Az Európai Unió Donald Trump elnök szavai szerint „hatalmas mennyiségű”, „több százmilliárd dollár értékű” amerikai fegyver beszerzését vállalta a hét végén megkötött kétoldalú kereskedelmi megállapodásban. A hírre gyengülni kezdtek az európai fegyvergyártók részvényei, de nincs sok okuk aggodalomra. Részleteket ugyan egyelőre nem tudni, de úgy tűnik, ezen a téren is messze lesz a realitás az ígéretektől.
Trump elvárása itt is ugyanolyan abszurdnak és irreálisnak tűnik, mint az a másik megállapodás Ursula von der Leyennel, hogy az EU a következő három évben 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai energetikai termékeket.
Az emlegetett számok a fegyverzetek terén sem adódnak össze, az uniós tagállamok már most is az Egyesült Államokból vásárolják a fegyverek majdnem kétharmadát, így kevés rá az esély, hogy a beszerzéseket olyan mértékben tudják fokozni, ahogyan Trump állítja. Európai illetékesek azonnal figyelmeztettek is, hogy semmi konkrétumról nem született megegyezés. Ahogyan az energia esetében, a fegyverzetek beszerzése sem az Európai Bizottság hatásköre.
„Inkább csak egy elvárás megfogalmazása volt Trump elnök részéről, hogy a megnövelt védelmi kiadások előnnyel járnának az amerikai fegyvergyártók számára, nem konkrét számítás eredménye” – nyilatkozta egy neve elhallgatását kérő illetékes a Politicónak.
Von der Leyen nem is tett említést a védelmi beszerzésekről, amikor beszámolt a kereskedelmi megállapodásról, annak ellenére, hogy alig két héttel korábban nyújtotta be az új hétéves költségvetés tervezetét, amely ötszörösére növeli a védelmi és űrkiadásokat.
Ukrajna kikötői infrastruktúrájának helyreállítása, amelyet az orosz támadások és tüzérségi lövöldözések károsított meg, legalább egymilliárd euróba kerül, jelentette be Andrij Kasuba, a közösség- és területfejlesztésért felelős miniszterhelyettes az Ukrinform hírügynökségnek adott interjújában.
„A mai napig közel 400 kikötői infrastrukturális létesítmény sérült meg. Az előzetes becslések szerint Ukrajna kikötői infrastruktúrájának helyreállítási költsége legalább 1 milliárd euró” – mondta a kormánytisztviselő.
Kasuba hozzátette, hogy ezeket a veszteségeket már figyelembe vették a kormány által kidolgozott stratégiai gazdaságélénkítési tervben.
Azt is megjegyezte, hogy a rendszeres támadások ellenére a kikötők folytatják működésüket. Így Nagy-Odessza kikötői már 123 millió tonna rakományt dolgoztak fel az ideiglenes tengeri folyosó 2023-as indulása óta, a dunai kikötők pedig csak 2025-ben 4,5 millió tonna rakományt vettek át.
Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója kezdete óta Lengyelország csaknem 83 millió dollárt költött a Starlinkre Ukrajna számára, számolt be a lengyel digitalizációs minisztérium, írta a Jevropejszka Pravda az AFP-re hivatkozva.
A lengyel digitalizációs minisztérium megjegyezte, hogy az ország „csaknem 323 millió zlotyt” költött a Starlink Ukrajna számára történő megvásárlására és karbantartására.
„Ezt az összeget 24 560 terminál megvásárlására és a szolgáltatások havi előfizetési díjára fordították” – tette hozzá a minisztérium.
A Világbank, az Európai Bizottság és az ENSZ a következő évtizedben 524 milliárd dollárra emelte az ukrajnai újjáépítés és helyreállítás teljes költségére vonatkozó becsléseit, egy évvel ezelőtt ezt az értéket 486 milliárd dollárra becsülték – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Világbank internetes honlapján található dokumentumra hivatkozva.
