A 2024-es költségvetés IMF-fel közös tervezésénél figyelembe vették azt az előrejelzést, hogy a háború 2024 nyaráig tart, emiatt a költségvetés jelentős kiadásokat irányzott elő a katonai szükségletekre, de a mozgósítás és a fegyveres erők utánpótlása többletforrást igényel – jelentette ki kedden Denisz Smihal miniszterelnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő megjegyezte: 500 milliárd hrivnya a hiány, amelyet az év végéig fedezni kell. „Tudjuk, hogy egy-egy katona finanszírozása 1,2 millió hrivnyájába kerül a költségvetésnek, ezért az emberek behívásának megfelelően növelnünk kell a hadsereg költségvetését. A bejelentett és benyújtott 500 milliárdos szám a hiány, amelyre a fegyveres erőknek ez év végéig van szüksége” – tette hozzá.
A miniszterelnök szerint a jövő évi költségvetés az új realitásokat is figyelembe veszi, a további finanszírozásról pedig jelenleg is folynak az egyeztetések az IMF-fel. Mint hangsúlyozta, a partnerek nem biztosítanak forrást a fegyveres erők számára, ezért a finanszírozás belső forrásokból történik, beleértve a hazai piaci hitelfelvételt és egyéb pénzügyi eszközöket.
„A partnerek nem adnak forrást a hadseregre, magunknak kell finanszíroznunk, mind a hazai hitelfelvételben, mind más pénzügyi eszközökben kell forrást találunk. Az egyik forrás, amit látunk, a hadiadó emelése és a kérdés a hadiadó igazságos elosztásáról az ukrán társadalomban valójában ezt terjesztette elő a kormány” – tette hozzá. „A kormány mintegy 50 milliárd hrivnya bevételt tervez az elkobzott orosz vagyonból, amelyet mind a költségvetési hiány fedezésére, mind a katonai szükségletekre fordítunk majd” – emelte ki Denisz Smihal.
A Legfelső Tanács költségvetési bizottsága hétfőn sürgősséggel és általánosságban elfogadásra javasolta a költségvetési kiadások 500 milliárd hrivnyával történő növeléséről szóló felülvizsgált kormányprojektet – számolt be az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zseleznyak jelezte, hogy a képviselők két olvasatban javasolták a 11417. számú törvénytervezet tárgyalását. „De a döntést bármelyik képviselő blokkolhatja a teremben, és akkor belépünk a második olvasatba” – írta.
Rokszolana Pidlasza, a költségvetési bizottság vezetője beszámolt a törvénytervezet bizottság által javasolt és támogatott változatában szereplő főbb változásokról:
Körülbelül 115,4 milliárd hrivnya – az államadósság kezelési és visszafizetési költségeinek csökkentése (a kormány változatában – 125,6 milliárd hrivnya volt),
Államkötvények kibocsátásából további mintegy 216 milliárd hrivnya előteremtését tervezik (a kormányzati változatban +160 milliárd hrivnya volt tervezve).
Ezenkívül mintegy 100 milliárd hrivnya – az adók és illetékek beszedésének túlteljesítéséből (korábban – 76 milliárd hrivnyát terveztek).
Körülbelül 12,7 milliárd hrivnya – az üzemanyag és a dohány jövedéki adójából származó bevétel (korábban 13,7 milliárd hrivnya volt).
Körülbelül 30 milliárd hrivnya bevétel várható az új adóváltozásokból (eredetileg 125 milliárd hrivnyát terveztek).
Az általános és speciális alap kiadásainak csökkentése/elutasítása 25,5 milliárd hrivnya.
Olaf Scholz koalíciós kormánya hónapok óta nem tudott megegyezni a jövő évi kiadásokról, most azonban elkészülhetett a tervezet végső formája. A 2025-ös német költségvetés egy részére viszont még mindig nincs meg a fedezet.
