Irán és Omán díjat vet ki a Hormuzi-szoroson áthaladó hajókra egy kéthetes tűzszüneti terv részeként – jelentette az Associated Press egy, a tárgyalásokat ismerő regionális tisztviselőre hivatkozva.
Elmondása szerint Irán várhatóan a csapások által megrongált infrastruktúra újjáépítésének finanszírozására fogja felhasználni az illetékekből származó bevételeket. Az azonban egyelőre nem világos, hogy Omán mire tervezi felhasználni a bevétel rá eső részét.
A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb olaj- és gázszállító útvonala. Összeköti a Perzsa-öblöt a nyílt óceánnal, és áthalad Irán és Omán felségvizein. Ennek ellenére a nemzetközi közösség hagyományosan nemzetközi vízi útnak tekintette a szorost, ahol a hajózás szabadsága garantált, és korábban nem szedtek be útdíjat.
Az ilyen díjak bevezetése példa nélküli lépés lehet, és aggodalmat kelthet a nemzetközi fuvarozók és energiacégek körében, mivel potenciálisan befolyásolhatja az energiaforrások szállításának költségeit és a globális piacokat.
Az iráni konfliktus a világ eddigi legsúlyosabb energiaválságát okozza, ami felgyorsíthatja a megújuló energiaforrások, a nukleáris energia és az elektromobilitás terjedését – mondta a Le Figaro című francia lap keddi számában megjelent interjúban Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezérigazgatója.
A török szakember szerint „van ok optimizmusra is”, mert úgy véli, hogy a világ energiarendszereinek felépítése a következő években át fog alakulni. „Ehhez évekre lesz szükség. Nem jelent megoldást a jelenlegi válságra, de az energia geopolitikája gyökeresen fog megváltozni” – fogalmazott Birol, aki szerint egyes technológiák gyorsabban fejlődnek majd, mint mások. „Így lesz a megújulókkal, a nap- és szélenergiával, melyhez a technológia gyorsan telepíthető. Ez nagyon gyorsan, hónapokon belül be fog következni” – fejtette ki a vezérigazgató.
Birol az elektromos autózás további fejlődése mellett az atomenergia reneszánszára is számít, ami a jelenlegi erőművek élettartamának meghosszabbításával és kisebb, moduláris reaktorok üzembe állításával tart valószínűnek.
Fatih Birol szerint azonban a jelenlegi helyzetben a világ országainak a lehető legtakarékosabban kell felhasználniuk az energiát, ahol lehet spórolni kell vele és javítani kell az energiafelhasználás hatékonyságát. A török közgazdász elmondta, hogy abból a szempontból viszont nagyon borúlátó, hogy a világ korábban még soha nem tapasztalt ilyen léptékű zavart az energiaellátási láncokban.
„A jelenlegi válság súlyosabb, mint az 1973-es, az 1979-es és a 2002-es együttvéve” – szögezte le Fatih Birol, aki szerint a március is nehéz volt, de utána még rosszabb, „fekete áprilisra” számít. Mint mondta: a jelenlegi háború a világgazdaság „egyik artériáját szorítja el”, nemcsak a földgáz és a kőolaj, hanem a műtrágya, más petrolkémiai termékek és a hélium útját is elzárja.
Az IEA vezérigazgatója elmondta, hogy ha a tengerszoros egész hónapban zárva marad, akkor ebben a hónapban kétszer annyi kőolaj és finomított kőolajszármazék esik ki a világpiacról, mint márciusban. Miközben Magyarországon a kormány továbbra is biztosítja a védett üzemanyagárakat, addig Németországban – ahogy erről beszámoltunk a hirado.hu oldalán – egyre súlyosabb helyzetbe kerülnek az autósok: húsvétkor már a 3 euró literenkénti árat is meghaladták egyes kutakon az árak.
