Ukrajna GDP-arányos államadóssága 2013 óta először 50 százalék alá süllyedt – adta hírül az ukrán pénzügyminisztérium nyomán az MTI.
Ez az érték 2018 végén 60,9 százalék volt.
Az ukrán kormány júniusban jóváhagyott terve szerint az államadósság a GDP 47,5 százalékára csökken 2020 végére és 43 százalékra 2022-ig.
Az ukrán államadósság átlagosan 42,01 százaléka volt a GDP-nek 1997 és 2018 között. A csúcsa 81 százalékkal, 2016-ban volt, a mélypontja pedig 2007-ben, 12,3 százalékkal.
In the time of military aggression of the Russian Federation, the Ministry of Finance offers citizens, businesses and foreign investors to support the budget of Ukraine by investing in military government bonds. pic.twitter.com/7P7AkxmTaD
2020. január 1-től számos újítás vár az ukrán állampolgárokra, különösen a jogalkotás terén. A legfontosabbak talán a következők:
Segélyek (szubszídió)
Januártól kezdve az ukránok csak készpénzben kapnak kedvezményeket és támogatásokat a lakhatási és kommunális szolgáltatások terén, valamint szilárd és folyékony kályhás tüzelőanyagok és cseppfolyósított gázok vásárlására. 2019-ben 58 milliárd hrivnyát különítettek el támogatásokra, 2020-ban pedig a tervek szerint 47,6 milliárdot szánnak erre.
Emelkedik a gáz ára
A Naftohaz állami vállalat nem csak az európai, hanem az ukrán fogyasztóknak is tartogat meglepetéseket. Január 1-től az ukránok választhatják meg saját gázszolgáltatójukat. Mivel a gáz árába beleszámolják annak szállítási költségeit, egyes megyékben az árak változóak lehetnek.
2019. január 1. és május 1. között a lakosság és más védett fogyasztók számára 1000 köbméter gáz ára 5500 hrivnyába kerül. Összehasonlítva a decemberi árakkal, a gáz ára 28%-kal nőtt, hiszen a tél első hónapjában 4277 hrivnyába került. Az ipari fogyasztók számára az ár 5500–6072 hrivnya között mozog majd. Attól függ majd, hogy vásárolnak-e előre gázt.
Növekedik a létminimum, a minimálbér és a nyugdíj
2020 kezdetétől a létminimum összege a munkaképes személyek számára 2102 hrivnyát tesz ki, s az év végéig 2189 hrivnyáig emelkedik. 2019-ben ez az összeg 1564 hrivnya volt.
A minimálbért 550 hrivnyával emelték, jelenleg 4723 hrivnya. A minimális nyugdíj 1638 hrivnya lesz.
Jó hír a nehéz életkörülményekben élők számára
Január 1-jétől lép hatályba a szociális szolgáltatásokról szóló új törvény, amelyet a szakértők az évtized reformjának hívtak. A szakértők szerint nemcsak azon emberek támogatására van szükség, akik nem képesek ellátni önmagukat, hanem a nehéz életkörülményekkel rendelkező személyeket is.Maga a segítségnyújtás számos tevékenységet magában foglal: társadalmi támogatást, gyermekek vagy fogyatékkal élők alkalmazkodását.
Nőnek az Ukrtelekom és Ukrposta szolgáltatásainak árai
A vezetékes telefonok havi előfizetési díjának költsége a lakosság számára 10%-kal növekszik: 54,28 hrivnyáról 59,71 hrivnyára. A vállalkozások, intézmények és szervezetek szintén többet fizetnek majd. Számukra az előfizetési díj 59,59 hrivnyáról 65,55 hrivnyára növekszik.
Az Ukrposta, mely mindezidáig a legalacsonyabb árakkal próbálta magához csalogatni a klienseit, szolgáltatásainak árát 12,5%-kal emeli.
Bírság a nem levámolt autók tulajdonosai számára: be kell-e fizetni vagy sem?
Január 1-től a nem levámolt külföld autók tulajdonosainak 85 és 170 ezer hrivnya közötti bírságot kell fizetniük. Ezen kívül kereskedelmi célokra további 34 ezer hrivnyát számolnak fel. Azonban az Avtojevroszila szervezet, amely összehozta ezen járművek tulajdonosait, továbbra is azt állítja, hogy a bírságokat ki lehet kerülni. Előkészítettek egy Mentőöv elnevezésű programot, melyben leírják, hogy milyen okmányokkal tudják igazolni, hogy a jármű levámolása már folyamatban van, így a sofőrt nem büntetik meg. Ezen kívül a parlament első idei ülésén két törvényjavaslatot is megbeszélnek a probléma egyszerűsítésével kapcsolatban.
A mentelmi jog eltörölve, a felelősségre vonás – kérdéses
Január 1-től lépett érvénybe a képviselők mentelmi jogát eltörlő törvény. Ugyanakkor a szakértők rámutatnak számos ellentmondásra, amelyek bizonyos törvénymódosítások elfogadását követően a gyakorlatban csak bonyolultabbá teszik a képviselők ellen indítandó büntetőeljárásokat. Ilyen például az, hogy a képviselőket nem lehet büntetőjogi felelősségre vonni hatáskörük gyakorlása alatt, holott a hatáskörük a képviselővé választásukat követően 5 évre érvényes.
Grátisz a korrupt személyek leleplezői számára
Január 1-től hatályba lépett egy törvény a korrupt személyt felfedő személy megjutalmazásáról. De ez a „grátisz” csak akkor lehetséges, ha valaki 10 millió hrivnya összegű korrupcióról számol be. Ez esetben az állam megígéri, hogy a megvesztegetés 10%-át fizeti meg a leleplezőnek.
A korrupcióellenes személyeknek nem kell jövedelemkimutatást leadniuk
Hatályba léptek a korrupció megelőzéséről szóló törvénymódosítások is. Ezek értelmében korrupcióellenes tevékenységet folytató állami aktivistáknak nem kell jövedelemkimutatásokat benyújtaniuk.
Megszűnik az Ukrán Főügyészség
Új évtől kezdve az ukrán főügyészség átalakul az Főügyészi Hivatallá, és január 2-án, az ünnepek után megkezdi munkáját. Ezen kívül a Hadi ügyészség is megszűnik, az ügyészségi dolgozók száma 15 ezerről 10 ezerre csökken. Azoknak a munkásoknak, akiknek nem szűnik meg munkahelyük, megemelik a fizetését.
