A Financial Times beszámolója szerint Kína korlátozta a ritkaföldfém-mágnesek és más kritikus fontosságú anyagok exportját több tucat vezető japán vállalat számára a Tokióval fokozódó konfliktus részeként.
A kínai kereskedelmi minisztérium kedden bejelentette, hogy befagyasztja a polgári és katonai iparban egyaránt használt „kettős felhasználású” anyagok 20 japán vállalat számára történő szállítását. További 20 vállalatot felvesznek egy „figyelőlistára”.
Az intézkedések, amelyek a Mitsubishi Heavy Industries leányvállalatait, valamint a Subaru és a Hino Motors autógyártókat érintik, célja „Japán remilitarizációjának és nukleáris ambícióinak megfékezése”, mondta a kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője. Az új intézkedések „azonnal” hatályba lépnek.
A korlátozások elmélyítik Kína és Japán közötti konfliktust, és jól mutatják, hogyan használja Peking a kritikus anyagok ellátási láncaiban meglévő dominanciáját diplomáciai nyomásgyakorlásra. A globális autóipar nagymértékben függ Kínától a ritkaföldfém-mágnesek beszerzése terén.
A vita tavaly novemberben robbant ki, miután Takaicsi Szanae japán miniszterelnök kijelentette, hogy egy hipotetikus kínai invázió Tajvan ellen „egzisztenciális fenyegetést” jelenthet országa számára, utalva arra, hogy Tokió katonai erővel válaszolhat. Peking Tajvant a saját területének tekinti, és nem zárta ki annak lehetőségét, hogy erőszakkal szerezze meg az irányítást a sziget felett. A müncheni biztonsági konferencián Vang Ji kínai külügyminiszter azzal vádolta Tokiót, hogy Tajvan, egykori japán gyarmat megszállására törekszik.
„A japán vezetők Tajvannal kapcsolatos hibás kijelentései leleplezik Japán olthatatlan ambícióját Tajvan inváziójára és gyarmatosítására, valamint a militarizmus újjáéledésének kísértetét” – mondta Vang. Kína a múlt hónapban bejelentette, hogy betiltja a japán fegyveres erőknek szánt kettős felhasználású áruk exportját. Ezek a termékek olyan fontos ásványokat tartalmaznak, mint a gallium, a germánium, az antimon és a grafit, fejlett gyártóberendezések és szerszámgépek, ritkaföldfémek és mágnesek, valamint az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó anyagok.
A 20 japán vállalat között, amelyeknek Kína kedden megtiltotta a kettős felhasználású áruk szállítását, olyan védelmi vonatkozású vállalatok is vannak, mint az MHI, a Kawasaki Heavy, az IHI és az NEC.
A kínai kereskedelmi minisztérium egy olyan folyamatot is felvázolt, amely lelassítaná a ritkaföldfém-ellátást a „figyelőlistán” szereplő csoportok számára, amelyen szerepel a Subaru és a Hino teherautógyártó, valamint a TDK, az okostelefonok és más elektronikus alkatrészek akkumulátorainak egyik fő szállítója. A vállalatoknak vállalniuk kell, hogy „a kettős felhasználású árukat nem használják fel olyan célokra, amelyek hozzájárulnak Japán katonai képességeihez”.
A Subaru és a Hino védelmi felszereléseket szállít, például repülőgép-rendszereket, helikoptereket és katonai teherautókat, de Kína intézkedései sújthatják a vállalatok polgári üzletágát.
Az IHI kijelentette, hogy „ellenőrzi a tényeket, és szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet”. Számos japán autógyártó már aggodalmát fejezte ki a ritkaföldfém-ellátás korlátozásai miatt.
Tokiói diplomaták elmondása szerint Peking álláspontja megkeményedni látszik Takaicsi elsöprő győzelme után a hónapban a választásokon. Takaicsi a nemzetbiztonság megerősítésére vonatkozó ígéretekkel kampányolt, és kijelentette, hogy folytatni fogja Japán pacifista alkotmányának módosítására vonatkozó terveit.
A müncheni biztonságpolitikai konferencia kulisszái mögött egy látszólag technikai, valójában azonban jelentős geopolitikai súlyú bejelentés hangzott el: Kína új energetikai humanitárius segélycsomagot küld Ukrajnának.
Az információt Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter hozta nyilvánosságra, miután találkozott kínai kollégájával, Wang Ji-vel. A megállapodás első látásra pusztán gyakorlati segítségnek tűnhet a súlyosan megrongált energiarendszer helyreállításához, ám a lépés diplomáciai üzenete jóval túlmutat a generátorokon és transzformátorokon.
