Az ukrán kormány a 2026-os állami költségvetés tervezetébe belefoglalta a létminimum emelését, ami az előre jelzett infláció mértékével fog növekedni – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a 2026-os, 14000. sz. költségvetés-tervezetre hivatkozva.
A jelentés szerint „2026. január 1-jétől 3 209 hrivnya összegű lesz a létminimum személyenként.” A kormány előrejelzése szerint az infláció (decembertől decemberig) 9,9% lesz. A létminimum legutóbb 2024. január 1-jén emelkedett, és jelenleg 2 920 hrivnya szinten van. Így a megélhetési költségek 9,9%-kal fognak emelkedni, azaz az infláció szintjével.
A költségvetési tervezet szövegét még nem hozták nyilvánosságra. De korábban a Pénzügyminisztérium egy levélben bejelentette a létminimum jelzett összegre történő emelésének terveit.
A Pénzügyminisztérium a 2026-os költségvetés tervezetét a 2. forgatókönyv szerint készítette, amely hosszabb háborút irányoz elő, amelyeknek megfelelő gazdasági következményei vannak.
A Pénzügyminisztérium a létminimum jelentősebb emelését javasolta a magasabb infláció miatt egy elhúzódó háború forgatókönyvében. 2026-ban ez lesz: személyenként – 3 209 hrivnya; 6 év alatti gyermekek – 2 817 hrivnya; 6 és 18 év közötti gyermekek – 3 512 hrivnya; munkaképes személyek – 3 328 hrivnya; munkaképességüket elvesztő személyek számára – 2 595 hrivnya (minimumnyugdíj, jelenleg – 2 361 hrivnya).
Az ukrán kormány elkészítette a 2026-os költségvetés tervezetét, amelyben a GDP 18,4%-át kitevő hiánnyal számolnak, és jelentősen növelik a védelmi kiadásokat – jelentette be Julija Szviridenko miniszterelnök.
A 2026-os költségvetési tervezet 2,8 ezer milliárd hrivnya (67 milliárd dollár) bevétellel és mintegy 4,8 ezer milliárd hrivnya kiadással számol a Telegramon közzétett miniszterelnöki közlemény szerint.
Most egész Ukrajnának vagy a hadseregben vagy a hadseregért kell dolgoznia. Ez tükröződik a 2026-os állami költségvetésben is – fogalmazott Szviridenko.
A költségvetés legfontosabb prioritása a biztonság, a védelem és a társadalmi ellenállóképesség.
Ukrajna jövőre mintegy 447 milliárd hrivnyával tervezi növelni költségvetési bevételeit, bár a miniszterelnök nem részletezte az ehhez szükséges intézkedéseket. Az állami bevételek legnagyobb részét a védelemre fordítanák: a védelmi kiadások 168,6 milliárd hrivnyával nőnének, így elérnék a 2,8 ezer milliárd hrivnyát, ami a GDP mintegy 27,2%-a.
A kormány emellett 44,3 milliárd hrivnyát tervez elkülöníteni a hazai fegyvergyártásra.
Az orosz–ukrán háború költségei a negyedik évébe lépve tovább emelkednek. Ukrán tisztviselők szerint
a háború napi költsége jelenleg 172 millió dollár,
szemben az egy évvel ezelőtti 140 millió dollárral.
Mivel az állami bevételek nagy részét a hadseregre fordítják, Ukrajna továbbra is erősen támaszkodik a külföldi pénzügyi segélyekre a szociális és humanitárius kiadások fedezésére. A pénzügyminisztérium közlése szerint a költségvetési tervezet jövőre mintegy 2,1 ezer milliárd hrivnya (50 milliárd dollár) külföldi finanszírozással számol.
Az ország azonban nehézségekbe ütközik a partnereitől származó pénzügyi támogatás mozgósításában. Az Egyesült Államok, amely korábban Ukrajna legnagyobb támogatója volt, Donald Trump elnök hivatalba lépése óta csökkentette hozzájárulásait. Jelenleg az Európai Unió Ukrajna legnagyobb pénzügyi támogatója.
