2025 januárja és júniusa között az Ukrajna és az Európai Unió közötti mezőgazdasági kereskedelmi forgalom 0,6 milliárd dollárral, azaz 7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, és 7,6 milliárd dollárt tett ki, számolt be Mikola Pugacsov akadémikus, az Agrárgazdasági Intézet igazgatóhelyettese.
Elmondása szerint Ukrajna pozitív mezőgazdasági kereskedelmi mérlege az EU-val 3,2 milliárd dollárra, az export 0,9 milliárd dollárral csökkent, az import pedig 0,2 milliárd dollárral nőtt.
Ukrajna fő kereskedelmi partnerei ebben a szegmensben az EU-országok között továbbra is Lengyelország, Olaszország, Spanyolország, Hollandia, Németország és Franciaország. Összességében az ezekkel az országokkal folytatott kereskedelem volumene az EU teljes mezőgazdasági exportjának és importjának mintegy 73%-át teszi ki.
A forgalom csökkenése a folyamatban lévő háború hatásáról és a globális piaci változásokkal kapcsolatos gazdasági és logisztikai kihívások hatásáról tanúskodik.
Az Európai Bizottság lezárta a tárgyalásokat Ukrajnával az Ukrajna és az EU közötti mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi övezet (DCFTA) felülvizsgálatának főbb elveiről, miután lejárt az autonóm kereskedelmi intézkedések (ATM-ek) érvényessége, amelyek 2025. június 5-ig preferenciális elbánást vezettek be az ukrán exportőrök számára.
A Jevropejszka Pravda tudósítójának beszámolója szerint ezt Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság kereskedelemért és gazdaságbiztonságért felelős biztosa jelentette be újságírókkal való találkozóján Brüsszelben.
Ukrajna és az Európai Unió elvi megállapodásra jutott a kereskedelmi liberalizációról szóló rendelkezések felülvizsgálatáról az Ukrajna és az EU közötti társulási megállapodás keretében.
„Örömmel jelentjük be, hogy a Bizottság és Ukrajna elvi megállapodásra jutott kétoldalú mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásunk felülvizsgálatáról a 29. cikk szerinti konzultációs folyamat lezárását követően. Ez a megállapodás új fejezetet nyit Ukrajna és az EU közötti kereskedelmi kapcsolatokban”, jelentette be Šefčovič.
Elmondta, hogy a megállapodás új változata „egy hosszú távú, kiszámítható és kölcsönösen előnyös keretet hoz létre, amely mindkét fél exportőreinek, vállalkozásainak és gazdálkodóinak javát szolgálja, és erősíti Ukrajna útját az EU-tagság felé”.
A megállapodás többek között Ukrajna kötelezettségvállalását tartalmazza, hogy 2028-ig mezőgazdasági termelési normáit fokozatosan az uniós szabványokhoz igazítja, összhangban az uniós csatlakozás céljaival.
Oroszország 9 milliárd dolláros exportveszteséget becsül a globális kereskedelmi háborúk miatt, de a kereskedelmi folyamatok fokozatos stabilizálódására és a Kínába irányuló szállítások bővülésére számít.
Vlagyimir Iljicsev orosz gazdasági miniszterhelyettes csütörtökön közölte, hogy Oroszország összesen 33 milliárd dolláros hatást vár a globális kereskedelmi átrendeződés következtében, amelyből mintegy 9 milliárd dollár a harmadik országok piacain potenciálisan elveszített orosz export értéke.
Az orosz kormányzat a nehézségek ellenére a kereskedelmi áramlások fokozatos stabilizálódására és a Kínába irányuló szállítások lehetséges bővülésére számít a jövőben.
A kiterjedt szankciók és politikai nyilatkozatok ellenére az Európai Unió országai 2022 februárja, vagyis Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója óta több mint 200 milliárd eurót utaltak át Oroszországnak energiahordozókért – számolt be róla a Financial Times a Bruegel elemzőközpontra hivatkozva.
A legnagyobb összegek olaj-, szén- és földgázszállításokból származtak, habár a szén és olaj importjára már érvényesek a szankciók. A földgázimport teljes leállítását 2027-re tervezik.