Az egyik legfontosabb stratégiai kérdésről van szó
Ukrajna villamosenergia-hálózata az orosz invázió kezdete óta stratégiai célpont. Moszkva különösen 2022 őszétől indított rendszeres, koordinált rakéta- és dróntámadásokat erőművek, alállomások és nagyfeszültségű vezetékek ellen, abban a reményben, hogy az infrastruktúra összeomlása megtöri a civil lakosság ellenállását és gazdasági bénulást okoz.
Bár az ukrán rendszer azóta jelentős nyugati támogatással stabilizálódott, az energiahálózat továbbra is sérülékeny, különösen a téli időszakban, amikor a fűtési igények ugrásszerűen nőnek. Ebben a tekintetben minden új berendezés, legyen szó mobil generátorokról, nagy teljesítményű transzformátorokról vagy javító eszközökről közvetlenül hozzájárul a lakosság ellátásához és az ipari termelés fenntartásához.
Masszív politikai kérdés Peking részéről
A kínai segítség politikai szempontból legalább ilyen fontos. Peking a háború kezdete óta sajátos „aktív semlegességi” pozíciót foglal el, mivel nem ítélte el Oroszországot az agresszió miatt, nem csatlakozott a nyugati szankciókhoz, sőt gazdasági együttműködését jelentősen bővítette Moszkvával, miközben következetesen hangsúlyozza Ukrajna területi integritásának elvét és humanitárius támogatást nyújt Kijevnek.
Ez a kettős stratégia lehetővé teszi Kína számára, hogy egyszerre őrizze meg stratégiai partnerségét Oroszországgal és gazdasági kapcsolatait Európával, valamint pozicionálja magát egy jövőbeli békerendezés lehetséges közvetítőjeként, vagy akár házigazdájaként. Fontos azért is, hogy ellensúlyozza azt a szürkezónás tevékenységet, amellyel az orosz félnek biztosít kedvezményeket a nyugati szankciók megkerülésével.
A müncheni találkozó azért különösen figyelemre méltó, mert Ukrajna tudatosan próbálja bevonni Kínát a diplomáciai folyamatokba. Szibiha a megbeszélés után hangsúlyozta, hogy Kijev kész a kétoldalú kapcsolatok erősítésére, és meghívta Wang Yit Ukrajnába.
Mit jelent az „energetikai csomag”?
Itt nem egyetlen nagy beruházásról van szó (például erőművek építéséről), hanem olyan berendezések és eszközök összességéről, amelyekkel egy háborúban megsérült villamosenergia-rendszer ideiglenesen működőképessé tehető vagy gyorsan javítható.
Az orosz támadások elsősorban az ukrán villamosenergia-hálózat kulcspontjait — hőerőműveket, alállomásokat, nagyfeszültségű transzformátorokat és elosztóközpontokat — célozzák, mert ezek megsemmisítése viszonylag kevés fegyverrel is országos hatású áramszüneteket idézhet elő. Egyetlen nagyméretű transzformátor kiesése egész régiók energiaellátását béníthatja meg, ráadásul ezek az eszközök speciális gyártást igényelnek, szállításuk hónapokig tart, és nem pótolhatók gyorsan a kereskedelmi piacról.
Az ilyen segélycsomagok jellemzően nagy teljesítményű mobil generátorokat tartalmaznak, amelyek kórházakat, vízműveket, kommunikációs központokat vagy lakónegyedeket képesek átmenetileg ellátni villamos energiával. enyhítve a hirtelen áramszünetek sokkjait. Emellett kulcsfontosságúak a közepes és nagyfeszültségű transzformátorok, kapcsolóberendezések és megszakítók is, amelyek az elektromos hálózat „csomópontjait” alkotják.
Ezek nélkül az erőművek által termelt áram nem jut el a fogyasztókhoz, még akkor sem, ha maga az energiaszolgáltató működőképes maradt. A csomag részei lehetnek továbbá kábelek, alállomási modulok, mobil elosztóegységek, tartalék alkatrészek és speciális javítóeszközök, amelyek lehetővé teszik a gyors helyszíni helyreállítást egy támadás után.
