Nemrégiben az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) az Európai Unió támogatásával és a szakminisztérium együttműködésével új ablakot nyitott a harmadik ciklusú pályázati programban, amely a mezőgazdaságban alkalmazott aggregációs modelleket támogatja.
A program egy modern üzleti megközelítést jelent, amelyben a kisgazdák és termelők összefognak, hogy közösen gyűjtsék, tárolják, dolgozzák fel és értékesítsék termékeiket. Így ahelyett, hogy sok kis gazdaság versenyezne egymással, egy komoly szövetség alakul, amely képes diktálni a piacon.
A program a következő megyékre vonatkozik: Kárpátaljára, Lembergre, Ivano-Frankivszkra és Csernyivci megyére. Előnyben részesítik azokat a vállalkozásokat, amelyek ökológiai szempontból fenntartható gyakorlatokat és innovatív üzleti megoldásokat alkalmaznak.
A termelők akár 150 ezer dollár támogatást is kaphatnak.
Ukrajna elnöke kezdeményezésére a kárpátaljai közoktatási intézmények pedagógusai számára további támogatásokat biztosítanak. 2025. január 1-jétől havi 1300 hrivnyát (adómentes összeg) kapnak azok a tanárok, akik hátrányos munkakörülmények között dolgoznak, szeptember 1-től pedig a háborús állapot végéig 2600 hrivnyás juttatást fognak kapni.
A kormány rendelete értelmében Kárpátalja mintegy 212 millió hrivnyás támogatást kap pedagógusok juttatásaira az 2025 első felére. Az első havi kifizetésekre januárban már 34 millió hrivnya érkezett a helyi költségvetésekhez.
Fontos, hogy az összegeket automatikusan számolják ki, tehát a pedagógusoknak nem kell semmilyen kérelmet benyújtaniuk, és a kiegészítő juttatás mértéke a munkaterheléstől függ majd.
Erről Miroszlav Bileckij, a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció vezetője tájékoztatott.
Ukrajnának két olyan régiója van, ahol nem nőtt a szegénységi szint 2021-hez képest, ezek Kárpátalja és Csernyivci megye – jelentette ki csütörtökön Ljudmila Cserenko, a Demográfiai és Társadalomkutatási Intézet életszínvonal-kutatási osztályának vezetője az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Cserenko elmondása szerint „ez két olyan régió, amelyeket feltételesen nem érintett a háború, pontosan a szegénység mértékével összefüggésben.” Mint jelezte, a többi megyében nőtt a szegénység, csak eltérő módon. A szegénység észrevehetően nőtt az északi Csernyihiv és Szumi megyékben.
A szakember elmondása szerint az olyan régiókban, mint Kijev, Harkiv és Dnyipropetrovszk, nem nőtt ilyen jelentősen a szegénységi szint. „Ukrajnában átlagosan 1,7-szeres a növekedés, ezekben a régiókban pedig hozzávetőlegesen 1,3-1,5-szeres, vagyis 30-50%-os. Azaz kisebb mértékben szenvedtek. Ez annak köszönhető, hogy ezek a gazdasági húzórégiók voltak, és a háború közelsége ellenére azok is maradtak” – mutatott rá.
Cserenko arról is beszámolt, hogy Herszonban nagyon nehéz a helyzet, „mert egyszerűen nincs munkahely”. Amellett, hogy a harcok állandó nagyon közeli veszélye áll fenn, továbbra is nagy gondjaik vannak a gazdaságot illetően – emlékeztetett.
A szakember utalt arra, hogy az Állami Statisztikai Szolgálat a háborús időszakban minden vizsgálatot leállított. „Ezért nincs hivatalos statisztika arról, hogy mi történik a háztartások szintjén. 2023 végén azonban az ENSZ Gyermekalapjának, az UNICEF-nek a támogatásával az Állami Statisztikai Szolgálathoz hasonló módszertannal tanulmányt készítettek az ukrán háztartások életkörülményeiről” – mondta el Ljudmila Cserenko.
