Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke szerint a kriptovaluták a semmin alapulnak, és szigorúan szabályozni kell őket, hogy az emberek ne a megtakarításaikkal spekuláljanak a tokenekkel.
Christine Lagarde egy holland televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy aggódik azok miatt az emberek miatt, „akik nem ismerik a kockázatokat, akik mindent elveszítenek, és akik szörnyen csalódottak lesznek, ezért úgy gondolom, hogy ezt szabályozni kellene” a kriptodevizákat.
Megjegyzéseit pont akkor tette, amikor a kriptopiacok zűrös időszakukat élik: a bitcoin és az ether digitális valuták 50 százalékkal estek a tavalyi csúcshoz képest. Ugyanakkor az eszközosztály egyre szigorúbb ellenőrzésnek van kitéve a szabályozók részéről, akik aggódnak a szélesebb pénzügyi rendszerre jelentett veszélyek miatt.
Lagarde elmondta, hogy szkeptikus a kriptók értékével kapcsolatban, és szembeállította az EKB digitális eurójával – egy olyan projekttel, amely a következő négy évben valósulhat meg.
„Az én nagyon szerény értékelésem az, hogy semmit sem ér, a semmin alapul, nincs olyan mögöttes eszköz, amely biztonsági horgonyként szolgálna (az árfolyamuk mögött)” – mondta a jegybanki vezető, aki szerint amikor a központi bank digitális valutája megjelenik, akkor a digitális euró mögött lesz érték és fedezet.
Más EKB-tisztviselők már hangot adtak aggodalmaiknak: az egyikük Fabio Panetta, az Igazgatóság tagja, aki áprilisban azt mondta, hogy a kriptovaluták „új vadnyugatot teremtenek”, és párhuzamot vont a 2008-as másodlagos jelzáloghitel-válsággal – írja a Bloomberg.
Lagarde azt mondta, hogy ő maga nem tart kriptoeszközöket, mert nem akar bort inni és vizet prédikálni. Ugyanakkor folyamatosan figyeli őket, mivel az egyik fia befektetett egy tokenbe a tanácsa ellenére.
Elkészült a kriptovalutákat szabályozó török törvény, ami hamarosan az ország parlamentje elé is kerülhet – írja a Bitcoin.com.
Mindezt az ország elnöke, Recep Tajjip Erdogan jelentette be, miközben a kriptotőzsdéket is szabályozó pénzügyi nyomozóhatóság 8 millió lírás (több mint 220 millió forintos) bírságot szabott ki a Binance török leányvállalatára.
Mindez az első hasonló bírság az ország történetében, ugyanakkor a Binance nem most kerül először valamely ország célkeresztjébe. A legnagyobb kriptotőzsdének meggyűlt a baja többek között a brit, az olasz vagy a szingapúri hatóságokkal is.
A török líra gyengélkedése és a száguldó infláció miatt a bitcoin és az altcoinok egyre népszerűbbé váltak a török lakosság körében, noha az ország központi bankja még áprilisban döntött arról, hogy tilos azokat fizetési céllal használni. Miután a legutóbbi kamatvágást követően a líra rekordmélységbe zuhant, múlt héten Erdogan arról beszélt, hogy az állam pótolni fogja az árfolyamveszteségeket. Ezt követően rendkívüli mértékben erősödni is tudott a török fizetőeszköz.
Ugyanakkor a líra erősödését leginkább a központi bank és az általa vezényelt állami bankok dolláreladásai okozták, kérdéses tehát, hogy meddig maradhat meg a dolláronként 11 líra körüli árfolyam.
Ha minden a demokraták terve szerint alakul, akkor a bankokhoz hasonló szabályozói elvárásokat vezethetnek be a stablecoinokkal foglalkozó kriptodeviza-vállalatok kapcsán az USA-ban.
Bár alapvetően a pénzintézetekhez hasonló szabályokat kellene betartaniuk a stablecoinos cégeknek, a Biden-kormány arra is megkérné a Kongresszust, hogy egy különleges charta alapján igazítsák a szabályozási keretrendszert a kriptocégek üzleti modelljéhez – adta hírül a Portfolio portál.