Különösen fontosak az úgynevezett „plug-and-play” moduláris rendszerek, amelyeket daruval vagy teherautóval rövid idő alatt telepíteni lehet, és átmenetileg kiváltják a megsemmisült infrastruktúra-elemeket. Ezek a megoldások nem feltétlenül állítják vissza a háború előtti kapacitást, de elegendő energiát biztosítanak a kritikus szolgáltatások működéséhez és a lakosság alapvető ellátásához. Télen ez szó szerint életmentő lehet, mivel az elektromos áram hiánya fűtési és vízellátási problémákat is okoz.
Kína számára Európa gazdasági súlya önmagában is erős ösztönző. Az Európai Unió az egyik legfontosabb exportpiaca, és egy tartósan instabil, háborús térség a kontinens keleti peremén kockázatot jelent az ellátási láncokra, az energiapolitikára és a pénzügyi stabilitásra nézve. A humanitárius energetikai segélycsomag tehát viszonylag alacsony költséggel járó módja annak, hogy Peking konstruktív szereplőként jelenjen meg, miközben nem kockáztatja az orosz kapcsolatok romlását.
Kína mindeddig tartózkodott attól, hogy fegyvereket szállítson bármelyik félnek, mert ez azonnali szankciókat és a nyugati piacokhoz való hozzáférés korlátozását vonná maga után. A humanitárius infrastruktúra-segély viszont politikailag védhető Moszkva felé is, és összhangban áll Peking hivatalos narratívájával, amely a békés rendezést és a civil lakosság támogatását hangsúlyozza.
Hosszabb távú gondolkodás?
Kína már korábban jelezte, hogy részt kíván venni Ukrajna háború utáni újjáépítésében, amely várhatóan a XXI. század egyik legnagyobb infrastruktúra-projektje lesz Európában. Az energetikai szektor helyreállítása — erőművek, hálózatok, megújuló kapacitások — különösen vonzó terep a kínai állami vállalatok számára, amelyek globálisan is domináns szereplők az ilyen beruházásokban. A mostani segítség így nemcsak az azonnali kárenyhítést szolgálhatja, hanem a jövőbeli gazdasági jelenlét megalapozását is.
Ez illeszkedik ahhoz a szélesebb stratégiához, amelynek célja, hogy Peking ne sodródjon teljesen Moszkva oldalára, illetve hogy Kína érdekeltté váljon Ukrajna stabilitásában és újjáépítésében. Nem mellékes szempont az sem, hogy a háború során több kínai tulajdonú vállalat és beruházás is károkat szenvedett Ukrajnában, ami közvetlen gazdasági motivációt is adhat a segítségnyújtáshoz. Kínai építőipari cégek már jelezték részvételi szándékukat a majdani újjáépítésben, mivel a hazai piac erősen zsugorodott az elmúlt években, és ingatlanpiaci válságjelek is mutatkoztak.
Kína olyan felszerelést és technológiát szállít Oroszországnak, amely lehetővé teszi Moszkva számára, hogy a nyugati szankciók ellenére is növelje fejlett rakéták, köztük az atomfegyverrel is tölthető hiperszonikus Oresnyik rakéta gyártását – írja a The Telegraph.
A kiadvány adatai szerint Oroszország kínai szerszámgépeket, szerszámokat és elektronikus alkatrészeket használ robbanófejek és rakéták kulcsfontosságú elemeinek gyártásához. Többek között a nagy pontosságú numerikus vezérlésű (CNC) gépekről beszélünk, amelyeket az ukrán hírszerzés a Votkinszki üzemben, a fő orosz rakétagyártó vállalatnál fedezett fel, amely ellen az Egyesült Államok, az EU, az Egyesült Királyság és Japán szankciókat vezetett be.
Ott gyártják az Oresnyik rakétákat, valamint az Iszkander-M és az interkontinentális Topol-M rakétákat. Az Oresnyik egy hiperszonikus ballisztikus rakéta, amely akár 13000 kilométer/órás sebességet is elérhet, hat robbanófejet hordozhat, és kevesebb mint 20 perc alatt eltalálhatja az európai célpontokat. Mint tudják, január elején az orosz csapatok már bevetették Lemberg ellen, 65 km-re a lengyel határtól.
Újságírók megállapították, hogy Kína legalább 10,3 milliárd dollár értékű technológiát és berendezést szállított Oroszországnak, beleértve mikrochipeket, elektronikus kártyákat, golyóscsapágyakat, piezoelektromos kristályokat radar- és elektronikus hadviselési rendszerekhez, valamint optikai irányzékokat. Ezen áruk egy része szerepel az 50 kiemelt tétel listáján, amelyek Oroszországba történő exportját 39 nyugati ország tiltja, de Kína nem csatlakozott a szankciókhoz.