Magyarország és Ukrajna egymilliárd euró értékű közös határ- és közútfejlesztési tervcsomagot nyújt be Brüsszelnek – jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn, az asztélyi határállomáson tartott sajtótájékoztatón ukrán kormányzati tisztségviselőkkel közösen.
Készítő: KKM | Forrás: MTI/MTVA
Magyar Levente elmondta, a közös magyar-ukrán terv tartalmazni fogja két autópályakapcsolat kiépítését és egy új teherforgalmi átkelőhely létesítését a két ország között, valamint az ehhez kapcsolódó útfejlesztéseket a határ mindkét oldalán.
Az államtitkár bejelentette azt is, hétfőtől megindult az üres kamionok forgalma a beregsurány-asztélyi határátkelőhelyen Ukrajna felől Magyarország felé,
ezzel tehermentesítve a forgalmas záhonyi határátmenetet, illetve elkezdődik az asztélyi ukrán oldali határállomás teljes felújítása és kapacitásbővítése, amely várhatóan két évig fog tartani. Ezen kívül hamarosan megnyitjuk a Nagyhódos és az ukrajnai Nagypalád közötti határátkelőhelyet is, amely a magyar-ukrán határszakasz hatodik átkelőhelye lesz – fogalmazott Magyar Levente.
A politikus emlékeztetett, Magyarország és Ukrajna 2013-ban írta alá az első, a határszakasz fejlesztéséről szóló memorandumot, a válságok miatt azonban a későbbi ukrán kormányok nem tudtak foglalkozni a határátkelők ügyével, a 2022-ben kitört háború miatt pedig végkép lekerültek a napirendről ezek a kérdések.
Az utóbbi egy évben azonban sikerült felgyorsítani a munkát, mert Ukrajna felismerte, hogy határátkelőhely-fejlesztések nélkül az ország európai uniós és európai gazdasági integrációja lehetetlenné válik – hangoztatta Magyar Levente. Kifejtette, a magyar és az ukrán kormány között most is vannak nézeteltérések különböző kérdésekben, de abban nincs, hogy szükséges a határkapacitások bővítése, mert enélkül nem emelkedhet a kereskedelmi forgalom, és Ukrajna nem tud közelebb lépni Európához.
Magyar Levente elmondta, az első lépés a fejlesztéssorozatban a rakományt nem szállító teherautók átengedése az asztélyi határállomáson, amit az átkelő ukrán oldali felfejlesztése és kapacitásbővítése követ. Magyar oldalon Beregsuránynál egy korábbi projektben már kiépítették a teherforgalmi átkelőrészt, de az ukránoknál még csak most kezdődik ez a munka, ami várhatóan 2026-ban fejeződik be – tette hozzá.
Ezt követi hamarosan az új nagyhódosi átkelőhely átadása, majd később a tervcsomag benyújtása, amely a két új autópályakapcsolat kiépítése mellett egy új Tisza-híd megépítését tartalmazza Záhony és Csap között, illetve szeretnék teherforgalomra alkalmassá tenni a Lónya és az ukrán Harangláb között lévő, jelenleg csak személyforgalomra használható határállomást – ismertette.
Ha ezt meg tudjuk valósítani ennek az évtizednek a végéig, akkor megtettünk minden tőlünk telhetőt azért, hogy Ukrajna és Magyarország, valamint az Európai Unió között zavartalan és teljes kapacitású legyen a személy- és a teherforgalom
– fogalmazott az államtitkár.
Magyar Levente a vasútat érintően megjegyezte, hamarosan elindul a közvetlen Budapest–Kijev vasúti járat, ami megkönnyíti a magyar és az ukrán főváros közötti utazást.
