Ukrán tisztviselők arra számítanak, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ezen a héten arra kényszeríti az országot, hogy gyorsabban értékelje le a nemzeti valutáját, csökkentse a kamatlábakat, és fokozza az adóbehajtási erőfeszítéseket az ország költségvetési hiányának fedezésére – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint névtelenséget kérő ukrán tisztviselők az amerikai hírszolgálattal azt közölték, hogy az IMF-misszió tagjai várhatóan nyomást fognak gyakorolni Ukrajnára, hogy folytassa ezeket a lépéseket, hogy továbbra is pénzügyi támogatásban részesülhessen.
A ma kezdődő kijevi misszió 1,1 milliárd dollár Ukrajna számára történő kiutalását eredményezheti, ha az alap munkatársai megállapítják, hogy Ukrajna teljesíti a program céljait, és elegendő forrással és képességekkel rendelkezik pénzügyi szükségleteinek kielégítésére.
A Bloomberg azonban megjegyezte: az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) nem akarja, hogy a hrivnya még jobban gyengüljön. A valuta már több mint 10 %-ot veszített az értékéből tavaly október óta, amikor az orosz teljes körű invázió után bevezetett rögzített árfolyamot eltörölték. A lépés megkérdőjelezi a jegybank árstabilitás fenntartására való képességét – mondták a források. Az emelkedő dollár az adóemelésekkel együtt politikailag is megviseli az embereket, mivel a lakosság az Oroszországgal vívott háború következményeivel küzd.
Az ukrán kormány pénzügyeit mintegy 122 milliárd eurós nemzetközi támogatás segítette ki az Egyesült Államoktól, az Európai Uniótól és más szövetségesektől, valamint az IMF-től. De Denisz Smihal miniszterelnök legfrissebb becslései szerint az országnak jövőre 15 milliárd dolláros költségvetési hiánnyal kell szembenéznie, amelyet még nem fedeztek az adományozók pénzügyi kötelezettségvállalásai.
A lyuk betömésének elősegítése érdekében az IMF azt tervezi, hogy felszólítja az ukrán jegybankot a hrivnya gyorsabb leértékelésére és a monetáris politika enyhítésére a mérsékelt infláció közepette. Ezeknek a lépéseknek az a célja, hogy Ukrajna költségvetési bevételeit növeljék nemzeti valutában, és olcsóbbá tegyék a pénzügyminisztérium hitelfelvételét.
A héten a misszió előtti megbeszéléseken az IMF is bírálta az ukrán kormány azon tervét, hogy egy sor adót túlságosan enyhén emeljen, és felszólította Volodimir Zelenszkij kormányát, hogy fontolja meg az adók szélesebb körének emelését. Az egyik lehetséges javaslat az ÁFA emelése a jelenlegi 20 %-ról – közölték a források.
Kedden az ukrán parlament nem fogadta el azt a törvényt, amely 1,5 %-ról 5 %-ra emelte volna a magánszemélyek jövedelmére kivetett katonai illetéket, és kiterjesztette volna azt az egyéni vállalkozókra is, ami tükrözi az ilyen intézkedések népszerűtlenségét az állampolgárok körében, akik háborús mozgósítást élnek át, és aggódnak a kormányon belüli korrupció, a légicsapások miatti rendszeres áramszünetek és a magas áramárak miatt.
Ukrajna függetlenségének 33. évfordulója alkalmából az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) frissített nemzeti valuta-bankjegyeket bocsátott ki, amelyeken a Dicsőség Ukrajnának! Dicsőség a hősöknek! felirat olvasható – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az NBU sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Andrij Pisnij, az NBU vezetője ennek a lépésnek a fontosságát hangsúlyozva kiemelte, hogy a pénz nemcsak fizetőeszköz, hanem az államiság szimbóluma is, ami az ukrán nép hajthatatlanságát és a jelenlegi helyzetet, a nemzet kialakulását tükrözi.
A módosított bankjegyek tervezett bevezetése 2024. augusztus 8-án 500 és 1000 hrivnyás, 2024. augusztus 23-tól pedig 50 hrivnyás címletekkel kezdődik. A következő években ilyen 20, 100 és 200 hrivnyás címletű bankjegyeket bocsátanak ki.
