Kína 15 százalékos vámot vezetett be az Egyesült Államokból érkező exportra, válaszul a Trump-kormányzat új illetékére, tovább élezve a kereskedelmi konfliktust a két legnagyobb gazdaság között. Az amerikai intézkedés hátterében a fentanil terjedő kereskedelme áll – írja a Világgazdaság.
Peking bejelentette, hogy új vámokat vet ki az amerikai árukra, köztük a csirkehúsra és a gyapotra, miután az Egyesült Államok kedden megduplázta az összes kínai exportra kivetett vámot. A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a szójabab, a marhahús és a gyümölcs a 10 százalékos vámmal sújtott termékek közé tartozik.
A kínai kereskedelmi minisztérium közölte, hogy megbízhatatlan listára tesz tíz amerikai céget, amelyek főként védelmi és építési munkákkal foglalkoznak. A minisztérium egy korábbi közleményben tiltakozott a lépés ellen, megfogadva, hogy megteszik az ellenintézkedéseket, és felszólították Washingtont, hogy térjen vissza a párbeszédhez.
A kínai kormány néhány órával azután ütött vissza, hogy Donald Trump elnök aláírta a 20 százalékos emelés végrehajtási rendeletét, mondván, Kína túl keveset tett az illegális fentanil Egyesült Államokba irányuló áramlásának megállítása érdekében.
Justin Trudeau kanadai kormányfő is azt mondta, nem hagyja válasz nélkül ezt a tisztességtelen amerikai döntést és 25 százalékos vámot vet ki 155 milliárd kanadai dollár értékű amerikai árura. A kanadai miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az ellenvámot két ütemben vetik ki: azonnal 30 milliárd dollár értékű árura, 21 nappal később pedig további 125 milliárd dollárnyi termékre vezetik be.
Donald Trump szerint további vámokat az is indokolttá tehet, ha Kína valutájának gyengítésével próbálná ellensúlyozni az amerikai gazdasági intézkedés hatását.
Az amerikai elnök megismételte, hogy a három ország esetében az a nagy mennyiségben csempészett fentanil kábítószer a büntetővámok oka, amely jórészt Kínából származik és részben Mexikón, részben Kanadán keresztül érkezik az Egyesült Államokba.
Vámháború: április az igazi fordulópont
Donald Trump bejelentette, hogy a korábban beharangozott viszonossági alapú vámokat április 2-tól alkalmazza az Egyesült Államok, ami azt jelenti, hogy minden kereskedelmi partnerével szemben pontosan akkora mértékű vámot vezet be, amelyet az az amerikai termékekre alkalmaz.
A vámokat egy gyors és hatékony eszköznek nevezte a kereskedelmi mérleg egyensúlytalanságának kezelésében, ugyanakkor utalt arra, hogy külön kereskedelmi megállapodások formájában léteznek más eszközök is.
Az elnök szintén hétfőn közösségi médiaoldalán az amerikai mezőgazdasági termelőknek szóló üzenetet tett közzé, amiben a termelés felfuttatására ösztönzi őket. „Álljanak készen arra, hogy nagyon sok mezőgazdasági terméket állítsanak elő az Egyesült Államokon belüli értékesítésre. A vámokat bevezetjük a kívülről érkező termékekre április 2-án” – fogalmazott a Truth Social oldalán Donald Trump.
[type] => post
[excerpt] => Kína 15 százalékos vámot vezetett be az Egyesült Államokból érkező exportra, válaszul a Trump-kormányzat új illetékére, tovább élezve a kereskedelmi konfliktust a két legnagyobb gazdaság között. Az amerikai intézkedés hátterében a fentanil terjedő...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1741191420
[modified] => 1741179943
)
[title] => Kína vámokat vet ki az amerikai mezőgazdasági termékekre
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=57882&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 57882
[uk] => 57855
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 57856
[image] => Array
(
[id] => 57856
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-13.png
[original_lng] => 3396809
[original_w] => 2160
[original_h] => 1215
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-13-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-13-300x169.png
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-13-768x432.png
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-13-1024x576.png
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-13-1536x864.png
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-13-2048x1152.png
[width] => 2048
[height] => 1152
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-13.png
[width] => 2160
[height] => 1215
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1741173078:5
[_thumbnail_id] => 57856
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1082
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_66bf40e364ecbfde8d9b496869ac18bd] =>
Now is the time to choose products made right here in Canada.
