kerülhet az első kifizetésekre.
Az uniós vezetők decemberben arról is döntöttek, hogy a hitelt közös uniós hitelfelvételből finanszírozzák, nem pedig az Európai Unióban befagyasztott orosz vagyon felhasználásával.
Az Európai Unió jelenleg azon a jogi keretrendszeren dolgozik, amely ahhoz szükséges, hogy Ukrajna a következő két évben megkaphassa a megígért 90 milliárd eurós hitelt, az első részlet 2026 második negyedévében érkezhet meg – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Maciej Beresteckijnek, az Európai Bizottság szóvivőjének sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Berestecki elmondta, hogy az Európai Bizottság javaslata, miszerint Ukrajnának 90 milliárd eurós hitelt kellene nyújtani „megerősített együttműködés” alapján, jelenleg az Európai Unió Tanácsa előtt van. Ott kell jóváhagyni, és nem lehet blokkolni, mivel egyszerű minősített többség szükséges hozzá.
Ezenkívül a „megerősített együttműködésről” szóló határozat jóváhagyásához az Európai Parlament egyetértése szükséges. Mindkét pontot a tervek szerint „a következő hetekben” rendezik.
Az Európai Bizottság jelenleg egy rendeletjavaslaton is dolgozik, amely meghatározza az Ukrajnának nyújtandó hitel feltételeit. A javaslat januárban várhatóan elfogadásra kerül, akárcsak az EU 2027-ig tartó többéves költségvetésének módosítására vonatkozó javaslatok, amelyek a hitelhez szükségesek.
Tisztában vagyunk Ukrajna pénzügyi szükségleteinek sürgősségével. Az első részletet legkésőbb 2026 második negyedévében tervezzük folyósítani Ukrajnának
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton kijelentette, hogy Ukrajna csak abban az esetben fizeti vissza a 90 milliárd eurós hitelt, ha Oroszország jóvátételt fizet. A bejelentést Luís Montenegro portugál miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján tette – írj az Unian.
„90 milliárd eurót kaptunk a 2026–2027-es évekre. És tudják, hogy számítunk mind a 210 milliárd eurónyi orosz vagyon felhasználására. Ezt a 90 milliárd eurós kamatmentes hitelt Ukrajna csak abban az esetben fogja visszafizetni, ha Oroszország ennek megfelelően jóvátételt fizet Ukrajnának” – mondta Zelenszkij.
Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy ez fontos pénzügyi, geopolitikai és politikai győzelem. „Számunkra ez fontos, a lakosság számára fontos, a katonák számára is. Gyakorlati szempontból az a lényeg, hogy van támogatás, és ez meg is fog maradni“ – tette hozzá Zelenszkij.
Ukrajna hamarosan mintegy 2,3 milliárd euróhoz jut, az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta az Ukrajna-keretből nyújtott támogatás hatodik részletének elosztásáról szóló döntést – számolt be az rbc.ua hírportál az Európai Unió Tanácsára és Julija Szviridenko miniszterelnök nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint az Európai Unió megjegyezte, hogy a kifizetés Ukrajna nyolc szükséges lépésének sikeres végrehajtásának, valamint a negyedik részlethez kapcsolódó egyik függőben lévő tétel lezárásának köszönhetően vált lehetővé. Az EU magyarázata szerint ezeket az alapokat elsősorban Ukrajna makroszintű pénzügyi stabilitásának megerősítésére és a közigazgatás zavartalan működésének biztosítására fogják felhasználni.
Az Európai Bizottság hangsúlyozta, hogy a támogatási program szorosan kapcsolódik az Ukrajna Tervhez, amely felvázolja Ukrajna helyreállítási, újjáépítési és modernizációs stratégiáját, valamint az uniós tagság felé vezető további előrelépéshez szükséges reformok végrehajtásának ütemtervét.
Ukrajna a program jelenlegi szakaszában előirányzott 68 lépésből a mai napig 63-at teljesített. Amint azt Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök megjegyezte, Ukrajna teljesített az Ukrajna Tervben foglalt 10 mutatóból 8-at, és számos rendszerszintű reformot hajtott végre az államháztartás-irányítás, a zöld átállás és a környezetvédelem terén, valamint optimalizálta az üzleti környezetet, a pénzügyi piacokat és az igazságszolgáltatási rendszert.
