A teljes körű háború miatt Ukrajna államadóssága rekordmagasságokba szökött, és 2026-ban meghaladja majd a GDP 100%-át – számolt be az rbc.ua hírportál a 2026-os költségvetés-tervezetre (14000. sz.) hivatkozva.
A jelentés szerint a kormány megjegyezte, hogy az orosz totális invázió okozta költségvetési hiány finanszírozási igénye miatt Ukrajna 2022 vége óta kénytelen főként külső hitelfelvételekkel fedezni a kiadásait. Ennek eredményeként az állami és garantált adósság GDP-hez viszonyított aránya meghaladta a költségvetési törvénykönyv által meghatározott 60%-os határértéket. Míg 2021-ben az adósság a GDP 49%-a volt, addig 2022-ben 77,8%-ra, 2024-ben pedig 91,2%-ra nőtt. A kormányzati előrejelzés szerint 2026 végére ez a mutató eléri a GDP 106%-át.
Jelenleg a költségvetési törvénykönyv rendelkezései szerint a 60%-os szabály nem érvényes hadiállapot vagy más vészhelyzet idején. A 2026-os költségvetési tervezet a szabály további felfüggesztését írja elő a következő költségvetési időszak végéig.
Ukrajnának ugyanakkor kötelezettségei vannak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben. Az EFF program szerint az államnak helyre kell állítania az adósság fenntarthatóságát, és fokozatosan csökkentenie kell a mutatót: 2028-ra a GDP 82%-ára, 2033-ra pedig 65%-ára.
A kormány benyújtotta a Legfelső Tanácsnak a 2026-os költségvetés tervezetét. A dokumentum 2 trillió hrivnya külső hitelfelvételt irányoz elő. A tervezet az államadósság maximális összegét a 2026. december 31-i állapot szerint 10,472 trilió hrivnyában, az államilag garantált adósság maximális összegét pedig 456 milliárd hrivnyában határozza meg. A reál GDP várhatóan 2,4%-kal fog növekedni, a nominális GDP pedig 10,309 trillió hrivnyát fog elérni.
Az ukrán kormány a 2026-os állami költségvetés tervezetébe belefoglalta a létminimum emelését, ami az előre jelzett infláció mértékével fog növekedni – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a 2026-os, 14000. sz. költségvetés-tervezetre hivatkozva.
A jelentés szerint „2026. január 1-jétől 3 209 hrivnya összegű lesz a létminimum személyenként.” A kormány előrejelzése szerint az infláció (decembertől decemberig) 9,9% lesz. A létminimum legutóbb 2024. január 1-jén emelkedett, és jelenleg 2 920 hrivnya szinten van. Így a megélhetési költségek 9,9%-kal fognak emelkedni, azaz az infláció szintjével.
A költségvetési tervezet szövegét még nem hozták nyilvánosságra. De korábban a Pénzügyminisztérium egy levélben bejelentette a létminimum jelzett összegre történő emelésének terveit.
A Pénzügyminisztérium a 2026-os költségvetés tervezetét a 2. forgatókönyv szerint készítette, amely hosszabb háborút irányoz elő, amelyeknek megfelelő gazdasági következményei vannak.
A Pénzügyminisztérium a létminimum jelentősebb emelését javasolta a magasabb infláció miatt egy elhúzódó háború forgatókönyvében. 2026-ban ez lesz: személyenként – 3 209 hrivnya; 6 év alatti gyermekek – 2 817 hrivnya; 6 és 18 év közötti gyermekek – 3 512 hrivnya; munkaképes személyek – 3 328 hrivnya; munkaképességüket elvesztő személyek számára – 2 595 hrivnya (minimumnyugdíj, jelenleg – 2 361 hrivnya).
Az ukrán kormány elkészítette a 2026-os költségvetés tervezetét, amelyben a GDP 18,4%-át kitevő hiánnyal számolnak, és jelentősen növelik a védelmi kiadásokat – jelentette be Julija Szviridenko miniszterelnök.