Check the labels. Let’s do our part. Wherever we can, choose Canada.
Kína és Kanada válaszintézkedésként vámokat vezettek be amerikai termékekre, miután Donald Trump amerikai elnök úgy döntött, hogy kereskedelmi háborút indít legnagyobb partnereivel szemben. Erről a Reuters számolt be március 4-én, kedden.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök bejelentette, hogy 25%-os vámot vezet be az Egyesült Államokból importált, 30 milliárd kanadai dollár értékű termékekre. A vámok érvényben maradnak, amíg az Egyesült Államok vissza nem vonja a Kanadával szembeni vámokat.
A 30 milliárd kanadai dollár része egy átfogó válaszlépésnek, amely az Egyesült Államokból származó 155 milliárd kanadai dollár értékű importot célozza, míg a fennmaradó 125 milliárd kanadai dollár a 21 napos konzultációs időszak után lép életbe.
Kína bejelentette, hogy március 10-től 10-15%-os vámot vezet be egyes amerikai importtermékekre.
Ezen kívül Mexikó is készíti saját válaszlépéseit.
Hongkong panaszt fog benyújtani a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) a városra nemrégiben kivetett amerikai vámok miatt, miután az Egyesült Államok figyelmen kívül hagyta Hongkong önálló vámterületi státuszát – közölte a város főtitkára.
Eric Chan, az ázsiai pénzügyi központ főtitkára szerint ez egyáltalán nincs összhangban a WTO szabályaival, mivel Washington teljesen figyelmen kívül hagyta azt, hogy Hongkong önálló vámterület.
Hongkong régóta nyitott kereskedelmi csomópontként ismert, de Kína 2020-ban bevezetett átfogó nemzetbiztonsági törvénye bírálatokat váltott ki az Egyesült Államokból, amely ezután megszüntette az egykori brit gyarmat amerikai jog szerinti különleges státuszát. Ezt követően az amerikai kormány előírta, hogy az Egyesült Államokba érkező, Hongkongban gyártott árukat Kínában gyártottként kell megjelölni.
Érdemes megemlíteni: múlt héten az amerikai posta azt közölte, hogy ideiglenesen felfüggeszti a Kínából és Hongkongból érkező nemzetközi csomagküldemények kézbesítését, miután Donald Trump elnök lépése magában foglalta a 800 dollárnál kisebb értékű csomagok de minimis vámmentességének megszüntetését is.
Az amerikai posta nem sokkal később visszavonta döntését, mivel több millió kis csomag kézbesítése torpant volna meg. Az amerikai vám- és határvédelem naponta több mint 4 millió kis értékű szállítmányt dolgoz fel. Egy 2023-as kongresszusi különbizottsági jelentés becslése szerint ezeknek a csomagoknak mintegy 30 százalékát a Temu és a Shein küldte.
Kína alternatív finanszírozást kínál azoknak az országoknak, amelyek elveszítették az USAID által finanszírozott programokat, miután Donald Trump döntése nyomán megszűnt az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) működése.
A Politico beszámolója szerint kínai tisztviselők már értesítették Nepál kormányát, hogy hajlandóak átvenni az USAID által támogatott fejlesztési projekteket. A kínai kormány ezzel saját projektjeit kívánja elindítani az országban.
A Csendes-óceáni térségben található Cook-szigetek képviselői, élükön Mark Brown miniszterelnökkel, ebben a héten Kínába látogatnak, hogy aláírjanak egy megállapodást a kereskedelmi és gazdasági együttműködés elmélyítéséről, beleértve a kínai beruházások növelését az infrastruktúra fejlesztésében.
Kolumbiában nem kormányzati szervezetek számoltak be arról, hogy Kína érdeklődik az USAID által felfüggesztett programok helyettesítésére. Tavaly Kolumbia körülbelül 385 millió dollárt kapott az USAID-től.
