A következő német kormányt vezető Kereszténydemokrata Unió (CDU) parlamenti képviselőinek egy része örömmel fogadná, ha amerikai közreműködéssel helyreállítanák és újra működésbe helyeznék az Északi Áramlat vezetéket, amelyen keresztül ismét érkezhetne az orosz gáz Európa legnagyobb gazdaságába. Lelkesen támogatja a hatalmas politikai vihart kavaró ötletet a legnagyobb ellenzéki erő, az Alternatíva Németországért (AfD) is.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán erősítette meg, hogy folynak a tárgyalások az Egyesült Államokkal a 2022-ben felrobbantott vezeték helyreállításáról. Azt pedig már korábban is tudni lehetett, hogy egy amerikai befektető engedélyt kért a washingtoni kormánytól, hogy ajánlatot tegyen a gázvezetékre, ha az árverésre kerül egy svájci csődeljárásban.
Thomas Bareiss CDU-képviselő a LinkedIn oldalára írt hosszú posztban üdvözölte az ötletet. „Amikor helyreáll a béke és elhallgatnak a fegyverek #Oroszország és #Ukrajna között (és ez remélhetőleg hamarosan megtörténik), a kapcsolatok normalizálódnak, az embargókat előbb-utóbb feloldják, és természetesen a #gáz is újra áramolhat, ezúttal talán egy amerikai ellenőrzés alatt álló #vezetéken” – idézte a posztot a Deutsche Welle.
Támogatja őt ebben Jan Heinisch is, aki a CDU energiaügyi munkacsoportjának tagjaként részt vesz a balközép Szociáldemokrata Párttal (SPD) folytatott koalíciós tárgyalásokon.
Ha egy nap igazságos és biztonságos béke születik, akkor újra beszélhetünk az orosz gázvásárlásról – nyilatkozta a Politicónak.
Nem tudni még, mit gondol majd az új kormány az Északi Áramlat újraindításáról
Az egyelőre még a Zöldek irányítása alatt álló berlini gazdasági minisztérium elutasítja az orosz gázimport újraindítását. Kérdés, mi lesz az új, várhatóan Friedrich Merz vezetésével és az SPD részvételével megalakuló új kormány álláspontja a kérdésben, Az biztos, hogy a visszatérés az orosz gázhoz jelentős fordulat lenne Németország számára.
Olyan fordulat, amelyet teljes mellszélességgel támogat az AfD. Tino Chrupalla, a párt társelnöke is úgy gondolja, hogy vissza kell térni a megfizethető orosz gázhoz, és üdvözölte, hogy a CDU keresi a módját annak, hogy „érdekvezérelt politikát” folytasson.
Német energiapolitikai szakértők azonban határozottan elutasítják ezt a fordulatot. Claudia Kemfert, a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) energia-, közlekedési és környezetvédelmi osztályának vezetője szerint
katasztrofális
és geopolitikai szempontból felelőtlenség lenne
ismét egy agresszortól függővé válni.
Egy esetleges orosz–amerikai megállapodás az Északi Áramlatról ráadásul gyakorlatilag kétszeresen is függővé tenné Németországot, figyelmeztetett.
Megszerezni olcsó, helyreállítani is érdemes lehet
A vezeték helyreállítása egyébként műszakilag megvalósíthatónak tűnik, becslések szerint 500 millió dollárba kerülne. A svájci székhelyű Nord Stream vállalat jelenleg csődeljárás alatt áll, ami azt jelenti, hogy a vezetékeket potenciálisan alacsony áron meg lehet vásárolni.
Az esetleges vevő nyilvánvalóan abban a reményben tenné ezt, hogy az ukrajnai békemegállapodás az Oroszországgal szembeni szankciók enyhítéséhez vezet. Motiválhatja az is, hogy túl lassan halad Európa a megújuló energiára való átállással, és emiatt szüksége van a földgázra.
Legalábbis egyelőre, mivel a párizsi egyezmény részeseként Németország is elkötelezte magát a klímasemlegesség, a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetése mellett.
Az azonban továbbra sem világos, hogy megvan-e a politikai akarat az energiaátállás végigviteléhez és az Oroszországtól való energiafüggetlenség fenntartásához. Úgy tűnik, hogy a következő német kormányban legalábbis egyesek nem annyira elkötelezettek az utóbbi mellett.
