Törökország nem tervezi, hogy betartja az új európai uniós jogszabályokat, amelyek teljes mértékben leállítanák az orosz üzemanyagot. Ez „kiskaput” teremthet az orosz gázellátás folytatása szempontjából Európába, írja a Politico.
„Törökország nem fogja támogatni az EU tervét, hogy leállítsa az orosz gázimportot, ami veszélyezteti Brüsszel azon erőfeszítéseit, hogy a blokkot elvonja Moszkva energiaforrásaitól” – írta az újság. Törökország régóta kulcsfontosságú tranzitútvonal az orosz energia számára Európába, de az útvonal felügyelet alá került, miután az EU javaslatot tett az orosz gázimport 2027-ig történő teljes leállítására vonatkozó tervre.
„A terv megvalósításához Brüsszel több monitoringkövetelményt kíván bevezetni, hogy jobban felmérhesse, hogyan és hol jut be a moszkvai gáz a blokkba. Ahhoz azonban, hogy ez működjön, az EU-nak valószínűleg információkra lesz szüksége a kulcsfontosságú tranzitországoktól, például Törökországtól. Bár Ankarát ez nem érdekli” – áll a cikkben.
„A török külügyminisztérium kijelentette, hogy Ankara nem támogatja az egyoldalú szankciókat, mivel azok ronthatják a gazdasági helyzetet és az energiabiztonságot, és csak az ENSZ Biztonsági Tanácsának szintjén szorgalmazza a szankciókat.
„Törökország vonakodása az EU ellenőrzési rendelkezéseinek betartása terén problémákat okozhat a javasolt rendelet hatékony végrehajtásában, különösen tekintettel Törökország növekvő szerepére tranzitpontként és az orosz gáz potenciális csomópontjaként” – mondta Ville Niinisto, a Zöldek Európai Parlamentjének képviselője, aki az Európai Parlament az új jogszabályon végzett munkáját vezeti.
Korábban arról számoltak be, hogy az Európai Parlament olyan javaslatokat fontolgat, amelyek egy évvel, 2027 januárjáig felgyorsítanák az EU orosz gázról való lemondását.
Az orosz eredetű bután importja a szankciók ellenére megháromszorozódott, és torzítja a lengyel piacot – figyelmeztetett a POGP szakértője. A növekvő behozatal mesterségesen lenyomja az árakat, és nehezíti az energiaszektor diverzifikációját. Varsó uniós szintű szankciók, különvám vagy nemzeti beavatkozás bevezetését sürgeti a probléma kezelésére.
Komoly kihívást jelent a lengyel autógázpiacon az olcsó orosz bután behozatala – figyelmeztetett Bartosz Kwiatkowski, a Lengyel Folyékonygáz Szövetség (POGP) képviselője a Petroleum Ukraine – Warsaw’25 konferencián. A szakember szerint az orosz LPG-re vonatkozó szankciók ellenére a tiszta bután nem került tiltólistára, emiatt az utóbbi hónapokban az importja megtriplázódott.
„A bután részaránya 7 százalékról 20 százalékra nőtt, és ez világosan látszik az első negyedéves adatokból” – mondta Kwiatkowski. Kiemelte: márciusban rekordmennyiségű, 37 ezer tonna orosz bután érkezett Lengyelországba, szemben az egy évvel korábbi 8 ezer tonnával. A megnövekedett orosz import mesterségesen alacsonyan tartja az árakat, torzítja a versenyt és akadályozza a lengyel energiaszektor diverzifikációját.
A POGP képviselője három lehetséges megoldást vázolt fel a helyzet kezelésére:
Az első és legátfogóbb: az Európai Unió szintjén kiterjeszteni a szankciókat a butánra is. Ezt azonban politikailag nehéz kivitelezni, mivel egyes tagállamok – például Magyarország és Szlovákia – ellenállását váltaná ki.
A második lehetőség egy különleges importvám bevezetése lenne az energetikai célú bután behozatalára. Ez már csupán minősített többséget igényelne az uniós tagállamok részéről, de így is összetett tárgyalásokat és politikai szándékot követel.
