Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo4OiJlY29ub21pYyI7fXM6Njoib2Zmc2V0IjtpOjEwO3M6OToidGF4X3F1ZXJ5IjthOjE6e2k6MDthOjM6e3M6ODoidGF4b25vbXkiO3M6ODoicG9zdF90YWciO3M6NToiZmllbGQiO3M6MjoiaWQiO3M6NToidGVybXMiO2E6MTp7aTowO2k6MTgzO319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ==
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 53672
[content] =>
A BIRCS-csoport elnöke versenytársat építene az ENSZ intézményének. Az IMF-alternatíva ugyanis Moszkva szerint ellensúlyozni tudná a Nyugat pénzügyi fölényét.
Oroszország, amely idén a BRICS-csoport elnöke, felszólította partnereit, hogy hozzanak létre alternatívát a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben a csoport e havi csúcstalálkozója előtt, amellyel ellensúlyoznák a nyugati országok politikai nyomását – írta a Reuters.
Az eredetileg Brazíliát, Oroszországot, Indiát és Kínát tömörítő BRICS-csoport az utóbbi években Dél-Afrikával, Egyiptommal, Etiópiával, Iránnal, az Egyesült Arab Emírségekkel és Szaúd-Arábiával bővült. A BRICS vezető pénzügyi és jegybanki tisztviselői pedig ezen a héten Moszkvában találkoznak.
A globális pénzügyi rendszert a nyugati országok irányítják, és a világgazdaság 37 százalékát képviselő csoportnak alternatívát kell teremtenie. Az IMF és a Világbank nem támogatja a mi közösségünket – jelentette ki Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter, a találkozó házigazdája. Szerinte új feltételeket vagy akár új intézményeket kell kialakítani, amelyek a fejlődő országoknak „valódi segítséget nyújtanak”.
Az IMF leváltása kiemelte fontos Moszkvának, miután az ukrajnai háború 2022-es kirobbanását követő nyugati szankciók befagyasztották dollárban és euróban lévő devizatartalékait, pénzügyi rendszerét gyakorlatilag megnyomorították és elvágták az országot a nemzetközi tőkepiacoktól.
Az orosz jegybank kormányzója, Elvira Nabiullina korábban már beszélt egy BRICS Bridge fizetési rendszerről, amely összekötné a tagországok pénzügyi rendszereit, de ennek a projektek a végrehajtása eddig lassan haladt.
Az egyetlen pénzügyi intézmény, amelyet a BRICS-országok eddig létrehoztak, az Új Fejlesztési Bank, amelyet 2015-ben hoztak létre a tagállamok és más feltörekvő gazdaságok infrastrukturális és fenntartható fejlesztési projektjeinek finanszírozására.
[type] => post
[excerpt] => A BIRCS-csoport elnöke versenytársat építene az ENSZ intézményének. Az IMF-alternatíva ugyanis Moszkva szerint ellensúlyozni tudná a Nyugat pénzügyi fölényét.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1728666000
[modified] => 1728608588
)
[title] => Új Nemzetközi Valutaalapot indítana Oroszország
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=53672&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 53672
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 53673
[image] => Array
(
[id] => 53673
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/imf.jpg
[original_lng] => 202261
[original_w] => 1347
[original_h] => 758
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/imf-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/imf-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/imf-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/imf-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/imf.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/imf.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/imf.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1728597788:12
[_thumbnail_id] => 53673
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 681
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 412108
[1] => 33650
[2] => 183
)
[tags_name] => Array
(
[0] => BIRCS-csoport
[1] => Nemzetközi Valutaalap (IMF)
[2] => Oroszország
)
)
[1] => Array
(
[id] => 53665
[content] =>
Az orosz–ukrán háború kirobbanását követően számos nyugati vállalat jelentette be, hogy távozik Oroszországból, de sokaknak nem sikerült ezt meglépni, míg mások nem is erőltették különösebben. Igaz, a vállalatoknak nehéz elhagyniuk az országot, az Unilevernek csak most sikerült.