Európának szüksége van az olcsó orosz gázra
Európának ugyanis változatlanul szüksége lesz bizonyos mennyiségű orosz gázra, ha azt akarja, hogy az ipar versenyképes maradjon, állítja a francia TotalEnergies vezérigazgatója is.
Nem lennék meglepve, ha az Északi Áramlat 1 és 2 négy vezetékéből kettő újra működésbe lépne – mondta Patrick Pouyanne a héten egy berlini ágazati rendezvényen. „Kizárt, hogy a cseppfolyósított gáz (LNG) versenyképes legyen az orosz gázzal szemben, bárhonnan jön is” – idézte a szavait a Reuters.
Pouyanne logikusnak és észszerűnek tartja, hogy Európa diverzifikálni akarja az energiaforrásokat, de „a kontinensnek vigyáznia kellene, hogy ne kerüljön a jövőben az oroszhoz hasonló helyzetbe az Egyesült Államokkal”, utalt a növekvő amerikai LNG-importra.
„Azt hiszem, érdekes lesz figyelni, hogy ellent tudunk-e állni az olcsó orosz gáznak” – mondta, emlékeztetve, hogy az mennyire fontos volt az európai, különösen a német ipar számára. „Úgy vélem, hogy Közép-Európa nem lesz képes teljesen lemondani róla” – tette hozzá.
Ukrajna az idén nagy mennyiségű amerikai gázt importálhat németországi, görögországi, litvániai és lengyelországi terminálokon keresztül – hivatkozik az ukrán Unian hírügynökség a Reutersra. Kijevnek az energia-infrastruktúráját ért orosz csapások miatt van nagy szüksége a külföldi vezetékes gázra és LNG-re.
Az amerikai gáz Ukrajnának történő eladása megerősítheti a két ország gazdasági partnerségét a Reuters szerint, e gáz megjelenése az ukrajnai tárolókban pedig „elrettentheti” az orosz támadásokat. Az ukrán gázszállító rendszert üzemeltető társaság (GTSOU) vezetője, Dmitro Lippa elmondta, hogy Ukrajna április és október között legalább négymilliárd köbméter gázt importálhat.
A Reuters úgy számol, hogy Ukrajna teljes importszámlája legalább egymilliárd dollár lesz. Azonban – miközben az amerikai LNG importjának a terve már korábban ismert volt – a mostani hírben egyelőre nincs szó sem konkrét megállapodásról, sem az eladók kilétéről.
Az Európán keresztül érkező teljes import fele európai terminálokra érkező LNG lesz, és nem vezetékes gáz, a mennyiségből Dmitro Lippa tájékoztatása szerint a legtöbbet az USA-ból szállíthatják. Mint elmondta, ukrán részről az a jó, ha minél több amerikai LNG érkezik Lengyelországba, és onnan azt fokozatosan eljuttatják Ukrajnába. Geopolitikai megfontolásból kedvezőbbnek tartja az amerikai LNG-t például a konkurens katarinál, feltéve, hogy az árkülönbség nem jelentős.
Nem elég a lengyel útvonal
A lengyel és a litván útvonal a legolcsóbb, de Ukrajnának más vezetékeket is igénybe kell vennie, mert az ukrán–lengyel interkonnektor csak napi 7 millió köbméter gáz behozatalát teszi lehetővé, miközben az igény 20-25 millió köbméter.
Az Unian felidézi, hogy a legutóbbi támadások előtt Ukrajna napi 52-53 millió köbméter gázt termelt, de a mennyiség a február 20-i támadások után 40 százalékkal csökkent. Ennek ellensúlyozására a februári és a márciusi együttes európai gázimportjának el kell érnie a 800 millió köbmétert. A 2025–2026-os téli fűtési szezonra energetikai szakértők szerint október közepére legalább 13 milliárd köbméterrel kell rendelkeznie, hogy átvészelje a telet. A betárolást általában április közepén kezdik meg.
Ukrajna kész amerikai gázt tárolni tározóiban, ez az ajánlat nemcsak hazánk, hanem Donald Trump amerikai elnök kormányzata számára is érdekes – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a Reuters brit hírügynökségnek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Ez nagyon érdekes számunkra. Tudom, hogy ez nagyon érdekes a Trump-kormányzat számára is. Készen állunk, és szeretnénk szerződéseket kötni LNG szállítására Ukrajnának. És természetesen egész Európa központja leszünk.”