A jelentés szerint Peking cselekvése azt mutatja, hogy Kína kihasználni kívánja a helyzetet, és minél gyorsabban próbálja kiszorítani az Egyesült Államokat azokból az országokból és régiókból, amelyek fontosak számára a saját érdekei előmozdításában.
Did you know that USAID, using YOUR tax dollars, funded bioweapon research, including COVID-19, that killed millions of people? https://t.co/YVwyKA7ifs
Az Európai Unió további 25 kínai vállalatot tervez felvenni az Oroszországgal szembeni kereskedelmi korlátozások megsértése miatt a szankciós listára, tájékoztatott a Liga.net a South China Morning Postra hivatkozva.
Források adatai szerint a kínai anyaországból és Hongkongból származó cégek is szerepelnek majd a listán. Ha az EU tagállamai beleegyeznek a szankciócsomagba, ezeknek a cégeknek megtiltják, hogy árukat vásároljanak az Európai Unióból. A cégeket azzal gyanúsítják, hogy európai termékeket szállítanak a már szankciók hatálya alatt álló orosz struktúráknak.
Szankciók sújtanak egy kínai állampolgárt is, akinek megtiltják az EU-ba való beutazást, a tömb 27 országában lévő vagyonát pedig befagyasztják.
A kínai hatóságok korábban nyomás alá kerültek egy hszincsiangi dróngyár állítólagos működése miatt, amely európai tisztviselők szerint drónokat gyártott az orosz hadsereg számára. Novemberben 15 európai ország, köztük az Egyesült Királyság is hivatalos levelet küldött Kínának az üggyel kapcsolatban. Peking azt állította, hogy „megoldotta a problémát”, ugyanakkor magát a tényt tagadta.
„Kína soha nem szállított halált okozó fegyvereket a konfliktusban részt vevő feleknek, és szigorúan ellenőrzi a katonai és kettős célú drónok exportját” – mondta Lin Jian, a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Források szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte az európai vezetőket, köztük Antonio Costát, az Európai Tanács elnökét és Kaja Kallas uniós főképviselőt, hogy kerüljék a Kínával szembeni túlságosan kemény retorikát. Zelenszkij környezete úgy véli, hogy Peking szerepet játszhat a békefolyamatban, és a Kínát ért kemény kritikák megnehezíthetik Ukrajna kapcsolatát a globális dél országaival.
A korábbi szankciók ellenére Kína továbbra is fő szállítója a kettős felhasználású termékeknek Oroszországba. Az EU becslései szerint az orosz hadiipari komplexumba bekerülő technológiai termékek 70%-a Kínából származik.
„Kína továbbra is a legnagyobb megsértője a szankcióknak, és az érzékeny áruk kereskedelme teljes sebességgel folytatódik”, mondta egy magas rangú forrás európai diplomáciai körökben.
Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és Európa közötti potenciális „kereskedelmi háború” mindkét fél számára káros lenne. Ezt az EU-vezetők február 3-i informális csúcstalálkozója előtt a médiával folytatott beszélgetésen jelentette ki, írta a Jevropejszka Pravda.
Kallast megkérdezték Donald Trump kijelentését illetően, miszerint magas vámok kivetését fontolgatja az Európából származó árukra.
„Természetesen mi is készülünk a magunk részéről… A kereskedelmi háborúknak nincsenek nyertesei. Ha az USA és az EU kereskedelmi háborút kezdene, annak csak Kína örülne. Mi kölcsönösen függünk egymástól. Szükségünk van Amerikára, Amerikának pedig Európára”, jegyezte meg Kaja Kallas.
Emlékeztetőül, Donald Trump február 1-től 25 százalékos vámot jelentett be a mexikói és kanadai importra.
Kanada és Mexikó saját vámokkal válaszolt Trump intézkedéseire.
Kína és India leállították az orosz olaj vásárlását a legújabb amerikai szankciók hatására, amelyek az olajszállítási költségek növekedését eredményezték.