A 2026-os költségvetési tervezet 2,8 ezer milliárd hrivnya (67 milliárd dollár) bevétellel és mintegy 4,8 ezer milliárd hrivnya kiadással számol a Telegramon közzétett miniszterelnöki közlemény szerint.
Most egész Ukrajnának vagy a hadseregben vagy a hadseregért kell dolgoznia. Ez tükröződik a 2026-os állami költségvetésben is – fogalmazott Szviridenko.
A költségvetés legfontosabb prioritása a biztonság, a védelem és a társadalmi ellenállóképesség.
Ukrajna jövőre mintegy 447 milliárd hrivnyával tervezi növelni költségvetési bevételeit, bár a miniszterelnök nem részletezte az ehhez szükséges intézkedéseket. Az állami bevételek legnagyobb részét a védelemre fordítanák: a védelmi kiadások 168,6 milliárd hrivnyával nőnének, így elérnék a 2,8 ezer milliárd hrivnyát, ami a GDP mintegy 27,2%-a.
A kormány emellett 44,3 milliárd hrivnyát tervez elkülöníteni a hazai fegyvergyártásra.
Az orosz–ukrán háború költségei a negyedik évébe lépve tovább emelkednek. Ukrán tisztviselők szerint
a háború napi költsége jelenleg 172 millió dollár,
szemben az egy évvel ezelőtti 140 millió dollárral.
Mivel az állami bevételek nagy részét a hadseregre fordítják, Ukrajna továbbra is erősen támaszkodik a külföldi pénzügyi segélyekre a szociális és humanitárius kiadások fedezésére. A pénzügyminisztérium közlése szerint a költségvetési tervezet jövőre mintegy 2,1 ezer milliárd hrivnya (50 milliárd dollár) külföldi finanszírozással számol.
Az ország azonban nehézségekbe ütközik a partnereitől származó pénzügyi támogatás mozgósításában. Az Egyesült Államok, amely korábban Ukrajna legnagyobb támogatója volt, Donald Trump elnök hivatalba lépése óta csökkentette hozzájárulásait. Jelenleg az Európai Unió Ukrajna legnagyobb pénzügyi támogatója.
A kormány tárgyalásokat folytat az EU-val, a G7 országokkal, a Nemzetközi Valutaalappal, a Világbankkal és más partnerekkel a jövő évi finanszírozásról. Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter becslése szerint a 2026-os költségvetés finanszírozatlan hiánya 16 milliárd euró.
Ukrajna kormánya megerősítette a nyugdíjak éves indexálására vonatkozó terveket az áremelkedések figyelembevételével, erre 2026. március 1-jétől kerül sor – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Julija Szviridenko miniszterelnök Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint az állami költségvetés tervezete 1 trillió 27 milliárd hrivnyát irányoz elő nyugdíjellátásra (+123,4 milliárd hrivnya 2025-re). „A nyugdíjak indexálását tervezzük” – írta a kormányfő.
A Pénzügyminisztérium sajtóosztályának tájékoztatása szerint a költségvetési tervezet 251,3 milliárd hrivnya összeget irányoz elő az Állami Nyugdíjalapba. „Időben folyósított nyugdíjak 10,3 millió nyugdíjasnak, indexálás 2026. március 1-jétől” – írta a Pénzügyminisztérium.
Valójában Ukrajnában a nyugdíjak emelésének egyetlen mechanizmusa az inflációs rátához való indexálás, figyelembe véve a bérek növekedését. Idén az indexálást 1,115-ös szorzóval végezték, ami a kifizetések 9,5%-os növekedését idézte elő. Az infláció megugrása azonban már oda vezetett, hogy az ukrán nyugdíjasok reáljövedelme 2024 közepétől csökkenni kezdett.
Míg az átlagnyugdíj 2025. július 1-jén 10,2%-kal 6410 hrivnyára emelkedett, addig az éves infláció 14,3% volt. Így a reálnyugdíj körülbelül 4%-kal csökkent.
