Kína hétfőn hivatalosan is kérte a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szakértői testületének felállítását, hogy segítsen rendezni az elektromos járművek támogatásával kapcsolatos vitát, amely az amerikai inflációcsökkentő törvény (IRA) elfogadása után alakult ki. Az ország kereskedelmi minisztériuma szerint a lépés elkerülhetetlenné vált, miután az Egyesült Államokkal folytatott konzultációk nem vezettek eredményre.
A kínai kereskedelmi minisztérium közleménye szerint az ország nem talált olyan megoldást az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások során, amely megfelelően védte volna járműiparának jogait és érdekeit. Ezért döntöttek úgy, hogy ügyüket a WTO elé terjesztik.
Az IRA kizárja a WTO-tagok, például Kína termékeit, mesterségesen állít kereskedelmi akadályokat, és felhajtja a zöld energiára való átállás költségeit – közölték.
A Reuters anyagában kiemeli, hogy a WTO szakértői testületének felállítása hosszadalmas folyamat lehet, de ha létrejön, akkor részletes vizsgálatot folytathatnak le arról, hogy vajon az IRA valóban sérti-e a nemzetközi kereskedelmi szabályokat.
Az IRA az eddigi legjelentősebb éghajlatvédelmi jogszabály, valamint az Egyesült Államok történetében az éghajlatvédelmi és tiszta energiamegoldásokba történő legnagyobb beruházás. A törvény célja, hogy ösztönözze a hazai gyártási kapacitásokba történő beruházásokat, a kritikus ellátmányok hazai vagy szabadkereskedelmi partnerektől történő beszerzését.
A jogszabály hatással van az elektromos autók vásárlásakor elérhető adókedvezmény mértékére is, amely akár 7500 dollár is lehet feltéve, hogy olyan modellt választanak, amelyre nem vonatkozik az IRA korlátozása. Ennek értelmében ugyanis csak olyan elektromos jármű esetében vehető igénybe a maximális adókedvezmény, amely részben vagy teljes egészében az USA-ban készült, illetve akkumulátorát, annak alapanyagait bizonyos részben ott, vagy az országgal szabadkereskedelmi megállapodást kötött országban állították elő.
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
A kínai hatóságok dömpingellenes vizsgálatot indítottak az európai konyakimporttal kapcsolatban, válaszul arra, hogy az Európai Unió ideiglenes vámokat vetett ki a kínai elektromos járművekre.
Kína pénteken jelentette be, hogy meghallgatást tervez az európai konyakimport ügyében. A lépés tovább fokozta a kereskedelmi feszültségeket, amelyek ugyanazon a napon éleződtek ki, amikor az Európai Bizottság ideiglenes vámjai hatályba léptek a kínai gyártású elektromos járművekre.
A kínaiak lépésével kapcsolatban Jean-Jacques Guiony, az LMVH a luxuskonglomerátum pénzügyi igazgatója elmondta, hogy vélhetően ez a válasz az unió által kiszabott ideiglenes vámokra.
De nem ez az egyetlen probléma a konyakipar számára, ugyanis Kína még januárban indított vizsgálatot annak érdekében, hogy megvédje hazai konyakiparát. A Hennessy és más európai konyakgyártók július 18-án Pekingben vesznek majd részt az iparágat érintő kínai dömpingellenes vizsgálatról szóló meghallgatáson.
Nem lehetünk a globalizáció beteg embere – mondta Jean-Jacques Guiony arra utalva, hogy Kína jelenleg gyengébbnek látja Európát az Egyesült Államokhoz képest.
Az Európai Unió büntetővámokat vetett ki a Kínában gyártott elektromos autókra, amire Peking célzott megtorló intézkedésekkel válaszolhat. A kínai reakció várhatóan mezőgazdasági termékeket és szeszes italokat érint majd, elkerülve a kereskedelmi háború eszkalációját – számolt be a HVG.
Az Európai Unió a héten büntetővámokat vetett ki a Kínában gyártott elektromos autókra, amire Peking célzott megtorló intézkedésekkel válaszolhat.