A rendelkezés elsősorban olyan vállalatokat érintene, mint a Tether Ltd., illetve a Circle Internet Financial Inc., ellenben több szabályozó is aggályát fejezte ki korábban amiatt, hogy a stablecoinok – a valamilyen deviza árfolyammozgását lekövető virtuális pénzek – veszélyesek lehetnek a pénzügyi rendszer stabilitására nézve.
Say goodbye to delays and fees and say ? to Novi — currently rolling out in Guatemala and most of the United States on the Apple App Store and Google Play Store. Check back here for the latest updates on availability, or visit https://t.co/STs3PiQnvvpic.twitter.com/ESoavo5nym
Az Európai Unió és az Egyesült Államok Kereskedelmi és Technológiai Tanácsa szeptember 29-én tartja első ülését Pittsburghben, ahol szóba kerül a technológiai cégek szabályozása is.
A technológiai óriáscégek megregulázása nem egyszerű feladat, annak sikerére csak nemzetközi együttműködéssel van remény. Úgy tűnik hasonló véleményen van a kérdésben az Egyesült Államok és az Európai Unió is, legalábbis a Reuters birtokába jutott jelentéstervezet szerint, melyről csütörtökön számolt be a hírszolgáltató.
A tervezet várhatóan az Egyesült Államok és az EU közötti Technológiai és Kereskedelmi Tanács szeptember 29-i, pittsburghi találkozón kiadott bejelentések egyike lesz és várhatóan a közös fellépés erősítését fogja hangsúlyozni.
A találkozón az amerikai részről jelen lesz többek között Anthony Blinken külügyminiszter, Gina Raimondo kereskedelmi miniszter, Katherine Tai kereskedelmi megbízott, míg az EU-t Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság kereskedelemért felelős alelnöke és Margrethe Vestager versenyügyi biztos képviseli majd mások mellett a frissen létrehozott tanács első ülésén.
A tervek szerint 10 munkacsoport vitatja meg a két fél közötti ügyeket, olyan témákban, mint a kereskedelem erősítése, a gazdasági viszonyok vagy épp a közös demokratikus értékek.
A technológiai vállalatok szabályozására létrehozott csoport információt cserél az ezen cégek szabályozása kapcsán használt különböző megközelítésekről és ahol lehetséges igyekszik ezek konvergenciája irányába lépéseket tenni. A technológiai cégek piaci erőfölénye és más problémák kapcsán mind a két térség számos eljárást indított az utóbbi időben.
Tekintve, hogy az azonosított problémák az Atlanti-óceán mind a két partján hasonlóak, nem meglepő az sem, hogy a döntéshozók igyekeznek az ezzel kapcsolatos lépéseiket összehangolni. Az elképzelések szerint különös figyelmet kaphat a platformok szerepe a demokratikus folyamatok biztosítása kapcsán.
A klímaváltozással és tiszta technológiákkal foglalkozó munkacsoport az alacsony és zérókibocsátású technológiák kapcsán felmerülő befektetési és kereskedelmi lehetőségeket igyekszik feltárni, míg az ellátási láncokkal foglalkozó a kritikus nyersanyagok, gyógyszerek és a tiszta energia ellátása terén igyekszik biztosítani a kínálatot, de a félvezetők hiányával kapcsolatos kérdésekre is keresi a választ, hogy elkerülhető legyen az állami támogatások versenye.
A találkozó előkészítését célzó megbeszéléseket a Reuters szerdai információi szerint az EU nagykövetei elhalasztották, tiltakozván a franciákat hátbaszúró amerikai–ausztrál tengeralattjáró üzlet kapcsán, ám azóta az akadályok már elhárultak a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsa szerint.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
Új mechanizmusok révén fogják szabályozni az internet-kereskedelmet. Az erre vonatkozó, a „Fogyasztóvédelemről” szóló törvénytervezetet már benyújtották a kormánynak.