A jelentés szerint a tanulmány 2022. február 24-től 2024. december 31-ig becsüli meg a veszteségeket. Ugyanakkor a gazdasági folyamatok és a termelés zavarai, valamint a háborúval kapcsolatos többletköltségek együttesen gazdasági veszteségnek számítanak, és összegük 588,8 milliárd dollárt tesz ki. Egy évvel ezelőtt a becslés 499,3 milliárd dollár volt.
Az orosz invázió Ukrajnát ért közvetlen kára elérte a 176 milliárd dollárt, szemben a 2024 februári becslések szerint 152 milliárd dollárral, és a leginkább érintett ágazatok a lakhatás, a közlekedés, az energia, a kereskedelem és az ipar, valamint az oktatás. A jelenlegi becslések szerint a teljes lakásállomány 13%-a sérült meg vagy semmisült meg, ami több mint 2,5 millió háztartást érint.
Az energiaszektorban az előző jelentés óta 70%-kal nőtt a megrongálódott vagy megsemmisült eszközök száma, beleértve a villamosenergia-termelést, az átvitelt, az elosztó infrastruktúrát és a távhőszolgáltatást.
A legnagyobb igényeket a lakásszektorban becsülik (csaknem 84 milliárd dollár, azaz a teljes szükséglet 16%-a). Ezt követi a közlekedés (majdnem 78 milliárd dollár, azaz 15%), az energia és a bányászat (majdnem 68 milliárd dollár, vagyis 13%), a kereskedelem és az ipar (több mint 64 milliárd dollár, vagyis 12%), a mezőgazdaság (több mint 55 milliárd dollár vagy 11%), a szociális védelem és a megélhetés (39 milliárd dollár, azaz 7%), valamint a robbanóanyag-kezelés 30 milliárd dollár (6%).
A jelentés szerint csak a romeltakarítás költsége csaknem 13 milliárd dollárra becsülhető.
Ukrajna agrárszektora 2024-ben kettős kihívással nézett szembe: növekedett a globális szerepe, ugyanakkor egyre súlyosabbak a belföldi problémák. Az ország rekordszintű gabonaexportot ért el, ám a munkaerőhiány, az infrastrukturális veszteségek és a logisztikai nehézségek súlyosan rontották az ukrán mezőgazdaság fenntarthatóságát.
Az ukrán mezőgazdaság a gazdasági minisztérium adatai szerint 73,6 millió tonna gabona- és olajosmag-termést regisztrált, ebből 24,2 millió tonna a kukorica, 22,4 millió tonna a búza. A belföldi fogyasztás 25 millió tonnát tett ki, így a termés közel 66 százalékát exportálták.
Oleh Homenko, az Ukrán Agrár Üzleti Klub (UKAB) vezérigazgatója szerint ez az eredmény a háborús állapotok ellenére is a szektor kiemelkedő teljesítményét tükrözi. A legjelentősebb hozamokat
Odessza (4,6 millió tonna),
Csernyihiv (4,5 millió tonna) és
Poltava (4,2 millió tonna) megyében jegyezték fel,
miközben a legmagasabb termésátlagokat
Hmelnickij (77 centner/hektár), (1 centner kb. 50 kilogramm),
Csernyihiv (70 centner/hektár) és
Ternopil (68 centner/hektár) megye produkálta.
Az ukrán mezőgazdaság az egyik legnagyobb globális szállító maradt
Ezek az eredmények részben a klímaváltozás kedvező hatásainak köszönhetők, amelyek növelték a kukorica mint az ország fő exportcikke terméshozamát. Az exportorientált ukrán agrárszektor fő piaci célpontjai közé továbbra is az Európai Unió és a Globális Dél országai tartoztak. A napraforgóolaj esetében Ukrajna az egyik legjelentősebb globális szállító maradt, miközben az EU prémiumpiacain is sikeresen megőrizte pozícióját. Azonban az exportált termékek logisztikai költségei több mint 20 százalékkal magasabbak, mint a háború előtt voltak, ami erős hatást gyakorolt a versenyképességre. A tengeri szállítmányok esetében a fuvarköltségek 38–44 dollárra csökkentek tonnánként, ám még mindig jócskán meghaladták a konfliktus előtti szinteket.