Ukrajna napi 172 millió dollárt költ az Oroszország elleni háborúra, ami 30 millió dollárral több, mint tavaly – jelentette ki vasárnap Rokszolana Pidlasza, a Legfelső Tanács költségvetési bizottságának elnöke, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Pidlasza emlékeztetett: „Pontosan egy évvel ezelőtt itt álltam ebben a teremben, és azt mondtam önöknek, hogy egy nap háború az ukrán költségvetésnek 140 millió dollárjába kerül. Most a háború naponta 172 millió dollárba kerül.”
A bizottsági elnök elmondása szerint ez a szám magában foglalja a katonai állomány fizetését, a lőszer és a fegyverek költségét. „De az is valami, amire talán nem is gondolnánk, amikor a háború költségeiről van szó. Ukrajna továbbra is anyagilag támogatja a sebesült katonákat, az eltűnt személyek és a halottak családjait” – magyarázta.
A parlamenti tisztségviselő arról számolt be, hogy Ukrajna GDP-jének 31 %-át költi védelemre. Szerinte ez a legmagasabb arány a világon. „Mondhatjuk, hogy Ukrajna GDP-je nem olyan magas. Ez igaz, de érdemes megjegyezni: Oroszország 11 évnyi növekedést lopott el Ukrajnától. Először 2021-ben sikerült visszaállítanunk a háború előtti GDP-szintünket, majd 2024-ben, majd a teljes körű invázió pusztító következményei után” – állította Rokszolana Pidlasza.
A Pénzügyminisztérium előrejelzése szerint a 2026-os államháztartási hiány 45 milliárd dollár lesz, de a kormánynak a külső partnerektől mindössze 35 milliárd dollár fedezésére vannak kötelezettségvállalásai – jelentette ki hétfőn Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter az rbc.ua hírportálnak nyilatkozva a kormány cselekvési programjának bemutatása kapcsán.
Mint Marcsenko elmondta: „2026-ra külső finanszírozásra van szükség. Jelenleg ez 45 milliárd dollár (beleértve az adósságtörlesztési költségeket is). Ha a teljes hiányt vesszük (a korábbi adósságok visszafizetésére fordított költségek nélkül – a szerk.), a hiányt 42 milliárd dollárra tervezzük, ahogyan az a teljes körű háború minden évében lenni szokott.”
A miniszter hozzátette, hogy a szükséges 45 milliárd dollárból már vannak partnerek általi kötelezettségvállalások, amelyek lehetővé teszik 35 milliárd dollár (78 %) fedezését. „Jelenleg vannak kötelezettségeink a jövő évre, amelyek potenciálisan 35 milliárdos szintű államháztartási hiány finanszírozására fordíthatók. Tudjuk, hogy ez nem elég. Mozgósítanunk kell az erőfeszítéseket, beleértve a tárgyalási erőfeszítéseket is, hogy lezárjuk a 2026-os évet” – mondta.
Szerhij Marcsenko hozzátette, hogy a Pénzügyminisztérium a partnerekkel kétéves távlatot tárgyal a külföldi támogatások mennyiségének megtervezésére, hogy megtervezhesse a 2026-2027-es költségek fedezését.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) előrejelzése szerint Ukrajna 2025-ben mintegy 54 milliárd dollár külső pénzügyi segítséget kap. Ez lehetővé teszi számára, hogy a költségvetési hiányt kötvénykibocsátás nélkül fedezze, még a növekvő védelmi kiadások ellenére is.
Az NBU alapforgatókönyve azt feltételezi, hogy Ukrajna 2026-ban körülbelül 35 milliárd dollár, 2027-ben pedig 30 milliárd dollár külső támogatást kap. Ezen források egyharmadát a partnerek már bejelentették, míg a fennmaradó részről folyamatban vannak a tárgyalások.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jóváhagyta az Egyesült Államokkal kötött megállapodás szerinti, az ország területén található ásványi kincsekre vonatkozó állami költségvetésből történő kifizetésekről szóló törvényt. Ezt bizonyítja a Költségvetési törvénykönyv módosításairól szóló 13256. számú törvényjavaslat, a parlament honlapján közzétett kártyája.