A kormány tárgyalásokat folytat az EU-val, a G7 országokkal, a Nemzetközi Valutaalappal, a Világbankkal és más partnerekkel a jövő évi finanszírozásról. Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter becslése szerint a 2026-os költségvetés finanszírozatlan hiánya 16 milliárd euró.
Ukrajna kormánya megerősítette a nyugdíjak éves indexálására vonatkozó terveket az áremelkedések figyelembevételével, erre 2026. március 1-jétől kerül sor – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Julija Szviridenko miniszterelnök Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint az állami költségvetés tervezete 1 trillió 27 milliárd hrivnyát irányoz elő nyugdíjellátásra (+123,4 milliárd hrivnya 2025-re). „A nyugdíjak indexálását tervezzük” – írta a kormányfő.
A Pénzügyminisztérium sajtóosztályának tájékoztatása szerint a költségvetési tervezet 251,3 milliárd hrivnya összeget irányoz elő az Állami Nyugdíjalapba. „Időben folyósított nyugdíjak 10,3 millió nyugdíjasnak, indexálás 2026. március 1-jétől” – írta a Pénzügyminisztérium.
Valójában Ukrajnában a nyugdíjak emelésének egyetlen mechanizmusa az inflációs rátához való indexálás, figyelembe véve a bérek növekedését. Idén az indexálást 1,115-ös szorzóval végezték, ami a kifizetések 9,5%-os növekedését idézte elő. Az infláció megugrása azonban már oda vezetett, hogy az ukrán nyugdíjasok reáljövedelme 2024 közepétől csökkenni kezdett.
Míg az átlagnyugdíj 2025. július 1-jén 10,2%-kal 6410 hrivnyára emelkedett, addig az éves infláció 14,3% volt. Így a reálnyugdíj körülbelül 4%-kal csökkent.
Ukrajna napi 172 millió dollárt költ az Oroszország elleni háborúra, ami 30 millió dollárral több, mint tavaly – jelentette ki vasárnap Rokszolana Pidlasza, a Legfelső Tanács költségvetési bizottságának elnöke, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Pidlasza emlékeztetett: „Pontosan egy évvel ezelőtt itt álltam ebben a teremben, és azt mondtam önöknek, hogy egy nap háború az ukrán költségvetésnek 140 millió dollárjába kerül. Most a háború naponta 172 millió dollárba kerül.”
A bizottsági elnök elmondása szerint ez a szám magában foglalja a katonai állomány fizetését, a lőszer és a fegyverek költségét. „De az is valami, amire talán nem is gondolnánk, amikor a háború költségeiről van szó. Ukrajna továbbra is anyagilag támogatja a sebesült katonákat, az eltűnt személyek és a halottak családjait” – magyarázta.
A parlamenti tisztségviselő arról számolt be, hogy Ukrajna GDP-jének 31 %-át költi védelemre. Szerinte ez a legmagasabb arány a világon. „Mondhatjuk, hogy Ukrajna GDP-je nem olyan magas. Ez igaz, de érdemes megjegyezni: Oroszország 11 évnyi növekedést lopott el Ukrajnától. Először 2021-ben sikerült visszaállítanunk a háború előtti GDP-szintünket, majd 2024-ben, majd a teljes körű invázió pusztító következményei után” – állította Rokszolana Pidlasza.
A Pénzügyminisztérium előrejelzése szerint a 2026-os államháztartási hiány 45 milliárd dollár lesz, de a kormánynak a külső partnerektől mindössze 35 milliárd dollár fedezésére vannak kötelezettségvállalásai – jelentette ki hétfőn Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter az rbc.ua hírportálnak nyilatkozva a kormány cselekvési programjának bemutatása kapcsán.
Mint Marcsenko elmondta: „2026-ra külső finanszírozásra van szükség. Jelenleg ez 45 milliárd dollár (beleértve az adósságtörlesztési költségeket is). Ha a teljes hiányt vesszük (a korábbi adósságok visszafizetésére fordított költségek nélkül – a szerk.), a hiányt 42 milliárd dollárra tervezzük, ahogyan az a teljes körű háború minden évében lenni szokott.”