Az elnök szerint Ukrajna kész szerződéseket kötni, és szívesen szállít amerikai gázt a területén keresztül más EU-országokba is. „Tudom, hogy amerikai partnereink ezt támogatják. Készek vagyunk amerikai partnereinket is beengedni ebbe a szektorba, erre a piacra. Szerintem ez Ukrajna és Európa biztonságának is része, mert ez nem orosz gáz” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Európa 2025-ben soha nem látott mértékű orosz LNG-gázt vásárol, és az ebből szerzett dollármilliárdokat a Kreml az Ukrajnában folyó háború finanszírozására fordíthatja – írja a Politico.
Mindezt úgy, hogy épp néhány hete, január elsejével járt le egy jelentős tranzitmegállapodás, ami felkeltette a reményt, hogy a kontinens elvághatja a Moszkvától való függőségét.
A Kpler kereskedelmi hírszerzési cég által gyűjtött és a brüsszeli lap által elemzett adatokból kiderül, hogy 2025 első 15 napjában az Európai Unió 27 országa 837 300 tonna cseppfolyósított földgázt importált Oroszországból.
Ez a gázéhség pedig rekordot jelent a tavalyi év azonos időszakában behozott 760 100 tonnához képest.
Mindezzel fokozódnak azon aggodalmak, hogy miközben a Vlagyimir Putyin irányította ország háborúja lassan a negyedik évébe lép, a nyugati országok nem tesznek kellő lépést az orosz alapok megszorítása érdekében.
A gáztranzitnak befellegzett, de ez is az LNG felé terelt
Külön érdekességként hat, hogy a fenti adatok azután keletkeztek, hogy január 1-jén lejárt az a tranzitszerződés, amely lehetővé tette Oroszország számára, hogy Ukrajnán átvezető vezetékeken keresztül gázt szivattyúzzon az EU-ba, Kijev pedig közölte, nem tárgyal a megállapodás meghosszabbításáról. Így még nagyobb nyomás helyeződött az egyes országokra, hogy az orosz kikötőkből tankereken szállított LNG-t vásároljanak.
Az ukrajnai útvonaltól függő energiaellátás miatt Magyarország és Szlovákia is azt sürgette, hogy hosszabbítsák meg a megállapodást, figyelmeztetve, hogy annak megszűnése esetén drágább cseppfolyósított földgázért kellene fizetniük.
Robert Fico szlovák miniszterelnök még azzal is fenyegetőzött, hogy leállítja az Ukrajnába irányuló áramszállítást, és csökkenti a menekülteknek nyújtott támogatást, ha Kijev nem hátrál meg, és nem engedélyezi a tranzit folytatását. Fico az orosz gázáramlás megszüntetését Volodimir Zelenszkij „szabotázsának” titulálta.
Az orosz földgázipari óriás, a Novatek két jelentős cseppfolyósított földgáz (LNG) projektjének fejlesztését függesztette fel a nyugati szankciók következtében: a Kommerszant című orosz lap hétfői beszámolója szerint a vállalat a murmanszki és az obi LNG-beruházások munkálatait volt kénytelen leállítani.
A lap vállalati forrásokra hivatkozva közölte: „A szankciók nyomása miatt az orosz LNG-piac vezetője, a Novatek alternatív lehetőségeket keres gáztartalékainak pénzzé tételére és az ígéretes exportprojektek felülvizsgálatára.”
A Murmanszki LNG-projekt az oroszországi sarkvidéken, a Kola-öböl partján található, az eredeti tervek szerint az építkezést 2027-2030 között valósították volna meg. Az Ob LNG-üzem a Jamal-félszigeten, Oroszország északi részén épülne, 6 millió tonnás kapacitással.
A fejlesztések leállítása összefüggésben áll az Európai Unió júniusban bevezetett szankcióival. Az EU ekkor megtiltotta az új beruházásokat, valamint az LNG-projektek befejezéséhez szükséges áruk, technológiák és szolgáltatások nyújtását Oroszország számára.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az Európai Unió országai megállapodtak az Oroszországgal szembeni 14. szankciócsomagról. Egy fontos, új elem is felkerült a palettára, bevezették ugyanis az első, orosz gázra vonatkozó korlátozást – írja a Reuters.