Kereskedelmi adatok szerint Peking legalább 4,9 milliárd dollár értékben szállított Moszkvának mikroelektronikai eszközöket, amelyekre precíziós fegyverekhez és a Szu-30-as vadászgépekhez van szükség. Csak a teljes körű háború első három évében Kína 3,1 milliárd dollár értékben exportált szerszámgépeket az Orosz Föderációba.
Az elemzők megjegyezték, hogy a kínai gépgyártó kapacitásokhoz való hozzáférés tette lehetővé Oroszország számára a szankciók megkerülését, a fegyvergyártás felgyorsítását és a nyugati technológiáktól való függőség csökkentését. Véleményük szerint a kínai gazdaság és a Kínai Népköztársaság „tranzitkapcsolatként” betöltött szerepe nélkül a szankcionált áruk számára Oroszországnak sokkal nehezebb lett volna támogatnia az Ukrajna elleni háborút. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a tényleges szállítási mennyiség sokkal magasabb lehet, mivel a termékek egy részét harmadik országokon keresztül szállítják, majd később reexportálják az Oroszországi Föderációba, ami megnehezíti az ellátási láncok nyomon követését.
A német vállalatok kínai befektetései 2025-ben négyéves csúcsot értek el az amerikai kereskedelmi politika változása miatt Donald Trump elnök hatalomra kerülésével – derült ki a Német Gazdasági Intézet (IW) adataiból, közölte a Reuters, írja a Jevropejszka pravda.
Az IW adatai azt mutatják, hogy a német befektetések Kínában tavaly január és november között meghaladták a 7 milliárd eurót, ami 55,5%-kal több, mint a 2024-es és 2023-as 4,5 milliárd euró.
A 2025-ös befektetések összege meghaladja a 2010 és 2024 közötti időszak 6 milliárd eurós átlagát is.
Ezek a számok azt mutatják, hogy a Trump-adminisztráció agresszív kereskedelempolitikája – beleértve az EU-ból származó importra kivetett messzemenő vámokat is – hivatalba lépésének első évében arra kényszerítette Európa vezető gazdaságának vállalatait, hogy Kínára, mint alternatív megoldásra összpontosítsanak. „A német vállalatok továbbra is bővítik tevékenységüket Kínában – és gyorsuló ütemben” – mondta Jürgen Mattes, az IW Intézet nemzetközi gazdaságpolitikai vezetője, a helyi ellátási láncok erősítésének tendenciájára hivatkozva.
Elmondása szerint a változást a „geopolitikai konfliktussal” kapcsolatos aggodalmak is vezérelték, amelyek arra késztették a vállalatokat, hogy Kínában építsék ki üzleti tevékenységüket, hogy nagyobb kereskedelmi zavarok esetén függetlenebben működhessenek.
„Sok vállalat azt mondja: „Ha Kínában csak Kína számára termelek, csökkentem a lehetséges vámok és exportkorlátozások kockázatát” – magyarázta Mattes.
Figyelemre méltó, hogy az Egyesült Királyság kormánya ezen a héten Kínába utazik egy küldöttséggel abban a reményben, hogy további üzleti megállapodásokat köthet, az autóktól a gyógyszerekig, az EU közeledik egy megállapodáshoz Dél-Amerikával, Kanada pedig a Kínával és Indiával kötött kereskedelmi megállapodások bővítésére törekszik.
Kína mára Oroszország legfontosabb gazdasági partnerévé lépett elő, miközben Belarusz továbbra is Moszkva legszorosabb szövetségese maradt a nyugati térségben.
Erről az Ukrinformnak nyilatkozva beszélt Oleh Luhovszkij, az Ukrán Külső Hírszerző Szolgálat vezetőjének első helyettese. Elmondása szerint jelenleg több mint 60 közös kínai–orosz projekt van folyamatban, amelyek összértéke meghaladja a 100 milliárd dollárt. Ezek a beruházások számos kulcsfontosságú területet érintenek, az ásványkincsek kitermelésétől és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésétől kezdve egészen a hadiiparig.
Luhovszkij arra is felhívta a figyelmet, hogy Kína aktívan segíti Oroszországot a nyugati szankciók megkerülésében. Ennek részeként alternatív elszámolási rendszerek kiépítésén dolgoznak. Emellett Peking csúcstechnológiás berendezéseket is szállít Oroszországnak, elsősorban numerikus vezérlésű (CNC) szerszámgépeket. 2025-ben a Kínából származó szerszámgép-import aránya megközelítette a 35 százalékot.