A miniszter hozzátette, hogy a szükséges 45 milliárd dollárból már vannak partnerek általi kötelezettségvállalások, amelyek lehetővé teszik 35 milliárd dollár (78 %) fedezését. „Jelenleg vannak kötelezettségeink a jövő évre, amelyek potenciálisan 35 milliárdos szintű államháztartási hiány finanszírozására fordíthatók. Tudjuk, hogy ez nem elég. Mozgósítanunk kell az erőfeszítéseket, beleértve a tárgyalási erőfeszítéseket is, hogy lezárjuk a 2026-os évet” – mondta.
Szerhij Marcsenko hozzátette, hogy a Pénzügyminisztérium a partnerekkel kétéves távlatot tárgyal a külföldi támogatások mennyiségének megtervezésére, hogy megtervezhesse a 2026-2027-es költségek fedezését.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) előrejelzése szerint Ukrajna 2025-ben mintegy 54 milliárd dollár külső pénzügyi segítséget kap. Ez lehetővé teszi számára, hogy a költségvetési hiányt kötvénykibocsátás nélkül fedezze, még a növekvő védelmi kiadások ellenére is.
Az NBU alapforgatókönyve azt feltételezi, hogy Ukrajna 2026-ban körülbelül 35 milliárd dollár, 2027-ben pedig 30 milliárd dollár külső támogatást kap. Ezen források egyharmadát a partnerek már bejelentették, míg a fennmaradó részről folyamatban vannak a tárgyalások.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jóváhagyta az Egyesült Államokkal kötött megállapodás szerinti, az ország területén található ásványi kincsekre vonatkozó állami költségvetésből történő kifizetésekről szóló törvényt. Ezt bizonyítja a Költségvetési törvénykönyv módosításairól szóló 13256. számú törvényjavaslat, a parlament honlapján közzétett kártyája.
A Költségvetési törvénykönyv módosításaira az amerikai–ukrán újjáépítési beruházási alap feltöltéséről szóló rendelkezés végrehajtásához van szükség.
Ukrajna hozzájárulása a megállapodás hatálybalépését követően a kapott pénzeszközök feléből áll:
új engedélyekből származó ásványkincsek (olaj, gáz, gázkondenzátum és a megállapodás A. mellékletében meghatározott összes anyag) kitermeléséért járó bérleti díjak,
új különleges engedélyek kiadása az ásványi kincsek hasznosítására,
a termelés állami részének értékesítése új termelésmegosztási megállapodások keretében.
Ezt a pénzt az állami költségvetés egy külön alapjába írják jóvá, és az Újjáépítési Alapba utalják át.
Ukrajna Pénzügyminisztériuma átfogó tervezetet készít az állami költségvetésről szóló törvény módosításairól, ami a védelmi kiadások növelését irányozza elő – jelentette ki pénteken Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a Legfelső Tanácsban mondott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő Youtube-közvetítésére hivatkozva.
A jelentés szerint Marcsenko elmondta: „Nem késlekedünk, készen állunk. Remélem, hogy a képviselőtestület készen áll majd szavazni a javaslatainkról.” Egyúttal reményét fejezte ki, hogy ezeket a változtatásokat a következő ülésen szavazásra bocsátják.
Ahogy Denisz Smihal miniszterelnök megjegyezte, a segélyezés és a fronthelyzet miatt további szükségletek merülnek fel katonáink és gyártóink számára. „Jelenleg a Pénzügyminisztériummal és a Védelmi Minisztériummal együttműködve kiszámítjuk, hogy mekkora többletforrásra lesz szükség az idei év második felére a partnerektől származó fegyver- és lőszerellátással kapcsolatos események, valamint a harctéri helyzettel összefüggésben” – tette hozzá.
Amint Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő is beszámolt róla, a Pénzügyminisztérium június 27. után nyújtja be a költségvetés módosítástervezetét.