Kína várhatóan célzott megtorló intézkedésekkel reagál arra, hogy az Európai Unió 2024-ben büntetővámokat jelentett be a Kínában gyártott elektromos autók behozatalára.
Az európai büntetővámok a versenytorzító kínai állami támogatások kompenzálására a jelenlegi 10 százalékon felül további 17,4 és 38,1 százalék közötti vámokat határoznak meg. Az európai bejelentés nem sokkal azt követően érkezett, hogy Washington 100 százalékos, Törökország pedig 40 százalékos kiegyenlítő vámot vetett ki a Kínában gyártott elektromos autókra.
A légiközlekedés és a mezőgazdaság azon ágazatok közé tartoznak, amelyekkel kapcsolatban Peking bizalmasan figyelmeztette az EU-t, hogy a kínai megtorló vámok célkeresztjébe kerülhetnek – nyilatkozta a Bloombergnek egy ügyet ismerő névtelenséget kérő személy.
A kínai válasz feltehetően olyan mezőgazdasági termékekre fog összpontosítani, mint a sajt és a sertéshús. Valószínűleg érinteni fogja az Európából importált szeszes italokat is, köztük különösen a francia konyakot.
„Kínai vállalatok hivatalos kérelmet nyújtottak be a hatóságokhoz az EU-ból származó sertéshúsimportra vonatkozó dömpingellenes vizsgálat lefolytatására” – írta csütörtökön az állami Global Times.
Az állami média emellett azt is jelezte, hogy Peking akár 25 százalékos vámot is kivethet a 2,5 literesnél nagyobb hengerűrtartalmú robbanómotoros autókra azért, hogy felülvizsgálatra késztessék az EU-t.
Elemzők hangsúlyozzák viszont, hogy Peking nem fogja vámmal sújtani például a csúcstechnológiás gépeket vagy kiváló minőségű ipari alapanyagokat.
Mindemellett kínai vezetők feltehetően számolnak azzal is: bár rövid távon segíthet elrettenteni Nyugatot további piacvédelmi lépésektől egy ellenválasz; túl erős megtorlás viszont transzatlanti kereskedelmi háborút eredményezhetne Kínával szemben.
A Volvo Car AB bejelentette, hogy az elektromos járművek gyártását Kínából Belgiumba helyezi át amiatt, hogy az Európai Unió vámtarifákat vezet be a kínai elektromos járművekre. Erről a Bloomberg számolt be.
A kiadvány szerint a Volvo EX30 és EX90 modellek gyártásának Belgiumba való áthelyezése mellett az autógyártó egyes Nagy-Britanniába szánt Volvo modellek összeszerelését is átadhatja.
Az Európai Unió várhatóan már a jövő héten közli a kínai elektromosautó-gyártókkal, hogy bevezeti-e július 4-től ideiglenes vámokat, amelyek a jelenlegi 10%-os szint fölé emelik az importvámokat.
Kína az Európai Unió szándékaira reagálva a kínai vállalatok „elnyomásával” vádolta meg, és kijelentette, hogy intézkedéseket fog tenni saját érdekei védelmében.
Wang Wentao kínai kereskedelmi miniszter elmondása szerint a versenyszabályok megsértésével kapcsolatos vádak Kínával szemben teljesen alaptalanok. Reményét fejezte ki, hogy az EU felhagy a „kereskedelmi protekcionizmussal, és visszatér a párbeszéd és együttműködés útjára”.
Számos, katonai célra is használható alapanyag és eszköz exportjának korlátozását jelentette be csütörtökön Kína, a rendelkezés július 1-jén lép életbe. A korlátozott termékek között motorok, hajók és tankok meghajtására alkalmas turbinák és golyóálló mellények fontos alapanyaga is megtalálható.
A kínai kereskedelmi minisztérium, vámhivatal és központi katonai bizottság közös közleménye szerint a korlátozás alá vont termékek kivitele engedélyköteles lesz.
