A tajvani székhelyű Acer számítógépgyártó 2022 áprilisa és 2023 márciusa között több mint 70 millió dollár értékben szállított hardvert és csipeket Oroszországba, annak ellenére, hogy az ukrajnai invázió elindítása után bejelentette, hogy elhagyja az országot – derül ki a Reuters jelentéséből.
Bár nem illegális, de az Acer lépései nemcsak a nyugati országok kereskedelmi korlátozásaival mentek szembe, hanem az olyan kulcsfontosságú riválisoknak is keresztbe tettek, mint a Dell és a HP, amelyek 2022 februárjában, illetve áprilisában leállították a szállításokat, miután Moszkva megtámadta Ukrajnát.
Az Acer több nyilatkozatában is kiemelte, hogy tavaly április 8. óta semmiféle terméket nem szállított Oroszországba, és a szankciókat is szigorúan betartják.
A vámjegyzékek szerint az Acer egy Svájcban bejegyzett leányvállalatát, valamint számos fuvarozó céget használt közvetítőként a szállításra, így ezzel papíron nem sértették meg Tajpej szankcióit, és csak olyan termékeket exportáltak, amelyeket az EU sem korlátozott.
A vállalat döntése üzleti szempontból érthető volna, mivel a termékeik az orosz piacon nagyon népszerűek, és az országban erősebb a jelenléte, mint a amerikai versenytársainak. Az IDC Russia tanácsadó cég szerint az Acer az Oroszországban 2021 negyedik negyedévében eladott PC-k 18,5 százalékát adta, míg a HP és a Dell együttesen 20,8 százalékot.
Belsős információk szerint az Acer 2022 áprilisa után elsősorban monitorokat és laptopokat szállított Oroszországba, valamint kiegészítőket és javításhoz használt eszközöket, amelyeket a polgári piacon forgalmaztak. Ezeknek a termékeknek nagy részét nem feltétlenül lehet felhasználni az orosz hadiiparban.
Az eset újabb példája annak, hogy bár a nyugati országok kereskedelmi korlátozásokkal próbálnak meg kárt okozni az orosz gazdaságnak, a vállalatok és a „baráti” nemzetek továbbra is szabadon szállíthatnak az országba.
A szankciók azonban így is komoly akadályt jelentenek: az orosz vámadatok szerint 2022. április 8. és 2023. március 31. között az Acer termékeiből legalább 744 szállítmány érkezett Oroszországba, szemben az egy évvel korábbi időszak 3735 szállítmányával, amely 244,3 millió dollárt értékű volt.
Miután Tajpej 2022. február 25-én csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, a kormány nyitva hagyott maga számára egy kiskaput, és egy különleges engedély segítségével a tajvani vállalatok szállíthattak elektronikai cikkeket és más korlátozott termékeket.
A gazdasági minisztérium szerint azonban az Acer erre még egyszer sem nyújtott be igényt, nyilván a szállítmányok svájci kitérőjével megúszva a kiviteli engedélyezési procedúrát.
Számtalan vállalatra tette rá a kezét Moszkva az ideiglenesen megszállt területeken, a gyáraktól a mezőgazdasági üzemeken át a gyógyszertárakig és a piacokig. A Novaja Gazeta Europe újságírói 1150 olyan vállalatot azonosítottak ezeken a területeken, amelyeket már orosz fennhatóság alatt tartanak nyilván.
A vizsgált cégek 80 százaléka ukrán jogi személyek nyilvántartásában szerepel, vagyis már a megszállás előtt is léteztek, majd átkerültek az orosz fennhatóság alá. Ezek között vannak mezőgazdasági üzemek, pékségek, bányavállalatok, gyárak, élelmiszer-feldolgozó cégek, piacok, gyógyszertárláncok, bevásárlóközpontok és sok más vállalkozás – írja a független orosz Meduza hírportál.
A Novaja Gazeta Europe újságírói 1150 olyan vállalatot azonosítottak ezeken a megszállt ukrajnai területeken, amelyeket már orosz fennhatóság alatt tartanak nyilván. A vállalatok új tulajdonosai általában oroszok. Az elcsatolt területeken új termelőüzemeket nyitnak, vagy bővítik a megszerzett vállalatokat. Leggyakrabban moszkvai, rosztovi és krími üzletemberek.
A Novaja Gazeta Europe azonban rámutatott, hogy ezer cégből csak 260-ban szerepel a tulajdonos. Mint Ilja Sumanov, a Transparency International Oroszország főigazgatója elmondta, ennek fő oka az üzletemberek azon kísérlete, hogy elkerüljék a szankciókat.
A megszállási adminisztrációk által gazdátlannak nyilvánított ingatlanok új tulajdonosai gyakran kérdésesek.