A fogyasztási cikkeket, például a Dove szappant gyártó Unilever lezárta az orosz és a belorusz üzletágának eladását. A brit cég eszközeit, köztük három oroszországi gyárát a parfüm-, kozmetikai és háztartási termékeket készítő Arnest Group vette meg. A tranzakció részleteit nem hozták nyilvánosságra. Az Unilever a legújabb nyugati vállalat, amely elhagyja Oroszországot.
Az orosz–ukrán háború kirobbanását követően számos nyugati vállalat jelentette be, hogy távozik Oroszországból, de sokaknak nem sikerült ezt meglépni, míg mások nem is erőltették különösebben. A nyugati közvélemény egy része nyomást gyakorol a vállalkozásokra, hogy hagyják el Oroszországot, azonban ez nem egyszerű lépés.
Ugyanis a szankciókat bevezető országok cégei csak moszkvai hozzájárulással szabadulhatnak meg oroszországi eszközeiktől, amit nem könnyű megszerezni, így a folyamat rendszerint elhúzódik. Ráadásul ár alatt kell értékesíteniük a helyi leányvállalataikat, amelyeket szinte minden esetben a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel jó kapcsolatokat ápoló üzletemberek vesznek meg.
Az osztalékot sem lehet kivinni
Az orosz kormány osztalékfizetési tilalmat is elrendelt tavaly, így az érintettek egyetlen centet sem tudnak kiutalni az országból engedély nélkül. Az autógyártók végül jelképes összegért cserében szabadultak meg az eszközeiktől, viszont a szerződéseikben visszavásárlási záradékban jelezték szándékukat a majdani visszatérésre.
A francia Renault például egy rubelért adta el többségi részesedését az orosz Avtovazban, de hatéves visszavásárlási opcióval élt. A japán Nissan is hasonlóan járt el. Más területen tevékenykedő vállalatok is éltek a lehetőséggel: szimbolikus, mindössze egyeurós áron értékesítette hét sörfőzdéjét a Heineken, így elvileg bármikor visszatérhetnek.
Egyes nyugati cégek orosz márkák leple alatt maradtak.
Például a Coca-Cola európai palackozója, amely átnevezte az orosz üzletágát Multon Partnersre, és elkülönítette a többitől. A leányvállalat immár Dobry Cola és Good Cola néven forgalmazza a termékeit a Coca-Colához hasonló piros csomagolással. Az eredeti, márkás italok pedig kazah és lengyel importtal kerülnek az orosz boltok polcaira.
A Reuters márciusi elemzése szerint a cégek az Oroszországból való kivonulással több mint 107 milliárd dollárt buktak. Az Unilever oroszországi eszközeinek értéket 359–410 millió dollárra becsülik az elemzők, de az Arnest ennél jóval olcsóban szerezhette meg a vállalat orosz üzletágát.
[type] => post
[excerpt] => Az orosz–ukrán háború kirobbanását követően számos nyugati vállalat jelentette be, hogy távozik Oroszországból, de sokaknak nem sikerült ezt meglépni, míg mások nem is erőltették különösebben. Igaz, a vállalatoknak nehéz elhagyniuk az országot, az...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1728662640
[modified] => 1728646834
)
[title] => Az Unilever is elhagyja Oroszországot
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=53665&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 53665
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 53666
[image] => Array
(
[id] => 53666
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/univer.jpg
[original_lng] => 57031
[original_w] => 1347
[original_h] => 758
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/univer-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/univer-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/univer-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/univer-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/univer.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/univer.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/univer.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1728636034:5
[_thumbnail_id] => 53666
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 839
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 40135
[1] => 183
[2] => 152827
)
[tags_name] => Array
(
[0] => kivonulás
[1] => Oroszország
[2] => Unilever
)
)
[2] => Array
(
[id] => 53432
[content] =>
Az orosz Astarta-Agrotrading cég megállapodást kötött csicseriborsó és lencse exportjáról pakisztáni mandarinért és rizsért cserébe.
Az orosz és pakisztáni cégek barter kereskedelmi mechanizmust indítottak a kölcsönös fizetések nehézségei közepette – írja a The Moscow Times.