A hírek szerint az ázsiai piacokon, különösen Kínában, megállt az orosz olaj kereskedelme a márciusi szállítmányokkal, mivel jelentős árkülönbség alakult ki az eladók és vásárlók között. Ez annak következménye, hogy a tankhajózás költségei drámaian megemelkedtek.
Január 10-én az Egyesült Államok új szankciókat vezetett be, amelyek az orosz olaj szállítására irányultak. Ennek következtében jelentősen emelkedtek a tankhajók bérleti díjai.
2024-ben Oroszország az indiai nyersolajimportjának 36%-át és a kínai importjának csaknem 20%-át biztosította.
A legújabb amerikai szankciók a tankhajókat célozták, amelyek az orosz olaj tengeri exportjának körülbelül 42%-át szállítják, leginkább Kínába, bár azok a tankhajók, amelyek a szankciók alá estek, most már fokozatosan elégítik ki az olajigényt mind Kínában, mind Indiában, az egyesült államokbeli szankciók által biztosított mentességi időszak alatt.
Az Egyesült Államok arról tájékoztatta Indiát, hogy a szankciók alá eső tankhajók 2024. február 27-ig kell, hogy kiürüljenek, és a hajón szállított olaj kifizetéseit március 12-ig rendezni kell.
Most India alternatív forrásokat keres márciusra és áprilisra a Közel-Keletről, Afrikából és az Egyesült Államokból.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az olajszállítások Oroszországból Kínába 2024-ben rekordmennyiségűek voltak, összesen 108,5 millió tonna, ami napi 2,17 millió hordónak felel meg. Az import 1%-kal nőtt 2023-hoz képest, elérve a rekord szintet. Erről a Reuters számolt be.
Ezzel párhuzamosan a szaúdi import 9%-kal csökkent.
A Kínai Vámhatóság adatai szerint az Oroszországból érkező szállítmányok, beleértve a vezetékes és tengeri szállítmányokat, összesen 108,5 millió tonnát tettek ki, ami napi 2,17 millió hordónak felel meg.
Eközben az Oroszországból érkező tengeri szállítmányokat a független finomítók és a nagy állami olajvállalatok kereslete támogatta, valamint a kormányzati utasítások, amelyek az olajkészletek felhalmozását irányozták elő.
Szaúd-Arábia, az OPEC legnagyobb olajtermelője, 78,64 millió tonna olajat szállított, ami napi körülbelül 1,57 millió hordónak felel meg, ami alacsonyabb, mint az 1,72 millió hordó napi szállítása 2023-ban.
A malajziai import, amely az Iránból és Venezuelából származó szankcionált olaj egyik fő tranzitcsomópontja, 28%-kal nőtt, és elérte a 70,38 millió tonnát, ami napi 1,41 millió hordónak felel meg, így Malajzia a harmadik helyre került Szaúd-Arábia után.
A Jianghan Ping’an alagútfúró gép debütált a Jangce-Hancsiang-csatorna építésén. Kína vízelvezetéssel orvosolná az ország északi részén tapasztalható vízhiányt.
Alighogy elkezdődött az év, Kína máris egy gigantikus építészeti rekorddal rukkolt elő. Az ország középső részének zord tájai alatt egy 60 emeletes épület nagyságú mérnöki csoda kezdte meg működését január 5-én, amely centiméterről centiméterre fúrja a kemény sziklákat és a talajt, hogy emberek millióihoz juttassa el a vizet. A Jianghan Ping’an alagútfúró gépet (TBM) nemcsak Kína, hanem talán az egész világ eddigi legambiciózusabb vízügyi infrastrukturális projektjének megvalósításához hozták létre.
A New Atlas cikke szerint a Jianghan Ping’an a valaha épített egyik legnagyobb föld alatti alagútfúró gép. Bár nem éri el a Shanhe alagútfúró gép méretét, a technológiai hatékonyság és alkalmazkodóképesség terén felülmúlja. Egy fontos rekordot is tart: ez a legnagyobb kétpajzsos sziklafúró gép, amelyet Kína valaha is épített: 180 méter hosszú és 3540 tonna súlyú.
