Január elsején vezetik be a horvátok az eurót és kezdik meg eddigi pénzük, a kuna kivonását a forgalomból.
A horvát kormány és az Európai Központi Bank megállapodása szerint az átváltás során egy euróért 7,5345 kunát kell fizetni. A kereskedők a könnyebb elszámolás érdekében a legtöbb esetben a termékek árát is korrigálják. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy ami a pénzcsere előtt 7 kunába került, az általában már 1 euró, de a horvát boltok zömében igyekeznek minden árat tizedesekre kerekíteni. A kormány annak érdekében, hogy elkerülje a visszaéléseket 2023 végéig kötelezi az üzleteket az árak kettős feltüntetésére. A Poslovni Dnevnik gazdasági lap elemzői szerint ez a kereskedelmi gyakorlat rövid távon tovább lendíthet a már most is igen magas, 13,2 százalékos infláción.
Nem csak a kereskedők drágítanak
Nemrég a római katolikus egyház is közzétette szolgáltatásainak új, már az euróhoz igazított árjegyzékét. Egy emlékmise eddig 50 kuna volt, ez jövőre már 7 euró lesz, ami átszámítva 3 kunás drágulást jelent. Ennél még látványosabban nőtt az esketések ára. Egy ceremóniáért eddig 350 kunát, átszámítva 46,5 eurót kértek a papok, az új árjegyzékben viszont már 50 eurós díj szerepel. De néhány eurócenttel drágult a temetés, a házszentelés és a keresztelés is.
A drágulási hullám elkerülte az autópályákat, a sztrádákat üzemeltető állami vállalat, a HAC ugyanis jellemzően bár minimálisan, de lefelé kerekítette az árait.
A letenyei határátkelőtől Zágrábig eddig 44 kunát, átszámítva 5,84 eurót kellett fizetni, a jövőben viszont ez az ár 5,80 euróra mérséklődik.
Valamivel nagyobb a különbség a fővárostól a dalmáciai Splitig tartó szakaszon. Az említett pálya használatáért eddig egy személyautónak 181 kunát kellett fizetnie, ami 24,82 eurónak felel meg, ez az ár január elsejétől 24,50 re módosul. Hasonló tendencia figyelhető meg más állami szervek esetében is. Néhány centtel olcsóbbak lett a személyi igazolvány és az útlevél igénylés, de jellemzően a különböző adminisztrációs díjakat is lefelé kerekítették.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Horvátország csaknem 3 millió eurót tervez átadni Ukrajnának aknamentesítő járművek beszerzésére.
Erről tárgyalt Meri Hakopjan ukrán belügyminiszter-helyettes és Horvátország ukrajnai nagykövete – közölte a Belügyminisztérium sajtószolgálata.
A megbeszélésen megvitatták Horvátország lehetőségeit a legyőzhetetlenségi pontok személyzettel való ellátásában, az ukránok humanitárius támogatását, valamint a megszállt területeken végzett aknamentesítési tevékenységeket.
?? announced an additional 7.5 mln CAD for demining. During the meeting in Kyiv, I thanked @melaniejoly for ?? support to ??. We discussed ??'s economic development & recovery, as well as the tightening of sanctions against rf. We appreciate the solidarity of our friends. pic.twitter.com/CGoKoAeXCr
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Horvátországban, amely 4 hónap múlva csatlakozik az eurózónához hétfőtől megduplázták az árcédulákat: helyi pénznemben kunában és euróban – számolt be a Jevropejszka pravda a Net.hr-re hivatkozva.
Az új szabályok értelmében a vállalatoknak és egyéb adófizetőknek kunában és euróban is meg kell jelölniük az ügyfelek számára az árucikkek és a szolgáltatások költségeit. Az erre vonatkozó információnak „jól láthatónak, könnyen olvashatónak, érthetőnek” kell lennie, és olyan módon kell feltüntetni, hogy az ügyfél könnyen megértse, miről van szó.
Ezenkívül az áruk és szolgáltatások értékesítésének helyein (például az üzletekben) a rögzített árfolyamot, 7,53450 kuna/eurót kell feltüntetni. Ugyanez a szabály nem csak az árcédulákra, hanem a médiában és az interneten megjelenő hirdetésekre, valamint a munkabér kifizetésére vonatkozó dokumentációra is vonatkozik.