A Költségvetési törvénykönyv módosításaira az amerikai–ukrán újjáépítési beruházási alap feltöltéséről szóló rendelkezés végrehajtásához van szükség.
Ukrajna hozzájárulása a megállapodás hatálybalépését követően a kapott pénzeszközök feléből áll:
új engedélyekből származó ásványkincsek (olaj, gáz, gázkondenzátum és a megállapodás A. mellékletében meghatározott összes anyag) kitermeléséért járó bérleti díjak,
új különleges engedélyek kiadása az ásványi kincsek hasznosítására,
a termelés állami részének értékesítése új termelésmegosztási megállapodások keretében.
Ezt a pénzt az állami költségvetés egy külön alapjába írják jóvá, és az Újjáépítési Alapba utalják át.
Ukrajna Pénzügyminisztériuma átfogó tervezetet készít az állami költségvetésről szóló törvény módosításairól, ami a védelmi kiadások növelését irányozza elő – jelentette ki pénteken Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a Legfelső Tanácsban mondott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő Youtube-közvetítésére hivatkozva.
A jelentés szerint Marcsenko elmondta: „Nem késlekedünk, készen állunk. Remélem, hogy a képviselőtestület készen áll majd szavazni a javaslatainkról.” Egyúttal reményét fejezte ki, hogy ezeket a változtatásokat a következő ülésen szavazásra bocsátják.
Ahogy Denisz Smihal miniszterelnök megjegyezte, a segélyezés és a fronthelyzet miatt további szükségletek merülnek fel katonáink és gyártóink számára. „Jelenleg a Pénzügyminisztériummal és a Védelmi Minisztériummal együttműködve kiszámítjuk, hogy mekkora többletforrásra lesz szükség az idei év második felére a partnerektől származó fegyver- és lőszerellátással kapcsolatos események, valamint a harctéri helyzettel összefüggésben” – tette hozzá.
Amint Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő is beszámolt róla, a Pénzügyminisztérium június 27. után nyújtja be a költségvetés módosítástervezetét.
Ukrajna 2025-ös állami költségvetése 2,223 milliárd hrivnya védelmi kiadást tartalmaz. Az első negyedévben Ukrajna védelmi és biztonsági kiadásai a teljes állami költségvetés 73,5%-ára nőttek.
A Pentagon csaknem nyolcadával, rekordszintre növelné az Egyesült Államok védelmi költségvetését az októberben kezdődő 2026-os pénzügyi évre. A részleteket a szenátus bizottságainak tagjai előtt ismertette Pete Hegseth védelmi miniszter szerdán.
Az Egyesült Államok védelmi kiadásaira több mint 961 milliárd dollár jóváhagyását kéri a Pentagon a Kongresszustól, ami mintegy 113 milliárd dollárral haladja meg a 2025-ös év költségvetését.
Pete Hegseth miniszter indoklása szerint a növeléssel szüntethető meg az elmúlt négy évben kialakult „krónikus alulfinanszírozottság”.
Hozzátette, hogy a közvetlen védelmi költségvetés a további nemzetbiztonsági kiadásokkal kiegészítve összesen meghaladná az 1000 milliárd dollárt – számol be róla az MTI.
A miniszter az amerikai hadsereg újjáépítését ígérte a növekvő költségvetésből, valamint azt, hogy helyreállítják a 25 évvel korábban még megkérdőjelezhetetlen amerikai katonai erőt.
Hozzátette, hogy a hadsereg újjáépítésének része a védelmi ipar újjáélesztése, a védelmi minisztérium beszerzési folyamatának reformja, az új technológiák fokozott beemelése, és a harcoló erők számára új fegyverzet biztosítása.