Különösen igaz ez a zaporizzsjai terület elfoglalt részén: az oroszok által kinevezett hatóságok júniusban bejelentették azon ingatlanok „államosítását”, amelyek tulajdonosai nem jelentkeztek be az orosz adóhatóságnál. Az ilyen vagyontárgyakat vagy az államnak vagy új tulajdonosnak adják át.
Orosz fosztogatás, lopás és banditizmus
Ivan Fjodorov, az ukrajnai Melitopol közigazgatásának vezetője szerint több száz üzletember fordult a rendőrséghez és az Ukrán Biztonsági Szolgálathoz (SZBU), hogy a megszállást követően a vagyonelkobzást regisztrálják. A tulajdonjog igazolásához dokumentumokat kell bemutatni, ám ez nem garantálja, hogy az ingatlant nem veszik majd el.
Amikor Oroszország jóvátételt fizet, az biztosan fedezni fogja az összes kárt, amit az üzleti életben okozott, mert ami ma történik, az puszta fosztogatás, lopás és banditizmus – hangsúlyozta Ivan Fjodorov.
A megszállt területeken a tulajdonost váltó vállalkozásokat átirányítják, hogy azok az orosz piacnak dolgozzanak, míg egyes gyárakat közvetlenül a hadsereg igényeinek megfelelően használnak. Például a Berdjansk Harvesters, amely korábban mezőgazdasági gépeket gyártott, most páncéltörő sünöket és főzőberendezéseket készít az orosz hadsereg számára.
Az elcsatolt területeken található vállalkozások egy részének termékeit és berendezéseit lefoglalták, és Oroszországba vitték. Számos forrás gabonafélék és más mezőgazdasági termékek elszállításáról számolt be.
Mindent elfoglaltak, vagy elloptak – mondta az egyik ilyen érintett vállalat, az Agroalliance vezetője a lapnak.
Az ukrán üzletemberek büntetőügyekben rögzítik az elcsatolt területeken történt vagyonvesztést, sőt, Ivan Fjodorov szerint a nagyvállalatok tulajdonosai az Emberi Jogok Európai Bíróságához és nemzetközi döntőbíróságokhoz is fordultak perekkel.
Az IKEA-nak végre sikerülhet eladnia az oroszországi gyárait közel egy év várakozás után. A nagyvállalat ezzel végleg kivonul a helyi piacról. A multik jó része még mindig üzemeltet gyárakat és üzleteket is a keleti országban.
Jóváhagyta az IKEA bútorgyártó orosz területen lévő gyárainak eladását egy orosz kormánybizottság – írja a Reuters. A Kreml tájékoztatása szerint két orosz befektető vásárolhatja meg az üzemeket:
a konyhai munkalapokat gyártó Slotex,
és a fűrészárukkal foglalkozó Luzales.
Az értékesítési folyamat kötelező jóváhagyási eljárás tárgyát képezi – közölte az Inter IKEA. A folyamatban ugyanis nemcsak a jelenlegi tulajdonos (IKEA) és a potenciális vevők vesznek részt, hanem a kormány részéről egy ezért felelős bizottság is.
A testületet azért hozták létre, hogy az orosz kormány által „barátságtalan országnak” tartott államok vállalatai ne tudják könnyen eladni gyáraikat.
Viktor Jevtuhov, az orosz kormány ipari és kereskedelmi miniszterhelyettese azt mondta, hogy kormánya számára fontos, hogy a termelés ne álljon le és minden munkahely megmaradhasson.
Az új tulajdonosok szükség esetén állami támogatásokra is számíthatnak – tette hozzá a miniszterhelyettes.
Maradni vagy menni Oroszországból?
A nyugati vállalatok sorra jelentették be a háború kezdetétől, hogy távoznak az orosz piacról.
Csak néhány vállalat volt olyan határozott, mint a McDonald’s, amely már három hónappal a háború kezdete után, tavaly májusban eladta az orosz éttermeit.
Azóta több cég is próbálkozott az értékesítéssel. Többek között az IKEA is, amely már a háború kezdetekor bezárta üzleteit.
A tranzakció azonban eddig nem valósult meg a következő okokból:
egyre kevesebb a potenciális vásárlók száma, akikre nem vonatkoznak szankciók;
illetve a Kreml sokszor nem hajlandó engedélyezni a nyugati vételi ajánlatokat.
Most azonban úgy néz ki, hogy örülhet az IKEA vezetése, ugyanis végbe mehet az ügylet, amelyre már régóta várnak.
A Financial Times decemberi kutatása szerint azonban a külföldi vállalatok mindössze 8,5 százaléka hagyta el az orosz piacot, ami még mindig alacsonynak mondható.