A legkritikusabb helyzet a Rajna–Majna térségében alakult ki, például Frankfurt környékén. Egyes kutakon húsvétvasárnap a dízel ára 3,16 euró, a benziné 3,03 euró volt literenként. Ez messze meghaladja azt a lélektani határt, amelyet sok autós még elfogadhatónak tart. Bár később az árakat csökkentették, így is 2,6–2,8 euró körül maradtak, ami továbbra is kiemelkedően magas szint.
Ahogy korábban a hirado.hu közölte, „védett árat vezet be a kormány a benzinre és a gázolajra” – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök március 9-én a Facebook-oldalán közzétett videóban.
A döntés értelmében a benzin literenként legfeljebb 595 forintba, a gázolaj pedig 615 forintba kerülhet a töltőállomásokon.
A kormányfő elmondta: az intézkedéssel a magyar embereket, a mezőgazdászokat és a vállalkozásokat kívánják megvédeni az üzemanyagárak emelkedésétől.
Az iráni Forradalmi Gárda hétfőn feltartóztatott két katari LNG-szállító tankert a Hormuzi-szorosnál. A lépés azért meglepő, mert egy friss irán–amerikai megállapodás értelmében a hajók szabadon áthaladhattak volna a tengerszoroson.
A Reuters értesülései szerint a két tankert a Hormuzi-szoros felé vezető útvonalon állították meg. A hatóságok indoklás nélkül utasították a legénységet, hogy vesztegeljenek a helyükön.
Az incidens azért különösen figyelemre méltó, mert mindkét hajó szerepelt az áthaladásra jóváhagyott listán.
Ezt a névsort Irán a múlt héten hagyta jóvá egy Pakisztán közvetítésével kötött amerikai–iráni megállapodás keretében.
A mai nap folyamán, ahogy azt mi is megírtuk, két másik katari LNG szállító hajót is visszafordítottak a Hormuzi-szorosnál.
A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb tengeri útvonala, és ezen a hajózási szakaszon halad át a globális energiahordozó-szállítmányok jelentős része. A tengerszoros feletti ellenőrzés Irán egyik kulcsfontosságú geopolitikai eszköze, amelyet Teherán rendszeresen alkalmaz nyomásgyakorlásra a nemzetközi tárgyalások során.
A mostani eset komoly kérdéseket vet fel a friss megállapodás tartósságával kapcsolatban. Az incidens arra utal, hogy az iráni vezetőség részéről nem egyértelmű az egyezmény maradéktalan végrehajtása iránti elköteleződés.
Az OPEC+ napi 206 ezer hordóval emelné a kitermelési kvótákat májustól, de a többlet a jelenlegi helyzetben nem jut el a piacra, mert a Hormuzi-szoros körüli háborús zavarok visszafogják az exportot. Az olajtermelő országok döntése így inkább jelzés a piac felé, miközben a kínálatból már most napi 12-15 millió hordó esik ki, ami tartósan magas olajárakat vetít előre.
Az OPEC+ vasárnapi egyeztetésén a tagok elvi megállapodásra jutottak a kvóták emeléséről, ugyanakkor a legfontosabb termelők – Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Irak – jelenleg nem képesek növelni a kitermelést. A február vége óta akadozó forgalom a szoros térségében visszafogta az exportot, miközben a régióban olajipari létesítmények is megsérültek rakéta- és dróntámadásokban – írja a Reuters.
A kínálati oldal más szereplői sem tudják ellensúlyozni a kiesést: Oroszország termelését továbbra is szankciók és a háborús károk korlátozzák, így a kartellen belül gyakorlatilag nincs olyan szereplő, mely rövid távon érdemben növelni tudná a kitermelést.
Öböl menti források szerint még a harcok azonnali leállása esetén is hónapokba telne a termelési kapacitások helyreállítása. A piaci szereplők számára nem az a kérdés, hogy technikailag átjárható-e a Hormuzi-szoros, hanem az, hogy vállalható-e a kockázat, ami önmagában is visszafogja a forgalmat.