Megegyezett egymással a Németországot kormányzó, három pártból álló, sokszor csak jelzőlámpa-szövetségként emlegetett kormánykoalíció a jövő évi költségvetés végső formájáról, melyet így már csak a parlament két házának kell jóváhagynia, hogy az törvényi erőre emelkedhessen – írta meg a Bloomberg.
A lap cikke emlékeztet: Olaf Scholz kabinetje már a múlt hónapban jóváhagyta az alaptervezetet, de Christian Lindner pénzügyminiszter ezt követően megkérdőjelezte, hogy egyes intézkedések nem sértik-e Németország alkotmányos hitelfelvételi szabályait. A Lindner által nehezményezett pontok közt szerepelt például a korábban az energiaköltségek megugrásának megfékezésére elkülönített pénzeszközök Ukrajna támogatására való átirányítása is.
A végleges tervezet a korábbinál 7,5 milliárd euróval magasabb, 51,5 milliárd eurós új hitelfelvételt helyez kilátásba a 2025-ös évre vonatkozóan, ami az elmúlt hetek módosításival együtt immáron belefér az alkotmányos hitelfelvételi keretekbe is. És ugyan a költségvetési tervezet jelen formáját a felek véglegesnek tekintik, fontos kiemelni, hogy 12 milliárdnyi tervezett kiadásnak egyelőre még semmilyen formában nincs fedezete.
A honatyák ezzel kapcsolatban azt remélik, hogy azokat majd a várakozások szerint megugró kormányzati bevételekből finanszírozzák: úgy vélik ugyanis, hogy a növekedés, így az adóbevételek is erősebben alakulnak majd, mint az a konszenzus várja, így megoldhatóvá válhat a kiadások fedezése is.
A költségvetés végleges formájára ideális esetben még az idén rá kellene, hogy bólintson a német törvényhozás mindkét háza, a pénteki egyezség pedig nagy lépést jelent ennek irányába – a megállapodás létrejöttének pedig a kormánykoalíció tagjai is kifejezetten örülhetnek, a büdzsé körüli, elmúlt hónapokban látott nyilvános civakodások ugyanis bődületes csapást mértek a szövetség támogatottságára, egyesek már azt is megkérdőjelezték, hogy kormányzóképes tud-e maradni egy ennyire megosztott kabinet.
A Szövetségi Sajtóiroda közleménye szerint az Unipernek 2,9 milliárd eurót kell fizetnie a kormánynak, ami 300 millió euróval több, mint az eredetileg tervezett. Uniper azt mondta, hogy kész félretenni ezt az összeget. Ez év elején 2,3 milliárd eurót már fizettek a kormánynak. „A növekedés kizárólag az Uniper 2024-es eredményeire vonatkozó jobb várakozások eredménye” – mondta a cég szóvivője, hozzátéve, hogy a kifizetés 2025. március végén esedékes. A pontos összeg az egész éves eredménytől függ.
A megyei adóügyi főosztály szakemberei csaknem 367 ezer értesítést küldtek ki a földadóval kapcsolatos határozatokról. A díjak teljes összege közel 130 millió hrivnyát tesz ki, s eddig az adófizetők 51 milliót fizettek be a helyi költségvetésbe. A telekadó befizetéséhez az adózó banki szolgáltatásokat vagy ingyenes elektronikus szolgáltatásokat vehet igénybe, például a hivatal portálján található ügyfélkaput. Az adószolgálat hangsúlyozza, hogy amennyiben az adófizető jogsértéseket fedez fel az értesítésben, vagy nem ért egyet a megállapított összeggel, akkor írásos kérelmet kell benyújtania az állami adószolgálathoz. Emlékeztetőül, a földadó kiszámításának alapját az állami földkataszter, az állami ingatlan-nyilvántartás, az állami földtörvények, a földrészlegek tulajdoni lapjai, valamint a földterület tulajdonjogát vagy használati jogát igazoló egyéb tulajdoni lapok adatai képezik. A földtulajdonosok és a földbérlők az adót a tulajdonjog vagy a használati jog megszerzésének időpontjától fizetik. Ugyanakkor a kedvezményezettek mentesülnek a földadó megfizetése alól. Érdemes emlékeztetni arra, hogy a földadó a helyi adók és illetékek kategóriájához tartozik. Az ingatlanhasználati díjak időben történő befizetése a helyi közösségek költségvetését növeli, vagyis biztosítja az adott kistérség működtetését.
