Visszavonta Oroszország hitelminősítési osztályzatait csütörtökön a Moody’s Investors Service – számolt be az MTI.
A nemzetközi hitelminősítő Londonban bejelentette, hogy a döntés az orosz kormány összes adósminőségi besorolására, valamint a Moody’s által eddig minősítéssel ellátott szub-szuverén oroszországi entitások – köztük Moszkva, Szentpétervár és többtucatnyi oroszországi terület – külön osztályzatára vonatkozik.
A Moody’s egyben visszavonta az Oroszországban tevékenykedő kereskedelmi adósok helyi valutában és a devizában fennálló kötelezettségeinek besorolási országplafonját, vagyis azt a felső osztályzati korlátot, amely határt szab e vállalatok minősítésének.
A Moody’s a csütörtöki visszavonásig nagyon magas adóskockázatot jelző „Ca” államadós-osztályzattal tartotta nyilván Oroszországot.
Erre a besorolásra március elején rontotta a cég az orosz szuverén minősítést az addigi „B3” szintről, elsősorban azzal a várakozásával indokolva a lépést, hogy az ukrajnai háború miatt elrendelt nyugati szankciók és az ezek nyomán érvénybe léptetett tőkekorlátozások hatással lesznek a külföldre irányuló fizetésekre, köztük az orosz államadósság-szolgálati kötelezettségek törlesztésére is.
A Moody’s az ukrajnai háború kezdete óta kétszer minősítette le az orosz államadósság-besorolást. A cég március 3-án megvonta Oroszországtól a befektetési ajánlású szuverén osztályzatot, az addigi „Baa3”-ról egyszerre hat fokozattal „B3”-ra rontva a minősítést, és az új besorolást is további leminősítés lehetőségére utaló felülvizsgálat alatt tartotta.
A Moody’s három nappal később bejelentette, hogy e felülvizsgálat alapján az addigi „B3″ szintről további négy fokozattal a spekulatív sávon belül még mélyebben lévő „Ca”-ra rontotta tovább az orosz osztályzatot.
A hitelminősítő így néhány napon belül tíz fokozattal minősítette vissza Oroszország hosszú futamidejű külső és hazai államadósságának besorolását.
A cég meghatározása szerint a „Ca” minősítés azt jelzi, hogy az ezzel a besorolással nyilvántartott adósságkötelezettségek esetében valószínűleg már bekövetkezett, vagy nagyon közel van a törlesztési csődhelyzet, bár van valamelyes kilátás a kamat- és a tőketartozások behajtására.
A Moody’s osztályzati listáján a „Ca”-nál csak egy rosszabb minősítés létezik, a „C”, amely rendszerint már bekövetkezett törlesztési csődöt és csekély későbbi törlesztési kilátásokat tükröz.
Csütörtökön azonban a Moody’s ezt a rendkívül gyenge orosz adósminőségi besorolást is visszavonta.
Ugyanígy tett a minap egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings is, közölve, hogy döntését az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen hozott EU-szankciók alapján hozta.
Az Európai Unió március 15-én jelentette be, hogy megtiltja hitelminősítői osztályzatok érvényben tartását oroszországi jogi személyekre, vállalatokra és egyéb entitásokra.
A Fitch legutóbbi orosz államadós-besorolása „C” volt. A hitelminősítő március 8-án rontotta erre a mélyen spekulatív szintre a hosszú futamidejű orosz szuverén devizaadósság-kötelezettségek osztályzatát az addigi „B”-ről, azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy Oroszország államadósság-törlesztési csődesemény küszöbén áll.
Nagyon magas adóskockázatot jelző szintre rontotta péntek éjjel Ukrajna besorolását a Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő, elsősorban azzal a várakozásával indokolva a lépést, hogy az orosz invázió nyomán romlik Ukrajna képessége és valószínűleg hajlandósága is adósságszolgálati kötelezettségeinek teljesítésére.
