Több mint száz megállapodást kötöttek az Ukrajna támogatására szervezett berlini nemzetközi újjáépítési konferencián – közölte szerdán Svenja Schulze német fejlesztési miniszter a kétnapos rendezvény zárónapján.
A miniszter tájékoztatása szerint a cégekkel és kormányokkal kötött megállapodások egyebek között kölcsönöket tartalmaznak kisvállalkozásoknak, partnerségi programokat városoknak és szakképzési kezdeményezéseket.
Schulze szerint a berlini tanácskozáson az újjáépítés négy vetületét határozták meg: üzleti, humánerőforrási, helyi és európai uniós.
A nemzetközi újjáépítési konferenciára nagyjából 60 országból mintegy 3000 résztvevő érkezett a német fővárosba.
Nem donorkonferenciáról van szó, hanem olyan rendezvényről, amely elősegíti a politikai, gazdasági és civil szereplők kapcsolatépítését.
„Ukrajnának erős gazdaságra van szüksége, hogy át tudja vészelni a háborút és újjá tudja építeni mindazt, ami megsemmisült” – hangsúlyozta Schulze, Julija Szviridenko ukrán első miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter oldalán.
Németország Ukrajnával és további 12 országgal, valamint 17 fejlesztési szervezettel szövetséget hozott létre a kis- és középvállalkozások támogatására, amelyek az ukrán gazdaság gerincét alkotják. Az összefogás célja 4,5 milliárd euró összértékű kedvező hiteleket biztosítani az ezen körbe tartozó, munkahelyek 80 százalékát biztosító ukrán cégeknek. Korábbi programokkal együtt a hitelmennyiség így már meghaladja a 7 milliárd eurót is.
Szviridenko szintén a kis- és középvállalkozások kulcsszerepét emelte ki hazája újjáépítésében.
Schulze a német és ukrán polgármesterek tanácskozásán további partnerségeket sürgetett a városok között, hogy „minden egyes ukrán önkormányzatnak legyen legalább egy külföldi partnere”. A résztvevők soraiban jelen volt Vitalij Klicsko kijevi polgármester is.
A német-ukrán partnerségi hálózatnak több mint kétszáz helyhatósági tagja van, míg az ukrán települések összességében 2200 önkormányzattal állnak partneri viszonyban a világ 60 országában, főleg Lengyelországban, Litvániában, Németországban, Magyarországon és Romániában. Schulze rávilágított, hogy a kisebb ukrán települések nem rendelkeztek ilyennel, ezért fontos volt ezeket is bevonni Ukrajna lehetséges uniós integrációja előtt.
A konferencián elindítottak egy olyan kezdeményezést is, amely 180 ezer szakmunkás kiképzését szolgálja újjáépítési feladatokra. „Mindegy hányszor pusztítja el Oroszország a felsővezetékeket, kórházakat és épületeket, az ukránoknak meglesz a szaktudásuk és képzettségük ezek újjáépítésére” – mondta Schulze még a konferencia első napján. Az úgynevezett Szakmunkás szövetség Ukrajnáért kezdeményezésben részt vevő államok összesen több mint 700 millió eurót különítenek el erre a célra.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) előrejelzése jelentős külső pénzügyi támogatás fenntartását feltételezi, de a segélyek mennyiségének megfelelőségével és beérkezésének ütemével továbbra is fennállnak kockázatok, különösen a következő években – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az NBU 2024 áprilisi Inflációs jelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint Ukrajna nemzetközi finanszírozása 2024-ben várhatóan eléri a 37,9 milliárd dollárt, 2025-ben a 25,1 milliárd dollárt, 2026-ban pedig a 12,6 milliárd dollárt. „Bár 2024-ben a finanszírozás csökkenésének kockázata jelentősen gyengült, a következő években továbbra is jelentős marad. A külföldi segélyek beérkezésének a késedelme esetén fennáll annak a veszélye, hogy az NBU megújítja a költségvetés emissziós finanszírozását. A hazai pénzügyi piac korlátozott kapacitása miatt növekedni fog” – áll a beszámolóban.
Az NBU szerint a kisebb összegű nemzetközi támogatás ráadásul a nemzetközi tartalékok csökkenéséhez vezetnek, ami gyengíti az állam külső stabilitását. Ilyen forgatókönyv esetén az árfolyam- és inflációs várakozások romlanak, az NBU pedig az alapforgatókönyvnél szigorúbb monetáris politikát folytat.
Az Ukrajnának nyújtott nemzetközi támogatások fokozatosan csökkenni fognak, ezért Kijevnek arra kell összpontosítania, hogy fokozza mind az adók, mind a vámbevételek behajtására irányuló erőfeszítéseit – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Gavin Gray IMF-misszióvezető NV Business című ukrán kiadványnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) misszióvezetője jelezte, hogy az ukrán hatóságok az idei év végére tervezik az úgynevezett Nemzeti Jövedelem Stratégia elindítását. „Mindenki tudja: idővel és fokozatosan csökkenni fog Ukrajna nemzetközi támogatása, ezért Ukrajnának saját belső forrásokat kell létrehoznia az önfinanszírozáshoz” – figyelmeztetett. Szerinte ezt figyelembe kell venni, mert a háború befejeztével megnő a szociális kiadások finanszírozásának igénye. „Ezért kell az ukrán hatóságoknak a bevételek behajtására irányuló képességek erősítésére összpontosítaniuk mind az adó-, mind a vámbevételek tekintetében” – tette hozzá.