A harmadik megoldásként Kwiatkowski a nemzeti szintű beavatkozást említette: tilos lenne Lengyelországon belül összekeverni az importált butánt más gázokkal, ami visszafoghatná annak piaci beépülését. Ez a lépés ugyanakkor nem zárná ki az esetleges megkerülést szomszédos országokon keresztül.
A lengyel vámhatóság egyelőre szigorította az ellenőrzéseket: áprilisban és májusban több olyan butánszállítmányt fordítottak vissza, amelyek három szankciós listán szereplő orosz finomítóból származtak. Kwiatkowski azonban figyelmeztetett, hogy ez csak ideiglenes megoldás, hiszen az orosz eredetű bután még mindig könnyen bejuthat a lengyel piacra harmadik országokon keresztül, „európai termékként” álcázva magát.
Teljes gáztilalom: nagyon feszültté váltak az EU tárgyalásai az orosz energiaszankcióról
Az Európai Bizottság olyan jogszabálycsomagot terjesztett elő, amely 2027 végéig teljesen megszüntetné az orosz gázimportot, beleértve a vezetékes és LNG-szállításokat is. A tervezet 2026 elejétől tiltana új szerződéseket, a meglévő megállapodások fokozatos lezárásával. Több tagállam, köztük Magyarország és Ausztria, ellenzi a javaslatot, mert szerintük az energiaszuverenitást és az ellátásbiztonságot veszélyezteti. A bizottság szerint azonban az intézkedés kulcsfontosságú Moszkva bevételeinek csökkentése és az EU energiafüggetlensége szempontjából. Mivel nem szankciós alapon készül a jogszabály, a magyar és szlovák vétó kikerülhető a minősített többségi döntéssel.
A német állami tulajdonban lévő Securing Energy for Europe (SEFE) vállalat 10 éves földgázszállítási szerződést írt alá az azerbajdzsáni állami olaj- és gázipari vállalattal, a SOCAR-ral, amely magában foglalja a német beruházásokat a termelési infrastruktúrába, számolt be a SEFE sajtóosztálya.
Ami a beruházásokat illeti, többek között gázkompresszorok telepítését tervezik, ami lehetővé teszi az Európába szállított vezetékes gáz mennyiségének növelését.
Az import elérheti a 15 terawattórát (TWh), azaz az évi 1,5 milliárd köbméter gázt, ami Németország éves fogyasztásának több mint 1,7%-a.
Azerbajdzsán már szállít gázt Bulgáriának, Magyarországnak, Görögországnak, Grúziának, Olaszországnak, Romániának, Észak-Macedóniának, Szerbiának, Szlovákiának, Szlovéniának, Törökországnak és Horvátországnak.
[type] => post
[excerpt] => A német állami tulajdonban lévő Securing Energy for Europe (SEFE) vállalat 10 éves földgázszállítási szerződést írt alá az azerbajdzsáni állami olaj- és gázipari vállalattal, a SOCAR-ral, amely magában foglalja a német beruházásokat a termelési in...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1749803400
[modified] => 1749749565
)
[title] => Az EU orosz gáz nélkül: Németország szerződést írt alá az Azerbajdzsánból származó nyersanyag importjára
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=61068&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 61068
[uk] => 60981
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 60982
[image] => Array
(
[id] => 60982
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/39-main-v1749552998.webp
[original_lng] => 74634
[original_w] => 770
[original_h] => 489
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/39-main-v1749552998-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/39-main-v1749552998-300x191.webp
[width] => 300
[height] => 191
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/39-main-v1749552998-768x488.webp
[width] => 768
[height] => 488
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/39-main-v1749552998.webp
[width] => 770
[height] => 489
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/39-main-v1749552998.webp
[width] => 770
[height] => 489
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/39-main-v1749552998.webp
[width] => 770
[height] => 489
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/39-main-v1749552998.webp
[width] => 770
[height] => 489
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1749738766:12
[_thumbnail_id] => 60982
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2038
[_algolia_sync] => 108294777002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 33258
[1] => 135
[2] => 819188
[3] => 26719
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Azerbajdzsán
[1] => németország
[2] => nyersanyag import
[3] => orosz gáz
)
)
[4] => Array
(
[id] => 60557
[content] =>
Aláírták pénteken a meglévő szerződés mellékletét az orosz gáz szállításáról Szerbia számára, ami lehetővé teszi a tárolók feltöltését a téli szezon előtt Szerbiában és a magyarországi tárolókban – nyilatkozta a Szerbiai RTV-nek Dušan Bajatović, a Szerbiai Gázművek igazgatója.