Ukrajna 2025-ös állami költségvetése 2,223 milliárd hrivnya védelmi kiadást tartalmaz. Az első negyedévben Ukrajna védelmi és biztonsági kiadásai a teljes állami költségvetés 73,5%-ára nőttek.
A Pentagon csaknem nyolcadával, rekordszintre növelné az Egyesült Államok védelmi költségvetését az októberben kezdődő 2026-os pénzügyi évre. A részleteket a szenátus bizottságainak tagjai előtt ismertette Pete Hegseth védelmi miniszter szerdán.
Az Egyesült Államok védelmi kiadásaira több mint 961 milliárd dollár jóváhagyását kéri a Pentagon a Kongresszustól, ami mintegy 113 milliárd dollárral haladja meg a 2025-ös év költségvetését.
Pete Hegseth miniszter indoklása szerint a növeléssel szüntethető meg az elmúlt négy évben kialakult „krónikus alulfinanszírozottság”.
Hozzátette, hogy a közvetlen védelmi költségvetés a további nemzetbiztonsági kiadásokkal kiegészítve összesen meghaladná az 1000 milliárd dollárt – számol be róla az MTI.
A miniszter az amerikai hadsereg újjáépítését ígérte a növekvő költségvetésből, valamint azt, hogy helyreállítják a 25 évvel korábban még megkérdőjelezhetetlen amerikai katonai erőt.
Hozzátette, hogy a hadsereg újjáépítésének része a védelmi ipar újjáélesztése, a védelmi minisztérium beszerzési folyamatának reformja, az új technológiák fokozott beemelése, és a harcoló erők számára új fegyverzet biztosítása.
A tervezetben 62 milliárd dollár szerepel az Egyesült Államok nukleáris katonai erejének modernizációjára és fenntartására, amit a növekvő „nukleáris fenyegetettséggel” indokolt Pete Hegseth.
A meghallgatáson több demokrata szenátor a katonaság és Nemzeti Gárda Los Angeles-i mozgósításáról kérdezte a minisztert, és megkérdőjelezte a haderő kivezénylésének szükségességét az Egyesült Államok belső területén a zavargások kezelésében.
A miniszter válaszában többi között büszkeségének adott hangot, hogy a Nemzeti Gárda és a tengerészgyalogság egységei ott vannak Los Angeles utcáin, hogy védelmezzék a bevándorlási hatóság embereit.
A meghallgatáson szóba került Európa katonai védelmének kérdése is, amellyel kapcsolatban az amerikai miniszter a költségvetés szerkezetével összefüggésben kijelentette, hogy Európának sokkal komolyabban kell fellépnie „saját kontinensének védelmében”.
A Számvevőszék közzétette az ukrán állami költségvetésről szóló 2025-ös törvény végrehajtásának elemzését az első negyedévben, amely szerint a védelmi kiadások jelentősen megnőttek – számolt be az rbc.ua hírportál a Számvevőszék sajtószolgálatára hivatkozva.
Amint a jelentésben szerepel, a költségvetést nemzetközi partnerektől származó kölcsönökből és támogatásokból dotálták. Ezeknek a teljes külső bevételen belüli részesedése 9 %-ról 27 %-ra nőtt. A költségvetési bevételek 2025 első negyedévében 926,2 milliárd hrivnyát tettek ki – ez 284,1 milliárd hrivnyás (44,3 %-os) növekedést jelent 2024 első negyedévéhez képest. Ez elsősorban a költségvetési intézmények, elsősorban a Védelmi Minisztérium ellenőrzése alá tartozó intézmények saját bevételei 2,2-szeres (292,5 milliárd hrivnyára) növekedésének köszönhető.
Az intézmények saját bevételei a költségvetési bevételek közel harmadát tették ki, míg az adóbevételek aránya 10 százalékponttal csökkent. Az állami költségvetés kiadásai 2025 első negyedévében 1,2 trillió hrivnyát tettek ki – ez 38,5 %-kal több, mint 2024 azonos időszakában. A növekedés elsősorban a védelemre és az állambiztonságra fordított kiadások növekedésének köszönhető – a teljes kiadás 73,5 %-ára.