A Moody’s Londonban bejelentette, hogy az eddigi „B3”-ról két fokozattal „Caa2”-re minősítette vissza Ukrajna devizában és hazai valutában fennálló hosszú lejáratú szuverén adósságállományának osztályzatát. A cég az új besorolást is további leminősítés lehetőségére utaló felülvizsgálat alatt tartja. A Moody’s módszertana alapján az Ukrajnától most megvont „B3” osztályzat is mélyen a spekulatív – vagyis befektetésre nem ajánlott – sávban volt, az új „Caa2” minősítés pedig a Moody’s hivatalos meghatározása szerint már nagyon magas adóskockázatra figyelmezteti a befektetőket. A „Caa2” besorolás nyolc fokozattal marad el a befektetési ajánlású sáv alapfokától, amely a Moody’s osztályzati metodikája alapján „Baa3”. A Moody’s a héten éppen ezt az alapszintű befektetési államadós-besorolást vonta meg Oroszországtól, az addigi „Baa3”-ról egyszerre hat fokozattal „B3”-ra rontva a devizában és hazai valutában fennálló hosszú futamú orosz államadósság-kötelezettségek osztályzatát. A cég az új orosz besorolást szintén további leminősítés lehetőségére utaló felülvizsgálat alatt tartja. Nem sokkal a Moody’s bejelentése után a Fitch Ratings is a befektetési ajánlású szint alá, az addigi „BBB”-ről szintén egyszerre hat fokozattal „B”-re minősítette vissza az orosz államadós-osztályzatot. A múlt héten a harmadik globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings is megvonta Oroszországtól a befektetési ajánlású osztályzatot, „BBB mínusz/A-3”-ról egy fokozattal „BB plusz/B”-re – ugyancsak spekulatív szintre – rontva az orosz szuverén devizaadósság-kötelezettségek besorolását. Az ukrán államadós-osztályzat pénteki leminősítéséhez fűzött elemzésében a Moody’s kiemelte azt a véleményét, hogy jóllehet, Ukrajna költségvetési és külső tartalékai javultak a 2014-es katonai konfliktus óta, ez a javulás azonban nem lesz elégséges a likviditási kockázatok teljes mértékű ellensúlyozásához, tekintettel a szűkösebbé váló finanszírozási opciókra, a külföldi befektetők kivonulására és a külső ukrán fizetési pozícióra nehezedő egyre nagyobb nyomásra. A Moody’s számításai szerint az idén 6 milliárd dollár, a következő évtizedben évente 2-6 milliárd dollár – az ukrán hazai össztermék (GDP) 1-4 százalékának megfelelő – ukrán államadósság-hányad törlesztése válik esedékessé. Bár a január végi 27,5 milliárd dolláros ukrán devizatartalék a törlesztési igényeket fedezte, erre a tartalékra is várhatóan egyre nagyobb nyomás nehezedik majd, éppen olyan időszakban, amikor csökkennek a devizabevételek, szűkülnek az ukrán gazdaság finanszírozási opciói és a hazai valuta tartósan gyengül – áll a Moody’s elemzésében. A hitelminősítő közölte: becslése szerint a külföldi kormányok és a nemzetközi intézmények – köztük a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank, az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Unió – eddig 15 milliárd dollárnyi pénzügyi segélyre vállaltak kötelezettséget.