A kiesés mértéke történelmi: becslések szerint napi 12-15 millió hordó, vagyis a globális kínálat akár 15 százaléka tűnt el a piacról néhány hét alatt. Ez azonnal megjelent az árakban is: a kőolaj jegyzése hordónként közel 120 dollárra emelkedett, és pénzintézeti előrejelzések szerint 150 dollár fölé is ugorhat, ha a fennakadások május közepéig fennmaradnak.
Ebben a helyzetben a mostani kvótaemelés inkább politikai és piaci üzenet. Az OPEC+ azt próbálja jelezni, hogy készen áll a kínálat növelésére, amint helyreáll a szállítás a Hormuzi-szoroson keresztül. A tényleges hatás azonban addig elmarad, amíg a fizikai ellátási útvonalak nem működnek, így a következő hetekben továbbra is a kínálati szűkösség és az árak emelkedése határozhatja meg a piacot.
Az oroszok napra pontosan megmondták, mikor fogy el az üzemanyag Európából
Az Európai Unió üzemanyag-tartalékai körülbelül április 20-ra teljesen kiürülhetnek – állítja Kirill Dmitrijev, az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap vezérigazgatója, egyben az orosz elnök különmegbízottja. A politikus szerint a Hormuzi-szoroson keresztül érkező utolsó olajszállítmányok április 11-ig jutnak el Európába. Szerinte ezt követően a tartalékok várhatóan elfogynak, és onnantól kezdve reálissá válhat a benzin- és dízelhiány kialakulása.
Hozzátette: az EU energiaellátása különösen sebezhetővé vált a korábbi döntések következtében.
Dmitrijev előrejelzése a Közel-Keleten zajló feszültségek és a Hormuzi-szoros lezárása miatt született.
Brüsszel ugyanakkor saját számításokkal készül a lehetséges válságra. Az Európai Unió naponta körülbelül 10,5 millió hordó olajat fogyaszt, ami a globális kereslet mintegy 10 százalékát teszi ki. Ebből Németország napi 2,3 millió, Franciaország 1,6 millió, Olaszország pedig 1,3 millió hordót használ el. Az uniós vészhelyzeti olajtartalékok jelenleg mintegy 100 millió hordót tesznek ki.
Ez a nettó import 90 napjára vagy a teljes fogyasztás nagyjából 61 napjára lenne elegendő. A nagyobb tagállamok saját készletei is jelentősek: Franciaország 120 millió, Németország 110 millió, Olaszország 76 millió hordót tárol. Március 11-én az International Energy Agency (IEA) koordinált akciójában az EU országai összesen 91,7 millió hordót bocsátottak ki a nemzetközi tartalékokból.
Egy francia tulajdonú konténerszállító hajó áthaladt a Hormuzi-szoroson, elsőként azóta, hogy az iráni–amerikai háború gyakorlatilag lezárta a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalát. A mozgás még nem áttörés, hanem jelzés, hogy a blokád már nem hermetikus.
A globális kereskedelem egyik legkritikusabb szűkülete hetek óta gyakorlatilag üresen állt, noha több tucat teherhajó cirkál vagy várakozik a kijárat előtt. A biztosítók visszavonultak, a kockázat pedig olyan szintre emelkedett, amely mellett a tranzit gazdaságilag és fizikailag is vállalhatatlanná vált.
Ebben a helyzetben jelent meg a Bloomberg pénteki értesítése, hogy egy francia érdekeltségű konténerszállító hajó áthaladt a szűkületen. A jármű nem próbált rejtőzni, nem kapcsolta ki az azonosítóját, és nem tett kitérőt a nyílt tengeren. Ellenkezőleg: az iráni partok közelében, a szoros egyik legérzékenyebb szakaszán haladt át, Qeshm és Larak szigetek között.