Habár a mozgósítási törvény életbelépése után lassult Kárpátalján a gazdasági mutatók növekedése, de így is sikerült teljesíteni a tervezett 4 milliárd 750 millió hrivnya bevételt. Sőt, 3,3% több adóhrivnya került a megye költségvetésébe. Míg a hadseregben szolgáló katonák SZJA befizetései korábban szintén a helyi büdzsét gazdagították, 2024-ben a személyi jövedelemadó címén már 600 millió hrivnyát irányítottak át megyénkből a központi költségvetésbe. Az ország védelmi szükségleteire eddig 1 milliárd 300 millió hrivnya lett befizetve. A kistérségek bevételeik nagy részét a magánszemélyek adóztatásából, a jövedelem tranzakciókból, a jövedéki adókból, a föld- és ingatlanadókból, az adminisztratív szolgáltatások nyújtásából és az egyszerűsített adók befizetéséből szerzik. Kárpátalja hat járása közül az Ungvári és a Munkácsi teljesített a legjobban, míg a legkevesebb bevételhez a Rahói járás jutott. Ezen belül a szakemberek felállították a legjobban és leggyengébben teljesítő kistérségek listáját. A bevételek növekedésével párhuzamosan a kiadások is nőnek. Különösen azok a tételek, amelyek a minimálbérhez, a létminimumhoz és más, az állam által bevezetett normákhoz kötődnek. Ennek következtében nőttek az oktatásra, az egészségügyre, a kormányzati programokra, a szociális védelemre, a kultúrára és a sportra és egyéb tételekre fordított kiadások. Az első félévben a megye kiadásai közel 8 milliárd 300 millió hrivnyát tettek ki, ennek több mint felét az oktatási ágazatra fordították. Kárpátalja 64 kistérsége közül mindössze 15 képes fedezni bevételeiből a szükséges kiadásokat. A fennmaradó 49 esetében, főleg a közszférában dolgozók bérezése és az energiaköltségek fedezése további finanszírozásra szorul. A pénzügyi osztály szakemberei azon dolgoznak, hogy a kistérségek maguk teremtsék elő a szükségleteik kielégítésére szükséges forrásokat. Erre három fő területet határoztak meg. A sajtótájékoztatón elhangzott továbbá az is, hogy Kárpátalján érezhető a vállalkozások számának növekedése. Különösen az áttelepített gazdasági társulások száma nőtt jelentősen. Nyolcra nőtt az ipari parkok száma, új termelőüzemek nyíltak, amelyek munkahelyeket és adóbevételt biztosítanak. Az év második felére való tekintettel a megye vezetése abban bízik, hogy Kárpátalján tovább nőnek majd a költségvetési mutatók, és megmarad megyénk vezető szerepe az országos rangsorban. Augusztusban megkezdődik a megye jövő évi költségvetésének kidolgozása.
Szerhij Marcsenko, Ukrajna pénzügyminisztere, az RBK-Ukraina hírportálnak adott interjújában elmondta, hogy a háború minden egyes napja több mint 120 millió eurónak megfelelő összegbe kerül az országnak.
Elmondta, hogy a biztonság és a védelem költségei havi több mint 3,7 milliárd eurónak megfelelő összegre rúgnak. Az idei éves költségvetésből pedig még nagyjából 11 milliárd euró hiányzik a kiadások fedezéséhez, amelynek nagy részét adóemeléssel kívánják előteremteni.
A háború több mint két évvel ezelőtti kezdete óta Ukrajna költségvetésének közel felét külföldi hitelekkel és támogatásokkal finanszírozza.