Hozzátette, hogy a megállapodás szerint ezer köbméterenként 290 eurós áron napi 6,1 millió köbméter gázt kap Szerbia. Elmondta, hogy ez a jelenlegi piaci ár alatt van, mert jelenleg 360 eurót kell fizetni a tőzsdén ezer köbméter gázért.
A háztartások számára nem emelkedik a gáz ára, a vállalkozók pedig kedvezőbb árra számíthatnak – emelte ki Bajatović. A meglévő gázszállítási megállapodás ezen a héten járt volna le, de pénteken aláírták a szerződés szeptember végéig érvényes mellékletét.
„Gyakorlatilag egy mellékletet írtunk alá a meglévő hosszú távú szerződés mellé, amely június elsejétől szeptember 30-ig lesz érvényben, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag meghosszabbítottuk ugyanazokat a feltételeket. Ez mit jelent? Lehetőségünk lesz 6 millió köbmétert, azaz napi 6,1 millió köbmétert lehívni, tisztán, a beszerzési terv alapján. Árban ez mintegy 290 euró. Jelenleg a TTF holland gáztőzsdén a földgáz 1000 köbméterét 360 euróért vásárolhatjuk meg, ami azt jelenti, hogy jól jártunk.”
Szlovákia számára elfogadhatatlan az Európai Bizottságnak (EB) az a kedden bemutatott terve, amely az oroszországi földgáz, kőolaj és nukleáris fűtőanyag behozatalának teljes leállításával számol – jelentette ki az EB javaslatára reagálva szerdán Robert Fico szlovák miniszterelnök, aki szerint egy ilyen terv gazdasági öngyilkosság lenne, amit ő elutasít, írja az MTI.
Szlovákia méltányolja az Európai Uniónak (EU) azt a stratégiai célját, hogy csökkentse harmadik országokkal szembeni energiafüggőségét, de elfogadhatatlannak tartja az orosz energiahordozók behozatalának teljes leállítását célzó EB-javaslatot, amelynek megvalósítása rendkívül káros lenne az EU és Szlovákia versenyképességére is – számolt be a szlovák miniszterelnök reagálására hivatkozva a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.
„Szlovákia készen áll arra, hogy közösen dolgozzon az Európai Unióval a harmadik országokkal szembeni energiafüggőség csökkentéséért, de elutasítja az öngyilkosságot, mivel gazdasági öngyilkosság lenne a földgáz, a nukleáris fűtőanyag és a kőolaj behozatalának leállítása azért, mert valamilyen új vasfüggöny van készülőben a nyugati világ és Oroszország között” – szögezte le Robert Fico, aki gazdasági felelőtlenségnek nevezte az EB dokumentumában foglaltakat.
A szlovák miniszterelnök rámutatott: egyelőre nem lehet világosan látni, hogy a javaslat megvalósítását célzó jogi szabályozásról milyen formában születhet majd döntés, egyhangúságra lesz-e szükség hozzá vagy csak minősített többségre? Hozzátette: csak az első lehetőség jöhetne számításba egy ilyen dokumentum esetében, ellenben a második lehetőség rendkívül szerencsétlen módszer lenne, mert azt jelentené, hogy a nagy tagállamok megegyezhetnek, és azt csinálhatnak, amit akarnak.
Dan Jorgensen energiaügyi uniós biztos kedden Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésének keretében tartott sajtótájékoztatóján az Európai Bizottság által előterjesztett REPowerEU-ütemterv kapcsán bejelentette: az EU teljes mértékben megszünteti az orosz energiától való függőségét azáltal, hogy 2027-ig leállítja az orosz földgáz és kőolaj importját, és fokozatosan kivezeti az orosz atomenergiát.