Durvul a kereskedelmi háború Kína és a Nyugat között
A lépés újabb eleme az egyre inkább kibontakozó kereskedelmi háborúnak az Egyesült Államok és Kína között, és alig pár héttel követi a Biden-adminisztráció által számos, tiszta energiához köthető kínai terméket sújtó védővámok bejelentését. A múlt héten pedig Antony Blinken amerikai külügyminiszter arról beszélt, hogy az Európai Unióval együttműködve szankcionálni fogják azokat a kínai cégeket, amelyek mikroelektronikai és high-tech termékekkel segítik Oroszország Ukrajna ellen vívott háborúját.
Az érintett termékek több kategóriájában is a legnagyobb vevő a kínai vámadatok szerint az Egyesült Államok, ilyenek például a légiipari cikkek vagy a gázturbinák, de a golyóálló mellények alapanyagának fontos vevői között Izrael is megtalálható.
Kína a hadiipart is dominálja
A kereskedelmi minisztérium szerint nincs szó egyes országok vagy régiók célba vételéről, ám nem szeretnék, ha a korlátozás alá vont termékeket olyan dolgokra használják, amelyek sértik Kína érdekeit.
A korlátozások szeptember óta az első hasonló lépések, akkor Kína a kettős használatú drónok esetében döntött a kivitel visszafogásáról – írja a South China Morning Post.
A kínai feldolgozóipar térnyerését jelzi, hogy az ázsiai ország számos hadiipari termék ellátási láncában is kulcsszerepet játszik, ami miatt Amerikában és Európában is egyre többen kongatják a vészharangot. Thierry Breton, az unió belső piacáért felelős biztos korábban arról beszélt, hogy az EU azért nem tud elegendő lőszert szállítani Ukrajnának, mert nem érkezik Kínából elegendő nitrocellulóz, a tüzérségi lőszerek egyik fontos alapanyaga. Hasonló véleményt fogalmazott meg egy áprilisi interjúban Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója is.
Joe Biden amerikai elnök adminisztrációja bejelentette a vámok emelését a kínai áruk széles körére, beleértve az elektromos autókat, alkatrészeket, akkumulátorokat, napelemeket és ásványi nyersanyagokat – számol be az Interfax-Ukrajna.
Általánosságban elmondható, hogy a 2024-2026-os vámemelés körülbelül évi 18 milliárd dollár értékű kínai exportra vonatkozik a Fehér Ház szerint.
A legjelentősebb emeli a kínai elektromos autók behozatalára kivetett vámokat. 2024-ben a jelenlegi 25%-ról 100%-ra emelkednek.
A kínai félvezető alkatrészek tarifáit 2025-ben 25%-ról 50%-ra emelik.
Washington 2024-ben 7,5%-ról 25%-ra emeli az elektromos járművek kínai lítium-ion akkumulátoraira kivetett vámokat, az egyéb felhasználásra szánt lítium-ion akkumulátorok vámjának 2026-ban hasonló emeléssel kell szembenézni.
A Kínából az Egyesült Államokba szállított acél- és alumíniumtermékek tarifái a jelenlegi 0-7,5%-ról idén 25%-ra emelkednek.
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
A Biden-adminisztráció 37 kínai szervezetet vett fel a kereskedelmi korlátozásokat tartalmazó listájára, mivel tevékenységük ellentétes az Egyesült Államok nemzetbiztonsági és külpolitikai érdekeivel. A kormány ezzel nehezíti az amerikai beszállítók számára az érintett szervezetekkel való kereskedelmet.
Ez a döntés a Federal Register csütörtöki kiadásából vált ismertté.
Az intézkedés indoklása szerint ezek a szervezetek olyan tevékenységeket folytattak, amelyek ellentétben állnak az Egyesült Államok érdekeivel.
A kereskedelmi minisztérium által kezelt lista célja, hogy szabályozza és korlátozza bizonyos vállalatokhoz való technológiai áramlást, különös tekintettel Kínára.
Az aggodalmak középpontjában Peking áll, mivel fennáll a veszélye annak, hogy a technológiai transzfereket saját katonai képességeinek fejlesztésére használhatja fel.
A Shell kivonult a kínai energiapiacokról, hogy jövedelmezőbb tevékenységekre összpontosítson, köztük a gáz- és olajüzletágra. A hírt a Reuters közölte.