Az orosz Astarta-Agrotrading cég csicseriborsót és lencsét exportál mandarinért és rizsért cserébe a pakisztáni Meskay + Femtee Trading Company-tól. Konkrétan az orosz cég 20 000 tonna csicseriborsót, míg a pakisztáni cég 20 000 tonna rizst szállít majd – áll a megállapodásban.
Egy másik szerződés keretében az orosz fél 15 ezer tonna csicseriborsót és 10 ezer tonna lencsét szállít 15 ezer tonna mandarinért és 10 ezer tonna burgonyáért cserébe.
„Oroszországnak és Pakisztánnak bizonyos nehézségei vannak a kölcsönös fizetések teljesítésében. Ezért a két vállalat úgy döntött, hogy barter kereskedelmi mechanizmust indít” – magyarázta Nasir Hamid pakisztáni kereskedelmi miniszter-helyettes.
[type] => post
[excerpt] => Az orosz Astarta-Agrotrading cég megállapodást kötött csicseriborsó és lencse exportjáról pakisztáni mandarinért és rizsért cserébe.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1727971980
[modified] => 1727901056
)
[title] => Oroszország és Pakisztán a szankciók miatt árucserére áll át
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=53432&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 53432
[uk] => 53379
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 53380
[image] => Array
(
[id] => 53380
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/4139050.jpeg
[original_lng] => 111199
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/4139050-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/4139050-300x189.jpeg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/4139050.jpeg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/4139050.jpeg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/4139050.jpeg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/4139050.jpeg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/4139050.jpeg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1727890256:5
[_thumbnail_id] => 53380
[_edit_last] => 5
[views_count] => 797
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 183
[1] => 7430
[2] => 168136
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Oroszország
[1] => Pakisztán
[2] => szankciók kijátszása
)
)
[3] => Array
(
[id] => 53358
[content] =>
Villámgyorsan befészkelték magukat az orosz piacról kivonult nagy nyugati autógyártók helyére a kínaiak. A BYD, SAIC, Geely és kínai társaik idei exportja az idén együttesen elérheti az egymillió darabot.
A kínai autók exportdömpingje megállíthatatlannak tűnik: a legfrissebb idei adatok szerint augusztussal bezárólag az ország 4,09 millió, robbanómotoros és elektromos hajtású járművet szállított külföldre, ez az egy évvel korábbi mennyiségnél 27 százalékkal több. Ebből az augusztusi 610 ezres kontingens már 39 százalékos éves bővülést takar, júliushoz képest pedig 10 százaléknyi a többletmennyiség.
Mivel az orosz járműgyártás Putyin által 2022 februárjában Ukrajna ellen indított indított háborút követő nemzetközi szankciós bojkottra visszavezethetően egy időre gyakorlatilag megszűnt, sok csodálkoznivaló nincs azon, hogy a kommunista Kína azonnal rástartolt a kínálkozó lehetőségre, és hónapokon belül az orosz autókereskedők legnagyobb beszállítójává vált.
A kínai gyártók letarolták a magára hagyott piacot
Az addigi piacvezető Renault kénytelen-kelletlen szedte a sátorfáját, otthagyva a komplett Lada-gyárat, s jelképes egyeurós vételárért átadva az érdekeltségeit a Putyin által kijelölt állami vevőnek. Akitől „majd, egyszer” visszavásárolhatja, ami az övé, mivel a szerződés tartalmaz egy ilyen opciót is.
Pontosabban a papír, hiszen a nemzetközi jog ennél az orosz rezsimnél fabatkát sem ér, különösen egy „háborúpárti” francia vállalattal kötött szerződés esetében.
A kínai autók dömpingje tehát immár két és fél éve megkezdődött, a megörökölt nyugati gyáregységekben pedig részben kínai alkatrészekből csavarozzák össze a semleges szakértők szerint is silány minőségű orosz autókat. Az orosz piacra özönlenek a kínai autók, ám ott még mindig a robbanómotoros szerkezeteket keresik inkább, abban bíznak, s az üzemanyag is ezekhez a legolcsóbb.