Horvátország az euróra való áttéréséről szóló törvényét májusban fogadta el a parlament, és július közepén lépett hatályba. A jogszabály 2023. december 31-ig lesz érvényben, ekkor véget ér az euróra való áttérés átmeneti időszaka, és a kuna kivonása a forgalomból.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Hatalmas adománygyűjtést indít egy nemzetközi informatikai cég, és a világ minden tájáról arra szólítja fel az embereket, hogy vegyenek részt.
Horvátország fővárosában, Zágrábban mutatták be a Phoenix projektet, amelynek célja egymilliárd euró összegyűjtése Ukrajna újjáépítésére és a katonai műveletek által érintettek támogatására.
A kezdeményezést a háborút egykor túlélő helyi vállalkozók (a háború az országban 1991-től 1995-ig tartott) alapították a Dadex nemzetközi informatikai céggel. Csatlakozni két módon is lehet: egyenesen elutalni a pénzt a program számlaszámára vagy NFT-ket (digitális eszköz, amely valós értéket képvisel egy token formájában) vásárolni.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Akkora a munkaerőhiány Horvátországban, hogy az ország egyes részein elmaradhat idén az almaszüret, mert nincs ki leszedje a gyümölcsöt. A munkáltatók a problémát külföldi vendégmunkásokkal próbálják megoldani.
Horvátországban a munkáltatóknak országos szinten óriási fejtörést okoz a munkaerőhiány. A helyzet az építőiparban és a turizmusban a legrosszabb, de kétkezi munkásból is kevés van.
Utóbbi a mezőgazdaságban okozza a legnagyobb problémát ezért a szektorban, ahol csak tudnak gépesítenek a gazdák. Ennek ellenére így is előfordul, hogy egyes gyümölcsök a fákon maradnak, hiszen nincs ki leszedje azokat. A helyzet jelenleg az almatermelőket érinti legsúlyosabban, mert az ágazatban elkerülhetetlen az emberi munkaerő alkalmazása. Az ültetvényesek kezdetben nyugdíjasok alkalmazásával próbálták orvosolni a helyeztet, de ez nem bizonyult elegendőnek, ezért most a távolkeletről importálnak munkásokat. A mintegy 5000 hektáron termelt horvát alma sorsa viszont annak ellenére is kérdéses, hogy az idei szezon megmentésére 4000 nepáli érkezett az országban, a mezőgazdaságból ugyanis becslések szerint 30 ezer idénymunkás hiányzik.
A helyzeten az sem segít, hogy az adriai országban igen alacsonyak az órabérek. Egy almaszedő átlagosan 22 kúnát vagyis hozzávetőlegesen 120 hrivnyát keres. Részben ebből fakadhat az a tény is, hogy az óriási munkaerőhiány miatt dél-nyugati szomszédunknál több mint 109 ezer regisztrált munkanélküli van számon tartva.
Sok külföldi dolgozik az országban
A távol-keleti munkások megjelenése előtt főleg a balkáni államokból érkeztek munkavállalók Horvátországba. Közül a legtöbben Bosznia-Hercegovinából, ők elsősorban a vendéglátóiparban helyezkedtek el, de sok albán (főleg koszovói) és macedón is dolgozik dél-nyugati szomszédunkban. A Horvát Munkaügyi Hivatal adatai szerint jelenleg 90 ezer körül mozog az országban tevékenykedő külföldi szak, illetve kétkezi munkások száma, de létszámuk a jövőben minden bizonnyal növekedni fog.
Különösen annak tudatában, hogy Horvátországban nagy szükség lenne több szakképzett, tapasztalt munkásra, mert jelentős részük az elmúlt években elhagyta az országot és Németországban vagy Ausztriában vállalt munkát magasabb fizetség fejében.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) brüsszeli ülésén elfogadta a még hiányzó jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy Horvátország huszadik országként csatlakozzon az euróövezethez január elsején – közölte az uniós tanács kedden.
Az eurót használó uniós tagállamok tanácsa, az eurócsoport június közepén állapodott meg arról, hogy Horvátország az euró bevezetéséhez szükséges valamennyi feltételnek megfelel.
A tagállamok pénzügyminisztereinek keddi tanácskozásán a jogszabályok elfogadásával lezárul az a folyamat, amelynek eredményeként Horvátország a jövő évtől kezdve az euróövezet tagjává válhat.
