Az autógyáraktól az IT-cégekig magyarországi vállalatok is megérezhetik a koronavírus hatását: több kínai gyárban nincs termelés, nem tudni, a készletek meddig tartanak ki, lesznek-e ellátási gondok. Olyan cégek vezetőivel beszéltünk, amelyeknek Kínában (is) van érdekeltségük.
Fogadást, koncertet, találkozókat mondtak le Magyarországon a koronavírus miatt. Nádasi Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Kínai Tagozatának elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, bizonytalan ideig ő sem fogad kínai delegációt.
Alig egy hónap telt el azóta, hogy a koronavírus-járvány kitört, és Kína – az elnök szerint – mindent megtesz azért, hogy megállítsa a kór terjedését. Több helyütt két héttel, február közepéig meghosszabbították a tavaszünnepet is, azt kérve az emberektől, hogy ne menjenek be a munkahelyükre. Kína keleti részén, leginkább Hupej tartományban állnak a gyárak, nincs termelés.
A részvénypiacok jelentős veszteségeket szenvedtek el, a jüan veszített értékéből, lassul a gazdaság növekedése, visszaesett az autóeladás.
Magyarország és Kína 2019-ben mintegy 9 milliárd dollár kereskedelmi forgalmat bonyolított egymással, négyszer annyi kínai termék érkezik Magyarországra, mint amennyi magyar árut exportálni tudunk. A két ország között együttműködési megállapodások vannak érvényben .
az informatika,
az élelmiszeripar,
a járműgyártás,
a gyógyszeripar,
a közlekedés és a vízgazdálkodás területén.
Olyan magyarországi cégvezetőkkel beszéltünk, akiknek Kínában van üzleti érdekeltségük, arra voltunk kíváncsiak,
mit tapasztalnak,
milyen óvintézkedéseket kellett bevezetniük a járvány kitörése óta,
mekkora káruk lehet,
hogyan érinti a vírus a termelést.
Az, hogy egy magyarországi üzem megérzi-e a kínai koronavírust, vagy sem, nagyban függ – egyebek közt – attól, hogy az ázsiai ország mely területéről szerzi be a gyártáshoz szükséges alkatrészt – magyarázta Nádasi Tamás. Vuhanban, ahonnan a járvány kipattant, és a környékén még nincs termelés, a gyárak állnak, a szállítás innen problémás. „Bizonytalanság van ezen a piacon, ami komoly problémát jelent” – hangsúlyozta a Magyar-Kínai tagozat elnöke, aki több olyan magyarországi vállalkozásról is tud, amelyik a betegség miatt most kivár, nem indít szállítmányt Kínába, mondván, bár a vámolás működik, bizonytalannak érzik, hogy az áru eljut-e rendeltetési helyére.
Nádasi Tamást folyamatosan keresik a magyar cégvezetők, azt szeretnék tudni, hogy utazzanak-e vagy sem Kínába, mikor lesz vége a járványnak. „Nem igazán tudok nekik mit mondani”- magyarázta az elnök, hozzátéve, azt mindenkinek tanácsolja, hogy egyelőre várjanak, ne foglaljanak, ne utazzanak.
Nem is igazán tudnának, hiszen a Budapestről közvetlenül elérhető öt kínai városból négybe nem lehet utazni március végéig. A Budapest Airport tájékoztatása szerint felfüggesztették a Csungking–, a Sanghaj–, a Csengtu–, illetve a Hszian–Budapest járatok közlekedését. A Magyar-Kínai Tagozat elnöke szerint a leállás a lehető legrosszabbkor jött, holdújévkor ugyanis sokan útra kelnek.
Bizonytalan jövő, korlátozások
Az EPS Global Zrt. okosparkolást fejlesztett Kínában, ehhez a pénzt részben az Eximbank adta. A társaság vezetője, Gyarmati Zoltán a hvg.hu-nak azt mesélte, két városban vannak jelen, Jangcsungban és Csifengben, előbbiben 20, utóbbiban 25 évre szól a koncessziós szerződésük. Ennek lényege, hogy a magyar cég szedi be a pénzt a parkolásért, a bevételen pedig osztozik az önkormányzatokkal.