Kevésbé feltűnő, de nem kevésbé kritikus terület a orosz nukleáris technológiák importja – beleértve az uránt, berendezéseket, valamint a szovjet típusú reaktorok karbantartását, amelyek még mindig működnek több EU-tagállamban.
Az Európai Bizottság célja, hogy a 2030-as évekig fokozatosan megszüntesse az orosz nukleáris beszállítást. Ehhez azonban legalább 241 milliárd eurós beruházásra lenne szükség, amely magában foglalja az uránbányászat, -feldolgozás és reaktorkarbanartás teljes uniós ellátási láncának kiépítését.
[type] => post
[excerpt] => A kiterjedt szankciók és politikai nyilatkozatok ellenére az Európai Unió országai 2022 februárja, vagyis Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója óta több mint 200 milliárd eurót utaltak át Oroszországnak energiahordozókért.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1750162020
[modified] => 1750110318
)
[title] => A teljes körű háború kezdete óta Oroszország több mint 200 milliárd eurót kapott energiahordozókért az EU-tól
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=61142&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 61142
[uk] => 61135
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 61136
[image] => Array
(
[id] => 61136
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/221162-1-large.jpg
[original_lng] => 194100
[original_w] => 1140
[original_h] => 760
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/221162-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/221162-1-large-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/221162-1-large-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/221162-1-large-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/221162-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 760
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/221162-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 760
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/221162-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 760
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1750099519:5
[_thumbnail_id] => 61136
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3456
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 118856968001
[_oembed_f8bac20bd039149b154ea7d441d1d3ac] =>
[_oembed_time_f8bac20bd039149b154ea7d441d1d3ac] => 1754633492
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 27795
[1] => 179
[2] => 594
[3] => 183
)
[tags_name] => Array
(
[0] => energiahordozók
[1] => Európai Unió
[2] => kereskedelem
[3] => Oroszország
)
)
[4] => Array
(
[id] => 60413
[content] =>
Lengyelország eltörli az európai autonóm kereskedelmi intézkedések mechanizmusát, amely lehetővé teszi az Ukrajnából származó áruk vámmentes importját. 2025. június 5-től ismét azok a szabályok lépnek hatályba, amelyeket Oroszország Ukrajna elleni agressziója előtt vezettek be, jelentette be Donald Tusk, az ország miniszterelnöke, közölte a tvn24.
„Amikor megnyertük a választásokat, az egyik első döntésünk az volt, hogy azonnal korrigáljuk az autonóm kereskedelmi intézkedések mechanizmusát, hogy bevezessünk néhány kvótát, de ez csak a kezdet volt. Később a minisztereimmel együtt kampányt indítottam azért, hogy az EU mondjon le a mechanizmusról, amely liberalizálta a kereskedelmet Ukrajnával” – mondta.
Az ország kormánya segíteni akarja Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborúban, de ezt nem lehet a lengyel termelők, különösen a gazdák kárára tenni – jegyezte meg Tusk.
„Június 5-től ez a mechanizmus megszűnik. Ami a határőrségi szabályokat illeti, visszatérünk a háború előtti állapothoz” – mondta a lengyel kormányfő.
A kormány a jövőben a lengyel gazdasági érdekeket fogja képviselni, még akkor is, ha azok „szembe kerülnek” az ukrán érdekekkel.
„Nekem ezzel semmi bajom, mert senki sem fogja azt mondani nekem, hogy ukránellenes vagyok, ha az ukrán-orosz háborúról van szó” – mondta Tusk.
Az Európai Unió 2022. június 4-én vezette be a „vízummentes kereskedelmet”, hogy támogassa az ukrán termelőket és a gazdaságot egy olyan helyzetben, amikor az ország kénytelen megvédeni magát az orosz agresszióval szemben. Ezzel egy időben az EU úgynevezett szolidaritási folyosókat vezetett be a szárazföldi határokon, hogy Ukrajna továbbra is exportálhasson mezőgazdasági termékeket külföldi piacokra, miközben Oroszország blokád alá vette a fekete-tengeri kikötőket.