A tagországi szakminiszerek megállapították azt az árfolyamot, amelynek alapján 2023. január elsején a kuna euróvá konvertálódik. Az Ecofin az euró és a horvát kuna közötti átváltási árfolyamot 1 euróra vetítve 7,53450 kunában határozza meg. Ez megfelel a kuna jelenlegi középárfolyamának az árfolyam-mechanizmusban (ERM II).
Horvátországban az árakat szeptember 5-étől kunában és euróban is ki kell majd írni. Az árak kettős kijelzése 2023 végéig marad érvényben. A kunát – az euró hivatalos bevezetésének időpontjától – költségek nélkül beváltják a bankok, a Horvát Posta és az állami pénzügyi intézet (FINA). A Horvát Nemzeti Bankban (HNB) pedig korlátlan ideig, ingyen lesz átváltható.
Az Európai Központi Bank (EKB) 2020 júliusában vette fel Horvátország devizáját az „euróövezet előszobájának” tartott ERM–2 árfolyam-mechanizmusba. A jelenleg 19 országot tömörítő euróövezet utoljára 2015-ben bővült, amikor Litvániában bevezették az eurót.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
A horvát kormány az autópályák kivételével két hétre rögzítette az üzemanyagok kiskereskedelmi árát – közölte Andrej Plenkovic horvát kormányfő hétfői sajtótájékoztatóján.
A rendelet a 95-ös oktánszámú benzinre, valamint a dízelre vonatkozik, a prémium üzemanyagok szabadárasak maradnak mindenhol. Az eurosuper 95 árát 13,50 kunában (715,50 forint), az eurodízelét 13,08 kunában (693,24) határozta meg a kabinet. A kormányfő kiemelte: ha nem avatkoznak be, keddtől a benzin ára 14,57 kunába, a dízelé 14,06 kunába kerülne. Ezek az árak most az autópályákra lesznek érvényesek – mondta, hozzátéve, hogy az ársapka a horvát benzinkutak 94 százalékát érinti. Horvátországban az elmúlt időszakban nem maximálták a kőolajtermékek árát. Zágráb ehelyett rögzítette a kereskedői árrést és ideiglenesen csökkentette a benzin és a gázolaj jövedékiadó-mértékét.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Elfogadta az euró bevezetéséről szóló törvényt a horvát parlament pénteken – közölte a horvát közszolgálati televízió (HRT).
Az euró bevezetéséről szóló jogszabályt 117 igen szavazattal, 13 nem szavazat ellenében, egy tartózkodás mellett szavazta meg a horvát nemzetgyűlés.
Az elfogadott törvény szerint az eurót hivatalosan 2023. január 1-jén vezetik be Horvátországban, ezt megelőzően pedig az árakat 2022. szeptember 5-től kunában és euróban is ki kell írni. Az árak mindkét devizanemben történő feltüntetése 2023 végéig érvényben marad.
A kunát – az euró hivatalos bevezetésének időpontjától – költségek nélkül beváltják a bankok, a Horvát Posta és az állami pénzügyi intézet (FINA). A Horvát Nemzeti Bankban (HNB) pedig korlátlan ideig, ingyen lesz átváltható.
Az euró bevezetéséhez az országnak meg kell felelnie valamennyi maastrichti kritériumnak.
Horvátország 2019. július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM II), ebben vállalta, hogy a horvát kuna árfolyama két éven keresztül nem térhet el erőteljesen az ERM II-ben alkalmazott középárfolyamtól, továbbá azt is, hogy a horvát kuna euróval szembeni középárfolyamát ugyanebben az időszakban nem szállíthatja lejjebb.
Az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga.
Az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) három százalékát.
A bruttó államadósság nem lépheti túl a horvát GDP hatvan százalékát.
A hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb két százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.
Az Európai Unió Tanácsának végleges döntése Horvátország euróövezeti csatlakozásáról júniusban várható.
A horvát kormány csütörtökön fogadta el a 2022-es költségvetés módosítását, amelyet még a parlamentnek is jóvá kell hagynia. A kabinet idén 2,6 százalékos GDP-arányos deficittel számol. A tervek szerint 2022-ben a GDP-arányos államadósság mértéke 3,6 százalékponttal, 76,2 százalékra csökken. A horvát kormány módosította az inflációra vonatkozó előrejelzését is: a költségvetésben korábban elfogadott 2,6 százalék helyett 2022-ben 7,8 százalék körüli átlagos éves inflációt prognosztizál.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Javította a horvát államadósság osztályzatát a Fitch Ratings, elsősorban azzal a várakozásával indokolva a lépést, hogy Horvátország alig több mint egy év múlva csatlakozhat az euróövezethez.