Túlzottan megdrágult az orosz villamos energia, így Peking év eleje óta még a szerződésben vállalt minimális vásárlási kötelezettségét sem teljesíti. Az olajvásárlásuk volumene pedig már tavaly jelentősen visszaesett.
Január elsején Kína teljesen leállította az Oroszországból származó áramimportot, írja a Vg.hu. A lap az orosz Kommerszantot idézve azt írja, a két ország közötti villamosenergia-szállítási szerződés 2037-ig érvényes, Peking azonban még a szerződésben rögzített minimális villamosenergia-mennyiséget sem kívánja importálni.
A Frankfurter Rundschau német hírportál értesülései szerint Peking azért döntött így, mert megemelkedett az orosz exportáram ára, január elsejétől már meghaladja a kínai belföldi árakat, ezért Kínának egyszerűen nem éri meg most villamos energiát vásárolni Moszkvától.
A orosz energiaügyi minisztérium azt közölte, hogy továbbra is prioritás számára a távol-keleti régió növekvő villamosenergia-igényének kielégítése, és a megállapodásban rögzített feltételek függvényében a Kínába irányuló szállítások is újraindíthatók.
Kína az InterRAO vállalattól kapja az orosz áramot. A két ország között még 2012-ben aláírt áramellátási szerződés 25 évre mintegy 100 milliárd kilowattóra szállítását írja elő. Az áram szerződésben rögzített árképlete nem ismert, de a Kommerszant szerint valószínűleg a Távol-Keleten alkalmazott egységes tarifa szolgál irányadóként árként, emellett a villamosenergia-hálózat átviteli díjait is figyelembe veszik a számításban. A kínai importőrök ezt követően a villamos energiát végfelhasználói áron értékesítik.
Még az áramimport lefékezése előtt visszaesett az orosz–kínai kereskedelem általános volumene, az tavaly a 2024-es rekordszint után mérséklődött, sőt, öt év után először csökkent. A két ország közötti kereskedelem összértéke 1630 milliárd jüan, vagyis nagyjából 234 milliárd dollár volt. A visszaesést a kínai autók iránti kereslet csökkenése és a Kína által importált orosz nyersolaj mennyiségének visszaesése okozta.
Kína megállapodásra jutott az Európai Unióval (EU) a kínai gyártású járművek (EV) uniós exportját érintő kereskedelmi vitában – közölte a kínai kereskedelmi minisztérium hétfőn.
A kínai fél tájékoztatása szerint az egyezség értelmében az EU iránymutatásokat ad ki a kínai autóexportőrök számára alkalmazandó minimumárakról. A kínai kereskedelmi tárca közleménye szerint a megállapodás „nemcsak a Kína és az Európai Unió közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok egészséges fejlődését segíti elő, hanem a szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelmi rend védelmét is szolgálja”.
A minisztérium közleménye nem tért ki arra, hogy a megállapodás érinti-e azokat a vámokat, amelyeket az EU 2024-ben vetett ki a kínai elektromos autók importjára egy vizsgálatot követően.
Az EU által hétfőn közzétett iránymutatási dokumentum részletes útmutatást ad az elektromosjármű-gyártóknak az árakra vonatkozó ajánlatok benyújtásához, beleértve a minimum-importárakat és egyéb feltételeket. A dokumentum szerint a járműtípusok közötti jelentős eltérések miatt olyan egyedi minimumárakat kell meghatározni, „amelyek alkalmasak a támogatások káros hatásainak megszüntetésére”.
Az EU közlése szerint az Európai Bizottság az egyes ajánlatokat „objektív és tisztességes módon, a megkülönböztetésmentesség elvének megfelelően”, valamint a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival összhangban fogja értékelni – fogalmaztak.
Egy korábbi vizsgálat után az EU 2024 októberében akár 45,3 százalékos vámokat hagyott jóvá azokra a kínai elektromos autókra, amelyek esetében a brüsszeli vizsgálat szerint a kínai gyártók „tisztességtelen” állami támogatásokban részesültek, és ezáltal alacsonyabb árakat tudtak kínálni az európai piacon, jelentősen befolyásolva a piaci verseny alakulását.
Hivatalos adatok szerint az Európába importált akkumulátoros elektromos járművek értéke 2020 és 2023 között 1,6 milliárd dollárról 11,5 milliárd dollárra nőtt. Az import jelentős része nyugati autógyártóktól származott, amelyek Kínában működtetnek gyárakat, köztük a Tesla és a BMW is.