A szankcióscsomag legizgalmasabb és új eleme, hogy megtiltja az orosz eredetű cseppfolyósított földgáz (LNG) újraexportálását az uniós vizeken, de magát az importot nem tiltja be, így az LNG továbbra is áramolhat a blokkba Oroszországból. Gázpiaci szakértők szerint az intézkedésnek csekély gyakorlati hatása lesz, mivel az EU kikötőin keresztül Ázsiába irányuló gázszállítás az orosz LNG-exportnak csak mintegy 10%-át teszi ki.
Ahogy az alábbi grafikonon is látható, a Kreml LNG-értékesítésből származó bevétele nagyot zuhant a háború 2022 februári kirobbantását követően, 2023 márciusa óta azonban bár a korábbinál jóval alacsonyabb szinten, de többé-kevésbé stabilan alakulnak a bevételek.
A csomag ezen felül három orosz LNG-projektet is szankcióval súlyt, illetve tartalmaz egy olyan záradékot is, amelynek célja, hogy Svédország és Finnország szükség esetén felbonthassa az orosz LNG-szerződéseket.
A szankciós csomag továbbá szigorítja az orosz olajat szállító „árnyékflotta” elleni intézkedéseket is – mint ismert, a nehezen nyomon követhető kereskedők és hajózási vállalatok sokasága a G7 által az orosz nyersolajra megállapított árplafon felett mozgatja az orosz olajat.
Az uniós országok tankereket is felvettek a szankciókkal sújtott szervezetek listájára, valamint legalább két orosz tulajdonú hajót, amelyek katonai felszereléseket szállítanak Észak-Koreából.
Az EU soros elnökségét július 1-jéig betöltő Belgium az X közösségi médiaplatformon úgy kommentálta a 14. szankcióscsomagot, hogy az a kiskapuk bezárásával maximalizálja a meglévő szankciók hatását.
Összességében 47 új szervezet és 69 magánszemély került fel az uniós szankciós listára, így a lista már 2200-ra bővült. A csomagot várhatóan az uniós külügyminiszterek hétfői ülésén hagyják jóvá hivatalosan – közölték a diplomaták.
Az országok több mint egy hónapig vitatkoztak az új intézkedésekről, és végül Németország ösztönzésére felhígították a Bizottság egyik javaslatát, amelynek célja a még több szankció-kijátszás megakadályozása lett volna. Az elvetett intézkedés arra kötelezte volna az uniós vállalatok harmadik országokban működő leányvállalatait, hogy szerződésben tiltsák meg áruik Oroszországba történő újraexportálását.
Az összes uniós tagállamnál több orosz cseppfolyósított földgázt (LNG) vásárolt Franciaország – írja a hvg.
A Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) adatai szerint Franciaország ebben az évben már 600 millió eurót fizetett ki Oroszországnak, miközben Emmanuel Macron francia elnök ezen időszak alatt azzal sokkolta a közvéleményt, hogy NATO-tagállamok is küldhetnek csapatokat Ukrajnába.
A Politiconak a francia fél azzal indokolta az orosz LNG-vásárlást, hogy a Total Energies-nek hosszú távú szerződése van Moszkvával, melynek értelmében mindenképp fizetniük kell.
Fontos kiemelni, hogy a Total-nak nagy orosz érdekeltsége is van: 20 százalékos részesedéssel rendelkeznek a Yamal LNG orosz vállalkozásban, ami egy cseppfolyósító üzemet működtet Észak-Szibériában, ami a Novatek tulajdonában van és 2032-ig van szerződése a Totallal évi 4 millió tonna LNG vásárlásra.
De nem a franciák az egyedüliek az EU-ban, akik továbbra is nagy tételben vesznek orosz gázt: a CREA adatai szerint Belgium és Spanyolország is jelentős importőrnek számít.
Az Oroszországból Franciaországba irányuló szállítások például 41 százalékkal nőttek 2023 első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest – közölte Artem Sztudennikov, a külügyminisztérium európai osztályának igazgatója.
2022 végén az orosz LNG-importnak köszönhetően az Egyesült Államok után Oroszország a második legfontosabb földgázszállítója lett Franciaországnak.
Mindezt annak ellenére, hogy a párizsi vezetés is az egyik leghangosabb támogatója az Oroszország elleni szankciók újabb és újabb csomagjainak. A Magyar Nemzet felidézi, nemrég olyan hírek láttak napvilágot, hogy az uniós országok 2023-ban az orosz LNG-export több mint felét vásárolták meg.