Ukrajna rekordszintű gabonaexportot ért el, ugyanakkor a munkaerőhiány, az infrastrukturális veszteségek és a logisztikai nehézségek súlyosan rontották az ország mezőgazdasági fenntarthatóságát.
A gazdasági minisztérium adatai szerint 73,6 millió tonna gabona- és olajosmag-termést regisztrált, ebből 24,2 millió tonna a kukorica, 22,4 milló tonna a búza.
A legjelentősebb hozamokat Odessza, és Poltava megyékben jegyezték fel, miközben a legmagasabb termésátlagokat Hmelnickij, Csernyihiv és Ternopil megyék produkálták.
Hiányzik a munkaerő és a tárolókapacitás
Ukrajna nemzetközi sikerei nem fedhetik el a hazai szektor súlyos nehézségeit. Az orosz katonai támadások során megsemmisült tárolókapacitások miatt a gazdák sok helyen improvizáltak a megoldásokat illetően.
Több ezer tonna gabonát kellett a szabadban tárolni, ami súlyos veszteségekhez vezetett – nyilatkozta Denisz Marcsuk, az Összukrán Agrártanács helyettes vezetője. A tárolóhelyek hiánya mellett az esőzések és a kedvezőtlen időjárás további veszteségeket okoztak a betakarított gabonákban.
A munkaerőhiány is fontos kérdés maradt. Marcsuk szerint a háború és a migráció miatt az agrárszektorban a dolgozók 20 százaléka hiányzik.
A termelés egyéves ciklusra épül. Ha nincs elegendő munkaerő a betakarításra, nincs értelme vetni – mondta. Hozzátette, hogy a munkaerő-utánpótlás problémáit csak részben oldotta meg a szakképzetlen munkaerő bevonása, ami hosszabb távon az agrártermelés minőségét is befolyásolja.
Az infrastruktúra hiányosságai között a tönkrement utak, a vasúti szállítmányok késése, valamint az energiaellátás bizonytalansága is további kihívásokat jelentettek. Az ukrán kormány ugyan több segélyprogramot indított a tároló- és szállítmányi kapacitások helyreállítására, de ezek kivitelezése akadozik.
Az adóemelések rontották a versenyképességet
A tavalyi adóemelések és az üzemanyagokra kivetett jövedéki többletterhek szintén nagyban növelték a kiadásokat. Az üzemanyag a termelési költségek 15 százalékát teszi ki, az adóemelések pedig tovább rontották a gazdálkodók helyzetét. Oleh Homenko szerint ezek a terhek jelentősen rontották az ukrán termékek versenyképességét a nemzetközi piacokon. Ezzel párhuzamosan az EU-val való egyre szorosabb integráció további kihívásokat jelentett. Az uniós szabályozásoknak való megfelelés magas költségeket jelent az ukrán gazdák számára.
A biológiai sokféleség védelme és az organikus műtrágyák használata az európai gazdák számára döntően dotációkkal valósul meg. Ukrajnának ilyen támogatás nélkül kell versenyeznie – hívta fel a figyelmet Denisz Marcsuk.
Az ukrán állami költségvetés biztonsági és védelmi kiadásai idén január és november között 1,8 billió ukrán hrivnyát, átszámolva mintegy 42,88 milliárd amerikai dollárt tettek ki – közölte pénteken Ukrajna pénzügyminisztériumának sajtószolgálata.
A tárca megjegyezte, hogy ez az állami költségvetés általános alapjának 58,6 százaléka. Költöttek többek között:
a katonai állomány, a rangidős és vezető tisztek, valamint a rendőrtisztek fizetésére;
katonai/speciális felszerelések, fegyverek, lőszerek, védelmi eszközök, védőfelszerelések, üzem- és kenőanyagok, valamint élelmiszerek vásárlására;
egészségügyi ellátásra;
valamint az érintett szervek és alakulatok tevékenységének támogatására szolgáló egyéb kiadásokra.
A pénzügyminisztérium hozzátette, hogy a biztonság és a védelem továbbra is az állami költségvetés legnagyobb kiadási tétele.