Az Európai Unió országai még mindig Oroszországból importálják a gáz 13%-át. Eurómilliárdokból finanszírozzák az orosz katonai költségvetést.
Az Európai Unió országai által vásárolt gáz mintegy 13%-a továbbra is Oroszországból származik, jelentette be Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság szóvivője, közölte a Jevropejszka Pravda.
Elmondása szerint az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni teljes körű háborújának kezdete óta az EU következetesen próbálja csökkenteni az orosz energiaforrásoktól való függőségét, és azóta jelentősen diverzifikálta ellátásait.
„Teljesen leállítottuk az orosz szén importját, az orosz olaj importjának nagy részét és az orosz gázimport több mint kétharmadát a Repower EU-terv keretein belül”, emlékeztetett Itkonen.
Ugyanakkor elismerte, hogy az orosz gáz valóban még mindig bekerül az európai piacra, és a közeljövőben az Európai Bizottság olyan jogszabályt szeretne javasolni, amely segíti a tagállamokat, hogy lemondjanak róla.
„Gázunk 13%-át továbbra is Oroszországból importáljuk. Ez azt jelenti, hogy eurómilliárdokkal finanszírozzák Putyin katonai költségvetését… Erre nincs magyarázat, indok, és nincs érv az ellátás biztonságáról. A globális LNG-piac rugalmas, és nincs hiány. Tehát itt van miért aggódni, és ezért a bizottság ütemtervet készít, hogy teljesen le lehessen mondani az Oroszországból származó importról”, jelentette ki Itkonen.
A szlovák állami gázművek (SPP) február elsejétől a Török Áramlat gázvezetéken keresztül kezdte importálni az orosz gázt, és az így behozott gáz mennyiségét áprilistól megduplázzák − jelentette be Vojtech Ferencz, az SPP igazgatótanácsának elnöke pozsonyi sajtótájékoztatóján csütörtökön.
A Török Áramlaton keresztül Szlovákiába behozott gáz mennyiségét a gázművek vezetője nem pontosította, ugyanakkor rámutatott: az SPP-nek érvényes szerződése van a Gazprom orosz gázvállalattal és a tőlük vásárolt gáz ára jelentősen alacsonyabb más forrásokénál.
Robert Fico szlovák miniszterelnök már januárban jelezte, hogy Oroszország le fogja szállítani Szlovákiának azt a gázt, amelyre a vonatkozó szerződésekben kötelezettséget vállalt, és erre az ukrajnai gáztranzit leállítása után alternatív útvonalakon, például Magyarországon keresztül kerül majd sor. A szlovák kormányfő akkor még nem tett említést arról, hogy ez az alternatív útvonalakon történő gázszállítás mikor indulhat meg.
A szlovák gázművek képviselői által csütörtökön tartott sajtótájékoztatón a cég kereskedelmi divíziójának vezetője, Michal Lalík a helyzetet ismertetve elmondta: a Török Áramlaton keresztül történő gázszállításról született megegyezés ellenére Szlovákiának valószínűleg más útvonalakra is szüksége lesz, mert a magyarországi gázvezeték kapacitása nem tudja lefedni a teljes szükségletet. Hozzátette: erre a célra a Németországon és Csehországon keresztüli útvonal tűnik valószínűnek, ahol az SPP-nek lekötött kapacitásai vannak.
Európa 2025-ben soha nem látott mértékű orosz LNG-gázt vásárol, és az ebből szerzett dollármilliárdokat a Kreml az Ukrajnában folyó háború finanszírozására fordíthatja – írja a Politico.
Mindezt úgy, hogy épp néhány hete, január elsejével járt le egy jelentős tranzitmegállapodás, ami felkeltette a reményt, hogy a kontinens elvághatja a Moszkvától való függőségét.
A Kpler kereskedelmi hírszerzési cég által gyűjtött és a brüsszeli lap által elemzett adatokból kiderül, hogy 2025 első 15 napjában az Európai Unió 27 országa 837 300 tonna cseppfolyósított földgázt importált Oroszországból.