Készítő: KKM | Forrás: MTI/MTVA
A tájékoztatón Viktor Mikita, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének helyettese közölte, mindkét ország tranzitútvonalón fekszik, az áthaladó hatalmas áruforgalom miatt mindenképpen fejleszteni kell a határátkelőket.
Ma egy kicsi, de annál fontosabb lépést tettünk, az asztélyi átmenet megnyitásával ugyanis az üres kamionok forgalmát biztosítjuk Magyarország felé, az első két teherautó ma át is lépett Ukrajnából Magyarországra – mondta.
Szerhij Derkács ukrán miniszterhelyettes arról beszélt, az üres kamionok számára kiépítették a határig tartó útvonalat, átlépés előtt pedig egy elektronikus sorban kell regisztrálni a járműveket. Szólt arról is, európai uniós finanszírozásból és állami forrásból elkezdődik az asztélyi átkelőhely teljes felújítása, amely során két ütemben, 2026 végére egy teljes értékű, a mostaninál háromszor nagyobb áteresztőképességű határátlépési pont jön létre.
Újságírói kérdésre a miniszterhelyettes elmondta, a beruházás az állami költségvetés forrásaiból, más partnerektől és az EU 9,6 millió euró értékű programjának támogatásával valósul meg. A pénz első része már megérkezett az állami felújítási ügynökséghez – tette hozzá Szerhij Derkács.
Miroszláv Bileckij, a Kárpátalja megyei adminisztráció vezetője a tájékoztatón kifejtette, a háború miatt átalakultak Ukrajna logisztikai útvonalai, ez pedig új feladatokat, azaz új határátkelők megnyitását jelenti.
Az asztélyi fejlesztés és a tervezett haranglábi átkelőfejlesztés képes lesz kiváltani a Záhonynál tapasztalható hatalmas személy- és kamionforgalmat, lehetőséget adva a teherforgalomnak egy új átkelő használatára – fogalmazott a megyei adminisztráció vezetője.
A kárpátaljai gáztársaságok az idei év eleje óta összesen 120 fogyasztói jogosulatlan földgázhasználatot fedeztek fel, összesen több mint 36,8 millió hrivnya értékben. Ebből 2 nem háztartási fogyasztó (üzleti képviselő) 33,5 millió hrivnyás kárt okozott.
A szabálysértések tényének rögzítését követően a legtöbb szabálysértő elismeri bűnösségét, és megfizeti a törvényben előírt bírságot. Ha az ügyfél nem ismeri el bűnösségét, és megtagadja az elszenvedett veszteségek megtérítését, a behajtás kérdését bírósági úton oldják meg. Ugyanakkor a bíróságnak a gázelosztó társaságnak kedvező döntése értelmében a jogsértő fogyasztónak perköltséget is kell fizetnie.
2024 január-augusztusa során a árpátaljai adófizetők csaknem 14 milliárd 310 millió hrivnyát fizettek be az összevont költségvetésbe. 2023 azonos időszakához képest a növekedés több mint 3 milliárd 936 millió hrivnyát tett ki.
2024 8 hónapjában csaknem 8 milliárd 600 millió hrivnya érkezett az államkincstárba állampolgároktól és gazdasági társaságoktól, ami 5 milliárd hrivnyával több, mint 2023 azonos időszakában. A helyi költségvetések bevételei 2024. január-augusztusban 5 milliárd 710 millió hrivnyát tettek ki.
Olekszij Petricsenko, a megyei adóhivatal vezetője megköszönte az állampolgárok felelősségteljes hozzáállását az adófizetéshez.
2024-ben 64 külföldi kapott lehetőséget hivatalos elhelyezkedésre Kárpátalján. A Kárpátaljai Megyei Munkaügyi Központ 2024. szeptember 4-ig az év folyamán 64 engedélyt adott ki külföldiek foglalkoztatására.