A kínai hibridek, tölthető hibridek és elektromos autók iránti szerényebb a kereslet, de az autóhiányban most bármit el lehet adni a nemzetközi szankciókkal sújtott eurázsiai országban.
Kínának például az idén sikerült minden hetedik, exportra szánt autóját Oroszországba irányítania, sőt augusztusban már minden ötödik exportautó a kínai–orosz határt átlépve jutott el első tulajdonosához. A múlt havi mennyiség rekord volt mind darabszámát, mind 1,6 milliárd dolláros értékét tekintve. A kínai vámhatóság adatai szerint háború első évében,
2022-ben Kína 160 ezer járművet exportált Oroszországba, egy évre rá már 910 ezren állt a számláló. Ha az idei időarányos teljesítést nézzük, akkor talán a bűvös egymillió darabos határt is átlépheti az export.
Az első nyolc hónap összesítését nézve a 128 milliós lakosságú Mexikó is felszívott 323 ezer kínai autót, a harmadik helyre befutott Egyesült Arab Emírségek 203 ezres tétele viszont erős magyarázatra szorul, hiszen az országban hivatalosan csak 9,4 millióan laknak.
A benzinesek még jobban mennek
Itt a reexport lehet a kulcs, az olajból meggazdagodott ország ugyanis elosztóközpontként is szerepel a kínai autóexportőrük térképén. Az első tíz ország, ahová Kína 2024 első nyolc hónapjában a legnagyobb mennyiséget exportálta, a következő volt (darabszám alapján):
- Oroszország: 705 514
- Mexikó: 323 540
- Egyesült Arab Emírségek: 203 048
- Brazília: 192 254
- Belgium: 182 504
- Szaúd-Arábia: 161 261
- Egyesült Királyság: 137 925
- Ausztrália: 118 888
- Fülöp-szigetek: 104 402
- Törökország: 95 650
A 4,09 milliós volumenből 1,397 millióval részesedtek a valamilyen formában elektromos hajtású járművek (NEV). Az exportbővülés éves alapon mért dinamikája 25 százalékos, a múlt hónapban 180 ezer NEV-járművet exportáltak, ez éves alapon 20,9, havi alapon 2,9 százalékos növekedésnek felelt meg. Lehetett volna ennél látványosan is a bővülés, de az Európai Unió és Kína közötti vámvita ezt ellehetetlenítette.
Kína exportja tisztán elektromos személygépkocsikból az első nyolc hónapban elsősorban Brazíliában, Belgiumban, Indonéziában és Mexikóban nőtt. A csökkenő piacok listáján Spanyolország, Thaiföld, Hollandia, Ausztrália és Szlovénia szerepel.
Mint ismert, Brüsszel júliustól 36,3 százalékig terjedő, sávosan meghatározott büntetővámot vetett ki a Kínából érkező elektromos autókra, mivel vizsgálatai szerint azok gyártói versenytorzító állami támogatást élveznek. A vámokról végső döntés várhatóan november elején születik.
[type] => post
[excerpt] => Villámgyorsan befészkelték magukat az orosz piacról kivonult nagy nyugati autógyártók helyére a kínaiak. A BYD, SAIC, Geely és kínai társaik idei exportja az idén együttesen elérheti az egymillió darabot.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1727720820
[modified] => 1727689522
)
[title] => A Lada már a múlt, már az oroszok is kínai kocsit vesznek
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=53358&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 53358
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 53359
[image] => Array
(
[id] => 53359
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/23f3ae83fc3b4e818ca4d3e73a6ea4e2.jpg
[original_lng] => 229468
[original_w] => 1200
[original_h] => 716
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/23f3ae83fc3b4e818ca4d3e73a6ea4e2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/23f3ae83fc3b4e818ca4d3e73a6ea4e2-300x179.jpg
[width] => 300
[height] => 179
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/23f3ae83fc3b4e818ca4d3e73a6ea4e2-768x458.jpg
[width] => 768
[height] => 458
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/23f3ae83fc3b4e818ca4d3e73a6ea4e2-1024x611.jpg
[width] => 1024
[height] => 611
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/23f3ae83fc3b4e818ca4d3e73a6ea4e2.jpg
[width] => 1200
[height] => 716
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/23f3ae83fc3b4e818ca4d3e73a6ea4e2.jpg
[width] => 1200
[height] => 716
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/23f3ae83fc3b4e818ca4d3e73a6ea4e2.jpg
[width] => 1200
[height] => 716
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1727682015:12
[_thumbnail_id] => 53359
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 4272
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 23
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Fotók
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 394832
[1] => 190272
[2] => 183
)
[tags_name] => Array
(
[0] => autókerekedelem
[1] => kínai autók
[2] => Oroszország
)
)
[4] => Array
(
[id] => 53239
[content] =>
A Kreml azt tervezi, hogy jövőre az ország bruttó hazai termékének 6,2 százalékára emeli a védelmi kiadásokat.