„A jelenlegi program keretében folyósított hatodik részlet fontos Ukrajna pénzügyi stabilitásának biztosítása érdekében a teljes körű invázió során” – jegyezte meg Szviridenko. Arról biztosított, hogy a kormány a következő jelentéstételi időszakban azon dolgozik, hogy javítsa az Ukrajnai Támogatási Keret feltételeinek végrehajtását.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) meghatározta azokat a kulcsfontosságú feltételeket, amelyeket Ukrajnának teljesítene kell egy új, 8 milliárd dolláros program jóváhagyásához – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Julie Kozak, az IMF hivatalos képviselője nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Kozak elmondta, hogy november 26-án az IMF munkatársai és az ukrán hatóságok munkatársi szintű megállapodásra jutottak egy új, négyéves kibővített pénzügyi keretről (EFF), amely akár 8,1 milliárd dolláros potenciális hozzáférést biztosít. Hozzátette, hogy a program végrehajtása „az előzetes intézkedések befejezésétől, a donoroktól kapott megfelelő finanszírozási garanciáktól és az IMF végrehajtó bizottságának jóváhagyásától” függ.
Kozak hangsúlyozta az ukrán hatóságok reformok iránti elkötelezettségét. „A hatóságok világossá tették, hogy továbbra is elkötelezettek a reformprogram mellett, és ez magában foglalja a belföldi bevételek mozgósítását, az szürke gazdaság elleni küzdelmet, a független korrupcióellenes intézmények védelmét és az adósságok átütemezését a fenntarthatóság helyreállítása érdekében” – mondta.
A finanszírozással kapcsolatban az IMF képviselője kifejtette: „A program várhatóan nagyszabású külső támogatást fog katalizálni, hogy segítsen fedezni vagy teljesen megszüntetni Ukrajna finanszírozási hiányát. A program teljes időtartama alatt a finanszírozási hiány mértékét 136,5 milliárd dollárra becsüljük. A 2026–2027-es időszakban a fennmaradó finanszírozási hiány 63 milliárd dollár.”
Kozak hangsúlyozta a korrupció elleni küzdelem fontosságát is. „Látjuk, hogy az Ukrajnában történt legutóbbi események ismét hangsúlyozzák a korrupció elleni határozott küzdelem, a kormányzás javítása és az állami tulajdonú vállalatok reformja folytatásának fontosságát. Ukrajnának egy robusztus korrupcióellenes architektúrára van szüksége, amely segít az egyenlő versenyfeltételek megteremtésében, a közforrások védelmében és az üzleti környezet javításában” – hangsúlyozta.
Kozak szerint az ukrán kormány beleegyezett abba, hogy „folytassa az adó- és vámszolgálatok reformját, beleértve egy új vámparancsnok kinevezését és az informatikai rendszerek fejlesztését a hatékonyság növelése és a közbizalom helyreállítása érdekében”.
A 2026-os költségvetéssel kapcsolatban az IMF képviselője megjegyezte: „A 2026-os költségvetés elfogadása az egyik előzetes intézkedés volt, amelyben a hatóságokkal egyeztettek. A csapat jelenleg a költségvetés teljes szövegét értékeli, de az előzetes értékelés szerint az általánosságban összhangban van a programban vállalt kötelezettségekkel.”
Ezenkívül az IMF további feltételeket szab az Ukrajnával kötendő új program jóváhagyásához – az úgynevezett előzetes intézkedéseket. „Az imént említett költségvetésen túl további területek közé tartozik az adóalap bővítése a digitális platformokon keresztül kapott jövedelmek adóztatására vonatkozó jogszabályok elfogadásával, a fogyasztási cikkek importjára vonatkozó vámhézagok bezárása és az áfa-regisztráció alóli mentességek eltörlése” – mondta Kozak. „Megállapodás született az árnyékgazdaság leküzdését célzó intézkedésekről is, különösen a közbeszerzési verseny erősítése és a jelenlegi munka törvénykönyvének hiányosságainak megszüntetése révén” – tette hozzá.
Kozak hangsúlyozta, hogy minden adósságátstrukturálási megállapodást (amely magában foglalja a warrantok kötvényekre történő cseréjét) az adósság fenntarthatóságának biztosítása és természetesen a program részeként az Ukrajnának szükséges pénzügyi garanciák rendelkezésre állása szempontjából fognak értékelni.
A 2026-os állami költségvetés elfogadása mellett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) programja további két előzetes intézkedést tartalmaz, amelyek teljesítésének elmulasztása lelassítja az új ukrán hitelprogram jóváhagyását – írta pénteken az rbc.ua hírportál elemző írásában.
Az IMF első feltétele az áfa bevezetése az 1 millió hrivnya feletti árbevétellel rendelkező egyéni vállalkozók számára. De egyelőre a feltétel nem kötelez az adó közvetlen bevezetésére. A program jóváhagyásához csak a vonatkozó törvényjavaslatot kell elkészíteni és benyújtani a Legfelső Tanácsnak.