Kína népessége már harmadik éve zsugorodik, a kormány a fogamzásgátló eszközök megadóztatásával gyermekvállalásra akarja ösztönözni a fiatalokat.
Kína január 1-jétől 13 százalékos forgalmi adót vet ki a fogamzásgátló eszközökre, a gyermekgondozási szolgáltatások pedig áfamentessé válnak – írja a BBC nyomán a Mandiner.
Kiemelték, hogy az intézkedés egy átfogó adóreform része, amelynek célja a drámaian csökkenő születésszám megfordítása.
A hivatalos adatok szerint Kína népessége már harmadik éve zsugorodik, 2024-ben mindössze 9,54 millió gyermek született, ami fele a tíz évvel korábbi értéknek. Az elöregedő társadalom és a gazdasági lassulás miatt Peking egyre sürgetőbbnek érzi a beavatkozást:
a fogamzásgátlók megadóztatása mellett meghosszabbítják a szülői szabadságot és pénzbeli támogatásokat is bevezetnek.
Az új adó kritikusai szerint az óvszerek és más fogamzásgátlók drágítása nem ösztönzi a gyermekvállalást, viszont növelheti a nem kívánt terhességek és a szexuális úton terjedő betegségek kockázatát. Sokan rámutatnak: a gyermeknevelés valódi akadálya nem az óvszer ára, hanem a magas megélhetési költségek.
A 2025. január-szeptemberi eredmények szerint a globális gépjárműgyártás meghaladta a 68,7 millió darabot, számolt be az Ukravtoprom az OICA autógyártók világszervezetének adataira hivatkozva.
A 2024-es év azonos időszakához képest a globális autógyártás 4%-kal nőtt. A legnagyobb részesedést hagyományosan a személygépkocsik teszik ki – kilenc hónap alatt 50,2 millió autót gyártottak a világon, ami 6%-kal több, mint tavaly.
A könnyű haszongépjárművek gyártása ezzel szemben kismértékben csökkent – 15,5 millió darabra (-1%). Ugyanakkor a nagy teherautók gyártása 3%-kal nőtt, és elérte a 2,8 millió darabot, a buszok gyártása pedig a legnagyobb növekedési ütemet mutatta – +12%-ot, 231,5 ezer darabra.
Kína továbbra is a világ vezető autógyártója. Januártól szeptemberig 24,33 millió járművet gyártottak ott, ami 13%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. Az Egyesült Államok a második helyen áll 7,78 millió darabbal, de ez a szám 4%-kal csökkent. Japán a harmadik helyen áll – 6,22 millió autó (+4%).
Az öt legnagyobb autógyártó közé tartozik India is – 4,80 millió darab (+5%) és Németország – 3,15 millió darab (+2%).
Novemberben Oroszország 961 millió dollár értékben szállított Kínának aranyat. Ez rekordmennyiség a kétoldalú kereskedelem történetében.
2025 novemberében Oroszország a két ország közötti kereskedelem történetében a legmagasabb érték – 961 millió dollár, azaz 818,6 millió euró – értékben szállított Kínának aranyrudakat. Erről december 20-án, szombaton számoltak be. Az orosz média a kínai vámhatóság adataira hivatkozva jelentette be.
Oroszország októberben valamivel kevesebb mennyiségű aranyat szállított Kínának: akkor a teljes összeg 930 millió dollár (792,2 millió euró) volt. 2025 mindössze 11 hónapja alatt Kína orosz aranyimportja 1,9 milliárd dollárt (1,6 milliárd eurót) tett ki.
Míg 2024 októberében és novemberében egyáltalán nem exportáltak orosz aranyat Kínába, a szállítmányok csúcsértéke abban az évben mindössze 223 millió dollár (189,9 millió euró) volt.
November közepén a brit The Financial Times újság arról számolt be, hogy az elemzők nem hisznek a Kínai Népbank által havonta bejelentett alacsony aranyvásárlási volumenekben. A francia Société Générale pénzügyi konglomerátum szakértői adatai szerint Kína teljes vásárlási volumene 2025-ben 250 tonna – ez több mint egyharmada a világ más országainak központi bankjainak teljes keresletének. Ráadásul ez a mennyiség több mint tízszerese a Kína által bemutatott hivatalos adatoknak. Az adatok szerint Kína 2025 januárja és szeptembere között 23,95 tonna nemesfémet vásárolt. Az elemzők az ország arany iránti nagy érdeklődését azzal magyarázzák, hogy nem hajlandó dollárban tárolni a tartalékait.