A tervezetben 62 milliárd dollár szerepel az Egyesült Államok nukleáris katonai erejének modernizációjára és fenntartására, amit a növekvő „nukleáris fenyegetettséggel” indokolt Pete Hegseth.
A meghallgatáson több demokrata szenátor a katonaság és Nemzeti Gárda Los Angeles-i mozgósításáról kérdezte a minisztert, és megkérdőjelezte a haderő kivezénylésének szükségességét az Egyesült Államok belső területén a zavargások kezelésében.
A miniszter válaszában többi között büszkeségének adott hangot, hogy a Nemzeti Gárda és a tengerészgyalogság egységei ott vannak Los Angeles utcáin, hogy védelmezzék a bevándorlási hatóság embereit.
A meghallgatáson szóba került Európa katonai védelmének kérdése is, amellyel kapcsolatban az amerikai miniszter a költségvetés szerkezetével összefüggésben kijelentette, hogy Európának sokkal komolyabban kell fellépnie „saját kontinensének védelmében”.
A Számvevőszék közzétette az ukrán állami költségvetésről szóló 2025-ös törvény végrehajtásának elemzését az első negyedévben, amely szerint a védelmi kiadások jelentősen megnőttek – számolt be az rbc.ua hírportál a Számvevőszék sajtószolgálatára hivatkozva.
Amint a jelentésben szerepel, a költségvetést nemzetközi partnerektől származó kölcsönökből és támogatásokból dotálták. Ezeknek a teljes külső bevételen belüli részesedése 9 %-ról 27 %-ra nőtt. A költségvetési bevételek 2025 első negyedévében 926,2 milliárd hrivnyát tettek ki – ez 284,1 milliárd hrivnyás (44,3 %-os) növekedést jelent 2024 első negyedévéhez képest. Ez elsősorban a költségvetési intézmények, elsősorban a Védelmi Minisztérium ellenőrzése alá tartozó intézmények saját bevételei 2,2-szeres (292,5 milliárd hrivnyára) növekedésének köszönhető.
Az intézmények saját bevételei a költségvetési bevételek közel harmadát tették ki, míg az adóbevételek aránya 10 százalékponttal csökkent. Az állami költségvetés kiadásai 2025 első negyedévében 1,2 trillió hrivnyát tettek ki – ez 38,5 %-kal több, mint 2024 azonos időszakában. A növekedés elsősorban a védelemre és az állambiztonságra fordított kiadások növekedésének köszönhető – a teljes kiadás 73,5 %-ára.
A Védelmi Minisztérium kiadásainak legnagyobb részét fegyverek, katonai felszerelések, eszközök és felszerelések beszerzésére, korszerűsítésére és javítására fordítják. Ugyanakkor a 2025 október-decemberi tervezett bérköltségvetésből (174,8 milliárd hrivnya) jelentős összegű kiadásokat csoportosítottak át védelmi eszközök beszerzésére – jelentette a Számvevőszék.
Az ukrán 2025. évi állami költségvetésről szóló törvény első negyedéves végrehajtása elemzésének eredményei alapján a Számvevőszék olyan kockázatokat azonosított, amelyek negatívan befolyásolhatják a gazdasági mutatókat. Köztük: a helyi költségvetések és a társadalombiztosítási alapok bevételeinek csökkenése a regisztrált egyéni vállalkozók számának csökkenése, a valutaárfolyam és a pénzügyi instabilitás, valamint a fokozott inflációs nyomás miatt.
Ezenkívül január-márciusban a reál GDP mindössze 0,5 % volt, a 2025-re előrejelzett 2,7 %-os növekedéssel. „Ez magában hordozza annak a kockázatát, hogy nem érkezik meg az idei évre tervezett bevétel” – áll a jelentésben. A GDP növekedését visszatartó egyik fő tényező az export 8,7 %-os csökkenése volt. Először is, az élelmiszerek és az előállításukhoz szükséges alapanyagok, valamint a vasérc exportja csökkent a tavalyi alacsony gabonatermés és a vasérc alacsonyabb világpiaci árai miatt.