A Shell úgy döntött, hogy kivonul a kínai energiapiacról, amely magában foglalta az energiatermelést, a kereskedelmet és a marketinget – áll a vállalat közleményében. A határozat 2023 végén lépett hatályba.
„Szelektíven fektetünk be az energiába, és arra összpontosítunk, hogy energiaportfóliónkból értéket teremtsünk, ami összetett döntéseket igényel” – mondta a Shell.
A cég honlapján található információk szerint a Shell Energy China volt az egyik első olyan külföldi társaság, amely teljes egészében a Shell tulajdonában volt, amely részt vett a kínai szén-dioxid-kibocsátási egységek piacán, és bekerült a kínai villamosenergia-piacra.
Döbbenetes látványt nyújt a Foxconn egykor 50 ezer munkavállalót foglalkoztató elhagyatott létesítménye.
Az iPhone készülékek gyártásának megszokott kínai bázisokról más országokba történő stratégiai áthelyezése több Foxconn-létesítmény bezárásához vezetett, számolt be róla az iMore. A változások részei az Apple azon szélesebb körű lépésének, hogy diverzifikálja gyártási helyszíneit.
A China Observer által nemrégiben közzétett videó a folyamat rideg valóságára is rávilágít. A felvételen a Foxconn elhagyatott nanningi ipari parkja látható, amely egykoron nyüzsgött az emberektől. Az egykor virágzó létesítményt – amely egyébként nem tartozott a Foxconn legnagyobbjai közé, de mégis jelentős volt – ma üres utcák és elhagyatott épületek jellemzik.
A látottak szöges ellentétben állnak az üzem múltjával, amely egykor rengeteg embert foglalkoztatott és hatalmas napi erőforrásokat igényelt a működéséhez, többek között 60 tonna rizst, 280 sertést, 1,2 millió tojást és 80 000 csirkét az alkalmazottak élelmezésére.
Egy ekkora létesítmény gazdasági lábnyoma jelentős volt. A nanningi üzem fénykorában mintegy 50 000 munkást foglalkoztatott, az étkezde pedig egyszerre 12 000 ember befogadására volt alkalmas. A bezárás nem csak a helyi gazdaságra volt hatással, hanem a meglévő infrastruktúra is kihasználatlanul és pusztulóban maradt, a környék, amely egykor élénk és nyüzsgő volt, most az üres gyárak csendjét tükrözi.
Azzal, hogy az Apple Vietnámba és Indiába helyezte át gyártásának nagy részét, a cégek felelőssége is felmerül a hátrahagyott közösségek és munkavállalók iránt. Nanningban egyébként jelenleg is próbálkoznak a terület újranépesítésével, ám a kedvezményes lakásvásárlási programok ellenére is csak nagyon lassan haladnak a folyamattal.
Bár az Apple egyre nagyobb előnyben részesíti Vietnámot és Indiát, egyelőre szó sincs arról, hogy teljesen hátat fordítana a kínai piacnak. Olyannyira nincs, hogy a hírek szerint a soron következő iPhone 16 és iPhone 16 Pro készülékek jelentős részét ott gyártják majd le, ám a globális gyártás folyamata már elindult, így a jövőben egyetlen kínai vállalat sem tervezhet túlságosan hosszú távra az Apple-lel.
Kína idén fokozza a szervezett bűnözés elleni küzdelmet a gazdasági szférában, beleértve a pénzügyi hitelezést, az építési projekteket és a piaci körforgást, számolt be a Kínai Népköztársaság Legfelsőbb Népi Ügyészsége.
Az erre vonatkozó közleményt a Xinhua hírügynökség tette közzé.
A Kínai Népköztársaság szervezett bűnözés elleni küzdelemért felelős igazgatóságának munkatársa elmondása szerint az intézkedések a magánvállalkozások törvényes jogait és érdekeit megsértő, az üzleti környezetet és a pénzügyi rendet sértő bűnöző csoportok ellen fognak irányulni.
Szigorúan megbüntetik azokat a személyeket, akik olyan bűncselekményekben vesznek részt, mint az illegális uzsora és a vállalkozások gazdasági vitáiba való beavatkozás – közölte a Kínai Népköztársaság Legfelsőbb Népi Ügyészsége.