Az online kereskedelem robbanásszerű növekedése a járvány idején
Az e-kereskedelmi piac 41%-kal nőtt az elmúlt évben, az elmúlt öt évben pedig megháromszorozódott. Az online kiskereskedelem csaknem 9%-a az ukrajnai kiskereskedelemnek. A Soul Partners, a Baker Tilly Ukrajina és az Aequo felmérései szerint ez a részesedés a következő öt évben megduplázódik. Az ukrán e-kereskedelem az ország GDP-jének 2,6%-a, míg Lettországban 1,1%, Magyarországon 1,4%. Az ukrán online piacon azonban gyenge a vásárlóerő, az e-kereskedelemben átlagosan az ukránok 104 dollárt költenek, és az összes vásárlás kétharmada piactéren történik.
A költségvetésbe nem folyik be az online kereskedelemre kivetett összes adó
Irina Novikova gazdasági miniszterhelyettes elmondása szerint ma az internetes eladók azonosításának lehetetlensége miatt nem lehetetlen megvédeni a fogyasztók jogait, a költségvetésbe nem folynak be az adók, mivel utóbbiak nem regisztrálják magukat vállalkozókként. Hogy legyőzzék ezeket a kihívásokat olyan mechanizmust hoznak létre, amelyen keresztül az online kereskedők önkéntesen regisztrálhatnak a nyilvántartásban, olvasható a Gazdasági Minisztérium honlapján. A nyilvántartásban a vállalkozóknak nemcsak magukról, mint gazdasági egységekről, hanem a termékek teljes listájáról szóló információt is közzé kell tenniük. A vállalkozók felelősek azért, ha nem teljes körű információt adnak meg magukról az azonosításhoz, vagy pontatlan adatokat szolgáltatnak.
A szabálysértőket pénzbírsággal sújtják
De ez még nem minden. A törvénytervezet szerint az Állami Élelmiszer- és Fogyasztói Szolgálat jogosult felkérni az internetszolgáltatót, hogy szüntesse meg az online eladó weboldalához való hozzáférést, ha az utóbbi nem teljes körű információkat adott meg az azonosításhoz, megsérti a fogyasztóvédelmi jogszabályokat, vagy tisztességtelen vállalkozói gyakorlatot alkalmaz. Fontos, hogy a törvényjavaslat végre meghatározza, hogy mi a piactér (elektronikus kereskedési platform) és az összesítő webhely (elektronikus termék-összehasonlító szolgáltatás). Ezzel párhuzamosan a Pénzügyminisztérium a Gazdasági Minisztériummal közösen létrehoz egy E-fogyasztói platformot, ahol a piacterek online árusítói, az árösszesítők és osztályozók azonosíthatják magukat, és „Ellenőrzött eladó” státuszt igényelhetnek az Állami Élelmiszer- és Fogyasztói Szolgálattól.
Ez a hatóságok nem első intézkedése, hogy szabályozza a kis online kiskereskedők tevékenységét. Először korlátozták a személyes kártyaszámlára átvihető tranzakciók összegét, pénzügyi és az adóellenőrzéssel fenyegetőzve. Azt követően elterjedt a hír, hogy automatikusan regisztrálják az a személyt, akit online kereskedéssel gyanúsítanak. Ami pedig az online eladók nyilvántartását illeti, nyilvánvaló, hogy itt nem annyira az ügyfelek védelméről van szó, mint az adók beszedéséről és a költségvetés feltöltéséről.
Ennek eredményeképpen nő a bürokrácia, és a kis online eladók, akik még nem fizettek be adót, az adóterheket az áru kiskereskedelmi árába fogják belekalkulálni. Tehát ismét az áremelkedésre kell számítanunk, ez esetben az interneten.
Szinte egyhangú szavazással elfogadta a parlament a kriptodevizát legalizáló és szabályozó törvényt.
A legnagyobb kiptodeviza eddig Ukrajnában „szürke” eszköz volt, de most jelentős lépést tettek a fehéredés felé – írja a CNBC. A Kyiv Post szerint a hatóságok alapvetően ellenzik a virtuális pénzt, átverésnek tekintik, és eddig számtalan alkalommal koboztak el bányászatra alkalmas drága gépeket is.