A hírt a Bloomberg közölte, a kiadvány tanulmányozta az agresszor 2025. évi költségvetését.
A dokumentum szerint az orosz kormány 2025-ben 13,2 trillió rubelre (142 milliárd dollárra) kívánja emelni a védelmi kiadásokat az idei 10,4 trillió rubelről, ami a bruttó hazai termék 6,2 százaléka.
Azt is meg kell jegyezni, hogy a katonai kiadásokat a tervek szerint 2026-ban a GDP 5,6 százalékára, 2027-ben pedig 5,1 százalékára csökkentik.
A dokumentum szerint az Oroszországi Föderáció azt is előrevetíti, hogy a minősített vagy meg nem nevezett tételekre fordított kiadások 2025-ben 12,9 trillió rubelre emelkednek.
Az orosz kormány ugyanakkor nem reagált a Bloomberg arra vonatkozó megkeresésére, hogy nyilatkozzon a költségvetési kiadásokról.
[type] => post
[excerpt] => A Kreml azt tervezi, hogy jövőre az ország bruttó hazai termékének 6,2 százalékára emeli a védelmi kiadásokat.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1727213220
[modified] => 1727180010
)
[title] => Oroszország negyedével növeli a katonai kiadásokat
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=53239&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 53239
[uk] => 53222
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 53223
[image] => Array
(
[id] => 53223
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/207056-1-large.jpg
[original_lng] => 207483
[original_w] => 1140
[original_h] => 641
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/207056-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/207056-1-large-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/207056-1-large-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/207056-1-large-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/207056-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/207056-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/207056-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1727169210:5
[_thumbnail_id] => 53223
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1008
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2290
[1] => 183
)
[tags_name] => Array
(
[0] => katonai kiadások
[1] => Oroszország
)
)
[5] => Array
(
[id] => 53204
[content] =>
Az orosz földgázipari óriás, a Novatek két jelentős cseppfolyósított földgáz (LNG) projektjének fejlesztését függesztette fel a nyugati szankciók következtében: a Kommerszant című orosz lap hétfői beszámolója szerint a vállalat a murmanszki és az obi LNG-beruházások munkálatait volt kénytelen leállítani.
A lap vállalati forrásokra hivatkozva közölte: „A szankciók nyomása miatt az orosz LNG-piac vezetője, a Novatek alternatív lehetőségeket keres gáztartalékainak pénzzé tételére és az ígéretes exportprojektek felülvizsgálatára.”
A Murmanszki LNG-projekt az oroszországi sarkvidéken, a Kola-öböl partján található, az eredeti tervek szerint az építkezést 2027-2030 között valósították volna meg. Az Ob LNG-üzem a Jamal-félszigeten, Oroszország északi részén épülne, 6 millió tonnás kapacitással.
A fejlesztések leállítása összefüggésben áll az Európai Unió júniusban bevezetett szankcióival. Az EU ekkor megtiltotta az új beruházásokat, valamint az LNG-projektek befejezéséhez szükséges áruk, technológiák és szolgáltatások nyújtását Oroszország számára.