A misszióvezető ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az IMF kiterjesztett finanszírozási programot dolgozott ki Ukrajna számára, figyelembe véve a fő forgatókönyvet, amely a háború 2024 közepére történő befejezését feltételezi. „De negatívabb forgatókönyvet prognosztizálunk egy hosszabb háború és ennek megfelelően nagyobb összegű külső finanszírozás mellett. Negatív forgatókönyv esetén a nemzetközi pénzügyi támogatásnak növekednie kell. Az alapforgatókönyv megvalósulása esetén 115 milliárd dollárról, a negatívról 140 milliárd dollárról beszéltünk” – emlékeztetett Gavin Gray.
Az Európai Unió az Ukrajnának nyújtott pénzügyi segélyek terén vezető lett, a katonai támogatást illetően pedig az USA vezet, így a háború kezdete óta a nemzetközi partnerek már több mint 113 milliárd eurót folyósítottak Kijevnek – közölte kedden az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjával foglalkozó minisztérium, számolt be a korrespondent.net hírportál.
A közlemény szerint ez az összeg a külföldi kormányok katonai, pénzügyi és humanitárius támogatásait fedi. „A nemzetközi támogatások mértékét figyelő Ukraine Support Tracker rendszer adatai szerint 40 ország támogatta Ukrajnát. Az Európai Unió csaknem 52 milliárd eurót folyósított, az Egyesült Államok támogatása elérte a 48 milliárd eurót” – áll a jelentés.
A donorországok listáján szerepel még Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Kína, Japán, Norvégia, Dél-Korea, Svájc, Tajvan, Törökország és India. Tőlük Ukrajna további 13 milliárd euró összegű segélyt kapott. Az összes biztosított forrás fele pénzügyi támogatás, a harmada katonai segély, a többi pedig humanitárius támogatás.
Az Európai Unió vezető szerepet tölt be a pénzügyi támogatások terén. Az Európai Unió tagállamai és az európai intézmények ígéretet tettek arra, hogy Ukrajnának csaknem 35 milliárd eurót biztosítanak költségvetési szükségletekre. A katonai támogatás vezető szereplője továbbra is az USA. Az amerikai partnerek katonai támogatásai már elérték a 23 milliárd eurót.
(vb/korrespondent.net)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió az Ukrajnának nyújtott pénzügyi segélyek terén vezető lett, a katonai támogatást illetően pedig az USA vezet, így a háború kezdete óta a nemzetközi partnerek már több mint 113 milliárd eurót folyósítottak Kijevnek.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1673985000
[modified] => 1673980816
)
[title] => Az Ukrajnának nyújtott nemzetközi támogatás meghaladta a 113 milliárd eurót
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=34275&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 34275
[uk] => 34278
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 34276
[image] => Array
(
[id] => 34276
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/ukrajna-2.jpg
[original_lng] => 117076
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/ukrajna-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/ukrajna-2-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/ukrajna-2.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/ukrajna-2.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/ukrajna-2.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/ukrajna-2.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/ukrajna-2.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1673987619:2
[_thumbnail_id] => 34276
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2957
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 1593
[2] => 41
[3] => 33854
[4] => 17
[5] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 138258
[1] => 140447
[2] => 120
)
[tags_name] => Array
(
[0] => nemzetközi támogatás
[1] => Ukraine Support Tracker
[2] => Ukrajna
)
)
[4] => Array
(
[id] => 33894
[content] =>
Ukrajna 2022-ben soha nem látott globális pénzügyi támogatásban részesült, a mérlegadatok szerint mintegy 32,1 milliárd dollárt kapott a nemzetközi partnerektől – közölte szombaton az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) sajtószolgálatára hivatkozva.
A jegybanki jelentés szerint a legnagyobb pénzügyi támogatást az Amerikai Egyesült Államok nyújtotta: 12 milliárd dollárt, az Európai Unió 8 milliárd dollárt, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2,7 milliárd dollárt, Kanada 1,9 milliárd dollárt, Németország 1,6 milliárd dollárt. Emellett 2022-ben az ország mintegy 3,1 milliárd dollárt kapott a deviza államkötvények kihelyezésének köszönhetően.
„Ez a nemzetközi támogatással együtt lehetővé tette az NBU nettó intervenciói jelentős részének kompenzálását a valutaeladásból (25 milliárd dollár), valamint az állam adósságkezelésként és hiteltörlesztésként történt (9,1 milliárd dollár) kifizetését” – áll az NBU közleményében. A jegybank szerint a nemzetközi támogatások segélyek és kölcsönök formájában is érkeztek, az év második felében ütemesebben. A támogatási alapok (480,6 milliárd hrivnya) fontos bevételi forrássá váltak 2022-ben. A támogatásoknak köszönhetően az állami költségvetés általános alapjának bevételei 37 százalékkal 1491,1 milliárd hrivnyára nőttek 2022-ben. Az NBU általi kötvényvisszaváltás (pénzeszközök tényleges „nyomtatása”) összege 400 milliárd hrivnya volt, az év második felétől pedig havi 30 milliárd hrivnya.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter szerint a hrivnya dollárral és más valutákkal szembeni árfolyama 2023-ban akkor lesz stabil, ha a kormánynak sikerül külföldről 38 milliárd dollárt bevonni az állami költségvetésbe a hiány fedezésére.
