A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) frissítette adatbázisát, és így hozzáférhetők a hadi kiadásokra költött összegek 2023-ban. A nemzetközi katonai kiadások az előző évben majdnem 7 százalékkal nőttek, megközelítve a 2000 milliárd dollárt.
A SIPRI összeállításából egyértelműen kiderült, hogy az előző évben a világon a katonai kiadások majdnem 7 százalékkal nőttek, és nagyjából elérik a 2000 milliárd dollárt. Ez az összeg év/év alapon vizsgálva eléri a 2009-es esztendő hasonló értékét, amikor szintén rekordmagasra ugrottak a hadi kiadások. 2023-ban a legtöbbet az USA, Kína és Oroszország költötte.
Érdekes, hogy egyértelműen nőttek a költések Afrikában, a Közel-Keleten, Európában, Ázsiában, Óceániában, Észak- és Dél-Amerikában. 2009 óta tavaly volt az első év, amikor a SIPRI által vizsgált valamennyi földrajzi régióban a korábbiaknál többet szántak fegyverekre.
Döbbenetes szám, 105 százalékos költésnövekedést produkált egyetlen év alatt a Kongói Demokratikus Köztársaság, amelyet szakértők a kormányzat és a vele szemben álló nem állami aktorok, fegyveres csoportok közötti elhúzódó konfliktus számlájára írtak.
Megugró költések
A SIPRI egyik szakértője, aki a katonai kiadásokat és fegyvergyártási programokat vizsgálja, azt mondta a Deutsche Wellének, hogy meglepően magas költéseket láttunk Latin-Amerikában és Afrikában. Hsziao Liang felhívta a figyelmet, hogy például Mexikóban és Salvadorban a kormányzat a hadsereget belső rendteremtésre használja, amikor segítségével akar véget vetni a bandaháborúknak, és leszámolni a szervezett bűnözéssel. Hasonló aggasztó trendek figyelhetők meg egyébként Brazíliában és Ecuadorban is.
Nem is a növekedés maga, ami meglepő, hanem annak mértéke és kiterjedése. Ha tovább tartanak a világban a jelenlegi fegyveres konfliktusok, akkor további erőteljes növekedést fogunk majd látni a következő években is – hangsúlyozta a szakember.
Oroszország, Ukrajna és a NATO
Az Ukrajna ellen 2022 februárjában indított támadást követően Oroszország látványosan növelte a hadiipari költéseit, amelyek 2023-ban az orosz GDP 5,9 százalékát tették ki – ez a legnagyobb ilyen összeg, mióta 1990-ben megszűnt a Szovjetunió. Ugyan az ukrán gazdaság kisebb, mint az orosz, de a háborús terhek miatt az ukrán GDP 37 százalékát fordították katonai kiadásokra. Ez pedig jól mutatja, mennyire egyenlőtlen katonai szinten a küzdelem az orosz–ukrán háborúban, amit némileg ellensúlyoz a nyugati segítség.
Hsziao Liang megjegyezte, tavaly három tagállam kivételével valamennyi NATO-ország növelte katonai kiadásait, és a 31 tag közül 11 fordította a GDP-je 2 százalékát vagy annál is többet fegyverzet vásárlásra, ami a hidegháború vége óta nem történt meg. Azzal pedig, hogy Finnország és Svédország is teljes jogú tagja lett a katonai szövetségnek, valószínűleg a költések is emelkedni fognak.
Regionális konfliktusok és modernizáció a kínai költések mögött
A formálódó esetleges konfliktus Kína és Tajvan között is hajtotta a kiadások emelkedését 2023-ban. Peking az előző évhez képest 6 százalékkal növelte katonai kiadásait, és költött el a haderőre 296 milliárd dollárt, amely önmagában a fele az Ázsiában és Óceániában hadi kiadásokra fordított összegnek. A szakértő szerint leginkább a kínai Népi Felszabadítási Hadsereg támadóképességeit erősítették.
Érdekes, hogy Kína esetében – megszakítás nélkül – 29 éve folyik a hadsereg támadóképességeinek javítása, és ez azt eredményezte, hogy Japán, Tajvan és India is szükségét érzi hadereje fejlesztésének. 2023-ban Japán és Tajvan is 11 százalékkal növelte a hadseregre költött összeget, előbbi 50, utóbbi 16 és fél milliárd dollárt szánt erre.
