A lengyel PKN Orlen finomító érdeklődik a Rosznyefty Németországban állami vagyonkezelői felügyelet alá helyezett PCK Schwedt olajfinomítója többségi részesedése iránt – tájékoztatták pénteken a Reuters hírügynökséget meg nem nevezett berlini és varsói források. A szövetségi gazdasági minisztérium péntek reggeli közleménye szerint az energiaellátás biztonságának fenntartása érdekében a közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) veszi át az ellenőrzést a Rosneft Deutschland GmbH (RD) és a céghez tartozó RN Refining & Marketing GmbH felett, egyelőre fél évre.
Ezzel a német állam felügyelete alá kerül a többségében az orosz állam tulajdonban lévő Rosznyeft németországi cégének három helyi olajfinomítóban birtokolt részesedése is. A legfontosabb az ország keleti részén, a lengyel határon fekvő Schwedtnél működő finomító (PCK Schwedt), amelynek döntő szerepe van Berlin és a főváros körül elterülő Brandenburg tartomány, valamint Lengyelország nyugati részének üzemanyag-ellátásában. Az 54,17 százalékban az RD tulajdonában álló finomító a Barátság kőolajvezetéken keresztül kap olajat Oroszországból.
A társaság a második legnagyobb németországi finomítóban, a karlsruhei Mineralölraffinerie Oberrheinban (MIRO) és a bajoroszági Ingolstadt térségében működő BayernOil finomítóban is rendelkezik részesedéssel.
Az intézkedés háttere, hogy a szövetségi kormány terve szerint Németország az év végén felhagy az Oroszországból származó kőolaj használatával, annak ellenére, hogy a vezetéken érkező orosz kőolajra egyelőre nem vonatkoznak az Oroszországgal szemben az Ukrajna ellen indított háborúja miatt bevezetett európai uniós büntetőintézkedések.
A gazdasági minisztérium közleményében kiemelték, hogy az RD a németországi olajfeldolgozó kapacitás mintegy 12 százalékát képviseli, és ezzel az ágazat egyik legnagyobb szereplője. A vagyonkezelői felügyelet elrendelését az energiabiztonságról szóló törvény egy nyári – a német sajtóban lex Rosznyeftnek is nevezett – módosítása tette lehetővé. A jogszabály szerint az ország működéséhez elengedhetetlenül fontos – az úgynevezett kritikus infrastruktúrához sorolt – energetikai vállalatokat vagyonkezelői felügyelet alá lehet helyezni, ha az a veszély fenyeget, hogy az intézkedés nélkül az adott társaság az ország érdekeit tekintve nem megfelelően tevékenykedik, veszélybe sodorva az energiaellátás biztonságát.
Hasonló érvek alapján vették felügyelet alá tavasszal a Gazprom németországi érdekeltségét, a Gazprom Germania GmbH-t. Az intézkedés után a többi között kiderült, hogy a vállalat 1 százalék alá süllyesztette a rehdeni gáztározó töltöttségi szintjét, vagyis majdnem teljesen kiürítette az Alsó-Szászország tartományban fekvő tározót, amely a 3,9 milliárd köbméteres kapacitásával nemcsak Németország, hanem egész Nyugat-Európa legnagyobb földgáztározója.
Olaf Scholz kancellár a Rosznyeft-érdekeltségek állami felügyelet alá rendeléséről péntek délután tartott berlini tájékoztatóján kiemelte, hogy az intézkedést Németország érdekeinek védelmében tették meg, és azért volt rá szükség, mert Oroszország már nem megbízható partner.
Elmondta, hogy a schwedti finomító üzemeltetésének fenntartásához korszerűsítették a létesítményt a Balti-tengernél fekvő kikötővárossal, Rostockkal összekötő vezetékrendszert, ami hozzájárul ahhoz, hogy a Barátság-vezeték, vagyis orosz import nélkül is biztosíthassák a nyersolaj-ellátást. Hozzátette, hogy a szövetségi kormány a finomítóban dolgozó csaknem 1200 ember munkahelyének védelmére és a régió fejlesztésére csaknem egymilliárd euró rendkívüli támogatást nyújtott az érintett tartomány, Brandenburg kormányának.
