Gyalogút épül Kendereskén a Feszty kilátóhoz. A projekt Magyarország külügyminisztériuma és a KMKSZ összefogásának köszönhetően valósul meg.
A mintegy 400 méternyi, korábban szinte teljesen járhatatlan útszakasz egy részén már elkészült a járda. A munkálatok jelenlegi állását és a kivitelezés további részleteit helyszíni szemlén egyeztette Íjgyártó István, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott ukrajnai nagykövete, Kuti László, Magyarország ungvári főkonzulátusának első beosztott konzulja és Gulácsy Géza, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke.
Idén a Kárpátaljai Megyei Tanács 406 millió hrivnyát különített el a megyei jelentőségű utak rekonstrukciójára, de vannak állami jelentőségűek is, amelyek felújítására 5 milliárd hrivnyát különítettek el az állami költségvetésből. A Beregszászi Járásban az egyik legrosszabb minőségű útszakasz a Beregszász- Badaló- Mezővári- Borzsova megyei jelentőségű út. A napokban elkezdődött végre a Borzsavára vezető szakasz teljes felújítása.
Az elmúlt öt évben a KMKSZ lobbi tevékenysége révén mintegy 220 millió hrivnyát tudtak a magyar lakta települések útjainak javítására fordítani. Erről már Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács és a KMKSZ alelnöke beszélt stábunknak.
A Lehoczky Tivadar Kutatóintézet felmérést végzett arra vonatkozóan, hogy a kárpátaljai magyar falvak milyen hosszúságban, milyen minőségi fokozatú úthálózattal rendelkeznek. Ezzel kapcsolatban előző cikkünkben dr. Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke, megyei KMKSZ-képviselő kifejtette a fejlesztés indokoltságát és fontosságát. Természetesen ez a téma egy olyan problémakört tár fel, amit mindenki a bőrén, pontosabban a használatban lévő gépjármű kerekein tapasztal. A rossz út nem csak időveszteséget, többletköltséget eredményez, hanem átszövi a mindennapi komfortérzetünket, hat a gazdasági, kulturális életre és annak minőségére. „Ezért a magyar élet szempontjából kulcsfontosságú, hogy mindegyik magyar falu össze legyen kötve a legközelebbi szomszédos magyar településsel” – fejtette ki Orosz Ildikó a KMKSZ vízióját a kérdéskörben.
Mostani cikkünkben Barta Józsefet, a Kárpátaljai Megyei Tanács első helyettesét kérdeztük a KMKSZ terveiről, az állami forrásokról és akaratról, valamint az elért eredményekről.
– Hogyan foglalná össze a jelenlegi közlekedési helyzet legfontosabb kihívásait?
– Olyan helyzetbe kerültünk 2015-re, hogy a kárpátaljai magyarlakta településeink között járhatatlanná vált az úthálózat. Ezek felújítása járási vagy önkormányzati feladat is lenne, de az ukrán gazdasági helyzet miatt a belátható jövőben nem lesz erre anyagi forrásuk önerőből. Talán a magyarlakta települések úthálózata volt a legrosszabb állapotban, és van részben ma is. A beregszászi körzetben a szinte használhatatlan, javításra szoruló útvonalak hossza összesen 320,4 km.
– Ezzel kapcsolatban éltek javaslattal az elmúlt években a KMKSZ képviselői?
– 2016-tól kezdve a KMKSZ frakció tagjai megyei szinten mindent megtettek annak érdekében, hogy a tanács hatáskörében lévő költségvetés feletti összegekből minél többet adjanak az utakra.
– Miért pont ezekre a szakaszokra fókuszáltak?
– A KMKSZ frakció képviselőcsoportunk tervének alapgondolata szerint, valamint a saját elnökhelyettesi tapasztalataim alapján is azt tudom mondani, hogy csakis következetes, tervszerszerű munkával javíthatnánk ezen. Először azokat kell megjavítani, melyekre van engedély. 2016-ban azzal szembesültünk, hogy számos településen nincsenek tervdokumentációk az úthálózatok javítására. Ezeket a helyi vezetőknek, az adminisztrációknak kellene elkészíttetniük, így oda tudtunk pénzt kiharcolni, ahol ezt megtették. Kezdeményeztük – a helyi önkormányzatokon keresztül – a többi út tervezését is, és alkalmas időben beterjesztettük azt, majd erős lobbi mellett sikerült számos útra pénzösszegeket megszavaztatni. Az állami felhasználást hátráltatja a tendereljárás. Volt olyan eset – például mikor új kormányzót neveztek ki –, amikor a tendereket újraindították, de közben megemelkedtek az árak, így a megszavazottnál kevesebb útszakaszt lehetett megjavítani. Egy másik gond, ami hátráltatja a folyamatot, hogy nincs elég technika, sem alvállalkozó Kárpátalján. Jó lenne, ha a mi vidékünkön is alapítanának ilyen cégeket.