Idén 5 milliárd hrivnyát költenek az összes ukrán számára meghirdetett „ezer hrivnya Zelenszkijtől” programra. 2025-ben a programra 10 milliárd hrivnyát terveznek fordítani.
„A rakétafenyegetés nem akadályozta meg a Gazdasági Minisztériumot abban, hogy elfogadja az 1000 hrivnya teljesen idióta ötletét. Idén 5 milliárd hrivnyát költenek erre. A következőben – már 10 milliárd. És mindkét esetben az NEM partnerektől származó pénz, hanem a Munkanélküli Alapból” – mondta Jaroszlav Zseleznyak, parlamenti képviselő.
Egy másik képviselő, Olekszij Honcsarenko azt mondta, hogy a forrásokat a „nemzeti pénzvisszatérítést” finanszírozó programból veszik el.
„A kormány megjegyezte, hogy a 2024 decemberi pénzvisszatérítés 2025 februárjában lesz elérhető, ha erre elkülönítenek forrást. Ha nem utalnak ki forrásokat, a decemberi pénzvisszafizetés nem érkezik meg. Úgy tűnik, a cashback ötlete lassan haldoklik” – írta a képviselő.
Korábban a parlament költségvetési bizottságának vezetője, Rokszolana Pidlasz arról számolt be, hogy az úgynevezett „ezer hrivnya Zelenszkijtől” kifizetéséhez szükséges forrásokat a Munkanélküli Alaptól veszik el.
A védelmi minisztérium beszerzési ügynöksége, a hátország állami működtetője megkezdte az élelmiszerek beszerzését a 2025-ös év első félévére. Egy katona étkeztetésének napi költsége 155 UAH lesz, ami 15,6 UAH-val több mint 2024-ben – számolt be a működtető sajtószolgálata.
„A mai adatok szerint már két eljárás van folyamatban, összesen több mint 20 milliárd hrivnya értékben. Egy élelmiszerkészlet várható költsége 154 hrivnya 98 kopejka. Ez 11%-kal haladja meg a 2024 második félévében várható költséget (a készlet költségét 139 hrivnya 38 kopekben határozták meg)” – áll a közleményben.
A hátország állami működtetője közölte, a várható érték kialakításának módszertana két fő információforrást foglal magában: a piaci helyzet aktuális értékelését a piaci szereplőktől származó kereskedelmi ajánlatok összegyűjtésével; a készlet idei tényleges költsége, a költségvetési nyilatkozat 2025-re tervezett inflációjához indexálva.
Megjegyezték, hogy a megadott mennyiség lehetővé teszi a megfelelő minőségű élelmiszer biztosítását, figyelembe véve a kalóriatartalmat, a változatosságot és a katonai személyzet közvetlen szükségleteit.
Halina Litos, a hátország állami működtetője élelmezési programjának igazgatója elmondása szerint a készlet várható költségének magas színvonalú kialakítása ésszerű és érthető befektetés annak érdekében, hogy a rendszer a jövőben is képes legyen megszakítás nélkül ellátni a honvédeket.
Előzetes becslések szerint az orosz agresszió következtében Ukrajnában a lakásállomány több mint 50%-a megsemmisült vagy megrongálódott, a települések egy részében pedig szinte nincs épen maradt épület – jelentette ki pénteken Olena Suljak, a Legfelső Tanács államhatalom-szervezési, helyi önkormányzati, regionális fejlesztési és városrendezési bizottságának vezetője a felszólalásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Suljak elmondta, hogy a Kijevi Közgazdasági Iskola becslései szerint a teljes körű orosz katonai invázió kezdete óta a közvetlen veszteségek összértéke meghaladta a 157 milliárd dollárt. Az összes ukrán régió közül a veszteség mértékét tekintve a TOP-5 közé tartozik Donyeck megye, ahol a veszteségek teljes összege 37,3 milliárd dollár, Harkiv megye – 30,2 milliárd dollár, Luhanszk megye – 17,1 milliárd dollár, Zaporizzsja megye – 14,7 milliárd dollár, Herszon megye – 12,2 milliárd dollár.