A legtöbb engedélyt az alábbi gazdasági tevékenységi területeken adták ki:
Nagy- és kiskereskedelem – 9;
feldolgozóipar ‒ 7;
Egyéb iparágak (átmeneti szállás, vendéglátás, kitermelő ipar, egészségügy, oktatás stb.) – 48.
A következő országok állampolgárai kapták a legtöbb engedélyt:
Kárpátalja exportőreit meghívták az ingyenes intenzív Export Academy 2024-re, amelyet a Vállalkozási és Exportfejlesztési Hivatal a Visionest Intézettel (Észtország) együttműködve szervezett.
Az Export Academy 2024 – egy intenzív oktatási program olyan ukrán kis- és középvállalkozások számára, amelyek külgazdasági tevékenységet folytatnak, vagy kezdő exportőrök és új piacokat keresnek. A tréning eredményei alapján a résztvevők exporttervet készítenek a kiválasztott piacra való belépéshez.
Az Export Academy 2024 lehetőséget kínál az exportfejlesztésre:
gyakorlati képzés és exportterv készítése a nemzetközi piacokra lépéshez
az export terén elérhető gyakorlati tapasztalatok rendszerezése
gyakorlati eszközök az új piacokra való belépés megtervezéséhez
Mit kapnak a résztvevők:
7 oktatási modul
videófoglalkozások
elméleti anyagok és gyakorlati eszközök
kiegészítő irodalom az önálló tanulmányozáshoz
gyakorlati házi feladat elvégzése
írásbeli visszajelzés a házi feladat eredményeiről
foglalkozások a program trénereivel
hozzáférés a virtuális képzési központhoz
hálózatépítés hosszú távú hatékony kapcsolatok kialakítására, üzletfejlesztésre, új ügyfelek felkutatására és exportpartnerségek kialakítására
bizonyítvány a képzés sikeres elvégzése után
A képzési programban az alábbiak vehetnek részt:
exportmenedzserek, cégvezetők és egyéb külgazdasági tevékenységért felelős személyek
azon vállalkozások képviselői, akik exporttevékenység beindítását és bővítését tervezik, vagy kezdeti exporttapasztalattal rendelkeznek, illetve aktív exportőrök.
A képzés 2024 októberétől decemberéig tart.
A képzésre 2024. szeptember 23-ig (11:00) lehet jelentkezni ezen a linken.
A programban való részvétel ingyenes.
Az „Export Academy 2024” programot a Visionest Institute (Észtország) dolgozta ki a Vállalkozási és Exportfejlesztési Hivatallal együttműködve a Gyija.Business nemzeti projekt keretében. A programot az Észt Nemzetközi Fejlesztési Központ (ESTDEV) finanszírozza, számolt be a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció.
Ukrajna gazdasági helyzetét jelentősen befolyásolja a területén folyó háború. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből azonban kiderül: az országban éppen a békésebb kárpátaljai területek felértékelődése látható.
Ukrajnában a háború 2022-es februári kitörését követően, az első sokk hatására számos külföldit tulajdonban lévő leányvállalat döntött az országból történő kivonulás mellett. Azok pedig, akik maradtak, lehetőségeikhez mérten a gyártórészlegeiket a harcoktól távoli országrészekbe próbálták áthelyezni – mondta az InfoRádióban Szigethy-Ambrus Nikoletta.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint kérdéses, hogy a harcok befejezése után mennyire tud majd tőkét importálni az ország. Hozzátette, hogy 2016 és 2021 között a GDP 3,1 százalékát tette ki átlagosan tőkebeáramlás, és még a 2014-es krími eseményeket követően is sikerült fenntartaniuk a befektetési kedvet Ukrajnában.
„A konfliktus főként azokra az iparágakra szokott jelentősebben negatívan hatni, amelyek magas állótőke intenzitással rendelkeznek, emellett zsugorodás figyelhető meg azoknál az iparágaknál is, amelyek a belső piacokat célzó befektetéseket biztosítják. Viszont van két olyan ágazat, ahol teljesen ellentétes folyamatok zajlanak, ez pedig a szolgáltatási szektor, illetve a távközlési és a pénzügyi szektor” – fejtette ki az elemző.