A Moody’s szerint ez a jelentős nemzetközi pénzügyi támogatás elősegíti a likviditási helyzet erősítését, valószínűtlen azonban, hogy elégséges lesz annak a hatásnak a teljes ellentételezésére, amelyet az orosz invázió gyakorol Ukrajna adósprofiljára. Az elmúlt években a hazai bankok jelentették a fő refinanszírozási forrást, nem valószínű azonban, hogy meglenne a kapacitásuk jelentős további államadósság-kibocsátás felvételére, tekintettel az orosz invázió által az ukrán pénzügyi szektorban okozott felfordulásra, valamint a nagyarányú betétkivonások kockázatára – áll a Moody’s elemzésében. Más nagy londoni házak szerint Ukrajnának már a mostani közvetlen orosz fegyveres támadás előtt is példátlan károkat okozott az Oroszországgal kialakult konfliktushelyzet. Az egyik tekintélyes londoni gazdasági elemzőműhely, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minapi helyzetértékelésében közölte: modellszámításai arra vallanak, hogy a Krím-félsziget orosz annektálásától 2020 végéig eltelt hét évben az ukrán gazdaság évente átlagosan 40 milliárd dollár – vagyis a teljes időszakban 280 milliárd dollár – veszteséget szenvedett. Ez azt jelenti, hogy Ukrajnát a konfliktus előtti ukrán hazai össztermék 19,9 százalékával egyenlő kár érte a vizsgált időszak minden évében – állt a CEBR tanulmányában.
Megvonta Oroszországtól a befektetési ajánlású államadós-besorolást csütörtökön két nemzetközi hitelminősítő, a Moody’s Investors Service és a Fitch Ratings.
A Moody’s az eddigi „Baa3”-ról „B3”-ra rontotta a devizában és hazai valutában fennálló hosszú futamú orosz államadósság-kötelezettségek osztályzatát, és az új besorolást is további leminősítés lehetőségére utaló felülvizsgálat alatt tartja.
A Moody’s módszertanában a „Baa3” minősítés a befektetési ajánlású kategória alsó határa, az Oroszországnak most megadott „B3” osztályzat már mélyen a spekulatív sávban van.
Nem sokkal a Moody’s csütörtöki bejelentése után a Fitch Ratings is a befektetési ajánlású szint alá, az eddigi „BBB”-ről – a Moody’s-hoz hasonlóan szintén egyszerre hat fokozattal – „B”-re minősítette vissza az orosz államadós-osztályzatot, és az új besorolást is negatív minősítési figyelőlistára helyezte.
A múlt héten a harmadik globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings is megvonta Oroszországtól a befektetési ajánlású osztályzatot, „BBB mínusz/A-3”-ról egy fokozattal „BB plusz/B”-re – ugyancsak befektetésre már nem ajánlott szintre – rontva az orosz szuverén devizaadósság-kötelezettségek besorolását.
A Moody’s és a Fitch által csaknem egyszerre bejelentett két csütörtöki leminősítés azt is jelenti, hogy Oroszország a nemzetközi intézményi befektetők körében már nem számít befektetésre ajánlott szuverén adósnak. A nemzetközi gyakorlat alapján ugyanis legalább két hitelminősítőnek befektetési ajánlású besorolást kell érvényben tartania az adott szuverén vagy kereskedelmi adósokra ahhoz, hogy a befektetési társaságok a szóban forgó ország vagy vállalat adósságeszközeit befektetésre ajánlottnak tekintsék.
A Moody’s a csütörtök hajnalban Londonban bejelentett leminősítés indoklásában kiemelte: az ukrajnai háború miatt érvényesített súlyos és összehangolt nyugati szankciók növelték annak a kockázatát, hogy fennakadások keletkeznek az orosz államadósság-kötelezettségek törlesztésében, és a szankciókat bevezető nyugati országok közötti koordináció magas szintje is súlyos lefelé ható kockázatokkal terheli Oroszország szuverén adósprofilját.
A Moody’s közölte: véleménye szerint most már jelentős a valószínűsége annak, hogy a szankciók kikezdik Oroszország képességét és hajlandóságát szuverén adósságkötelezettségeinek törlesztésére.
A súlyos és összehangolt nyugati szankciók mindemellett jelentős bizalmi sokkot is okoztak, és ez valószínűleg tartós felfordulást okoz a reálgazdaságban és a pénzügyi szektorban egyaránt.
A rubel esetleges tartós leértékelődésének is súlyos gazdasági következményei lehetnek, mivel emelheti az inflációt, markánsan lassíthatja a gazdasági aktivitást és ronthatja az életszínvonalat – áll a Moody’s elemzésében.