2023-ban a mechanizmust újabb egy évvel meghosszabbították, 2024-ben pedig az Európai Bizottság kvóták bevezetését javasolta egyes termékekre az uniós piac védelme érdekében: tojás, baromfi, cukor, zab, kukorica, gabonafélék és méz).
2024. május 13-án az EU jóváhagyta Ukrajna „kereskedelmi vízummentes rendszerét”, és kiterjesztette a vám- és kvótamentes kereskedelmet, míg a frissített mechanizmus június 6-án lépett hatályba, és 2025. június 5-ig lesz érvényes. Az európai gazdák többször is tiltakoztak az Európai Bizottság ezen programja ellen, mivel véleményük szerint az ukrán termékek olcsóbbak, és nehéz velük versenyezni.
Az Európai Bizottság nemsokára befejezi az Ukrajnával kötendő jövőbeni kereskedelmi feltételekről szóló javaslatot, mivel 2025. június 5-én az EU-val kötött úgynevezett vízummentes kereskedelmi rendszer lejár. A dokumentum az EU-ba irányuló ukrán exportra vonatkozó importvámok és kvóták felfüggesztését írja elő – közölte Olof Gill, az Európai Bizottság szóvivője Brüsszelben a Jevropejszka Pravda újságírójának kérdésére válaszolva.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság az Ukrajnával kötendő új kereskedelmi feltételekre vonatkozó javaslaton dolgozik, és hamarosan bemutatja azt Ukrajnának.
„A Bizottság kész konzultációkat folytatni Ukrajnával a társulási megállapodás 29. cikkelye értelmében, és célunk a kölcsönös vámliberalizáció kérdésének megoldása. Jelenleg véglegesítjük a javaslatot, és a lehető leghamarabb bemutatjuk Ukrajnának”, mondta az Európai Bizottság szóvivője.
„A folyamat célja a gazdasági stabilitás és kiszámíthatóság biztosítása a vállalkozások és a gazdálkodók számára Ukrajnában és az EU-ban egyaránt, elősegítve a zökkenőmentes átmenetet az autonóm kereskedelmi intézkedések lejárta után”, tette hozzá.
Keir Starmer brit miniszterelnök több tucat árura felfüggeszti az importvámokat, hogy támogassa Donald Trump kereskedelmi háborúja által sújtott brit vállalatokat – számolt be a The Telegraph, írta az Ukrinform.
A brit cégek támogatását célzó nagyszabású kormányzati beavatkozás részeként 89 termék tarifája – az elektromos autók akkumulátoraitól a gyümölcslevekig – nullára csökken két évre, 2027 júliusáig.
További intézkedések közé tartozik az érintett cégeknek nyújtott állami hitelek összegének növelése.
A nullára csökkentett vámok között szerepel az agave szirup, az élelmiszeripari termékek, például a tészta, a konzerv ananász és a fenyőmag, a gyümölcslé és a kókuszolaj. A rétegelt lemezt és műanyagot importáló cégek vámjait is csökkentik, hogy enyhítsék az építőiparra nehezedő nyomást. Az alumíniumkerekek és az elektromos járművek akkumulátorainak alkatrészei azok közé az áruk közé tartoznak, amelyek esetében csökkentik a tarifákat a brit vállalkozások költségeinek csökkentése érdekében.
Az Egyesült Királyságba importált, például szabadkereskedelmi megállapodások alapján már kedvezményes elbánásra jogosult árukat ez nem érinti.
A kormány már enyhítette a benzin- és dízelautók értékesítésének 2030-tól hatályos tilalmát, hogy enyhítse a brit cégek terheit, miután Trump az autóipart vette célba.
Az Egyesült Királyság már megszenvedte az Egyesült Államok 10 százalékos vámját, ami veszteségeket okozott a brit vállalkozásoknak. Emellett Trump külön 25%-os vámot vetett ki az autókra – tavalyi év első kilenc hónapjában ez volt a legnagyobb brit exporttétel az Egyesült Államokba.