Az új bankjegyek fokozatosan felváltják a 2014–2019 között kibocsátott, és azóta elhasználódott papírpénzt, de a régi bankjegyek forgalomban maradnak és korlátozás nélkül használhatók. Az állampolgároknak nem kell külön cserélniük a régi bankjegyeket.
ANemzeti Bankelnöke bejelentette, hogy az év végére 8,5%-os infláció várható. A jegybank intézkedéseinek és a külső nyomás enyhülésének köszönhetően azonban az infláció 2025-ben 6,6%-ra csökken.
A Nemzeti Bank előrejelzése szerint az infláció gyorsulni fog, amint azt a júliusi előzetes inflációs becslések is bizonyítják, de jövőre csökkenni fog, jelentette be a Nemzeti Bank elnöke csütörtöki tájékoztatóján.
„Hosszú csökkenés után az infláció májusban újra növekedésnek indult, júniusban pedig éves szinten 4,8%-ra gyorsult. (…) Az élelmiszerárak vártnál alacsonyabb dinamikája kompenzálta a lakossági villamosenergia-tarifák jelentősebb emelkedését” – mondta Pisnij.
Elmondása szerint a alapinfláció (júniusban 5%) megfelelt a jegybank előrejelzésének, az alapvető árnyomás pedig a megnövekedett munkaerő- és villamosenergia-költségek miatt erősödött. Figyelembe lett véve a fogyasztói alapárindex egyes összetevőinek dinamikája is – ez a hrivnya árfolyamának gyengülésére is hatással volt.
A továbbiakban az infláció felgyorsul, de már jövőre csökkenni kezd. A következő hónapokban is folytatódik az árnyomás a vállalkozók költségeinek további emelkedése, a magasabb jövedéki adók, valamint a tavalyi terméshozam hatásainak kimerülése és a nyári aszály az idei termésre gyakorolt negatív hatása miatt. A júliusi infláció előzetes becslései megerősítik az infláció további gyorsulását, mondta Pisnij.
Hangsúlyozta, hogy az infláció mérsékelt marad – az év végén 8,5 százalékos – a jegybank azon intézkedései miatt, amelyek a lakosság hrivnyajövedelmét és megtakarításait védik az inflációtól, valamint biztosítják a devizapiac stabilitását.
„A gáz-, fűtés- és melegvíz lakossági és kommunális díjak emelésére vonatkozó moratórium hatása is visszafogja az árakat. A Nemzeti Bank kiegyensúlyozott kamat- és árfolyampolitikája, valamint a külső inflációs nyomás gyengülése már 2025-ben lehetővé teszi az infláció lassítását 6,6%-ra. 2026-ban a gazdaság működésének fokozatos normalizálódása és az energiaszektor helyzetének további javulása mellett az infláció visszatér a jegybank által kitűzött 5%-os célhoz” – összegezte a Nemzeti Bank elnöke.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) augusztus 1-jétől megkezdi a 2003–2007-es (azaz a régi típusú) 500 hrivnyás bankjegy forgalomból való kivonását, aminek a célja, hogy fokozatosan lecseréljék azokat a 2014-es és az azt követő évek bankjegyeire – közölte hétfőn az rbc.ua hírportál az NBU sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint „a régi típusú 500 hrivnyás bankjegyeket fokozatosan vonják ki a forgalomból, a helyüket modernebb és biztonságosabb 500 hrivnyás bankjegyek veszik át”. A régi típusú 500 hrivnyás bankjegyek azonban továbbra is érvényes fizetőeszköz marad. Az állampolgárok továbbra is korlátozás nélkül fizethetnek velük, nem kell külön cserélni – tette hozzá a sajtószolgálat.
Amint azt az NBU megjegyezte, egy ilyen döntés fő célja a forgalomban lévő készpénz minőségének javítása, figyelembe véve a régi típusú 500 hrivnyás bankjegyek elhasználódását, amelyek csaknem 18 éve vannak forgalomban, elsősorban az elmúlt nyolc évben, a modern generációs bankjegyekkel egy időben.
Az NBU 2024. augusztus 1-jétől a bankokkal együtt fokozatosan kivonja a készpénzforgalomból a jelzett bankjegyeket, elsősorban: az ukrán bankok nem adnak ki ilyen bankjegyeket a banki automatákból minden típusú készpénzes tranzakcióhoz; az NBU felhagy a banki automaták ilyen bankjegyekkel való támogatásával.