A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi BBB mínuszról egy fokozattal BBB-re emelte Horvátország hosszú futamidejű szuverén devizaadós-kötelezettségeinek besorolását, és az új osztályzatra is további felminősítés lehetőségére utaló pozitív kilátást hagyott érvényben. A lépéshez fűzött indoklásában a Fitch Ratings kiemelte: várakozása szerint Horvátország abban a helyzetben lesz, hogy 2023 januárjában csatlakozhat a valutaunióhoz. A cég szerint Horvátország a koronavírus-járvány sokkja ellenére is komoly előrelépést ért el az eurótagsághoz szükséges konvergencia-kritériumok és szerkezeti reformok teljesítésében, és az euróövezetben is megvan a politikai támogatás a horvát csatlakozáshoz. A Fitch kiemeli azt is, hogy az általa vártnál előbb léphet be Horvátország az euróövezetbe, a cég ugyanis korábban ezt 2024-re valószínűsítette. Az eurócsatlakozás támogatóan hat a horvát államadós-minősítésre, mivel az euró meghonosításával Horvátországnak tartalékvaluta-státusban lévő fizetőeszköze lesz, emellett a belépés csökkenti a tranzakciós költségeket és korlátozza a háztartások és a vállalati szektor pénzügyi mérlegét terhelő árfolyamkockázatokat is – áll a Fitch Ratings elemzésében. A hitelminősítő hangsúlyozza: az új, javított osztályzatra érvényben hagyott pozitív kilátás azt tükrözi, hogy az euróövezeti csatlakozás közvetlen kedvező hatást gyakorol Horvátország szuverén minősítési modelljére, mindenekelőtt az euró tartalékvaluta-státusából eredő rugalmasság révén, és ez megteremti a további felminősítés lehetőségét. A Fitch Ratings kiemeli azt is, hogy az általa korábban vártnál sokkal erőteljesebbnek bizonyult a horvát gazdaság növekedési teljesítménye, elsősorban a turisztikai ágazat fellendülése és az exportszektor ellenállóképessége miatt. A hitelminősítő szerint a horvátországi turistaforgalom az idén valószínűleg eléri a 2019-es szint 80 százalékát. A Fitch közölte: a korábbi előrejelzésében szereplő 5,5 százalékról 8,9 százalékra emelte a horvát gazdaság idei növekedési ütemére szóló prognózisát, és azzal számol, hogy a horvát hazai össztermék (GDP) már 2021 végén túllépi a 2019-ben elért értéket. A cég megjegyzi, hogy a 2008-2009-es globális pénzügyi válság után még nyolc évbe telt, mire a horvát gazdaság teljesítménye meghaladta a válság előtti szintet.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Andrej Plenkovic horvát kormányfő hétfőn, az euró bevezetésével foglalkozó nemzeti tanács ülésén – amin részt vett Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság (EB) alelnöke is – bejelentette, Horvátország felkészült arra, hogy 2023. január 1-jén bevezesse az eurót.
Dombrovskis azt javasolja, hogy a horvát hatóságok 2023-ban vezessék be az eurót annak ellenére, hogy az ország több nehézséggel küzd. Az Európai Bizottság támogatni fogja Horvátországot a határidő betartásában, de erre csak akkor van esély, ha az ország teljesíti az összes konvergencia-feltételt – mondta az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovksis.
Horvátország egyik nagy bevételi forrása az idegenforgalom, ezért kiemelt gazdasági érdeknek tartják a közös európai valuta bevezetését. A lakosság 45 százaléka támogatja a Kuna feladását, ami erősebb támogatottság a korábbi 41 százalékoshoz képest.
Az átmeneti időszakban Horvátországnak négy feltételt kell teljesítenie: fékeznie kell az inflációt, stabil költségvetést kell tartania, szigorú kamatpolitikát kell folytatnia, a kunát az euró árfolyamához kell kötnie.
Daniel Gros elemző arra hívja fel a figyelmet, hogy Horvátország súlya az eurózónában gazdaságilag szinte elhanyagolható, de politikailag nagyon fontos. Az euró bevezetése egy új országban azt mutatja, hogy a közös pénz még mindig vonzó, és ez más államokat is hasonlóra ösztönözhet.
Az Európai Unió legerősebb gazdaságaként emlegetett Németországhoz képest Horvátország súlya 55-ször kisebb.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