Láthatóan nem menekülés zajlott, hanem egy olyan mozgás, amely mögött – ha nem is nyílt megállapodás, de – legalább hallgatólagos beleegyezés, vagy akár üzlet is állhatott. Az iráni forradalmi gárda korábban már jelezte, hogy hordónként 1 dollár díjat tervez kiróni a víziút használatáért, noha jogilag az nem az övé.
[type] => post
[excerpt] => Egy francia tulajdonú konténerszállító hajó áthaladt a Hormuzi-szoroson, elsőként azóta, hogy az iráni–amerikai háború gyakorlatilag lezárta a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalát. A mozgás még nem áttörés, hanem jelzés, hogy a blokád már ne...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1775238660
[modified] => 1775252370
)
[title] => Egy francia hajó áthalad a Hormuzi-szoroson: első nyugati európai átkelés az iráni háború óta
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=69809&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 69809
[uk] => 69826
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 69810
[image] => Array
(
[id] => 69810
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tanker-1.webp
[original_lng] => 73232
[original_w] => 1366
[original_h] => 768
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tanker-1-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tanker-1-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tanker-1-768x432.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tanker-1-1024x576.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tanker-1.webp
[width] => 1366
[height] => 768
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tanker-1.webp
[width] => 1366
[height] => 768
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tanker-1.webp
[width] => 1366
[height] => 768
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1775241571:12
[_thumbnail_id] => 69810
[_edit_last] => 12
[views_count] => 599
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 842639644000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1541002
[1] => 846859
[2] => 31546
[3] => 148
)
[tags_name] => Array
(
[0] => francia hajó
[1] => Hormuzi-szoros
[2] => LNG
[3] => megállapodás
)
)
[5] => Array
(
[id] => 69390
[content] =>
Az északi-tengeri dízelolaj ára már hordónként 180 dollár felett van, ami közel négy éve a legmagasabb ár. A világ egyes részein a rövid távú Brent nyersolaj ára már elérte a hordónkénti 150 dollárt a közel-keleti helyzet eszkalációja miatt – jelentette a Financial Times március 19-én, csütörtökön.
Kedden egy hordó olaj Ománban, melynek kikötői a lezárt Hormuzi-szoroson túl találhatók és nyílt hozzáféréssel rendelkeznek az óceánhoz, közel 154 dollárért kelt el az Argus Media szerint.
Megjegyzendő, hogy a pénzügyi piac és a fizikai ellátási piac jelenleg nagyon eltérő. Az északi-tengeri Brent és az amerikai WTI határidős kereskedései májusi szállításokat feltételeznek, amikor – ahogy a kereskedők remélik – javulni fog a Hormuzi-szorosban történő szállítás helyzete. De a most szállítandó tételek árai „emelkednek a nyersanyagok fizikai hiánya miatt” – mondja David Fife, az Argus Media vezető közgazdásza.
A kiadvány megjegyezte, hogy a közel-keletiekhez hasonló olajmárkák prémiumai rekordértékeket értek el. Köztük vannak olyan olajfajták, amelyeket Norvégiában, Algériában, Líbiában és Kazahsztánban termelnek, amelyekért a vásárlók hordónként 5 és közel 15 dollár között többet fizetnek, mint a Brentért.
Az Egyesült Államok energiaügyi minisztere, Chris Wright szerint a világpiaci olajárak valószínűleg nem érik el a 200 dollárt hordónként, még annak ellenére sem, hogy a Hormuzi-szorosban tankerek rekedtek, és fokozódik az USA, Izrael és Irán közötti konfliktus.
A miniszter a CNN-nek azt mondta, hogy a 200 dolláros ár „nem valószínű”, ugyanakkor a helyzet kezelésére és a katonai műveletekre összpontosítanak. Ezzel szemben egy iráni katonai szóvivő arra figyelmeztetett, hogy a háború eszkalációja esetén az olaj ára akár el is érheti ezt a szintet.