Kanada és az Egyesült Államok május elején kezdik meg a tárgyalásokat egy új kereskedelmi megállapodásról, közvetlenül azután, hogy Kanadában parlamenti választások zajlanak le, amelyek kormányváltást is hozhatnak.
A hírt Mark Carney, Kanada miniszterelnöke jelentette be, miután egyeztetett kormánytagokkal, akik az USA-val való kapcsolatokon dolgoznak.
Carney elmondta, hogy egyetlen telefonbeszélgetése során Donald Trumppal megállapodtak abban, hogy a két ország a választások után ül tárgyalóasztalhoz a jövőbeli kereskedelmi kapcsolatokról.
Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint szerda délutáni rendkívüli sajtótájékoztatóján történelmi jelentőségű vámintézkedéseket jelentett be, egyben nemzetgazdasági válsághelyzetet is hirdetett. Az új intézkedések célja az Egyesült Államok gazdasági versenyképességének védelme. A meghirdetett kölcsönösségi vámtarifák és a további intézkedések célja az amerikai ipar feltámasztása, valamint a kereskedelmi deficit megszüntetése a külföldi partnerekkel szemben. A világ minden országával szemben érvényes minimális alapvám mértéke 10 százalék lesz, de sok országgal szemben egyedi mértékű vámtarifa kerül bevezetésre.
Trump drámai hangvételű beszédében megismételte, hogy az Egyesült Államok azonnali hatállyal 25 százalékos vámot vet ki minden külföldön gyártott járműre, és bejelentette új intézkedését, az úgynevezett kölcsönösségi vámtarifák széleskörű alkalmazását. A Fehér Ház kertjében tett bejelentését Trump az amerikai gazdaság függetlenségi nyilatkozatának nevezte, és kijelentette:
„Ez a nap a felszabadulás napja, amire örökké úgy fogunk emlékezni mint a napra, amikor Amerika sorsát visszavettük a kezünkbe.”
Trump beszéde végeztével, a rendeletek aláírása után hangsúlyozta, hogy az intézkedés célja, hogy helyreállítsák az amerikai ipar lerombolt becsületét. Az amerikai elnök élesen fogalmazott: „A világ országai évtizedeken keresztül kizsákmányolták Amerikát – ennek most vége.”
Nemzetgazdasági válsághelyzetet hirdettek
Donald Trump az International Emergency Economic Powers Act (IEEPA) alapján kihirdetett nemzetgazdasági szükségállapot keretében jogosulttá vált arra, hogy kereskedelmi és pénzügyi intézkedéseket vezessen be a külgazdasági fenyegetések visszaszorítására. A most életbe lépő rendelet két kulcselemre épül:
Április 5-től: minden országra egységes, 10 százalékos minimáltarifa lép életbe.
Április 9-től: az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi hiányt okozó partnereire egyedi, kölcsönösségi elven alapuló magasabb vámtételek vonatkoznak – sok esetben 20–46 százalék közötti tarifakulccsal.
Ezek az intézkedések határozatlan ideig maradnak érvényben, amíg az elnök úgy nem dönt, hogy a fenyegetést sikerült enyhíteni vagy elhárítani.
Mit jelent az új fogalom, a kölcsönösségi vám?
A hivatalosan aláírt elnöki rendelet értelmében az Egyesült Államok minden olyan országgal szemben, amely magas vámtarifákat vagy nem vámjellegű kereskedelmi akadályokat alkalmaz, az „enyhített kölcsönösség elve” alapján határoz meg vámokat. A vám minimum mértéke minden ország esetében 10 százalék. Általános szabályként Amerika nagyságrendileg százalékosan a felét veti ki azoknak a vámoknak, amelyet a saját számításaik szerint velük szemben már eleve alkalmaznak a kereskedelmi partnerek.
Trump több esetet is megnevezett az általa tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak tartott példákra, amelyekre fele akkor mértékű vámokkal reagált.