Ennek eredményeként a régi típusú, 500 hrivnyás bankjegyek a bankokba kerülve már nem kerülnek vissza a forgalomba, hanem kivonják őket a forgalomból, és az Ukrán Nemzeti Bankhoz kerülnek további számlálás és megsemmisítés céljából. „Ugyanakkor a régi típusú 500 hrivnyás bankjegyek modern, megerősített védelmi rendszerű bankjegyekre történő cseréje nem érinti az állampolgárok készpénzes elszámolását, nem kell további intézkedéseket tenniük a cseréhez” – áll az üzenetben.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) augusztus 1-jétől megkezdi a 2003–2007-es (azaz a régi típusú) 500 hrivnyás bankjegy forgalomból való kivonását, aminek a célja, hogy fokozatosan lecseréljék azokat a 2014-es és az azt követő évek bankjegyeire.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1721658000
[modified] => 1721650926
)
[title] => Kivonják a forgalomból és újra cserélik a legelterjedtebb régi típusú hrivnya bankjegyet
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=51492&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 51492
[uk] => 51495
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 51493
[image] => Array
(
[id] => 51493
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/hrivnya.jpg
[original_lng] => 30676
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/hrivnya-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/hrivnya-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/hrivnya.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/hrivnya.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/hrivnya.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/hrivnya.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/hrivnya.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1721640210:2
[_thumbnail_id] => 51493
[_edit_last] => 12
[views_count] => 4962
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 508058826000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 1593
[2] => 41
[3] => 11
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Kiemelt téma
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 1280
[1] => 433
[2] => 585
)
[tags_name] => Array
(
[0] => bankjegy csere
[1] => hrivnya
[2] => Ukrán Nemzeti Bank (NBU)
)
)
[4] => Array
(
[id] => 51406
[content] =>
A 2024. július 1-i adatok szerint 800,9 milliárd hrivnya készpénz van forgalomban Ukrajnában. Ez 36,5 milliárd UAH-val, azaz 4,8%-kal több, mint 2024 elején. A forgalomban lévő készpénz növekedésének üteme 2024-ben továbbra is alacsony, és elsősorban a szezonális tényezőknek köszönhető. Hiszen a készpénz iránti kereslet hagyományosan nyáron élénkül – közölték az Ukrán Nemzeti Bank szakértői.
A készpénz népszerűsége a felhasználók körében többek között a tervezett és a vészhelyzeti áramszünet, az instabil áramellátás, amely Oroszország Ukrajna elleni agressziójának következménye. Mindezek az okok „arra ösztönzik a polgárokat, hogy rendelkezzenek bizonyos mennyiségű készpénzzel”,- közölték a jegybank szakértői.
A Nemzeti Bank számításai szerint a készpénzforgalomban 2,7 milliárd bankjegy van. A készpénz teljes összege 793,5 milliárd UAH, ehhez még hozzá kell adni 14,7 milliárd darab érmét. Ezek a statisztikai adatok nem tartalmazzák az emlék- vagy befektetési érméket. Ezek összköltsége további 7,3 milliárd hrivnya.
Mely bankjegyek és érmék a legnépszerűbbek az ukránok körében?
A készpénzforgalomban a legtöbb az 500 hrivnyás bankjegyből van. Ami az érméket illeti, az a 10 kopejkás érme. „A forgalomban lévő teljes mennyiség 28,3%-a, illetve 28,1%-a” – jelezte a Nemzeti Bank. A legkevesebb a korábban népszerű 50 hrivnya címletű bankjegyből van. Egyre népszerűbb ezer hrivnyás bankjegy. „A forgalomban lévő bankjegyek és érmék mennyiségének dinamikája azt mutatja, hogy 2024 első felében a legnagyobb ütemben az 1000 hrivnya címletű bankjegyek és a 10 hrivnya címletű érmék iránti kereslet nőtt. A forgalomban lévő számuk közel 1,2-szeresére, illetve 1,1-szeresére nőtt az idei év elejéhez képest” – közölték a szabályozó szakemberei.
A jegybank adatai szerint leggyakrabban a régi típusú bankjegyeket hamisították, a forgalomból kivont hamisítványok többsége – 93%-a – 200, 500 és 100 hrivnyás bankjegy volt. A legtöbbször a régi típusú 200 hrivnyás bankjegyeket hamisították – a lefoglalt hamisítványok 61%-a.