[type] => post
[excerpt] => Az orosz földgázipari óriás, a Novatek két jelentős cseppfolyósított földgáz (LNG) projektjének fejlesztését függesztette fel a nyugati szankciók következtében: a Kommerszant című orosz lap hétfői beszámolója szerint a vállalat a murmanszki és az ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1727106660
[modified] => 1727085289
)
[title] => Fájdalmas döntésre kényszerült az orosz óriáscég a szankciók miatt
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=53204&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 53204
[uk] => 53214
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 53205
[image] => Array
(
[id] => 53205
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/lng-555701.jpg
[original_lng] => 218284
[original_w] => 1500
[original_h] => 844
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/lng-555701-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/lng-555701-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/lng-555701-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/lng-555701-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/lng-555701.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/lng-555701.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/lng-555701.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1727106324:8
[_thumbnail_id] => 53205
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1057
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 31546
[1] => 213890
[2] => 183
[3] => 247
)
[tags_name] => Array
(
[0] => LNG
[1] => Novatek
[2] => Oroszország
[3] => szankciók
)
)
[6] => Array
(
[id] => 53182
[content] =>
Szeptember első felében újraindult a kőolajtermékek exportja az Oroszországi Föderációból a gázolajáramlás növekedésének köszönhetően. A hírt a Bloomberg közölte.
A Vortexa Ltd. elemző cégtől származó adatok szerint az olajtermékek tengeri szállítása napi 2,2 millió hordót tett ki szeptember első 15 napjában. Ez közel 10%-kal haladja meg a teljes előző hónap átlagos napi mutatóját.
A piac szorosan figyeli az orosz olajexportot, hogy felmérje a kibocsátást, mivel Moszkva leállította a hivatalos termelési adatok közzétételét. Szeptemberben a fűtőolaj-készletek 13%-kal, napi 749 000 hordóra ugrottak, ami az idei legmagasabb adat.
[type] => post
[excerpt] => Szeptember első felében újraindult a kőolajtermékek exportja az Oroszországi Föderációból a gázolajáramlás növekedésének köszönhetően.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1727021220
[modified] => 1726956752
)
[title] => Oroszország újraindítja az olajtermékek exportját – Bloomberg
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=53182&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 53182
[uk] => 53140
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 53141
[image] => Array
(
[id] => 53141
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/66ed383104a4d.jpeg
[original_lng] => 45744
[original_w] => 720
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/66ed383104a4d-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/66ed383104a4d-300x188.jpeg
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/66ed383104a4d.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/66ed383104a4d.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/66ed383104a4d.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/66ed383104a4d.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/66ed383104a4d.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1726945952:5
[_thumbnail_id] => 53141
[_edit_last] => 5
[views_count] => 781
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3415
[1] => 183
)
[tags_name] => Array
(
[0] => olajszállítás
[1] => Oroszország
)
)
[7] => Array
(
[id] => 53051
[content] =>
Az orosz–ukrán háború nemcsak a harcmezőn zajlik, de búzamezőkön is. A frontvonal az ukrán gabonatermő területet vágja ketté, ahonnan az oroszok becslések szerint legalább egymilliárd dollár értékű gabonát loptak el a háború kezdete óta, s adtak el a világpiacon.
A The Wall Street Journal értesülései szerint a széles üzleti hálózat szálai elérnek az Egyesült Arab Emírségekig, Izraelig és Szíriáig, de az iráni Forradalmi Gárda is profitál belőle. Hiába lett Oroszország a világ legdurvábban szankcionált országa, az ellopott ukrán gabona exportja egyfajta mérlegen kívüli tételként szolgálja Moszkva háborús céljait, és biztosítja szövetségesei lojalitását.
Olyan, mintha a háború önmagát táplálná – mondta Pascal Turlan, a Project Expedite Justice jogi igazgatója. A jogvédő szervezet az ukrán ügyészeknek segít a gabonalopások kivizsgálásában. Az illegális kereskedelem bevételt hoz a Kreml által szponzorált patronázsrendszernek, ami viszont segíti a konfliktus és a megszállás folytatását – tette hozzá.