A kettős pajzsrendszer azt jelenti, hogy a váratlan vészhelyzeteken kívül semmilyen okból nem kell megállnia a munkának. A fúrógép 260 métert halad havonta. Ez ugyan alagútépítésben nem számít csúcsteljesítménynek, de mivel kemény kőzetben kell haladnia, elfogadható tempónak számít. Ráadásul az a képessége, hogy miközben fúrja az alagutat, be is fejezi egyben, jelentősen felgyorsítja a projektet. Ez az a képesség, amire a gyorsabb föld alatti alagútfúró gépek nem képesek.
Kína történetének egyik legnagyobb projektje
Kell is a gyors munkatempó, ugyanis Peking egy igencsak ambiciózus projektbe vágta a fejszéjét. Jelenleg egy 16,6 kilométeres szakaszon dolgoznak, ami a Jance-Hancsiang vízterelési projekt 194,7 kilométer hosszú alagútjának egy kulcsfontosságú szakasza. Ez a csatorna teszi majd lehetővé a Jangce folyó és a Kína száraz, északi régióiban futó Hancsiang folyó összekötését. Ha elkészül, ez lesz a világ legnagyobb vízterelési projektje.
Észak-Kínában több nagyváros mellett egy (kínai mércével mérve is) nagy mezőgazdasági övezet található, de a térség régóta szenved a túlzott vízhasználattól és az ezzel is összefüggő vízhiánytól. Erre nyújtana megoldást a bővizű folyókból a víz északra terelése.
Vízeltereléssel az aszály ellen
A 6342 kilométer hosszú Jangce a leghosszabb folyó Kínában és a harmadik leghosszabb a világon. Teljes egészében Kína határain belül folyik, vízhozamát tekintve a hatodik a Földön, és a nagy vízgyűjtő medencéjének köszönhetően majdnem kétszer annyi víz folyik át a rajta, mint az amerikai Mississippi folyón.
A most készülő projekt a Jangce Három-szurdok területéről fog vizet elvonni, és ezt a vizet olyan területekre osztja szét, ahol a vízhiány jelentős probléma. Ugyanakkor a gazdasági és környezeti szempontok kiegyensúlyozása is számos kihívást jelent ekkora mennyiségű víz elvezetése esetén. A kínai tisztviselők gondos tervezést végeztek a kockázatok felmérése és mérséklése érdekében. Az alagút a tervek szerint 2030-ra készül el.
Kína várhatóan az ideihez nagyjából hasonló növekedési célt tűz ki 2025-re.
Kína gazdasága mintegy 5 százalékkal nő az idén – közöte Hszi Csin-ping elnök, egyben utalt arra is, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának 5 százalék körüli növekedése volt a hivatalos cél.
Kína gazdasága összességében stabil volt, sikerült hatékonyan kezelni a kulcsfontosságú területeken a kockázatokat, miközben a foglalkoztatás és az árak változatlanok maradtak – fogalmazott egy új évi rendezvényen az államfő a Hszinhua állami hírügynökség tudósítása szerint.
Kína várhatóan az ideihez nagyjából hasonló növekedési célt tűz ki 2025-re, amit segítenek a december elején beígért újabb erőteljesebb ösztönző intézkedések, amelyek ellensúlyozzák majd az amerikai vámok esetleges emelésének hatását, miután Donald Trump megválasztott elnök a jövő hónapban visszatér a Fehér Házba.
A jövő évi kínai hivatalos GDP-növekedési cél csak márciusban derül majd ki, amikor az Országos Népi Gyűlés (parlament) megtartja éves ülését. A Reuters korábban azt közölte, hogy a kínai vezetők mintegy 5 százalékos éves növekedési célt terveznek kitűzni 2025-re. A gazdaságot azonban továbbra is visszafogja a gyenge belső kereslet és a bizonytalan exportkilátás, miközben a minimális infláció valószínűleg jövőre is kitart, az ingatlanpiac pedig továbbra is zuhan.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az idei évre 4,8 százalékos, jövőre 4,5 százalékos kínai gazdaság növekedésre számít. Miközben a világgazdaság egészére 3,2 százalékos növekedést jelzett előre.