A hitelminősítő szerint emellett ha olyan mértékű betétkivonás kezdődik, amely szűkíti a bankrendszer likviditását, az növelheti a pénzügyi szektor stabilitását terhelő kockázatokat és szükségessé teheti a bankrendszer kormányzati megsegítését.
Még tovább fokozhatja a makrogazdasági instabilitás kockázatát az, hogy az új szankciók miatt hozzáférhetetlenné vált az orosz pénzügyi tartalékok nagyon jelentős hányada.
A Moody’s idézi az orosz jegybank adatait, amelyek szerint az arany nélkül számolt orosz devizakészleteknek legalább a 60 százaléka olyan országokban van, amelyek szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben.
Jóllehet Oroszország a tartalékok hozzávetőleg 20 százalékát aranyban tartja, a Moody’s várakozása szerint azonban nehézségekbe ütközne ennek az aranykészletnek az átváltása is devizára.
Az orosz nyersolaj- és földgázexportból eredő devizabevételek enyhíthetik a súlyos szankciók hatásait, de ez sem zárja ki a tartós gazdasági felfordulás és a sokkokkal szembeni növekvő gazdasági érzékenység igen magas valószínűségét – áll a Moody’s csütörtöki elemzésében.
A cég szerint ráadásul a szankciók esetleges még további szigorítása már ezt a fontos devizaforrást is érintheti.
A Fitch Ratings is azzal a véleményével indokolta Oroszország leminősítését, hogy a nemzetközi szankciók súlyossága növelte a makroszintű pénzügyi stabilitást terhelő kockázatokat, hatalmas sokkhatásnak tette ki Oroszország adósminőségi alapmutatóit, és kikezdheti Oroszország hajlandóságát arra, hogy eleget tegyen államadósság-szolgálati kötelezettségeinek.
A Fitch emellett szintén kiemelte, hogy a szankciók maradéktalan betartása hozzáférhetetlenné tenné Oroszország nemzetközi tartalékainak jelentős részét.
A cég adatai szerint Oroszország devizakészleteinek 32 százaléka euróban, 16 százaléka dollárban fekszik, és e készleteknek több mint a fele olyan országokban van, amelyek részesei a szankcióknak.
Az orosz export 55 százalékát dollárban, 29 százalékát euróban számolják el, a szankciók viszont korlátozzák a kereskedelmi fizetések klíringjét is. Ráadásul a kereskedelmi partnerek várhatóan más forrást keresnek majd az eddig Oroszországból importált termékek beszerzéséhez, különösen az energiaszektorban, amelynek exportbevétele tavaly 241 milliárd dollár volt. Ez a teljes orosz exportjövedelem 44 százalékát tette ki – áll a Fitch Ratings csütörtöki londoni elemzésében.
A kelet-európai EU-gazdaságok közül a balti köztársaságokat érintené a legérzékenyebben az orosz–ukrán konfliktus esetleges még további elmérgesedése, de az orosz energiahordozó-szállítások magas aránya miatta sérülékenyebb gazdaságok között van Szlovákia, Csehország és Magyarország is – áll a Moody’s Investors Service szerdán Londonban bemutatott átfogó térségi szektorelemzésében.
A nemzetközi hitelminősítő 12 oldalas tanulmánya hangsúlyozza ugyanakkor azt is, hogy a cég alapeseti előrejelzési forgatókönyve nem számol nyílt háború kirobbanásával Oroszország és Ukrajna között.
A Moody’s elemzése szerint, ha a feszültség mégis orosz-ukrán fegyveres konfliktussá fajulna, extrém mértékben valószínűtlen, hogy ez átterjedne a szomszédos EU-országokra. A cég valószínűtlennek nevezi az Európába irányuló orosz energiahordozó-szállítások teljes leállását is.
Felminősítette Magyarországot a Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő, az eddigi „Baa3”-ról egy fokozattal „Baa2”-re javítva a magyar államadós-osztályzatot.