Egyiptom, Izrael és Libanon is törölt rakományokat
Markijan Dmitrasevics ukrán mezőgazdasági miniszterhelyettes szerint az orosz rablások pontos kereskedelmi értékét nehéz meghatározni a háborús káosz és Moszkva fortélyai miatt, de 2022 óta legalább 4 millió tonna gabonát és egyéb terményt szállítottak a megszállt Ukrajnából közvetlenül a nemzetközi piacokra, 800 millió dollár bevételt generálva.
Sokkal nagyobb lehet a kár, ha a szárazföldi és kishajós szállítmányokat is figyelembe vesszük: a Texty ukrán nonprofit szervezet úgy becsüli, hogy az Oroszország az általa megszállt ukrán területekről 6,4 milliárd dollár értékű gabonát vitt el. Mindeközben Moszkva az ukrán gabonaszállító hajókat rakétákkal támadja a Fekete-tengeren.
Ukrajna diplomáciai nyomást gyakorol az importáló országokra, néha sikerrel. Az elmúlt két évben Egyiptom, Izrael és Libanon is törölt rakományokat, vagy leállította a gabonaszállítmányok vásárlását, miután ukrán diplomaták közölték velük, hogy azok Ukrajna oroszok által megszállt részeiről származnak.
Irán diszkonttal veszi a lopott gabonát
Míg Törökország demonstrálja a szabályok betartását, bár török hajókat már többször füleltek le az ukrán ügyészek, addig Irán nyíltan sérti az embargót.
Teherán árpát vásárol a Krímben tonnánként 140 dollárért, ami 34 százalékos kedvezményt jelent a világpiaci árakhoz képest – mondta Katerina Jaresko, a Krímből érkező illegális szállítmányokat nyomon követő SeaKrime nonprofit projekt elemzője.
Bár Oroszország a Krímet saját területének tekinti, de más országok nem, s illegálisnak minősítik az onnan származó exportot.
[type] => post
[excerpt] => Az orosz–ukrán háború nemcsak a harcmezőn zajlik, de búzamezőkön is. A frontvonal az ukrán gabonatermő területet vágja ketté, ahonnan az oroszok becslések szerint legalább egymilliárd dollár értékű gabonát loptak el a háború kezdete óta, s adtak e...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1726517400
[modified] => 1726490996
)
[title] => Óriási üzlet az oroszoknak az ellopott ukrán gabona
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=53051&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 53051
[uk] => 53075
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 53052
[image] => Array
(
[id] => 53052
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/gabonaexport.jpg
[original_lng] => 209443
[original_w] => 1024
[original_h] => 681
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/gabonaexport-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/gabonaexport-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/gabonaexport-768x511.jpg
[width] => 768
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/gabonaexport.jpg
[width] => 1024
[height] => 681
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/gabonaexport.jpg
[width] => 1024
[height] => 681
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/gabonaexport.jpg
[width] => 1024
[height] => 681
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/gabonaexport.jpg
[width] => 1024
[height] => 681
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1726567080:8
[_thumbnail_id] => 53052
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2101
[_oembed_f397520c13ef97d70fef7100d3cc43e1] =>
[_oembed_time_f397520c13ef97d70fef7100d3cc43e1] => 1726480198
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 183
[1] => 46257
[2] => 1436
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Oroszország
[1] => ukrán gabona
[2] => világpiac
)
)
[8] => Array
(
[id] => 53046
[content] =>
Oroszország még tavaly megkezdte egy új Harpia–A1 nagy hatótávolságú támadó drón gyártását kínai motorral.
Erről a Reuters számolt be európai hírszerzési forrásokra és vonatkozó dokumentumokra hivatkozva.
Az ügynökség azt állítja, hogy 2023 júliusa és 2024 júliusa között több mint 2500 Harpia drónt gyártottak a kupoli Izhevszki Elektromechanikai Üzemben (az Almaz-Antey konszern része).
A jelentések szerint nagyon hasonlít a Shahed drónokhoz, de számos jellegzetes tulajdonsága van. Az egyik a Limbach L-550 E motor, amelyet a németek fejlesztettek ki, de most a motort különösen a kínai Xiamen Limbach gyártja.