Ez a gázéhség pedig rekordot jelent a tavalyi év azonos időszakában behozott 760 100 tonnához képest.
Mindezzel fokozódnak azon aggodalmak, hogy miközben a Vlagyimir Putyin irányította ország háborúja lassan a negyedik évébe lép, a nyugati országok nem tesznek kellő lépést az orosz alapok megszorítása érdekében.
A gáztranzitnak befellegzett, de ez is az LNG felé terelt
Külön érdekességként hat, hogy a fenti adatok azután keletkeztek, hogy január 1-jén lejárt az a tranzitszerződés, amely lehetővé tette Oroszország számára, hogy Ukrajnán átvezető vezetékeken keresztül gázt szivattyúzzon az EU-ba, Kijev pedig közölte, nem tárgyal a megállapodás meghosszabbításáról. Így még nagyobb nyomás helyeződött az egyes országokra, hogy az orosz kikötőkből tankereken szállított LNG-t vásároljanak.
Az ukrajnai útvonaltól függő energiaellátás miatt Magyarország és Szlovákia is azt sürgette, hogy hosszabbítsák meg a megállapodást, figyelmeztetve, hogy annak megszűnése esetén drágább cseppfolyósított földgázért kellene fizetniük.
Robert Fico szlovák miniszterelnök még azzal is fenyegetőzött, hogy leállítja az Ukrajnába irányuló áramszállítást, és csökkenti a menekülteknek nyújtott támogatást, ha Kijev nem hátrál meg, és nem engedélyezi a tranzit folytatását. Fico az orosz gázáramlás megszüntetését Volodimir Zelenszkij „szabotázsának” titulálta.
Az ukrajnai gáztranzit leállításából eredő fő probléma nem az, hogy hiány lesz gázból, hanem az, hogy magas lesz az ára – hangsúlyozta Juraj Blanár szlovák külügyminiszter a tárca honlapján megjelent közleményben.
A szlovák tárcavezető közleménye szerint a gáztranzit leállításának következtében főként a közép-európai végfelhasználók kerülnek nehéz helyzetbe. Ez a jelenség nem csak Szlovákiát érinti, hanem más országokat is, hiszen a gáz Szlovákia területén át más országokba is áramlott.
Megmutatkozik, hogy a legfőbb probléma jelenleg nem a gáz hiánya lesz, hanem annak emelkedő ára. És ezt az államnak kell majd kompenzálnia, viszont az államnak ugyancsak bevételkiesései lesznek a tranzitdíj elmaradásából, ami legkevesebb 500 millió eurót tesz majd ki, és ez az összeg fog hiányozni ahhoz, hogy a megemelkedő árak ne gyűrűzzenek be a háztartásokba – mutatott rá Juraj Blanár a közleményben.
Korábban Robert Fico szlovák miniszterelnök is többször bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon egyoldalú döntését, amely alapján január elsejétől leállt az ukrán gáztranzit. Robert Fico akkor hangsúlyozta:
„Volodimir Zelenszkij döntése a tranzitbevételek kiesése miatt évente 500 millió eurós közvetlen veszteséget okoz Szlovákiának, az Európai Unió tagállamainak pedig csak a gázárak növekedése következtében 60-70 milliárd eurós többletkiadást eredményez, miközben a döntés Oroszországnak gyakorlatilag semmilyen kárt sem okoz.”
Az ukrajnai gáztranzit leállítása után kialakult helyzetről keddre háromoldalú egyeztetést terveztek Brüsszelben az Európai Bizottság (EB), a szlovák kormány és Ukrajna küldöttségeinek részvételével, ezt azonban hétfőn az EB lemondta, tekintettel arra, hogy a találkozón az ukrán fél nem készült részt venni.
Kedden a pozsonyi kormányhivatal sajtóközleményben tudatta: a találkozónak új időpontot találtak, arra január 9-én Brüsszelben kerül sor. Az ezúttal bilaterálisnak tervezett találkozón Robert Fico miniszterelnök és Denisa Saková gazdasági miniszter, illetve az EB küldöttsége vesz majd részt.