Európa esetében egyértelműen látszanak az Oroszország jelentette biztonsági fenyegetések nyomán emelkedő költések. Az európai országok közül a lengyelek szánták a legtöbb pénzt a katonai modernizációra, hiszen 2022-höz képest 75 százalékkal nőttek a katonai kiadások náluk, és ez 31 és fél milliárd dollárnak felelt meg.
A Közel-Keleten Irán 10 milliárd dollárt fordított fegyverek vásárlására, ezzel a negyedik legnagyobb összeget elköltő állam lett a régióban.
Ismét a katonai biztonság kerül az előtérbe
A SIPRI egy másik szakértője, Niklas Schörnig szerint ismét olyan korban élünk, amikor a katonai biztonság kérdése kerül sokfelé a fókuszba. Elég, ha csak a szomszédunkban zajló orosz–ukrán konfliktusra gondolunk, vagy a nemrégiben Izrael és Irán között lezajlott csörtét idézzük fel. Ez pedig jól mutatja, mennyire drága az esetleges védekezés, mint ahogy a katonai támadás is. Elég ha csak azokra a drónokra gondolunk, amelyet Teherán leszállított Moszkvának, vagy amelyeket Izrael ellen használt.
Schörnig szerint az olyan konfliktusok, mint az orosz–ukrán háború, azt bizonyítják, hogy a korábbi időszak leszerelési kezdeményezései mára véget értek. Jelenleg ismét beindult az ellenőrizhetetlen fegyverkezési spirál, mert az elmúlt évtizedekben kötött fegyverzetkorlátozási megállapodások elégtelenek, illetve nincsenek hatályban. Ezt pedig úgy lehet megakadályozni, ha az érintett országok visszatérnek az ellenőrzött fegyverkezéshez, azaz megállapodnak, hogy egy bizonyos szint fölött már nem fegyverkeznek.
A SIPRI szakértői úgy vélik, hogy az elmúlt évben kipattant fegyveres válságok csak hajtani fogják a fegyverkezést. Az izraeli válaszcsapás Gázában egyértelműen dobott a régiót uraló feszültségen, ami oda vezetett, hogy tavaly tíz éve a legmagasabb hadi költést rögzítették. Összességében 9 százalékkal emelkedett, és elérte a 200 milliárd dollárt, ebből Izraelre éves szinten 24 százalékos növekedés esett, ami költésben 27 és fél milliárd dollárt tett ki. Ezzel Szaúd-Arábia mögött a második helyre került a Zsidó Állam.
A kormány több megyében további 3,88 milliárd hrivnyát különített el védelmi vonalak további építésére – jelentette be pénteken Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta, hogy a védelmi alapból 1,7 milliárd hrivnya kerül Harkiv megye, 1,5 milliárd hrivnya pedig Szumi megye erődítéseire. Donyeck, Herszon és Mikolajiv megye is további forrásokhoz jut. „Általában véve az év eleje óta a kormány már csaknem 30 milliárd hrivnyát különített el erődítések építésére és rendezésére” – tájékoztatott Denisz Smihal.
Volodimir Zelenszkij elnök korábban közölte, hogy Ukrajna három védelmi vonalat épít, hogy megvédje magát egy esetleges orosz támadástól. A közlése szerint egyes forró pontokon a munkálatok 92-98%-a már elkészült.
Oroszország valószínűleg 211 milliárd dollárt költött arra, hogy felszerelje, telepítse és fenntartsa haderejét az Ukrajna elleni háborúban, számolt be a Reuters egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselőre hivatkozva – írta az Ukrinform.
„Sokat hallanak arról, hogy milyen fontos, hogy az Egyesült Államok Kongresszusa további finanszírozást hagyjon jóvá, hogy továbbra is támogassuk Ukrajnát. De azt hiszem, nem beszéltünk annyit azokról a költségekről, amelyeket Oroszországban már elköltött és továbbra is fog” – mondta a tisztviselő újságíróknak.
Hozzátette, hogy az Ukrajna elleni háború miatt Oroszországban nem regisztrálták a várt 1300 milliárd dollárnyi gazdasági növekedést 2026-ig, illetve körülbelül 315 000 orosz katona meghalt vagy megsebesült.