A 36 és 37 hrivnya közötti dollárárfolyam már megszokott az ukránok számára. Az Ukrán Nemzeti Bank a háborús helyzet és az ellenség folyamatos terrortámadásai ellenére is sikeresen megtartotta irányát a kiválasztott szűk folyosón az elmúlt másfél évben.
2023-ban az ukrán hrivnya bekerült a világ tíz legerősebb valutája közé. A hrivnya/dollár árfolyam 7%-kal erősödött az elmúlt 12 hónapban, 40,0 UAH/dollárról 37,4 UAH/dollárig esett vissza, számolt be Artem Scserbina, a Capital Times befektetési igazgatója a Novoje vremja rovatában.
A szabályozó a stabilitás szimbólumaként működik, lehetővé téve az önkéntesek, gazdák, olajkereskedők, logisztikai cégek, kiskereskedelmi láncok és bankok számára, hogy tervezhessék és előre jelezzék működési politikájukat. Lehetővé teszi továbbá a lakosság számára, hogy biztonságosan rendelkezzen saját pénzeszközeivel a külföldi valutatranzakciók során.
Ezt a stabilitást a jegybank intézkedéseinek és a partnerek jelentős pénzügyi támogatásának köszönhetően sikerült elérni. Csak 2023-ban Ukrajna csaknem 40 milliárd dollárt kapott, ilyen feltételek mellett a Nemzeti Bank a 2022 végi 28,5 milliárd dollárról 2023. augusztus 1-jére 41,7 milliárd dollárra tudta növelni a tartalékokat. A pénzügyi támogatás erőteljes csökkentése és az „irányított rugalmassági” rendszerre való átállás után a Nemzeti Bank a bankközi devizapiac aktív szereplőjévé vált, és az arany- és devizatartalékok összege december 1-jén 38,8 milliárd dollárt tett ki.
Jövőre korlátozott nemzetközi pénzügyi segélyek és támogatások várhatók Ukrajnában. Felmerül a kérdés, hogy a Nemzeti Bank képes lesz-e ilyen feltételek mellett folytatni a stabil árfolyampolitikáját. A Pénzügyminisztérium az IMF-fel közösen nagyobb kitartást tud mutatni a lebegő árfolyamra való átállással és a költségvetési kiadások deviza átértékelésével kapcsolatban. Vajon képes lesz az üzleti élet az export volumenének bővítésére a devizabevételek növelése érdekében?
A jegybank és a Pénzügyminisztérium nem akarja a hrivnya leértékelését
Az Ukrán Nemzeti Bank óvatosan fog eljárni a háború kezdete után bevezetett valutakorlátozások tekintetében, és a tervnek megfelelően újabb lépéseket készít elő, jelentette ki Andrij Pisnij, a jegybank elnöke az osztrák és a német cégek ukrajnai képviselőivel folytatott megbeszélésen. „Egyértelműen haladunk a valutakorlátozások enyhítésének ütemtervének megfelelően. Jelenleg az „új” osztalék hazaszállításának lehetőségét mérlegeljük” – hangsúlyozta.
A Nemzeti Bank abban érdekelt, hogy további mozgásteret biztosítson a vállalkozásoknak, figyelembe véve, hogy a döntéseknek hatást kell gyakorolniuk a gazdaságra, és segíteniük kell az új tőke vonzását.
Az exportőrök bevételeinek és az állami költségvetésbe befolyó bevételeknek a hrivnya esetleges leértékeléséből adódó esetleges növekedése kölcsönhatásba lép az ország külföldi adósságállományának jelentős drágulásával, az importőrök veszteségeivel, a termelés leállásával és a lakosság elszegényedésével.
Sem a Nemzeti Banknak, sem a Pénzügyminisztériumnak nem érdeke a hrivnya gyengítése, hiszen közös céljuk a pénzügyi stabilitás és a gazdaság kiszámíthatóságának megőrzése, erősítette meg Dmitro Hlinszkij, az Ukrajnai Független Bankszövetség megbízott igazgatója. „Nem szükséges a jegybankot és a Pénzügyminisztériumot az árfolyamkérdés ellenzőjének nézni. Ez egy mítosz – mintha a Pénzügyminisztériumnak le kellene értékelnie a hrivnyát. Az árfolyam hirtelen változásai katasztrofálisak lennének a Pénzügyminisztérium számára. Erős leértékelés esetén az adóbevételek is csökkennek. Ezért senkinek nincs szüksége valutaválságra”, – fogalmazott Hlinszkij.
Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter korábban annak a véleményének adott hangot, hogy 2024-re az éves átlagárfolyam 41,4 UAH/dollár lehet. A kijelentés átmenetileg a dollár árfolyamának megugrását váltotta ki. Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank vezetője megjegyezte, hogy az állami költségvetésben leírt irány a Nemzeti Bank számára nem előrejelzés és nem is cél. A Gazdasági Minisztérium az árfolyamra vonatkozó előrejelzése általában nem esik egybe a valós mutatóval.
A SEPA megkezdi működését Ukrajnában
Az Európai Tanács döntése az Ukrajna csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdéséről az együttműködés alapvetően új szakasza, amely a teljes jogú tagsággal zárul. A jegybank aktív résztvevője az integrációs folyamatoknak. Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank vezetője elmondta, hogy Ukrajna jövőre kezdeményezi az egységes eurófizetési térséghez (SEPA) való csatlakozás folyamatát, ami lehetővé teszi, hogy az ország újabb lépést tegyen a pénzügyi euróintegráció irányába.
A SEPA (Single Euro Payments Area) olyan egységes terület, amelyben teljesen megszűnnek a különbségek az euróban történő belföldi és nemzetközi fizetések között. A SEPA-val kapcsolatos első változások 2008 januárjában léptek életbe.
A SEPA főként a hagyományos banki átutalásokat fedi le. A további opcionális funkciókkal vagy szolgáltatásokkal rendelkező fizetési módok (például mobiltelefonos vagy intelligens kártyás fizetési rendszerek) nem szerepelnek közvetlenül, de a SEPA azonnali fizetési sémája azonban lehetővé teszi a fizetési termékek okoseszközökön történő alkalmazását is.
A SEPA-hoz való csatlakozás fontos esemény Ukrajna európai integrációja szempontjából, és új lehetőségeket nyit meg az ukrán gazdaság számára. Többek között az alábbiakhoz járul hozzá:
az ukrán vállalatok az uniós piacra való kijutásának egyszerűsítése;
az ukrán fintech vállalatok uniós pénzügyi szolgáltatási piacára való belépésének technikai akadályainak csökkentése;
az EU-országokból/országokba történő pénzátutalások költségeinek csökkentése.
Emlékeztetőül, december 14-én, a csúcstalálkozón az Európai Unió országainak vezetői jóváhagyták Ukrajna a blokkhoz való csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdését.
Új, 10 hrivnya címletű emlékérmét hoztak forgalomba Herszon megye részleges felszabadításának évfordulója alkalmából. Az érme az Antonyivkai híd nevet kapta – jelentette a korrespondent.net az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) nyomán.
Andrij Pisnij, az NBU elnöke szerint az Antonyivkai híd a háború alatt szimbólummá vált az ukránok számára.
„Egy évvel ezelőtt, a Dnyeper jobb partjáról való menekülés során az agresszor csapatai felrobbantották az Antonyivkai hidat, amelynek több eleme megsemmisült. Most is megsemmisülten áll, de rendíthetetlen elszántsággal várja a győzelmet és a háború utáni újjáépítést, hogy ismét egyesítse a független és egységes Ukrajna jobb és bal partját. Hisszük, hogy hamarosan így is lesz” – jelezte.
Összességében az Antonyivkai híd érme megegyezik a 2018-as mintájú megszokott 10 hrivnyás érmével. A fő különbség a hátlap, amelyen az Antonyivkai híd és a Dnyipro folyó stilizált képe látható madártávlatból. Az érmén a közlekedési csomópontok is láthatók a híd mindkét végén.
Ezt az érmét, mint minden más pénzérmét, korlátozás nélkül el kell fogadni Ukrajna egész területén.
Fokozatosan csaknem tízmillió ilyen érme kerül forgalomba.