Az új UAV felszálló tömege kevesebb, mint 300 kg, maximális hatótávolsága pedig 1500 km. Források szerint katonai és polgári objektumok ellen vetették be Ukrajna területén. A drón főként államunk kritikus infrastruktúrájában okozott kárt.
A Center for a New American Security elemző szervezet szerint, ha az új drónnal kapcsolatos információk beigazolódnak, az Oroszország Irántól való függőségének gyengülését jelenti, amely korábban sok Shahed típusú drónt adott át Moszkvának.
„Ha ez megtörténik, az azt jelentheti, hogy Oroszország most már jobban támaszkodhat a belső fejlesztésekre, és természetesen Kínára is” – mondták a szakemberek.
[type] => post
[excerpt] => Oroszország még tavaly megkezdte egy új Harpia–A1 nagy hatótávolságú támadó drón gyártását kínai motorral.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1726513260
[modified] => 1726494025
)
[title] => Oroszország Harpia–A1 nagy hatótávolságú kamikaze drónt gyárt kínai motorral – Reuters
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=53046&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 53046
[uk] => 53013
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 53014
[image] => Array
(
[id] => 53014
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1726241023-9442.webp
[original_lng] => 26606
[original_w] => 1200
[original_h] => 700
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1726241023-9442-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1726241023-9442-300x175.webp
[width] => 300
[height] => 175
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1726241023-9442-768x448.webp
[width] => 768
[height] => 448
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1726241023-9442-1024x597.webp
[width] => 1024
[height] => 597
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1726241023-9442.webp
[width] => 1200
[height] => 700
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1726241023-9442.webp
[width] => 1200
[height] => 700
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1726241023-9442.webp
[width] => 1200
[height] => 700
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1726483225:5
[_thumbnail_id] => 53014
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2308
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 33854
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 186238
[1] => 183
)
[tags_name] => Array
(
[0] => dróngyártás
[1] => Oroszország
)
)
[9] => Array
(
[id] => 53035
[content] =>
Oroszország nem zárja ki, hogy korlátozza az urán-, titán- és nikkelimportot az Egyesült Államokba, de alaposan elemzi az ilyen intézkedések lehetséges következményeit – mondta újságíróknak Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.
A szankciók nyomásának gazdasági ellenintézkedései nagyon eltérőek lehetnek. Mérlegeljük az előnyöket és a hátrányokat, ezek következményeit – mondta, majd hozzátette, hogy a köztársasági elnök és a kormány nem enged az indulatoknak, és nem döntenek semmiről ezen a téren úgy, hogy később azt megbánják. Ugyanakkor biztos benne, hogy nem zárhatók ki a kemény megtorló intézkedések.
Vlagyimir Putyin elnök a héten javasolta a Mihail Misusztyin miniszterelnök vezette orosz kormánynak, hogy fontolja meg a külpiaci urán-, titán- és nikkel-ellátás korlátozását, de ezek a korlátozások ne ártsanak Oroszországnak – számolt be róla a Ria Novosztyi.
[type] => post
[excerpt] => Oroszország nem zárja ki, hogy korlátozza az urán-, titán- és nikkelimportot az Egyesült Államokba, de alaposan elemzi az ilyen intézkedések lehetséges következményeit – mondta újságíróknak Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1726422240
[modified] => 1726406409
)
[title] => Megfontolja Moszkva a nikkel, a titán és az urán kivitel korlátozását
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=53035&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 53035
[uk] => 53062
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 53036
[image] => Array
(
[id] => 53036
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/banyak.webp
[original_lng] => 55156
[original_w] => 800
[original_h] => 533
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/banyak-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/banyak-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/banyak-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/banyak.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/banyak.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/banyak.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/banyak.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1726512862:2
[_thumbnail_id] => 53036
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1192
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1380
[1] => 359194
[2] => 183
[3] => 246
)
[tags_name] => Array
(
[0] => korlátozás
[1] => nemesfémek
[2] => Oroszország
[3] => USA
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 10
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 183
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[offset] => 10
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 183
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[_domains] => Array
(
[economic] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
Oroszország (2 Oldal)