Elmondása szerint Moszkva több mint 10 milliárd dollárt veszített fegyverei eladási szerződéseinek felmondása vagy elhalasztása miatt.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az Oroszországi Föderáció mintegy 620 millió dollárt költött az Ukrajna elleni hatalmas rakétatámadásra január 2-án a Forbes szerint – írja az Unian az Ukrán Fegyveres Erők Légierő Parancsnokságának adataira és saját számításaira hivatkozva.
Adataik szerint január 2-án az oroszok 99 légitámadásokhoz alkalmazható fegyvert használtak Ukrajna ellen: különböző típusú rakétákat és pilóta nélküli támadó repülőgépeket.
Tekintettel arra, hogy a rakéták típusonkénti pontos megoszlása továbbra sem ismert, a Forbes körülbelül 620 millió dollárra becsüli a költségüket. A rakéták költségének kiszámításához a Forbes a következő becsléseket használta: az H–101 orosz nagy hatótávolságú cirkálórakéta költsége 13 millió dollár, a Kalibr cirkálórakéta 6,5 millió dollár, az Iskander 3 millió dollár, az Onyx szuperszonikus rakéta 1,25 millió dollár, az H–22 szovjet cirkáló rakéta 1 millió dollár, az OTR–21 Tochka szovjet taktikai ballisztikus rakéta 0,3 millió dollár, az H–55-ös rakéták 2 millió dollár, H–555 4 millió dollár, az H–47 15 millió dollár, Shahed–136 50 000 dollár – írja a kiadvány.
Ukrajna újjáépítéséhez jelentős forrásokra van szükség – áll az ENSZ A világgazdasági helyzet és kilátásai című jelentésében.
Az ENSZ előrejelzései szerint Ukrajna gazdasága stagnálni fog a következő években. A gazdaság élénkítéséhez mintegy 411 milliárd dollárra lesz szükség.
„A hosszú távú kilátások a háború időtartamától és intenzitásától, valamint az ország azon képességétől függenek, hogy finanszírozza az újjáépítést, amelynek becsült költsége 411 milliárd dollárra emelkedett” – áll a jelentésben.
2022-ben Ukrajna gazdasága elvesztette ipari kapacitásának és energiainfrastruktúrájának nagy részét, és 29,1%-kal csökkent.
A több mint három évtizede a legnagyobb növekedést Oroszország ukrajnai inváziója ösztönözte a katonai kiadásokat tekintve – derült ki egy hétfőn közzétett összehasonlító jelentésből.
A katonai kiadások az összes kontinensen új csúcsot értek el 2022-ben, összesen 2240 milliárd dollárt, ami a globális GDP 2,2 százaléka – írta a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).
Nan Tian kutató, a tanulmány egyik társszerzője az AFP francia hírügynökségnek azt mondta: az ukrajnai háború az európai katonai költségvetést felfelé húzza, akárcsak a megoldatlan és növekvő kelet-ázsiai feszültségek.
A jelentés szerint Európa 13 százalékkal többet költött hadseregére 2022-ben. Ez egyrészt a legerősebb növekedés több mint 30 éve, másrészt pedig visszatérés a kiadások 1989-es szintjére, a berlini fal leomlásának évére.
Ezek a kiadások a legmagasabb szintet érték el a hidegháború vége óta – vélekedett Tian.
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
Havonta körülbelül 10 000 hrivnyát költenek egy orosz hadifogoly fenntartására – tájékoztatott Olena Viszocka igazságügyi miniszterhelyettes az Ukrinformnak adott interjújában.
„A 2022-es adatok szerint a hadifogoly fenntartásának kalkulált költsége, a tábor fenntartását is figyelembe véve, adókkal, bérekkel, rezsiköltségekkel együtt – az összeg kb 10 ezer hrivnya havonta” – mondta Viszocka.