A kormány nemrégiben terjesztette be a jövedelemadó mellett fizetendő, 2014-ben bevezetett védelmi illeték 1,5 százalékról 5 százalékra emelésérő szóló törvénytervezetet. Emellett 15, illetve 30 százalékos védelmi illetékkel tervezik sújtani a gépkocsi- és ékszervásárlásokat is.
Médiajelentések szerint a törvénytervezet bejelentését követően jelentős mértékben megemelkedett az új autók értékesítése az országban.
Ukrajna idén őszig megkapja azt a 60 milliárd dollár támogatást, amelyet tavasszal különített el Kijevnek az Egyesült Államok – mondta Okszana Markarova, Ukrajna amerikai nagykövete az Unian ukrán hírügynökség szerint.
A nagykövet hozzátette: a támogatás felét – amelyből 7,9 milliárd dollár közvetlen költségvetési támogatás lesz – a közeljövőben utalják ki az országnak.
Kijev arra számít, hogy a fennmaradó összeget a költségvetési év végéig megkapja.
2024. január–júniusban az állami költségvetés alapjának biztonságra és védelemre vonatkozó kiadásai 888,4 milliárd hrivnyát tettek ki (az állami költségvetés általános alapja kiadásainak teljes összegének 57,5%-a), számolt be a Pénzügyminisztérium sajtószolgálata.
Júniusban 155,6 milliárd hrivnyát használtak fel az állami költségvetésből a biztonsági és védelmi szektorra.
A pénzeszközöket az alábbiakra költötték:
a katonai állomány, sorkatonák és tisztek, valamint rendőrök pénzügyi támogatása;
hadi/speciális felszerelések, fegyverek, lőszerek, védelmi termékek, egyéni védőfelszerelések (sisakok, védőmellények és egyéb speciális felszerelések), üzemanyag és kenőanyagok, élelmiszerek beszerzése;
egészségügyi ellátás;
az érintett testületek és alakulatok tevékenységének biztosításához szükséges egyéb költségek.
A minisztérium Ukrajna fegyveres erői támogatására szólított fel a rendszeres adóbefizetéssel és a katonai kötvényekbe való befektetéssel.
A kormány jóváhagyta a költségvetés módosításait a védelmi kiadások csaknem 500 milliárd UAH-val történő növelése érdekében, valamint az adóemelésről szóló törvényjavaslatot.
A Minisztertanács július 18-án jóváhagyta a 2024. évi állami költségvetés módosításáról, a kiadások 500 milliárd UAH-val való növeléséről, valamint az adótörvény 140 milliárd hrivnyával való módosításáról szóló törvényjavaslatokat – számolt be Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő, írta az LB.ua.
A Minisztertanács 140 milliárd UAH-val tervezi növelni a költségvetési bevételeket a katonai illeték mértékének emelésével.
Rokszolana Pidlasz, a parlament költségvetési bizottságának vezetője közölte, a képviselő testület hamarosan megvitatja Ukrajna 2024-es költségvetésének felülvizsgálatáról szóló kormánytörvény-tervezetet. Az állami költségvetés általános alapjának kiadásai 500,3 milliárd hrivnyával nőnek. Ugyanakkor javasolják 495,3 milliárd hrivnya védelmi igényekre való elkülönítését. Az összeget a hadsereg támogatására, valamint katonai és speciális felszerelések vásárlására fordítják.
A Nemzetközi Valutaalap csapata július 16-án kezdte meg munkáját Kijevben – közölte Vahram Sztepanjan, az intézmény állandó ukrajnai képviselője, számolt be a Ragyio Szvoboda.
„A Gavin Gray vezette IMF-szakértői csapat ma Kijevben találkozik az ukrán hatóságok képviselőivel és más partnerekkel. A megbeszélések középpontjában a kormány folyó év második félévére vonatkozó adó- és költségvetési tervei, valamint a középtávú kilátások állnak” – mondta.