Kormányzati források szerint ez a feltétel a közeljövőben teljesíthető. Az egységes adófizetők áfájának bevezetésének részleteit a program következő felülvizsgálatai során határozzák meg. Egy másik korábbi intézkedés a digitális platformokon nyújtott szolgáltatások adóztatásával kapcsolatos – az úgynevezett OLX-adóval –, valamint az online áruházakban történő vásárláskor minden csomag megadóztatásának bevezetésével, értéktől függetlenül.
A kormány még nyáron jóváhagyta az OLX-adóról szóló törvényjavaslatot. Ha elfogadják, 2026-tól kezdődően az ukránok internetes értékesítésből vagy szolgáltatásokból származó jövedelmét 10 %-os adókulccsal adóztatják majd.
A tervek szerint az adóhatóságok hozzáférhetnek a banki információkhoz, és fokozott ellenőrzést vezetnek be a kereskedelmi tranzakciók felett. Az ilyen adóból származó költségvetési bevételek akár a 14 milliárd hrivnyát is elérhetik.
Az Európai Bizottság egy jogi megoldáson dolgozik, amely meggyőzné Belgiumot, hogy kölcsönt nyújtson Ukrajnának a Brüsszelben befagyasztott 140 milliárd eurós orosz vagyonból – írta a Politico.
A belga fél véleménye szerint, ha Ukrajna 140 milliárd eurót kap, az oroszbarát EU-tagállamok egyike – Magyarország vagy Szlovákia – megvétózhatja az EU Moszkva elleni szankciórendszer megújítását. Ez arra kötelezné Belgiumot, hogy azonnal fizesse vissza a hiányzó milliárdokat Oroszországnak. A kockázat kiküszöbölésére az Európai Bizottság az EU-szerződés 122. cikkelyének rendelkezését kívánja alkalmazni, amely lehetővé teszi a kormányok számára, hogy „a tagállamok közötti szolidaritás szellemében a gazdasági helyzetnek megfelelő intézkedésekről” döntsenek.
A Bizottság ezt úgy kívánja értelmezni, hogy a hatalmas pénzügyi tétek miatt az országok minősített többsége elegendő lenne a szankciók meghosszabbításának jóváhagyásához, megfosztva Magyarországot a lehetséges vétótól. Egy diplomata szerint a stratégia egy módja annak, hogy „megszerezzék Belgium támogatását”.
Az európai jogászok úgy vélik, hogy az EU-Szerződés 122. cikkelye felhasználható a hosszabbítási időszak hat hónapról három évre való módosítására.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa felszólította a G7-országokat, hogy gyorsítsák fel az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd dolláros hitel folyósítását, mivel Belgium továbbra is blokkolja a befagyasztott orosz vagyon felhasználására épülő finanszírozási programot – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az Euractiv európai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Dombrovskis megjegyezte, hogy az országoknak fel kell gyorsítaniuk az Ukrajnának nyújtott kifizetéseket a tavaly júniusi megállapodás szerinti G7-hitelből, hogy a jövő év elején áthidalhassák a pénzügyi hiányt. „Tárgyalásokat folytatunk más nemzetközi donorokkal, hogy kiderítsük, áthelyezhető-e a támogatásuk az év elejére” – mondta.
A biztos szerint az adományozók között szerepel Nagy-Britannia, Kanada, Japán és az Egyesült Államok. Ugyanakkor úgy vélte, hogy ez elegendő lehet Ukrajna pénzügyi szükségleteinek fedezésére a jövő év első negyedévében, bár ez „még a jövő zenéje”.
A kiadvány megjegyezte, hogy az EU már kifizette a G7-kölcsön rá eső részét, amely 18,1 milliárd eurót tesz ki. A csomag mintegy 14 milliárd euróját azonban más országok, nevezetesen az Egyesült Államok, Kanada, Japán és Nagy-Britannia még nem fizette ki. A becslések szerint Ukrajna a jövő év első negyedévében 12 milliárd dolláros költségvetési hiánnyal néz szembe.
Dombrovskis nyilatkozata egy olyan időszakban hangzott el, amikor az EU egy Ukrajnának szóló külön „jóvátételi kölcsönről” próbál tárgyalni a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával. Az Európai Bizottság abban reménykedik, hogy ráveszi Belgiumot a terv támogatására a decemberi vezetői csúcstalálkozó előtt. Ezek az erőfeszítések azonban csütörtökön komoly kudarcot vallottak, amikor Bart de Wever miniszterelnök élesen bírálta a tervet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének írt levelében.