A parlamenti képviselő szerint Ukrajna ezen és más régióiban a közvetlen károk teljes összegéből a legnagyobb arányt a lakóépületekben okozták – csaknem 59 milliárd dollárt, az infrastruktúrában pedig csaknem 40 milliárd dollárt. „Csak 2024 elején a harcok miatt jelentős számú településen a lakásállomány 50%-a megsérült vagy megsemmisült. A legnagyobb lakáspusztulás olyan városokban történt, mint Mariupol, Harkiv, Csernyihiv, Szeverodonyeck, Rubizsne, Bahmut, Marjinka, Liszicsanszk, Popaszna, Izjum és Volnovaha. Némelyikük teljesen megsemmisült. Például Szevrodonyeckben a lakásállomány 90%-a megsérült, olyan városokban, mint Bahmut és Marjinka, szinte nincs épen maradt épület” – tette hozzá.
A bizottsági elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy Ukrajna helyreállításának költsége legalább háromszor nagyobb lesz, mint a kárösszeg. A Világbank legfrissebb számításai szerint Ukrajnában az újjáépítés és helyreállítás teljes költsége 486 milliárd dollár a következő évtizedben – mutatott rá. Ezeket a számokat figyelembe véve rendkívül kiegyensúlyozott döntésekre van szükség, hogy mely településeket állítsák helyre, milyen szempontok szerint tegyék ezt, és hogyan osszák meg a felelősséget e folyamatok során – hangsúlyozta Olena Suljak.
Az Ausztriában emberéleteket is követelő árvíz hatalmas vagyoni károkat okozott, miközben a felmerülő költségek is óriási terhet jelentenek az érintetteknek. Az Osztrák Biztosítók Szövetsége (VVO) szerint 600-700 millió eurós összeggel is számolnak, amely szélsőséges esetben akár az egymilliárd eurós határt is átlépheti – írta az osztrák Kronen Zeitung. A kárigényeket mindenesetre igyekeznek „gyorsan és bürokráciamentesen” rendezni.
Erre törekszik a bécsi kormány is. A szövetségi katasztrófaalapot 400 millióval, mintegy egymilliárd euróra emelték. Emellett Karl Nehammer szövetségi kancellár a csütörtökön megtartott lengyelországi árvízcsúcson – amelyen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is részt vett – további 500 millió eurós uniós segélyre is ígéretet kapott. Ezzel a kiosztható segélyek összege 1,5 milliárd euróra nőtt.
Sven Hergovich, az osztrák szociáldemokrata párt alsó-ausztriai tartományi elnöke további lehetőségekről is beszélt, az úgynevezett Corona Alap még fel nem használt költségvetésére utalva.
„Most minden pénzügyi tartalékot mozgósítani kell. A Corona Alapnak a korábbi kifizetések után még 26 millió eurója maradt. Ebből majdnem meg lehetne duplázni a katasztrófaalapot” – mondta Hergovich, hozzáfűzve: eddig Alsó-Ausztriában – az egyik leginkább érintett tartományban – már 600 ezer eurót fizettek ki a károsultaknak.
A feltételezett károk nagyságrendje mellett szinte eltörpül a hasonló katasztrófák és a napokban bekövetkezett tragédiák megelőzése érdekében elkölteni tervezett 50 millió euró, amit az osztrák klímavédelmi minisztérium bocsát rendelkezésre a természetes árvízvédelem megerősítésére.
A cél a folyók és patakok menti területek természetközeli állapotának visszaállítása.
A hangsúly továbbra is a területek rendezésén van, de a jövőre is gondolunk – fogalmazott Leonore Gewessler tárcavezető.
Ezt az összeget a Biodiverzitási Alap rendkívüli keretéből osztják ki, Gewessler pedig gyorsan a pénzügyminisztériumhoz fordult a szükséges koordináció érdekében. Az első támogatások odaítélése még idén lehetséges, a projektek akár 100 százalékos finanszírozásban is részesülhetnek.
