Az olajkitermelés visszaesése az Egyesült Államok Rosznyefty és a Lukoil elleni szankcióinak következménye – véli a Német Nemzetközi Biztonságpolitikai Intézet.
Oroszország olajtermelése 2025 végére 512 millió tonnát tett ki – közölte Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes az Energiapolitika című folyóiratban megjelent cikkében, amelyről a The Moscow Times számolt be.
Adatai szerint az olajkitermelés immár harmadik éve folyamatosan csökken: 2024-ben 516 millió tonna volt, 2023-ban 530 millió tonna, 2022-ben pedig 535 millió tonna.
Ennek eredményeként a termelési volumen 2009 óta nem látott szintre esett vissza, amikor Oroszország 494,2 millió tonna olajat termelt ki. Még a pandémiás válság évében, 2020-ban is valamivel magasabb volt a kitermelés – 512,7 millió tonna.
A kormány éves terve 520 millió tonnás termelésnövekedéssel számolt. Ezt az OPEC+ megállapodás is lehetővé tette volna, amelynek keretében Oroszország kvótája napi 8,98-ról 9,57 millió hordóra emelkedett.
A gyakorlatban azonban az év végére az orosz olajvállalatok csupán napi 9,33 millió hordót termeltek, decemberben pedig a kitermelés a várakozásokkal ellentétben hirtelen és jelentősen visszaesett, napi 250 ezer hordóval.
A visszaesést az Egyesült Államok Rosznyefty és Lukoil elleni szankciói okozták, amelyek aláásták az Indiába és Kínába irányuló exportot – állítja Janis Kluge, a Német Nemzetközi Biztonságpolitikai Intézet szakértője.
Ukrajnában 2026 elején több mint 36,6 ezer munkabérrel kapcsolatos tartozást tartanak nyilván az Egységes Adósnyilvántartás adatai szerint. Egy év alatt a bérhátralékok száma 6%-kal nőtt. A tartozások több mint egynegyede a vegyipari termelésben működő vállalatokhoz köthető – számolt be az Opendatabot.
2026 elején Ukrajnában 36 629 aktív végrehajtási eljárás volt folyamatban a bérek ki nem fizetése miatt.
Összesen tavaly 9 174 eljárást indítottak bérhátralékok miatt 488 vállalattal szemben. Ez 30%-kal több, mint 2024-ben, és az elmúlt öt év legmagasabb értéke.
A tavaly megindított végrehajtások 56%-át a mai napig nem rendezték.
Az adónyilvántartásban szereplő legrégebbi ügy 2017-ből származik: ebben az esetben az állami tulajdonú Poliszkheodezkartohrafija vállalat tartozik munkavállalóinak. Az Opendatabot megjegyzi, hogy a cég jelenleg megszüntetés alatt áll. Összességében közel kétezer aktív ügy még 2017-ben indult.
Tavaly leggyakrabban a vegyipari termékeket előállító vállalatok nem fizették ki időben alkalmazottaikat: több mint 2,6 ezer eljárás, ami az összes ügy 29%-át teszi ki. Hasonló számú tartozás halmozódott fel az elektromos energia- és gázellátás területén működő vállalkozásoknál is (27%).
A tavaly megindított eljárások több mint egyharmada Dnyipropetrovszk megyére esik – 3,2 ezer ügy. Jelentős lemaradással követi Ivano-Frankivszk megye (1,1 ezer), Szumi megye (897) és Lemberg megye (770).
Ezzel szemben Luhanszk megyében mindössze 1 esetet rögzítettek, Csernyivci megyében 4-et, míg Voliny megyében 12 bérhátralék miatti eljárás volt.
A tartozásokat túlnyomórészt magánvállalatok halmozzák fel: a 2025-ös év összes bérhátralékának 62%-a hozzájuk köthető. További 25% az önkormányzati vállalatokat, míg több mint 13% az állami cégeket érinti. Leggyakrabban korlátolt felelősségű társaságok, önkormányzati és részvénytársaságok szerepelnek az ügyekben.