A Moody’s ezzel egy időben a tavaly szeptember óta érvényben tartott pozitívról stabilra módosította a magyar szuverén besorolás kilátását.
A döntés indoklásában a cég a felminősítés fő tényezői között kiemelte, hogy a növekedés erőteljesen visszalendült az idei év első felében, és ez is erősítette a magyar gazdaság ellenállóképességét.
Mindezt a hatékony költségvetési és monetáris politika is segítette.
A hitelminősítő közölte: megítélése szerint a kilátások – mindenekelőtt a robusztus beruházási lendület miatt – középtávon is erőteljesek.
A cég várakozása szerint a magyar hazai össztermék potenciális növekedése évi 3-4 százalék környékén lesz a következő öt évben.
Felminősítette Szerbia államadósság-kötelezettségeinek besorolását a Moody’s Investors Service, egyebek mellett azzal a véleményével indokolva a döntést, hogy a szerb gazdaság viszonylag ellenállóképesnek viszonyult a koronavírus-járvány sokkjával szemben, és szilárdak a középtávú növekedési kilátások – írja az MTI.
A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi „Ba3”-ról egy fokozattal „Ba2”-re javította Szerbia hosszú távú szuverén besorolását. Az osztályzat kilátása ezzel egy időben pozitívról stabilra módosult.
A Moody’s besorolási módszertanában a „Ba2” adósosztályzat még mindig két fokozattal elmarad a befektetési ajánlású kategória alapszintjét jelentő „Baa3” minősítéstől. Így Szerbia továbbra is a spekulatív – vagyis nem befektetési ajánlású – besorolással ellátott államadósok között van a Moody’s osztályzati listáján.
A hitelminősítő a szerb osztályzat javításához fűzött indoklásban mindazonáltal kiemelte, hogy várakozása szerint Szerbia költségvetési mérőszámai a következő években is jobbak lesznek a „Ba” sávban szereplő többi szuverén adóséinál, mivel folytatódnak a költségvetési keretrendszer erősítését célzó reformok, és ezek biztosítják a megfontolt költségvetési politikát.
A Moody’s elemzése szerint az új szerb adósosztályzat stabil kilátása a cég azon várakozását tükrözi, hogy a szerb gazdaság az idén ismét növekedésnek indul, és a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított államadósság-ráta 2022-től csökkenni kezd az 58 százalék körüli jelenlegi szintről.
A stabil kilátás emellett azt is tükrözi, hogy a Moody’s megítélése szerint a szerb gazdaság fogékonysága az eseménykockázatokra megfelelően illeszkedik a most megadott „Ba2” szuverén osztályzathoz, és ez elsősorban az alacsony politikai kockázatnak, a korlátozott szuverén likviditási és külső sérülékenységi kockázatoknak, valamint a stabil, az eszközminőség romlásával szemben ellenálló bankrendszernek köszönhető – áll a hitelminősítő pénteki londoni elemzésében.
A Moody’s kiemeli, hogy a szerb hazai össztermék – amely a 2018-2019-es időszakban éves átlagban 4,4 százalékkal nőtt – az előzetes becslés szerint tavaly a koronavírus-sokk közepette is mindössze 1 százalékkal csökkent. Ez kedvező regionális összehasonlításban és a hasonló besorolású szuverén adósok teljesítményével összevetve egyaránt, és mutatja, hogy a szerb gazdaság lendülete milyen robusztus volt a világjárvány elhatalmasodásának kezdetén – áll a Moody’s elemzésében.
Mindemellett az elmúlt években kialakított költségvetési mozgástér átfogó, a tavalyi szerb hazai össztermék hozzávetőleg 12,5 százalékának megfelelő költségvetési válaszlépéseket tett lehetővé – hangsúlyozza a hitelminősítő.
A Moody’s közölte: az idei évre már 4,7 százalékos növekedést vár a szerb gazdaságban. A cég szerint ennek fő hajtóerői között lesz a viszonylag gyors szerbiai oltási kampány hatására normalizálódó gazdasági aktivitás.