Arra a kérdésre, hogy a PKN Orlen lengyel olajipari társaság esetleges érdeklődésére tekintettel tervezik-e a schwedti finomító tulajdonosi szerkezetének átalakítását, azt mondta, hogy az állam szerepe „egyelőre” a vagyonkezelői felügyeltre korlátozódik.
Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter kiemelte, hogy a vagyonkezelői felügyelet elrendelésére azért is szükség volt, mert a PCK Schwedt üzemeltetésének fenntartásához nemcsak a Schwedt-Rostock vezetékrendszert korszerűsítették, hanem igyekeznek lengyel partnereket is bevonni, akiknek segítsége révén ismét teljes kapacitáson működhet a finomító. Ám a lengyel partnerek nem kívánták elkötelezni magukat az együttműködés mellett, amíg nem volt egyértelmű, hogy a finomítóban termelt nyereség nem Oroszországot gazdagítja.
Átvette a német állam a Rosznyeft orosz olajtársaság németországi leányvállalatának irányítását. Ez Németország válaszlépése az Ukrajna elleni háború miatt kialakult energiaválságra. A Bloomberg cikke szerint egy szövetségi felügyeleti szerv irányítja mostantól az RN finomító céget és a Rosznyeft Németország vállalatot.
A döntés értelmében a Szövetségi Hálózati Ügynökség átveszi az irányítást a Rosneft Deutschland felett, valamint a három finomító, a schwedti PCK, a karlsruhei MiRo és a faubourg-i Bayernoil megfelelő részvényeit.
A Rosneft Deutschland Németország olajfinomítói kapacitásának mintegy 12%-át szállítja, így Németország egyik legnagyobb olajfinomító vállalata.
Az egyre inkább elszálló energiaárak és a szállítások leállítása Moszkva részéről már eddig is komoly lépésekre sarkallta a német kormányt. Olaf Scholz kancellár és Robert Habeck gazdasági miniszter még ma sajtótájékoztatón közli majd a részleteket az államosítással kapcsolatban.
A Rosneft Deutschland által ellenőrzött schwedti finomító Németország negyedik legnagyobb üzeme, és az üzem 1960-as évekbeli felépítése óta a főváros üzemanyagának 90%-át szállítja. Az olaj Oroszországból érkezik hozzá a Druzsba vezetéken keresztül.
„Az irányítás átadásának köszönhetően megszűnt az energiaellátás biztonságát fenyegető veszély, és fontos alapok fektették le a schwedti létesítmény megőrzését és jövőjét” – áll a Gazdasági Minisztérium közleményében.
Ezt a lépést egy átfogó csomag kíséri, amely biztosítja a Schwedt olajellátásának lehetőségét alternatív útvonalakon – áll a minisztérium közleményében.
Nem tudja meghosszabbítani a mandátumát, így távozik a volt német kancellár az orosz Rosznyefty olajipari vállalat igazgatótanácsából – közölte honlapján a társaság. Nem csak Gerhard Schröder hagyja ott a testületet: távozik Matthias Wanig, az Északi Áramlat-2 gázvezetéket menedzselő Nord Stream 2 ügyvezető igazgatója.
A német szövetségi parlament csütörtökön megvonta Schröder több juttatását, mert az Ukrajna elleni háború kezdete óta nem határolódott el Vlagyimir Putyin orosz elnöktől, és nem vált meg a Rosznyefty orosz energiaipari cégben betöltött tisztségétől. A Spiegel német hetilap szerint az Európai Parlamentben felmerült, hogy Schröder felkerüljön a szankciós listára, ha megtartja az orosz cégekben betöltött pozícióit.
Február végén a BP olajipari vállalat közölte, hogy megválik a Rosznyeftyben lévő 19,75 százalékos részesedésétől.