Leállította az oroszországi Viagra-szállítmányokat az eredeti amerikai gyártó, a Viatris. Helyette az orosz Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közlése alapján állami forrásból pörgetnék fel a helyi orosz Viagra-gyártást.
Az amerikai Viatris felfüggesztette a Viagra tabletta szállítását Oroszországba – jelentette be az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium.
Ugyanakkor azt is hozzátették, hogy technológiailag ettől függetlenül kivitelezhető, hogy hasonló hatóanyagú gyógyszerek kerüljenek az orosz piacra.
A gyógyszerekre vonatkozó jogszabályok alapján a Viagra-hatóanyagával már más gyógyszercégek is készíthetnek hasonló szereket, ugyanakkor Oroszországban erre egyelőre egyetlen helyi gyártó sem tett kísérletet.
Egyúttal az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium arról is tájékoztatott, hely a helyi Viagra-készítés feltételei elvileg adottak technikai értelemben. Az orosz Viagra-üzletet ráadásul állami forrásból oldanák meg.
2022 tavaszán, miután Oroszország lerohanta Ukrajnát, számos nyugati vállalat bejelentette, hogy beszünteti oroszországi tevékenységét, valamint leállítja termékei szállítását az orosz piacra.
A globális gyógyszercégek közül a Bayer és a Pfizer például leállította oroszországi beruházásait, akárcsak az oroszországi területeken zajló, már megkezdett klinikai vizsgálatait. Az ő példájukat követte hamarosan az MSD, illetve a Novartis.
2023 január végén derült ki, hogy bizonyos antibiotikumokból, továbbá rákgyógyszerekből hiány tapasztalható az orosz piacon. A gyógyszerhiányra reagálva Vlagyimir Putyin orosz elnök szúrópróbaszerű ellenőrzéseket rendelt el az orosz gyógyszertárakban, amelyek során valóban készlethiányt és éremelkedést is azonosítottak.
A japán Mazda autógyártó átruházza részesedését a vlagyivosztoki közös gyárban az orosz Sollers csoportra, a cég kilép az orosz piacról.
Ugyanakkor a megállapodást 1 euróért zárják le, és a Mazda valószínűleg felvásárolja orosz vagyonait a következő három évben. A japán autógyártó 2023-as pénzügyi előrejelzési jelentésében már kiszámolta az Oroszország elhagyása miatti veszteségeket.
A Mazda pénzügyi jelentésében azt olvashatjuk, hogy az orosz piacról való kilépés miatt a japán cég 82 millió dollárt veszít 2023 második negyedévében. A dokumentum szerint az autóipari óriás október 24-én döntött a vlagyivosztoki üzem egy részének 1 euróért történő átruházásáról.
A Sony párhuzamos import keretében értékesíti a videojátékokat a Playstation 4 és 5 konzolokra, valamint PC-kre az orosz piacon.
A Gran Turismo 7 és a Ghostwire Tokyo videojátékok jelentek meg orosz felirattal a Wildberries és az Ozon online kiskereskedőknél annak ellenére, hogy a játékok oroszországi megjelenését a Sony 2022 márciusában törölte, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát. Közben más kiskereskedők továbbra sem kapnak szállítmányokat, emiatt is Oroszországban csökken a kereslet a játékok iránt.
A Wildberries közlése szerint az oroszok általában elkezdtek aktívan vásárolni PC-re és konzolokra szánt lemezes játékokat – 2022 első felében a cég pénzben kifejezett eladásai 3,3-szorosára nőttek az előző évhez képest, egységben kifejezve az eladások a 2,7-szeresére nőttek. A vásárlók körében a legnépszerűbb játékok a GTA 5, a Cyberpunk 2077 és az Elden Ring Playstation 4-es játékok voltak. A PC-s játékosok az év első felében Assassin’s Creed IV-et, Nail’det és Sacred 3-at vásárolták meg a leggyakrabban. A cég megjegyezte, hogy a dobozos játékokban nincs hiány.
Az Ozon sajtószolgálata nem válaszolt a hírügynökség megkeresésére, ugyanakkor a dobozos játékok iránti kereslet növekedését észlelték. Az első negyedévben például 50 százakkal nőtt a játékok értékesítése 2021 azonos időszakához képest, júniusban a kereslet is 69 százalékkal nőtt éves szinten.
Egyes kiskereskedők 2022 márciusa óta nem kaptak új szállítmányokat, és azt tapasztalták, hogy csökkent a kereslet a dobozos videojátékok vásárlása iránt – közölte a Citilink kiskereskedő sajtószolgálata.
Most a piacon csökken a közönség érdeklődése a konzolos dobozos játékok iránt. A játékok iránti kereslet nagymértékben függ az új termékektől. Jelenleg nem jelennek meg honosított új játékok az orosz piacon – magyarázta a sajtószolgálat.