Kína: eddig 67 százalékos kombinált vám és kereskedelmi korlátozás volt érvényben az amerikai termékekre → USA válasza: 34 százalékos kölcsönösségi vám
Minimum vám: minden országgal szemben legalább 10%, akkor is, ha nincs kimagasló akadály.
Emellett a vámellenőrzés során tapasztalt korrupció és kiskapuk megszüntetésére az elnök súlyos büntetéseket ígért: akár 10 év börtönre számíthat, aki „csalással segíti a kiskapukat a vámtarifáknál”.
Újjászülető ipar és sok ezer milliárd dollárnyi befektetés
Trump büszkén sorolta a vállalatokat, amelyek szerinte már most új gyártósorokat és üzemeket telepítenek az Egyesült Államokba az új tarifarendszer hatására:
Apple: 500 milliárd dollár beruházás.
Nvidia, TSMC, Meta, Oracle, Johnson & Johnson: százmilliárdos nagyságrendű bejelentések.
GM, Honda, Nissan, Hyundai: új autógyárak jönnek.
SoftBank és OpenAI: szintén amerikai nagyberuházásokra készülnek.
Az elnök hozzátette: „Mindenki, aki panaszkodik a vámokra, annak egyszerű a válaszom: építs gyárat Amerikában. Ha itt gyártod a terméket, nulla a vám.”
Az amerikai munkásosztályhoz és a lecsúszó középosztályhoz akart szólni
A beszéd során Trump többször is kitért a szakszervezeti munkások támogatására, és visszatérő szólamként hangsúlyozta, hogy „a demokrata pártot elhagyták a munkások”. A Michigan államból érkezett UAW (Autóipari Dolgozók Szövetsége) tagjai személyesen köszönték meg Trumpnak a vámokat: „Végre valaki, aki értünk beszél” – mondta Brian, az egykori gyári munkás, akit Trump a színpadra is felhívott. Trump beszéde egyszerre volt ünnepi, felpaprikázott és stratégiai távlatokba tekintő. Az autóipartól az elektronikai iparon át a mezőgazdaságig ígéretek és intézkedések egész sorát jelentette be, miközben visszatérő elemként hangoztatta: „Amerika az első – mostantól nem hátrálunk meg.”
Kérdés, hogy a globális gazdaság és Amerika szövetségesei hogyan fogadják ezt az új rendet. Az elemzők szerint a döntés újabb kereskedelmi háborúhoz vezethet, különösen az EU-val és Kínával szemben. Az Európai Bizottság korábban jelezte, hogy bármilyen amerikai vámemelésre arányos választ fognak adni.
Minden idők második legrosszabb eredményét produkálta keleti szomszédunk. Románia külkereskedelmi mérlege több mint 4 milliárd euróval romlott 2024-ben.
Minden idők második legnagyobb külkereskedelmi mérleghiányával zárta Románia 2024-et – derült ki a romániai Országos Statisztikai Intézet hétfői gyorsjelentéséből. A deficit 33,392 milliárd volt, 4,424 milliárd euróval több, mint egy évvel korábban.
A legnagyobb értékű, 34,094 milliárd eurós mérleghiány 2022-ben volt.
Tavaly az export 0,4 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva, 92,691 milliárd euróra. Az import értéke 3,3 százalékkal, 126,084 milliárd euróra emelkedett. Az Európai Unió tagállamaival folytatott külkereskedelem aránya az exportnál 72 százalék, míg az importnál 72,1 százalék volt.
Decemberben az export 7,1 százalékkal, az import 3,5 százalékkal nőtt éves összevetésben.
Románia számára borúsnak ígérkezik 2025 is
Február 5-én, szerdán éjjel elfogadta a román parlament együttes ülése az ország 2025-ös költségvetését, ami mindenről, csak éppen nem a románok előrelépéséről és a növekedéséről fog szólni. Az előjelek ugyanis finoman szólva sem biztatók.
Tavaly jókora kényszerpályára került a Ciolaciu vezette kormány azzal, hogy a költségvetési hiánya elérte a GDP 8,65 százalékát. A román állam ilyen szintű túlköltekezésére az elmúlt húsz évben mindössze kétszer volt példa.