Csütörtökön az olaj ára 6%-kal emelkedett, közel 100 dollárra, miután egy iraki kikötőben két tanker felrobbant, miután robbanóanyaggal megrakott iráni csónakokkal ütköztek. Az áremelkedés annak ellenére történt, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség tagországai rekordméretű, 400 millió hordós olajkészlet-felszabadítást jelentettek be.
A háború miatt a Perzsa-öböl országai napi mintegy 10 millió hordóval csökkentették az olajkitermelést, ami a globális kereslet körülbelül 10%-a. Wright azt is közölte, hogy az amerikai haditengerészet jelenleg nem tudja kísérni a hajókat a Hormuzi-szoroson, de várhatóan a hónap végére ez megváltozhat.
A Közel-Keleten fokozódó háborús feszültség miatt a hajótársaságok tömegesen felfüggesztik járataikat a Hormuzi-szoroson keresztül – számol be a DeepState.
Formálisan a szoros továbbra is nyitva áll a hajózás számára, de valójában nincs mozgás a térségben a támadások és a biztosítási nehézségek kockázata miatt.
A társaságok vagy nem vesznek fel új rakományt, vagy drasztikusan emelik az árakat a háborús kockázat miatt. Jelenleg körülbelül 60 konténerszállító hajó várakozik.
A biztosítótársaságok vagy visszavonják a háborús kockázatokra vonatkozó fedezetet, vagy nagyon magas díjat számítanak fel, és biztosítás nélkül a hajó nem léphet be a veszélyes zónába.
A Hormuzi-szoroson keresztül a világ kőolajának körülbelül 20%-a halad át. Az Egyesült Államok és Izrael háborúja Irán ellen több mint 80%-kal csökkentette a tankerforgalmat a szoroson. Néhány hajót már megtámadtak. Az ázsiai országok – Kína, India, Dél-Korea és Japán – aktívan keresnek alternatív olajforrásokat az Egyesült Államokban, Nyugat-Afrikában, Latin-Amerikában és Oroszországban.
A JPMorgan Chase & Co. elemzői arra figyelmeztettek, hogy ha a Hormuzi-szoros több mint 25 napig zárva marad, a legnagyobb Perzsa-öböl menti országok kifogynak az olajtárolók kapacitásából, és kénytelenek lesznek leállítani a termelést.
Bár a szorost hivatalosan még nem zárták le, a hajótulajdonosok a rakétatámadások miatt leállították a tankerforgalmat. A szoroson keresztüli export február 28-án napi 4 millió hordóra esett vissza. Ez a mennyiség általában négyszerese ennek.
Az Egyesült Államok és Izrael a múlt hétvégén támadást indított Irán ellen, amire válaszul rakéták özönét lőtték ki több ország, köztük Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Bahrein ellen. Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy az amerikai erők addig folytatják Irán bombázását, amíg el nem érik céljaikat. A régió hét termelője – Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Irak, Kuvait, Katar, Omán és Irán – korlátozott mennyiségű olajtárolóval rendelkezik, amelyeket jelenleg nem lehet exportálni. A jelenlegi termelési szintek mellett a föld feletti tárolók 22 napon belül megtelnének.
Ezenkívül körülbelül 60 üres tartályhajó van az Öbölben, amelyek további 50 millió hordó befogadására képesek. Ez további három-négy napos haladékot ad. 25-26 nap elteltével az olajat nem lesz hol fizikailag tárolni.
A Szaúd-Arábiából és az Egyesült Arab Emírségekből induló alternatív csővezetékek nem rendelkeznek elegendő kapacitással ahhoz, hogy kompenzálják a tengeri útvonal lezárását.
Fontos megjegyezni, hogy az Irán elleni új amerikai és izraeli csapások fokozták a feszültséget a Közel-Keleten, és megnövelték a tétet a globális energiapiacokon, mivel a stratégiailag fontos Hormuzi-szoroson áthaladó tartályhajó-forgalom a zavarok jeleit mutatja.
Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az olajárak valószínűleg jelentősen emelkedni fognak, ha a konfliktus néhány napnál tovább tart, és ha az Iszlám Forradalmi Gárda a Trump elnök gazdasági sebezhetőségének kihasználásán alapuló túlélési stratégiát választ. A legutóbbi támadások valószínűleg szélesebb körű regionális hatással bírtak, mint a júniusi műveletek, és a jelentések szerint súlyosabb veszteségeket okoztak Irán vezetésének. Az olajárakra gyakorolt végső következmények most Teherán következő lépésétől függenek.
Irán már támadásokat hajtott végre amerikai bázisok ellen a régióban, valamint támadásokat indított nagyobb repülőterek, kikötők és nevezetességek ellen az Öböl-menti országokban. Az olajpiacok különösen a Hormuzi-szorosra, egy keskeny tengeri folyosóra koncentrálnak, amelyen a világ olajkészleteinek mintegy 20%-a halad át. A tartályhajó-forgalom az útvonalon már jelentősen csökkent, ami aggodalmat kelt az ellátási zavarok miatt.
Az elemzők megjegyezték, hogy bár az Iszlám Forradalmi Gárda fizikailag nem biztos, hogy képes lesz lezárni a Hormuzi-szorost, kis hajókat, tengeri aknákat, drónokat és rakétákat használhat, hogy a biztosítókat és az üzemeltetőket arra kényszerítse, hogy kerüljék az útvonalat, amíg le nem állnak a harcok.
Az általános helyzet korlátozza az OPEC azon képességét is, hogy tompítsa a piacokra nehezedő csapást. A legtöbb OPEC+ termelő már közel kapacitáson működik, így Szaúd-Arábia a jelentős tartalékkapacitás fő tulajdonosa. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a további olajkészleteknek korlátozott hatása lesz, ha a kulcsfontosságú tengeri útvonalak elérhetetlenné válnak.
A magasabb olajárak azonban végül ösztönözhetik az OPEC-en kívüli termelés növelését, de időbe telik, mire az a mennyiség megjelenik a piacon.
Legalább 150 tartályhajó, köztük nyersolaj- és cseppfolyósított földgázt szállító hajók horgonyoztak le a Hormuzi-szoroson túli nyílt öbölben, és további tucatnyi a szoros másik oldalán.
A Reuters hírügynökségnek a MarineTraffic hajózási nyomkövető platform adatai alapján készített felmérése szerint a tankerek elsősorban a főbb öböl menti olajtermelők, köztük Irak és Szaúd-Arábia, valamint az LNG-óriás Katar partjainál, nyílt vizeken torlódtak fel.
A világszerte szállított olaj mintegy 20 százaléka, többek között Szaúd-Arábiából, az Egyesült Arab Emírségekből, Irakból, Kuvaitból és Iránból, ezen a szoroson keresztül jut el a célállomásra.
Ehhez jön még a Katarból érkező nagy mennyiségű cseppfolyósított földgáz is.
Több tartályhajó-tulajdonos, nagy olajipari vállalat és kereskedelmi cég felfüggesztette a nyersolaj, üzemanyag és LNG (cseppfolyósított földgáz) szállítását a Hormuzi-szoroson keresztül a támadások után, Teherán pedig bejelentette, hogy lezárta a hajózást – közölték kereskedelmi források szombaton.
Az amerikai haditengerészet által vezetett közös tengeri információs központ egy közleményben azonban úgy fogalmazott: „Jelenleg egyetlen elismert tengeri hatóság sem közölt nemzetközi szinten ilyen hivatalos felfüggesztést (a szoroson keresztüli forgalomról)”.
„A tengerészeknek számolniuk kell a fokozott tengeri jelenléttel, a megerősített erővédelmi intézkedésekkel, a potenciális VHF-hívásokkal, a szoroson kívüli horgonyzóhelyek közelében kialakuló torlódásokkal és a biztosítási piac volatilitásával” – tették hozzá.