Ukrajna egyelőre nem hajlandó lemondani saját valutájáról az Európai Unióval való integráció esetén, az ország számára a legjobb megoldás a hrivnya megtartása – jelentette ki kedden Szerhij Nyikolajcsuk, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) elnökhelyettese egy lapinterjúban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Nyikolajcsuk az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva elmondta, hogy Ukrajna még nem áll készen arra, hogy lemondjon a hrivnyáról, és sokáig nem is lesz. „Az eurózónához csatlakozó dél-európai országok, elsősorban Görögország és Portugália sok problémával szembesültek a monetáris szférában. Ha összehasonlítjuk őket azokkal az országokkal, amelyek nem léptek be az euróövezetbe, meghagyva saját valutájukat, elsősorban a Cseh Köztársasággal és Lengyelországgal, a választás egyértelműen az utóbbi mellett lesz” – tette hozzá.
Mint az NBU elnökhelyettese kifejtette, más országok jegybankjaiban dolgozó kollégáitól hallott az eurózónához való csatlakozási tervekről, de az elkötelezettség kérdése hosszú távú, és jelenleg nem történik lépés az euró bevezetésére. „Az, hogy országunk saját valutával és autonóm monetáris politikával rendelkezzen, inkább előny, mint hátrány. Bár Bendukidze úr a 2014-es forradalom után azon a véleményen volt, hogy Ukrajnának jobb, ha kiszervezi monetáris politikáját, rögzíti az árfolyamot, és ideális esetben átvált az euróra” – jegyezte meg.
A bankszakember hozzátette, Bendukidze nem hitte, hogy Ukrajna hatékonyan tudja használni ezt a mechanizmust, ezért jobb, ha felhagy vele. Azóta azonban a jegybank intézményi kapacitása fejlődött az országban. „Ezért számomra úgy tűnik, hogy nem kell rohanni a saját valutánk és az autonóm monetáris politikánk feladása irányába” – mutatott rá Szerhij Nyikolajcsuk.
A bankárok hajlanak arra, hogy 2023-ban a hrivnya-dollár árfolyama 42,70-es szinten legyen. Ezt az előrejelzést az Ukrán Nemzeti Bank közölte, számolt be az RBK-Ukrajna. Ez egy frissített előrejelzés, amelyet az elemzők 2023 januárjában tettek közzé. Az októberi előrejelzéshez képest, amikor 43,23 hrivnya dollár volt a várt árfolyam, a januári előrejelzés optimistább. A pénzügyi elemzők pedig még optimistább előrejelzéseket hoznak nyilvánosságra, és 41,11-es szinten várják a dollár hrivnyához viszonyított árfolyamát. Novemberben az előrejelzés pesszimistább volt – 42,30.
Infláció
A bankárok és pénzügyi elemzők nyomán az ukrán vállalatok vezetői is javítottak az inflációval kapcsolatos várakozásaikon. Becsléseik szerint 23,3 %-os lesz a drágulás, közölet írja az RBK-Ukrajna a Nemzeti Bank jelentésére hivatkozva.
A megkérdezettek kétharmada azt jósolja, hogy a fogyasztási cikkek drágulása a jövő évben nem haladja meg a 30%-ot. 37,6 százalékuk úgy gondolja, hogy az infláció jövőre nem haladja meg a 20%-ot. Az inflációt befolyásoló legjelentősebb tényezők között a megkérdezettek a harci cselekményeket nevezik meg (89,2%). A válaszadók 65,8%-a szerint a „termelési költségek” tényező is jelentősen megnőtt. Az árfolyam a fogyasztói árak alakulására gyakorolt hatását ugyanakkor kevesebben említették.
Összeomlanak-e a bankok?
Az Ukrán Nemzeti Bank a háború végére 60%-ra becsüli azoknak a hiteleknek a számát, amelyek esetében a hitelfelvevők nem fizették a részleteket.
December 1-i adatok szerint az összes kiadott hitel 37%-át nem szolgálják ki. Ha a háború végéig valóra válik a jegybank előrejelzése, a bankok bevételeik nagy részét elveszítik, és ez újabb csődhullámhoz vezethet, írta Jaroszlav Vinokurov az Ekonomicsna pravda-ban közölt cikkében.
A nem működő hitelek számát illetően a 2022. december 1-i adatok szerint a Privatbank vezeti a listát. Körülbelül 188,1 milliárd hrivnyáról van szó, ami az összes ukrán banknál lévő késedelmes hitelek 43,8%-a.
A Concorde Capital adatai szerint a rossz hitelek valós volumene Ukrajnában, nem számítva a Privatbank-ot, 50-60%.