– Hogyan látja, mennyire reális cél az, hogy járható utak lesznek a közeljövőben Kárpátalja magyarlakta falvaiban? Mit sikerült ezen tervekből megvalósítani az eltelt ciklusban?
– A jelenlegi politikai-gazdasági helyzet, 2020 pandémiás krízise, az adminisztrációs reform és az ebből következő változások mind-mind nehezítik a jelentős beruházásigényű infrastrukturális fejlesztés megvalósulását. Azt látjuk, hogy a magyar kormány érti a felvetésünk jogosságát és hatását a helyi magyar közösség megmaradása érdekében, s gazdasági erejétől függően mindent megtesz azért, hogy ebben a kérdésben is támogatója legyen a kárpátaljai magyaroknak. A beregszászi elkerülőút kérdése viszont rávilágít a megoldás bonyolultságára, mivel a helyi vállalkozók és a megrendelőik érdekeltek abban, hogy rajtuk keresztül legyen a finanszírozás és a kivitelezés. Sajnos ez a megoldás hosszú évtizedeken keresztül nem hozott reális eredményeket.
Az állami költségvetésből kevés jutott eddig megyénknek, de a frakció erejének köszönhetően számos út renoválásához sikerült egyedül, vagy más frakcióval együttműködve a megyei költségvetésből pénzforrást biztosítani, ha nem is mindenütt teljeskörű javításra, de részleges korrekcióra, és helyenként, mint Csap–Dobrony, Tiszapéterfalva–Nagypalád, Nagykomját–Salánk–Tiszaújlak között teljeskörűen:
Ez a mi viszonyaink között nagyon jelentős összeg, amit a frakciónk az állami költségvetésből a magyarlakta területekre kilobbizott: az eltelt 5 évben 220 millió hrivnya.
Ami rajtunk múlt, azt igyekeztünk maximálisan kihasználni. Az útépítés és annak a felhasználása már a járásokon és a helyi önkormányzatokon is múlik: odafigyelnek-e a pénz útjára, elkészíttetik-e idejében a felhasználáshoz szükséges engedélyeket, dokumentációt, időben fel tudják-e használni az összeget, mert ha nem, akkor év végén visszakerülhet a kincstárhoz.
Ezért is fontos, hogy az októberi választások alkalmával ismét ütőképes magyar képviselet legyen a megyében, a járásokban és a kistérségek élén. A KMKSZ mindent megtesz, hogy mind politikai befolyása, mind érdekképviseletén keresztül az utak kérdésében is hathatós eredményt érjen el.
A magyar kormány létrehozta az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónát, amelynek komplex fejlesztése érdekében már megkezdték a munkát. Az egyeztetések eredményeinek előrehaladása érdekében október ötödikén összehívták az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna Irányító Bizottságának első ülését, amelyre meghívást kapott Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke is.
https://youtu.be/8Gz6E2IefAg
A találkozón a fejlesztési prioritásokkal összhangban megalakult munkacsoportok vezetői számoltak be a munkafolyamat előrehaladásáról. A megbeszélés programja olyan fontos kérdéseket érintett, mint az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna kialakításának célkitűzései vagy például a Nemzetpolitikai munkacsoport beszámolója. Az új gazdaságfejlesztési zóna létrehozásának a legfontosabb feladata az, hogy az Európai Uniós forrásokat a lehető legnagyobb hatékonyságban tudják felhasználni, úgy hogy ne csak egy település részesülhessen a fejlesztésekben, hanem a régió is fejlődhessen.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) székházában csütörtökön tartott munkamegbeszélésen a határtalan fejlődés lehetőségéről volt szó.
Dr. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke a résztvevők köszöntését követően ismertette a magyar kormány egyik döntését, mely szerint Debrecen lesz a második nagyváros Magyarországon, és felkérte a jelenlévő gazdasági és turisztikai szakértőket egy kérdőív kitöltésére.
A program célja, hogy Hajdú-Bihar megye székhelyét az országhatárokon átnyúló hatású üzleti, innovációs, közlekedési, oktatási, kulturális és egészségügyi központtá tegye. Ez egy olyan régiófejlesztés, amelynek vonzáskörzetébe beletartozik Kárpátalja is.
– A magyar kormánydöntés értelmében Debrecen központtal egy régiófejlesztési program van kidolgozásban, s ez egy határon átnyúló fejlesztési program lesz, amely érinti majd Kelet-Szlovákiát, Kárpátalját és a Partiumot is – hangsúlyozta Brenzovics László, s elmondta, a KMKSZ kapta azt a felkérést, hogy kezdje meg a dokumentumok összegyűjtését és az elképzeléseknek a benyújtását. – Ezzel kapcsolatban egy első anyagot fogunk elküldeni az illetékes bizottságnak. Mi összehívtuk azokat a szakembereket, akik részt vettek az Egán Ede-tervnek a kidolgozásában, és ma megbeszéltük azokat a fő irányokat, amelyek nem változnak. Elsősorban a gazdaságfejlesztés, a mezőgazdaság, a turizmus és a vállalkozásfejlesztés az, ami fontos a helyi magyarság számára. Különös hangsúllyal beszéltünk a határ menti infrastruktúra fejlesztéséről, hiszen jelenleg ez a legnagyobb problémánk: nem lehet átkelni a határon, bárminemű fejlesztés, kapcsolattartás lehetetlen. Nagyon fontos, hogy ennek a programnak a keretébe ezek a kérdések is bekerüljenek – összegezte a KMKSZ elnöke.