Az idei évben az ukrán újévi fenyőfapiac tartós csökkenő tendenciát mutat: mérséklődik mind a kitermelt fák száma, mind a vásárlói kereslet. A háború és a megváltozott környezetvédelmi szemlélet hátterében az ukránok egyre ritkábban vásárolnak élő karácsonyfát. Erről az Opendatabot számolt be.
Ebben a szezonban az erdőgazdaságok 991 ezer újévi fa értékesítését tervezték, ami 8%-kal kevesebb a tavalyinál. A tényleges kereslet azonban még látványosabban esik vissza: 2025. december közepéig mindössze 39,9 ezer fenyőt adtak el, ami 11%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.
Összehasonlításképpen az elmúlt évek piaci visszaesésének dinamikája a következő:
a 2024–2025-ös szezonban az értékesítés 38%-kal esett vissza az azt megelőző évhez képest;
a 2022–2023-as szezonhoz viszonyítva az eladások közel egynegyedével csökkentek.
Hagyományosan a legnagyobb mennyiségű fenyőt két megyében termelik ki:
A Szociálpolitikai Minisztérium összefoglalta a „Téli támogatás 6500” program keretében benyújtott egyszeri állami támogatási kérelmek számát. Összesen 414 295 kérelmet nyújtottak be a polgárok. Az erre vonatkozó információkat a minisztérium honlapján tették közzé.
Megjegyezték, hogy az igénylések befogadása december 17-én véget ért. A kérelmek többségét, 350 866-ot már jóváhagytak. Azok a személyek, akiknek a kérelmét jóváhagyták, de a pénzeszközöket még nem kapták meg, a következő 10 napon belül megkapják a kifizetést.
„Az állam már több mint 272 544 kérelmet finanszírozott, több mint 1,7 milliárd hrivnya értékben, a 6500 hrivnya összegű egyszeri téli támogatás kifizetésére. Ezek között már szerepelnek az első kiadások is. Például 67 829 tranzakciót bonyolítottak le ruházat és lábbeli vásárlására. További 13 711 vásárlás történt gyógyszertárláncokban” – közölte a Szociálpolitikai Minisztérium.
A november 27-i, csütörtök adatok szerint több mint 13 millió ukrán állampolgár nyújtotta be az 1000 hrivnyás támogatásra vonatkozó kérelmet a „Téli támogatás” program keretében, jelentette be Tetyana Kirijenko, a szociálpolitikáért, családért és egységért felelős miniszterhelyettes a telemaraton adásában.
Elmondta, hogy a minisztérium adatai szerint 4 millió ukrán állampolgár már megkapta a kifizetéseket.
„A várakozásoknak megfelelően az ukránok többsége az online formátumot választotta: több mint 11 millió kérelmet dolgoztak fel már a „Gyija” alkalmazáson keresztül. Ezenkívül közel 2 millió állampolgár kap automatikusan támogatást a nyugdíjak és a szociális juttatások mellett az Ukrpostán keresztül” – mondta Kirijenko.
A miniszterhelyettes azt is megjegyezte, hogy az ukránok leggyakrabban a védelmi erők és más jótékonysági kezdeményezések támogatására utalják át a kapott összegeket.
2025 január–október között az adófizetők 131,7 milliárd hrivnyát utaltak a katonai járulékként az állami költségvetésbe. Ez, szemben a tavalyi azonos időszak 36,6 milliárd hrivnyájával, 95,1 milliárd hrivnyás növekedést jelent – majdnem négyszeres emelkedést.
A hírt az Állami Adószolgálat jelentette.
A legnagyobb befizetések régiók szerint:
Kijev — 42,4 milliárd hrivnya,
Dnyipropetrovszk megye — 14,8 milliárd hrivnya,
Lemberg megye — 10,2 milliárd hrivnya,
Harkiv megye — 8,3 milliárd hrivnya.
Minden régióban növekedés tapasztalható.
A növekedés fő okai:
A járulék mértékének 5%-ra emelése 2024. december 1-jétől
A béralap és a hivatalos foglalkoztatás növekedése
Általános rendszerű vállalkozók: 5% a nettó jövedelemből
Kedvezmények:
A mozgósított és szerződéses katonák automatikusan mentesülnek a járulék fizetése alól a szolgálat idejére (a mozgósítás hónapjának első napjától, de legkorábban 2022. február 24-től).