Spanyolország 1,8 milliárd euró értékben vásárolt orosz LNG-t 2023 első kilenc hónapjában. Franciaország a második helyen áll az EU-ban, 1,5 milliárd euró értékben vásárolt orosz LNG-t. Utána Belgium következik, aki 1,36 milliárd euróért szerzett be cseppfolyósított földgázt – olvasható a cikkben.
A lengyel Strachocina városban pénteken hivatalosan is átadták a Lengyelországot Szlovákiával összekötő, összesen 164 kilométer hosszú interkonnektort, ebből 61,3 km jut lengyel, 103 km pedig szlovák területre.
Eduard Heger szlovák- és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő átadta a két országot összekötő gázvezetéket, ami elősegíti Lengyelország és Szlovákia gázellátásának diverzifikálását.
A magyar határhoz közeli Nagykapos (Velké Kapusany) kompresszorállomásig húzódó vezeték a Norvégiát Lengyelországgal összekötő Baltic Pipe gázvezeték része.
Kiemelkedően fontos stratégiai beruházásról van szó. Az északot déllel összekötő gázvezeték nem csak a két ország energiabiztonságát erősíti – közölte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
A gázvezeték a szabadság érzetét adja nekünk, ugyanis Oroszországtól független alternatívát nyújt. A vezeték révén norvég gáz és cseppfolyósított földgáz érkezhet – tette hozzá Eduard Heger szlovák kormányfő. Szlovákia az interkonnektor révén rácsatlakozhat a globális LNG-rendszerre. A pénteken átadott beruházás megvalósítása 2018 őszén kezdődött, a Szlovákiára eső költségek mintegy 142 millió euróra rúgnak, ebből 55 milliót az európai uniós forrásokból fedeztek.
A csőkígyó éves kapacitása Lengyelország irányába 5,7 milliárd köbméter, Szlovákia irányába pedig 4,7 milliárd köbméter.
Mivel Szlovákia éves földgázfogyasztása 5-5,5 milliárd köbméter közötti, ezért elméletileg szinte a teljes igényt kielégíti az új vezeték. Eddig 860 km készült el a Baltic Pipe rendszerből, azonban ez még folytatódik Magyarország, Ausztria és Románia irányába is.
A magas európai kereslet, a magas árak és a növekvő exportkapacitás következtében az idei év első felében az Egyesült Államok volt a világon a legnagyobb exportőre a cseppfolyósított földgáznak (LNG) – derül ki az ország energiainformációs hivatalának közléséből, melyet az OilPrice szemlézett.
Az amerikai LNG-kivitel az idei első fél évben 12 százalékkal haladta meg a tavalyi év második felében elért értékeket, napi 11,2 milliárd köblábra nőtt, ami majdnem egyharmad milliárd köbméter. Még figyelemreméltóbb, hogy mintegy napi 1,9-2,1 milliárd köblábbal (50-59 millió köbméter) nőtt az exportkapacitás is tavaly novemberhez képest. Mindez a tájékoztatás szerint magasabb, mint a két másik LNG-nagyhatalom, Katar és Ausztrália exportja ugyanebben az időszakban.
Az amerikai kivitel 71 százaléka Európába és Nagy-Britanniába irányult, a térség LNG-importjának a 47 százalékát adva, megelőzve az európai LNG-piac 15 százalékát adó Katart, a 14 százalékot lefedő Oroszországot és az együttesen 17 százalékot szállító négy afrikai országot. Azonban a következő fél évben várhatóan kevesebb szállítmány hagyja majd el Amerikát, a freeporti LNG-terminál kényszerszünete miatt.
Az LNG-re történő átállás nagyságrendjét érzékelteti, hogy a 2023-ra már fellendülést váró becslések szerint is a teljes amerikai exportkapacitás csak mintegy 130 milliárd köbméter lehet, miközben Európa évi 150-200 milliárd köbméternyi orosz gázt kíván pótolni. Igaz, valószínűleg az EU sem szeretne ismét egyetlen szállítótól függeni.
A kivitel mértéke, valamint az országon végigsöprő hőhullám hatására a tengerentúlon is kilőttek a gázárak, ám 5 százalékos ralit követően is megawattóránként 30 dollár alatt maradtak, szemben az Európában jellemző 170 euró fölötti árral.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