A szakértő kiemelte, hogy a jelenleg elérhető adatok alapján nem új tőke beáramlásáról van szó, hanem a már meglévő tőke újbóli befektetéséről, de egyelőre nehéz Ukrajnában kockázatelemzést végezni.
„A Multilaterális Beruházási Ügynökség végzett erre vonatkozóan egy kutatást néhány évvel ezelőtt, és arra jutottak, hogy az új beruházásoknak a száma egy jelentősebb konfliktus esetén 34 százalékkal, míg a befektetett tőkeérték átlagosan 90 százalékkal csökkenhet” – mondta Szigethy-Ambrus Nikoletta.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint Kárpátalja az elmúlt két év során felértékelődött, csak 2024 első negyedévében 21,3 millió amerikai dollár áramlott a régióba, ami nagyon jó hatással van a terület gazdasági fejlődésére.
Habár a mozgósítási törvény életbelépése után lassult Kárpátalján a gazdasági mutatók növekedése, de így is sikerült teljesíteni a tervezett 4 milliárd 750 millió hrivnya bevételt. Sőt, 3,3% több adóhrivnya került a megye költségvetésébe. Míg a hadseregben szolgáló katonák SZJA befizetései korábban szintén a helyi büdzsét gazdagították, 2024-ben a személyi jövedelemadó címén már 600 millió hrivnyát irányítottak át megyénkből a központi költségvetésbe. Az ország védelmi szükségleteire eddig 1 milliárd 300 millió hrivnya lett befizetve. A kistérségek bevételeik nagy részét a magánszemélyek adóztatásából, a jövedelem tranzakciókból, a jövedéki adókból, a föld- és ingatlanadókból, az adminisztratív szolgáltatások nyújtásából és az egyszerűsített adók befizetéséből szerzik. Kárpátalja hat járása közül az Ungvári és a Munkácsi teljesített a legjobban, míg a legkevesebb bevételhez a Rahói járás jutott. Ezen belül a szakemberek felállították a legjobban és leggyengébben teljesítő kistérségek listáját. A bevételek növekedésével párhuzamosan a kiadások is nőnek. Különösen azok a tételek, amelyek a minimálbérhez, a létminimumhoz és más, az állam által bevezetett normákhoz kötődnek. Ennek következtében nőttek az oktatásra, az egészségügyre, a kormányzati programokra, a szociális védelemre, a kultúrára és a sportra és egyéb tételekre fordított kiadások. Az első félévben a megye kiadásai közel 8 milliárd 300 millió hrivnyát tettek ki, ennek több mint felét az oktatási ágazatra fordították. Kárpátalja 64 kistérsége közül mindössze 15 képes fedezni bevételeiből a szükséges kiadásokat. A fennmaradó 49 esetében, főleg a közszférában dolgozók bérezése és az energiaköltségek fedezése további finanszírozásra szorul. A pénzügyi osztály szakemberei azon dolgoznak, hogy a kistérségek maguk teremtsék elő a szükségleteik kielégítésére szükséges forrásokat. Erre három fő területet határoztak meg. A sajtótájékoztatón elhangzott továbbá az is, hogy Kárpátalján érezhető a vállalkozások számának növekedése. Különösen az áttelepített gazdasági társulások száma nőtt jelentősen. Nyolcra nőtt az ipari parkok száma, új termelőüzemek nyíltak, amelyek munkahelyeket és adóbevételt biztosítanak. Az év második felére való tekintettel a megye vezetése abban bízik, hogy Kárpátalján tovább nőnek majd a költségvetési mutatók, és megmarad megyénk vezető szerepe az országos rangsorban. Augusztusban megkezdődik a megye jövő évi költségvetésének kidolgozása.