Január–október között Ukrajna 67,8 milliárd dollár értékben importált, míg exportja 33,2 milliárd dollár volt. A teljes áruforgalom így 101 milliárd dollárt tett ki – közölte a Állami Vámhivatal 2025. november 11-én.
A 67,8 milliárd dolláros importból 51,8 milliárd volt adóköteles, ami az összes behozott áru 76%-át jelenti. Az adóteher január–szeptember között 0,52 USD/kg volt az adóköteles importnál.
Legnagyobb behozatal országonként:
Kína: 15,1 milliárd USD
Lengyelország: 6,4 milliárd USD
Németország: 5,4 milliárd USD
Legnagyobb exportcélországok:
Lengyelország: 4,2 milliárd USD
Törökország: 2,2 milliárd USD
Németország: 2 milliárd USD
Az import összetétele:
Gépek, berendezések, járművek: 27 milliárd USD (az importált áruk vámbevétele a költségvetésbe 168 milliárd hrivnya, 29%)
Vegyipari termékek: 10,4 milliárd USD (81,1 milliárd hrivnya, 14%)
Energia- és üzemanyagok: 8,5 milliárd USD (167,9 milliárd hrivnya, 29%)
Az export élmezőnye:
Élelmiszeripari termékek: 18,2 milliárd USD
Fémek és fémtárgyak: 3,9 milliárd USD
Gépek, berendezések, járművek: 3,1 milliárd USD
Az árukivitel vámkezelése során 950,7 millió hrivnya bevétel folyt be a költségvetésbe azon termékek után, amelyeknél exportvámot alkalmaznak.
Annak ellenére, hogy jelenleg Ukrajnában Lembergben a legdrágábbak lakások, Ungváron a legmagasabbak a lakásbérlés költségei, jelentette ki Olena Unanyan, a LUN társaság a kivitelezőkkel való kapcsolatokért felelős osztályának vezetője tájékoztatóján, írta az UNN.
Elmondása szerint az elmúlt évben az ország nyugati régióiban emelkedtek a lakásárak, Lemberg még Kijevet is megelőzte.
„Az elmúlt évben az elsődleges piacon a négyzetméterenkénti árnövekedés tekintetében a városok 5-ös ranglistáján Luck az ötödik helyen áll, ahol az árak négyzetméterenként 8%-kal nőttek. A negyedik helyen Ivano-Frankivszk áll, ahol 9%-kal emelkedtek az árak. A harmadik helyen Odessza áll – az áremelkedés 13%, Hmelnickij – 13% és Ternopil – 15% ”, mondta Unanyan. Ugyanakkor a teljes körű invázió kezdete óta az árak Hmelnickijben – 38%-kal, Csernyihivben – 40%-kal, Lembergben – 41%-kal emelkedtek a legnagyobb mértékben, a vitathatatlan vezető Ivano-Frankivszk, ahol az ár 75%-kal nőtt.
A legdrágább lakások jelenleg Lembergben vannak, a négyzetméterenkénti költségek tekintetében a második helyen Kijev áll. Ezenkívül Kijevben a lakhatás költségei nem változtak az elmúlt évben. Lembergben vannak a legdrágább lakások a másodlagos piacon is. Egy egyszobás lakás ára 67 ezer dollártól kezdődik. Ugyanekkor Kijevben egy egyszobás lakás ára 65 ezer dollár. Ungváron egy ilyen lakás 63-ért vásárolható meg.
Unanyan megjegyezte, hogy Kijevben és Lembergben az elmúlt évben 3%-kal emelkedtek a bérleti díjak.
„Ungvár áll az első helyen a bérleti díjakat illetően. Ott egy egyszobás lakásért körülbelül 20 ezer hrivnyát kell fizetni havonta. Ugyanakkor Lembergben és Kijevben ez a költség 17 ezer hrivnya körül lesz” – mondta.