Dr. Berghauer Sándor, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudomány és Turizmus Tanszékének docense, turizmus szakfelelős elmondta:
– A kárpátaljai magyar turisztikai régiónak a fejlesztése az anyaországgal összefüggésben történt meg. A korábbi időszakban ennek a fejlesztési alapnak a koncepcióját az Egán Ede fejlesztési terv tartalmazta. Nyilván, az eltelt időszakban sok minden megváltozott. Konkrétan, amikor befejeztük a stratégia kidolgozását, akkor kezdődött meg az orosz–ukrán konfliktus, ez egy intenzív változást hozott. Ennek megfelelően 2019-ben a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács az Egán Ede-központ felkérésére átdolgozta és egy új stratégiát adott ki – jegyezte meg.
Elhangzott, hogy a koronavírus-járvány kapcsán új helyzet állt elő, s ezek a dolgok mind befolyásolják a turisztikai vállalkozásokat is.
– A Kreatív Régió programnak köszönhetően jó lehetőséget kapunk: ha ez a régiófejlesztés megindul, a kárpátaljai turisztikai vállalkozások becsatlakozhatnak egy Kárpát-medencei fejlődési vérkeringésbe. Újraértékeljük magunkat, nyilván újabb súlypontokat vagy kitörési pontokat kell megállapítani. Valójában ezek inkább áthelyezések lesznek, és gyakorlatilag van arra remény, hogy újabb lendületet kapjon a kárpátaljai magyar turizmus fejlődése – emelte ki Berghauer Sándor, és kitért azokra az alapvető problémákra, amelyek a szakmai részét alkotják a kérdésnek, s külső tényezőként befolyásolják a turizmus fejlődését.
Mint mondotta, alapinfrastruktúra nélkül, amelyhez hozzátartozik egy jó úthálózat, elkerülőutak, határátjárhatóság, próbálkozhatunk mi sok mindennel, ha ezek a feltételek nem valósulnak meg, nagyon nehéz lesz kitörni.
– Ezenfelül pedig tudunk konkrét szakmai lépéseket tenni, irányítani a fejlesztéseket, hogy ne csak például a szállások fejlesztésére fordítsanak figyelmet, mert az csak egy jelenet. Legyenek attrakciófejlesztések, vagy kisebb régióknak a turisztikai feltérképezése, útvonalak kidolgozása, komplex szolgáltatások jelenjenek meg. Ezek mind fontos lépések ahhoz, hogy az a misszió, az a feladat, amit Kárpátaljára úgy ráruháznak, hogy turisztikailag nagyon jó adottságokkal rendelkezik, az meg is valósuljon. Sok esetben azzal szembesülünk, hogy ezek mind csak potenciálisan léteznek, a fejlesztési lépések pedig nagyon nehezen történnek meg – szögezte le a turisztikai szakértő.
A bizottság tagjai megküldik az elképzeléseiket, azt összegzik, s hétfőn Miskolcon kerül sor arra a konferenciára, ahol ez a program el fog indulni, és amelyen Brenzovics László is részt vesz.
A kreatív régió program keretében újabb lehetőség nyílik Kárpátalja fejlesztésére, mondta Brenzovics László, a KMKSZ elnöke ma Ungváron, ahol gazdasági szakemberekkel egyeztetett. A magyar kormány döntése értelmében Debrecen központtal egy határokon átnyúló átfogó régiófejlesztési program van kidolgozás alatt. Kelet-Magyarország mellett a program érinti Kárpátalját, kelet-Szlovákiát, illetve a Partiumot is. Kárpátalján a KMKSZ-t kérték fel, hogy helyi szakértők bevonásával nyújtsák be elképzeléseiket a régió fejlesztési lehetőségeivel kapcsolatban.
A KMKSZ képviselőjelöltjei Batárra és Nevetlenfaluba látogattak, élükön Brenzovics Lászlóval, a szövetség elnökével.
A hamarosan megalakuló Péterfalvi kistérségben számos fejlesztést hajtottak végre az utóbbi időben, megújultak az ambulanciák, az iskolák és az óvodák is, a fejlesztések ellenére azonban több intézmény is felújításra vár még.
https://youtu.be/iOmdOMXtZwk
A közeljövőben a KMKSZ közreműködésének köszönhetően nem csak Nevetlenfaluban és környékén, de a létrejövő Péterfalvi Kistérség számos településén is további fejlesztéseket terveznek.