A Richternek is van érdekeltsége Kínában, egy leányvállalata Sanghajban folytat kereskedelmi tevékenységet. A gyógyszeripari cég megkeresésünkre azt írta, az ott dolgozó munkatársaik számára – együttműködve a kínai hatóságokkal – pontosan olyan óvintézkedéseket vezettek be, mint a legtöbb külföldi tulajdonú vállalat kínai kirendeltségénél.
A legnagyobb kínai beruházó Magyarországon a Wanhua, övé a kazincbarcikai vegyipari vállalat, a BorsodChem. Itt szigorú intézkedések vannak érvényben a koronavírusos fertőzések megelőzése érdekében: szerkesztőségünket arról tájékoztatták, hogy
társaság a Kínába tervezett üzleti utakat határozatlan időre felfüggesztette,
a kínai anyavállalat is törölte a magyarországi utazásokat,
a tavaszünnepre hazautazott kínai kollégák sem térnek vissza átmenetileg magyarországi munkahelyükre.
Ha valaki – halaszthatatlan okból – mégis Magyarországra menne, szigorú ósvintézkedésre számíthat: „a telephelyre belépés előtt két héten keresztül home office keretében a munkavállaló vagy látogató a maga vagy a vállalat által bérelt lakásban fog munkát végezni” – írták.
Emelkedik a külföldi munkavállalók száma Csehországban. Míg 2010-ben a dolgozók hat százalékát tették ki a külföldiek, addig 2018 végén már 12,4 százalékát, 2019 júniusában pedig több mint 13 százalékát – közölte Jarmila Maresová, a Cseh Statisztikai Hivatal (CSÚ) szakértője újságírókkal pénteken Prágában.
A statisztikai hivatal honlapján megjelent kimutatás szerint
2018 végén 567 ezer külföldi állampolgárt tartottak nyilván Csehországban.
Közülük 290 ezer tartós, 275 ezer átmeneti tartózkodási engedéllyel
rendelkezett, míg a menekültként befogadottak száma 2500 volt.
A külföldiek legnagyobb része ukrán, szlovák és vietnami, de
magas és növekvő tendenciát mutat az oroszok, a lengyelek, bolgárok és a
románok száma is.
A statisztikusok szerint a csehországi letelepedés iránt
elsősorban az európai unión kívüli, közeli országok lakosai mutatnak
érdeklődést. Ezen csoport tagjainak több mint 60 százaléka rendelkezik hosszú
lejáratú tartózkodási engedéllyel, Csehországban él a családjuk is, míg az
uniós állampolgárok körében az átmeneti tartózkodási engedélyek vannak
többségben.
Jarmila Maresová szerint a Csehországban dolgozó és élő
külföldi állampolgárok száma minden bizonnyal jóval nagyobb, mert a
statisztikákban nincsenek kimutatva azok az uniós állampolgárok, akik a szabad
munkaerőmozgás alapján vannak Csehországban, illetve nem jelentkeztek be az
idegenrendészeten.
„Új jelenség, hogy az utóbbi időkben gyorsan emelkedik a
románok, a bolgárok és bizonyos lemaradással a magyarok száma Csehországban. Ők
mind uniós állampolgárok” – mondta Dalibor Holy, a CSÚ munkaerő-statisztikai
részlegének igazgatója újságíróknak.
A statisztikai hivatal kimutatásából kitűnik, hogy 2018
végén már 6645 magyar állampolgár élt Csehországban, és számuk egyre növekszik.
Összehasonlításul: míg 2010-ben ez a szám 713 volt, 2015-ben már 3135 magyar
állampolgárt tartottak nyilván a cseh hivatalok.
Az MTI kérdésére, megkülönbözteti-e a CSÚ a magyar
állampolgárok között a kettős állampolgársággal (pl. román–magyar, vagy ukrán–magyar)
rendelkezőket, a statisztikai hivatal képviselője nemleges választ adott.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