Pavel Golubev, egy orosz szoftverfejlesztő cég vezetője szerint a Microsoft, a Rockstar, az EA és az Activision egyes játékai már nem voltak megvásárolhatók Oroszországban, így egyre nagyobb mértéket öltenek az illegális letöltések. A népszerű kereskedési platformokon történő vásárlásokat azonban úgy is megoldják az orosz felhasználók, hogy például a legnépszerűbb Steam platformon a szomszédos Kazahsztán valutáját használva bonyolítják szerzik meg a játékokat.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
A távelérési szoftvereket fejlesztő német TeamViewer cég bejelentette kilépését az orosz és belorusz piacról.
A szoftverfejlesztő cég Oroszország február 24-én indított Ukrajna elleni teljes körű inváziója miatt hozta meg döntését.
A TeamViewer támogatja Ukrajnát, valamint elhagyja Oroszországot és Belaruszt. Mélyen megdöbbentett bennünket Oroszország Ukrajna elleni szörnyű támadása. Globális vállalatként a TeamViewer támogatja a szabadság és a demokrácia egyetemes értékeit, és elítéljük az erőszak és agresszió minden formáját. Értékeink szerint úgy döntöttünk, hogy teljesen felfüggesztünk minden üzleti tevékenységet Oroszországban és Belaruszban – áll a TeamViewer közleményében.
A Dr. Oetker német élelmiszergyártó arról döntött, hogy elhagyja az orosz piacot, és eladja belgorodi üzemét az orosz cégvezetésnek – írja a Handelsblatt a cég közleményére hivatkozva.
Korábban a Dr. Oetker már leállította az Oroszországba irányuló exportot, az ottani üzleti befektetéseket és marketingtevékenységet az Ukrajna elleni orosz háború miatt. A Dr. Oetker egyebek között sütéshez, desszertekhez, tartósítószerekhez, fagyasztott pizzához való alapanyagok és keverékek gyártásával foglalkozik.
A cég 1993-ban kezdte meg működését Oroszországban egy müzliszeleteket gyártó vegyes vállalat megalapításával.
Ugyanabban az évben megindult a fagyasztott pizza szállítása forgalmazókon keresztül, 1995-ben pedig az élelmiszerek szállítása Németországból. 2006 végén indult élelmiszergyártó üzemük Belgorodban.
A Dr. Oetker oroszországi cégének a bevétele tavaly 2,6 milliárd rubel (1 rubel=4,37 forint) volt, 6,3 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál, míg a nyeresége 7,3 százalékkal 313,4 millió rubelre nőtt.
Vlagyimir Putyin rendeletet írt alá arról, hogy meg kell könnyíteni a délkelet-ukrajnai donyecki és luhanszki szakadár „népköztársaságok” áruinak az orosz piacra való jutását.
A hivatalos online közlönyben hétfőn megjelent dokumentumban – amelynek címe Az ukrajnai Donyeck és Luhanszk megye egyes körzeteinek lakossága számára nyújtott humanitárius támogatásról – Putyin arra utasította az orosz kormányt, hogy egy hónapon belül könnyítse meg a függetlenségüket önkényesen kikiáltott ukrajnai területekről származó áruk orosz piacra jutásának feltételeit és ennek megfelelően módosítsa a jogszabályokat.
Az elnök szerint e portékák számára az orosz árukkal egyenrangú feltételeket kell teremteni az orosz állami és önkormányzati beszerzéseken történő részvételhez, mintegy kivételt alkalmazva „a minszki megállapodások alapján fennálló helyzet politikai rendezéséig tartó időszakra”.
Az orosz kabinetnek egy hónapon belül meg kell találnia a módját, hogy a kelet-ukrajnai szakadár területeken ténylegesen működő szervezetek által kiállított árueredet-bizonyítványokat Oroszországban érvényesnek ismerjék el. Néhány árucikk kivételével az exportra és az importra mennyiségi korlátozás nem vethető ki. Emellett ki kell jelölni az orosz államhatáron az átkelő ellenőrzőpontokat, valamint azon árutípusokat, amelyekre nem vonatkozik majd a korlátozás alóli felmentés.
Az indoklás szerint a támogatásról szóló döntést „az emberi és polgári jogok és szabadságjogok védelme, az ukrajnai Donyeck és Luhanszk megye egyes területein élő lakosság humanitárius támogatása, valamint az életszínvonal további csökkenésének megakadályozása érdekében hozták meg, a folyamatban lévő gazdasági blokád és az új koronavírus-fertőzés terjedése miatt romló helyzet miatt”.
A dokumentum azt hangoztatja, hogy az intézkedést az orosz elnök „a nemzetközi humanitárius jog általánosan elismert elvei és normái alapján” hozta meg.