Leminősítette Nagy-Britannia államadós-besorolását pénteken a Moody’s Investors Service, egyebek mellett azzal a véleményével indokolva a döntést, hogy a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) tovább rontotta a brit gazdaság egyébként is gyengülő szerkezeti dinamikáját.
A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi „Aa2”-ről egy fokozattal „Aa3”-ra rontotta a hosszú futamidejű brit államadósság-kötelezettségek osztályzatát. A besorolás kilátása az eddigi negatívról stabilra módosult. A döntéshez fűzött indoklásában a Moody’s kiemelte, hogy Nagy-Britannia gazdasági ereje tovább gyengült a 2017 szeptemberében végrehajtott előző leminősítés óta, a gazdaság növekedési üteme számottevően elmarad a várakozásoktól, és ez valószínűleg a jövőben is így marad.
A cég szerint emellett tovább gyengítette az egyébként is negatív hosszú távú gazdaságszerkezeti dinamikát Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból, valamint az, hogy London nem tudott olyan kereskedelmi megállapodást elérni az EU-val, amely az uniós tagsággal összemérhető előnyökkel járna. Ha sikerülne is megállapodásra jutni egy kereskedelmi szerződésről, az valószínűleg szűk kiterjedésű lenne, és emiatt a Brexit a jövőben is lefelé ható nyomást gyakorol majd a magánszektorbeli beruházásokra és a gazdaság egészének növekedésére – áll a hitelminősítő elemzésében.
A Moody’s várakozása szerint a növekedési kilátásokat valószínűleg a koronavírus-járvány által a brit gazdaságon ütött sebek is károsítják. A cég szerint egy ideig még bizonytalan lesz, hogy a koronavírus-sokknak milyen szerkezeti hatásai lesznek, de az már a beruházásokra és a foglalkoztatásra gyakorolt eddigi hatásokból is valószínűsíthető, hogy a gazdasági sebek egy része tartósan megmaradhat.
A Moody’s közölte: becslései szerint a brit gazdaság legutóbbi csúcsteljesítménye és a jelenlegi recesszió mélypontja közötti visszaesés meredekebb ívű lesz, mint a húsz legnagyobb globális erőcentrum csoportjának (G20) bármelyik más gazdaságában, elsősorban azért, mert a nagy-britanniai járvány súlyosabb, mint a többi G20-országban, emellett a brit gazdaság teljesítménye a szolgáltatási szektor aktivitásától függ, ez pedig magasabb szintű humán kapcsolati interaktivitást igényel.
A koronavírus-járványt a brit gazdaság már eddig is súlyosan megszenvedte: a végleges adatok szerint az idei második negyedévben 19,8 százalékkal zuhant a brit hazai össztermék (GDP) az első három hónaphoz viszonyítva. Ez példátlan mértékű visszaesés azóta, hogy 1955-ben megkezdődött a negyedéves összevetésű GDP-adatok rendszeres közlése Nagy-Britanniában.
A júniussal zárult három hónap ráadásul a második olyan negyedév volt egymás után, amelyben visszaesett a brit gazdaság teljesítménye, az idei első naptári negyedévben ugyanis 2,5 százalékkal csökkent a brit hazai össztermék. Ez azt jelenti, hogy a brit gazdaság hivatalosan is recesszióban van, mivel a konszenzusos meghatározás szerint egy gazdaság akkor kerül technikai recesszióba, ha teljesítménye két egymást követő negyedévben csökken. Mindeközben a brit közfinanszírozási dinamika is példátlan ütemben romlik.
A brit statisztikai hivatal (ONS) legutóbbi havi összegzésében kimutatta, hogy augusztus végén a nettó államadósság-állomány 2023,9 milliárd font (815 ezer milliárd forint) volt. Ez a brit hazai össztermék 101,9 százalékának megfelelő államadósság-ráta, ami hat évtizede nem mért csúcs.