Viszocka elmondása szerint amikor az igazságügyi minisztérium havi háromezer hrivnyáról beszélt egy orosz hadifogoly fenntartása kapcsán, csak az élelem és a rezsi költségeit vették figyelembe. Ezért a számítás helytelen volt, mivel nem vették figyelembe a személyzet, a biztonsági szolgálat, a konvoj és mások bérét.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy az előzetes letartóztatásban lévő személy fenntartása 2021-ben évente körülbelül 130 000 került. Ennek megfelelően egy rab eltartása is mintegy 11 ezer hrivnya havonta
Az elmúlt hetekben az orosz megszállók az Ukrenerho több tucat alállomását lőtték, néhányat többször is – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Ukrajnának legalább 7,5 milliárd hrivnyára van szüksége ahhoz, hogy helyreállítsa az elmúlt hetekben szétlőtt energetikai létesítményeket – mondta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.
A kormányfő arról is beszámolt, hogy ebből a hőerőművek helyreállítása 2,5 milliárdba kerülne, míg a legóvatosabb becslések szerint is 5 milliárd hrivnya kell a villamosenergia-hálózatot üzemeltető létesítmények javítására.
Több mint nyolcmillió rászoruló háztartás kap az Egyesült Királyságban pluszpénzt a megélhetési költségek emelkedése miatt.
Angliában, Walesben, Skóciában és Észak-Írországban majdnem minden negyedik alacsony jövedelmű háztartás 326 fontot (14 600 hrivnya) kap a hónap végéig. A második, 324 fontos részletet pedig ősszel küldik el a kormány 37 milliárd fontos támogatási csomagjának részeként az arra rászorulóknak. A készpénzre jogosultaknak automatikusan folyósítják a pénzt, és nem kell külön kérelmezniük azt.
Az intézkedés értelmében más támogatásokkal együtt az Egyesült Királyságban több millió alacsony jövedelmű háztartás kap karácsonyig legalább 1200 fontot (539 700 hrivnya) a kormánytól, hogy enyhítse a megélhetési költségek emelkedése miatti nyomást.
Emellett minden tizedik ember kap 150 font (6700 hrivnya) értékű rokkantsági támogatást idén ősszel, és több mint nyolcmillió nyugdíjas háztartás kaphat plusz 300 fontot (13 400 hrivnya) a hideg téli időszakra. Októbertől pedig 400 fontot (17 900 hrivnya) vonnak le a háztartások energiaszámláiból.
A támogatás szükségességét az egyesült királysági Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztották, amelyek szerint június végén és július elején a brit felnőttek 91 százaléka mondta azt, hogy a megélhetési költségei az előző hónaphoz képest emelkedtek. Valamivel kevesebb mint fele nyilatkozta, hogy kevesebb élelmiszert vásárolt, 48 százalékuk pedig azt, hogy a szokásosnál többet kellett költenie a boltokban.
A brit Költségvetési Felelősség Iroda egy lehetséges recesszióra figyelmeztetett, amelynek hátterében a növekvő energiaköltségek és a geopolitikai feszültségek állnak.
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
A Koronavírus-alap körülbelül 10%-át költötték el eddig, és a kormány azt tervezi, hogy a jövőben újra felosztja, különös tekintettel a járvány gazdasági következményeinek leküzdésére – jelentette be Denisz Smihal egy eligazításon.
„A Covid-19 alapban 64,7 milliárd UAH volt a koronavírus következményeinek leküzdésére. Már elosztottuk. De az elosztás nem azt jelenti, hogy felhasználtuk. Jelenleg a felhasznált pénz a teljes összeg 10%-át teszi ki. De a koronavírus elleni küzdelem folyamata hosszú és nem mindig kiszámítható. Természetesen, a Parlament költségvetési bizottságával az Alapon belül újraelosztást hajtottunk végre” – mondta a miniszterelnök. Megjegyezte, hogy a koronavírus és annak következményei elleni küzdelmet szolgáló Alap célja az orvosok fizetésének és a kórházak orvosi ellátásának biztosítása. „De célja a következmények leküzdése is. Ezért bizonyos gazdasági intézkedéseket is finanszírozzunk ebből az alapból, mivel ez is a Covid-19 következményei elleni küzdelem része, a világgazdasági szakértők szerint a gazdasági válság következményei tragikusabbak lehetnek, mint magának a járványnak” – hangsúlyozta Smihal. Elmondása szerint a gazdasági következmények elleni küzdelem szintén fontos szakasz, amelyet még ma el kell kezdeni.