Egyre több ukrán vállalkozás szembesül nehézségekkel mind a képzett, mind a képzetlen munkaerőt tekintve, és az álláskeresők száma az álláskereső oldalakon található önéletrajzok számából ítélve folyamatosan csökken – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) adataira hivatkozva.
A jelentés szerint „az álláskereső oldalakon meghirdetett új állások számának növekedése folyamatos munkaerő-keresletet jelez 2024 elején. Ugyanakkor az üzleti felmérések szerint egyre több cég szembesül azzal, hogy nehézségekbe ütközik szakképzett és szakképzetlen munkaerő megtalálása egyaránt. Az álláskeresők aránya az álláskereső oldalakon megjelenő önéletrajzok számával mérve tovább csökkent.”
Ez mind a foglalkoztatás növelésére, mind munkaerő-kínálatra kihatással lehet a mozgósítás és a folytatódó migráció következményeként. Hiszen az Ukrajnán kívüli menekültek száma 2024. március 14-e óta az ENSZ szerint csaknem 150 ezerrel (vagy 2%-kal) 6,5 millió főre nőtt az NBU adatainak megfelelően.
Idén januárban a hrivnyabetétek jelentős kiáramlását figyelték meg Ukrajnában, ami összefügghet a mozgósításról szóló új törvényjavaslattal – számolt be az rbc.ua hírportál Danilo Hetmancev, a Lgefelső Tanács pénzügyi, adó- és vámpolitikával foglalkozó bizottsága elnökének Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Hetmancev kifejtette, hogy az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) adatai szerint 2024 januárjában szinte változatlan maradt a hrivnya hitelállomány: +0,2 százalékkal (+1,4 milliárd hrivnya) 727,8 milliárd hrivnyára nőtt. Ugyanakkor a lakosságnak nyújtott hrivnyahitelek 2,3%-kal, a vállalkozásoknak nyújtottak pedig 0,7%-kal csökkentek.
A honatya szerint a betéti alap változásai szembetűnőbbek voltak: a hrivnyabetétek 3,2%-kal (51,3 milliárd hrivnyával) 1577,1 milliárd hrivnyára csökkentek. A háború kezdete óta ezek a hrivnyabetétek csökkentésének legnagyobb arányai és mennyiségei. Az üzleti betétek 3,5%-kal (32,5 milliárd hrivnya), a lakosságiak 2,6%-kal (18,8 milliárd hrivnya) csökkentek.
A bizottsági elnök hangsúlyozta, hogy itt nincs szó „árulásról”, hiszen a háború kezdete óta 70%-kal (650 milliárd hrivnya) nőttek a hrivnyabetétek, a bankbetétek csökkenése pedig az év első hónapjában szezonális jelenség. Hetmancev szerint azonban egy ilyen csökkentés „bizonyos negatív hatáshoz” vezethetett volna a mozgósításról szóló törvényjavaslat rendelkezéseivel kapcsolatban.
„A szakbizottság vezetőjeként újból megismétlem, hogy a törvénytervezet bankszámlazárolást előíró rendelkezései nem támogatottak. A stabil bankrendszer egyben fegyverünk és a háború utáni helyreállítás záloga” – mutatott rá Danilo Hetmancev.
Az ukrán hatóságok kiemelt feladata olyan kiegyensúlyozott mozgósítási normák kialakítása, amelyek megvalósíthatóak, és amelyek nem bénítják meg az ország egy részének munkáját – írta az Európai Üzleti Szövetség (EBA) kedden közzétett felhívásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
Az EBA szerint a mozgósítási törvény tervezetét tudatosan kellene felülvizsgálni, hogy ne álljon le az ország és különösen a gazdaság működése. „Fontos az alkalmazottak rezerválása a gazdasági tevékenység folytatásához. Jelenleg elsősorban a kritikus szakemberek vagy szakértők rezerválása fontos a cégeknél. Ugyanakkor az állam gazdasági szektorának teljes kapacitással kell működnie az igények kielégítése érdekében. Ezért az egyensúly megteremtése, az ország gazdaságának megfelelő működése érdekében fontos gondoskodni a kritikus fontosságú vállalkozások alkalmazottainak a rezerválásáról” – hangsúlyozta közleményében a szervezet.
A felhívás emlékeztetett a kormány képviselői által nem is olyan régen meghirdetett automatikus rezerválási rendszerre, amely bizonyos szempontok figyelembevételével a munkavállalók automatikus rezerválásának a bevezetését célozta. „A kritikus munkavállalók rezerválásának már biztosított eszközei mellett egy ilyen kiegészítő módszer lehetővé teszi a mentesített dolgozói kontingens kategóriájának bővítését, ami pozitív gazdasági hatást fejt ki, és lehetővé teszi mind az ország gazdasági helyzetének kiegyensúlyozását, mind további lehetőségek megteremtését a bevételek növeléséhez a költségvetésbe az ország katonai szükségleteire” – foglalta össze közleményében az EBA.