Jevhen Dubohriz, a CASE-Ukrajna szakértője úgy véli, hogy a bankok veszteségei még jelentősebbek lesznek, mivel a hitelek fedezete leértékelődött. Ráadásul a bankok február 24-én elvesztették portfóliójuk egyharmadát, és az áramszünetek miatt további 7-10%-kal nőtt a veszteség – hangsúlyozta a szakember. Ukrajnában legutóbb 2014–2017-ben következett be a bankok csődje, akkor közel száz intézményt vontak ki a forgalomból. Ennek fő oka a bankok hitelportfólióinak alacsony minősége és a tőkésítéstől való vonakodás volt. A bankok 2014-ig meglehetősen lazán foglalkoztak a hitelezéssel, és meglehetősen elterjedt volt az a gyakorlat, hogy a bankok rossz minőségű fedezettel nyújtottak hitelt.
Korábban a Nemzeti Bank szigorúan szabályozta a bankok rendelkezésére álló pénzügyi párnákat, amely fedezték volna a késedelmes hiteleket. A bank részvényesei kötelesek voltak tőkésíteni az intézményt, ellenkező esetben a jegybank kivonta volna a bankot a piacról. Hiszen a bank nemcsak, hogy nem tesz szert bevételre a lejárt hitelekből, de jelentősen veszít likviditásából is.
A hitelkamat nem az egyetlen bevételi forrása a bankoknak. Bevételhez juthatnak a tranzakciós díjakból, az árfolyam-különbözetből és az állami kötvényekből. Ezért egyes bankok stabilitása elsősorban a különböző típusú jövedelmek egyensúlyától függ.
A háború időszakában a Nemzeti Bank nem von ki bankokat a piacról a tőkésítés megtagadása miatt. Ugyanakkor továbbra is felméri a banki intézmények likviditását és fizetési fegyelmét. Ezen normák megsértéséért 2022-ben a Szics és a Megabankot kivonták a piacról.
Mi lesz a hitelekkel a háború után?
Mit tehetnek a bankok azokkal a hitelekkel, amelyeket nem fizetik? Eladják, szerkezetileg átalakítják vagy jóváírják.
A háború miatt a legtöbb lejárt hitelt nem lehet újraindítani. Ha a vállalkozás fizikailag megsemmisült, akkor a hitel jóváírásra vár.
Ralf de Haas és Olekszandr Pivovarszkij az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank munkatársai úgy vélik, hogy a háború miatt leértékelődött hiteleket a harmadik országokban lévő orosz vagyon elkobzásával hozzák vissza.
Ez a folyamat azonban nem egyszerű és nem gyors, így a háború végét követően azonnali tőkésítésre kerül a legtöbb bank. A Nemzeti Bank hivatalosan kijelentette, hogy a háború után nem bünteti meg a bankokat a tőkekövetelmények megsértéséért, ha azt a háború következményei okozták. Ezzel a jegybank több időt ad a bankoknak a bevételek generálására és a tőke helyreállítására. A jelentős számú rossz hitel miatt a bankok a háború után még jobban megemelhetik a kamatokat. A bankok hitelképessége pedig a nemzetközi befektetéseken és a jóvátételeken múlik majd.
Az Ukrán Nemzeti Bank 2023. január 1-jétől megkezdi a 2003–2007-ben kibocsátott, 5, 10, 20 és 100 hrivnya címletű papírpénz kivonását a forgalomból.
A központi bank sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a forgalomból kivont papírpénzek helyett a 2018-ban kiadott 5 és 10 hrivnyás címletű pénzérmék, valamint az új generációs 20 és 100 hrivnya címletű bankjegyek kerülnek forgalomba.
A jegybank célja ezzel a döntéssel a forgalomban lévő készpénz minőségének javítása, valamint a készpénzes elszámolás megkönnyítése. Ez utóbbin azért segít ez a lépés, mert az azonos címletű, de eltérő külsejű bankjegyek nagy száma zavaró, és időigényes számításokat kíván a használóktól.
A fent említett bankjegyek továbbra is érvényes fizetőeszközök maradnak Ukrajnában, az állampolgárok továbbra is korlátozás nélkül fizethetnek velük, a bankok és a kereskedelmi egységek is elfogadják őket.