A Védelmi Minisztérium kiadásainak legnagyobb részét fegyverek, katonai felszerelések, eszközök és felszerelések beszerzésére, korszerűsítésére és javítására fordítják. Ugyanakkor a 2025 október-decemberi tervezett bérköltségvetésből (174,8 milliárd hrivnya) jelentős összegű kiadásokat csoportosítottak át védelmi eszközök beszerzésére – jelentette a Számvevőszék.
Az ukrán 2025. évi állami költségvetésről szóló törvény első negyedéves végrehajtása elemzésének eredményei alapján a Számvevőszék olyan kockázatokat azonosított, amelyek negatívan befolyásolhatják a gazdasági mutatókat. Köztük: a helyi költségvetések és a társadalombiztosítási alapok bevételeinek csökkenése a regisztrált egyéni vállalkozók számának csökkenése, a valutaárfolyam és a pénzügyi instabilitás, valamint a fokozott inflációs nyomás miatt.
Ezenkívül január-márciusban a reál GDP mindössze 0,5 % volt, a 2025-re előrejelzett 2,7 %-os növekedéssel. „Ez magában hordozza annak a kockázatát, hogy nem érkezik meg az idei évre tervezett bevétel” – áll a jelentésben. A GDP növekedését visszatartó egyik fő tényező az export 8,7 %-os csökkenése volt. Először is, az élelmiszerek és az előállításukhoz szükséges alapanyagok, valamint a vasérc exportja csökkent a tavalyi alacsony gabonatermés és a vasérc alacsonyabb világpiaci árai miatt.
Ukrajna a háború harmadik teljes évében próbálja fenntartani gazdasági stabilitását. Ugyanakkor egyre élesebben rajzolódik ki az a pénzügyi realitás, amely szerint a védelemre szánt kiadások teljesen felboríthatják az ukrán költségvetés egyensúlyát.
A védelmi minisztérium túlköltekezése, az amerikai támogatások bizonytalansága és a saját forrásokra való fokozott támaszkodás következményeként egy újabb, 200–500 milliárd hrivnya közötti lyuk tátonghat az ukrán költségvetés egyenlegében. Ez az összeg a GDP 5-11 százalékát is kiteheti.
A helyzet súlyosságára már áprilisban figyelmeztetett Jaroszlav Zseleznyak, az ukrán parlament költségvetési bizottságának egyik tagja, aki szerint a kormány gyakorlatilag előre hozza az év végi kiadásokat, hogy ki tudja fizetni a katonák bérét és biztosítani tudja az alapvető hadi ellátást.
Messze a tervezett fölött a védelmi kiadások összege
A védelmi minisztérium kiadásai messze meghaladják a tervezett kereteket. A kabinet döntése alapján a 2025-re jóváhagyott költségvetésből március végéig több mint 900 milliárd hrivnyát használtak fel, és ennek 64 százaléka a védelemre ment – derül ki az Ukrán Költségvetési Monitoring Központ jelentéséből.
Az amerikai katonai segélyek körüli bizonytalanság csak súlyosbítja a helyzetet. Okszana Markarova, Ukrajna washingtoni nagykövete többször is jelezte, hogy az ukrán kormány nem tekintheti garantáltnak a külföldi támogatásokat, és ezzel párhuzamosan növelnie kell saját katonai finanszírozását.
Ez azt is jelenti, hogy az ország egyre több fegyvert, lőszert és logisztikai eszközt vásárol hazai forrásból, amely eddig elsősorban bérekre és szociális kiadásokra szolgált volna.
Szakértők szerint belső átcsoportosítás és új hitel lehet a megoldás
Dmitro Bojarcsuk, a CASE Ukraine ügyvezető igazgatója az Ukrinform kérdésére kifejtette: „a költségvetési bevételek túlteljesítése valóban látványos, de kérdés, hogy ez elegendő lesz-e.
Az első negyedévben 46 milliárd hrivnyával haladta meg a bevétel a tervezettet, áprilisban újabb 10,4 milliárddal nőtt ez az összeg.
Ez alapvetően kedvező folyamat, de ha a hiány 500 milliárd is lehet, akkor önmagában kevés lesz.”
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU)
az első öt hónapban 84,2 milliárd hrivnya nyereséget utalt a költségvetésbe,
az évre előirányzott cél csak 63,9 milliárd volt.
Ez a pozitív fejlemény azonban részben egyszeri tétel, figyelmeztetett Andrij Pisnij, az NBU elnöke. Szerinte nem lehet minden évben extraprofitra számítani, az NBU-nak is egyre nagyobb kockázatokkal kell szembenéznie.
Az állampolgárok is beszálltak az ukrán költségvetés finanszírozásába
A belső állampapírpiac is kulcsszerepet játszik a hiány fedezésében. Tarasz Kozak, az Univer Capital elnöke szerint a lakossági kereslet ugrásszerűen nőtt: „az emberek már 92 milliárd hrivnya értékben vásároltak államkötvényt (OVDP), és a nyárra ez a szám elérheti a 100 milliárdot.”
A hozam vonzó: a hrivnyában kibocsátott kötvények 16-17 százalékos éves kamatot kínálnak, és a lakosság adómentesen juthat hozzá a bevételhez.
Azonban Kozak figyelmeztetett, hogy „ezt a tempót nem biztos, hogy a végtelenségig fenn lehet tartani, és a bankok túlzott megadóztatása is ronthatja a befektetési klímát.”
2023-ban és 2024-ben az ukrán állam 50 százalékos társasági adóval sújtotta a bankok profitját, amit ugyan egyszeri intézkedésnek szántak, de 2025-ben is napirenden van. A Center for Economic Strategy (CES) becslései szerint ez a lépés 60-70 milliárd hrivnya extra bevételt hozhat idén.
A gazdaság kifehérítése: sokat várnak tőle, de nem azonnal
A Global Shadow Economy Report 2025 (Ernst & Young) becslése szerint Ukrajna árnyékgazdaságának mérete jelenleg a GDP 19,3 százaléka; a háború előtt 30 százalék felett volt. A pozitív tendencia a logisztika, a posta és a csomagküldés területén látható leginkább, míg a dohány- és szerencsejáték-ipar továbbra is jelentős kockázatot jelent.
Dmitro Bojarcsuk szerint a kifehérítés nem csak adóellenőrzést jelenthet. Mint kifejtette, ha a legális működés sokkal drágább, mint a szürkezóna, akkor a vállalkozók egy része visszamenekül oda. A valódi megoldás a szabályozási terhek csökkentése lenne.
Jöhet az adóemelés?
Az IMF elemzői szerint az áfa 1 százalékpontos emelése évi 30-40 milliárd hrivnya pluszbevételt jelentene, de ez politikailag rendkívül kényes lépés. Danilo Hetmancev, az ukrán parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke szerint „sem ebben a parlamenti ciklusban, sem 2025-ben nem lesz adóemelés. Előbb a hatékonysági és korrupciós problémákat kell megoldani, különösen a vámhatóságnál és a gazdasági bűnüldözésben.”
Az IMF azonban nem zárja ki az adóemelés szükségességét 2026-tól, főleg ha a háborús helyzet elhúzódik.
A költségvetési tanácsadó testület szerint „az Ukrajnára nehezedő pénzügyi nyomás strukturálisan is új adópolitikát igényelhet a következő évekre.”
Ukrajna költségvetési helyzete tehát a 2025-ös év közepére stabilnak tűnik, ám a felszín alatt óriási feszültségek húzódnak. A védelemre fordított kiadások messze meghaladják a tervezettet, és a hiányzó összegek előteremtése rendkívüli erőfeszítéseket kíván. Szakértők szerint az eddig megtett lépések nem elegendőek, külső hitelekre és hosszú távú adóreformokra is szükség lesz. Ha pedig a háború tovább húzódik, akár egy jelentős adóemelés sem kerülhető el.