Augusztusban például a Biztonsági Szolgálat (SZBU) blokkolta a Kijevben működő, titkos kriptovalutatőzsde-hálózatot, mondván, azok megkönnyítik a pénzmosást, és azt is kifogásolták, hogy ezek a platformok anonimitást biztosítanak a tranzakciókhoz.
Az új jogszabály lehetőséget biztosít a kriptoeszközök tulajdonosainak arra, hogy védekezzenek a csalások ellen, és pontosítja azt, hogy miket tekintenek kriptoeszköznek.
Ha a tervezetet az elnök is aláírja, akkor olyan kifejezések is bekerülnek a nemzeti jogrendszerbe, mint a virtuális eszköz, digitális pénztárca vagy éppen a privát kulcs, amelyek nélkülözhetetlenek a kriptoeszközökkel való kereskedéshez.
Fontos látni azonban, hogy Ukrajna nem El Salvadorhoz hasonlóan jár el, tehát nem teszi törvényes fizetőeszközévé a bitcoint, ugyanis az ukrán jogrendszer változatlanul nem tesz egyenlőségjelet a legnagyobb kriptoeszköz és a hrivnya, a nemzeti valuta közé.
Ugyanakkor 2022-re azt tervezik, hogy a cégek és befektetők előtt megnyitják a kriptodevizák piacát.
Az elfogadás azonban akár népszerűsítésbe is átcsaphat. Legalábbis erre utal Zelenszkij elnök múlt havi amerikai látogatása is. Ekkor ugyanis Zelenszkij azt mondta, Ukrajna egy legális, innovatív, bimbózó piaca a virtuális eszközöknek. Fedorov, Ukrajna digitális átalakításért felelős minisztere pedig úgy fogalmazott, modernizálják a fizetési piacukat azért, hogy képesek legyenek digitális valutát kibocsátani.
Másként látják a helyzetet az ukrán kriptohívők. Jeremy Rubin, a Judica bitcoinkutatási és -fejlesztési labor vezérigazgatója szerint a bitcointörvény elfogadása kedvező jel, de még hosszú út áll az ukrán kormány előtt.
Vannak más lépések is, amelyek azt bizonyítják, hogy a kormányok – még ha lassan is, de – nyitnak a kriptoeszközök felé. Néhány nappal ezelőtt fogadta el El Salvador törvényes fizetőeszközként a bitcoint, két héttel ezelőtt Kubában bólintottak rá „társadalmi-gazdasági érdekekre” hivatkozva a kriptoeszközökről szóló új jogszabályra.
A közelmúltban a kormány határozatot fogadott el, amelynek megfelelően korlátozza az üzemanyagok felárainak szintjét a karantén idejére. A dízel esetében a maximális felár 7, a benziné pedig 5 hrivnya lehet. A határozat május 15-én lépett hatályba. Másnap a benzinkutak felfüggesztették a prémium üzemanyagok értékesítését.
Az kőolajtermékek átlagköltségét a Naftogaz Ukrajini számítja ki európai minták alapján. Ezeket a számításokat továbbítják a Gazdaságfejlesztési Minisztériumba amely közzéteszi a dízel és benzin literenkénti átlagárát. Ezen átlagárak alapján számítják ki a felárat.
Küzdelem az árak manipulációja ellen
Ihor Petrasko, a Gazdasági Minisztérium exvezetője az Interfax-Ukrajina-nak adott interjújában megjegyezte, hogy ez a lépés válasz az ésszerűtlenül növekvő kiskereskedelmi üzemanyagárakra. Az effajta szabályozás viszont megakadályozza az üzemanyag-értékesítők általi visszaéléseket, és biztosítja ezen termékek elérhetőségét a lakosság számára. Petrasko szerint a kormány ily módon tartja fenn az egészséges konkurenciát az üzemanyag-piacon és megvédi a fogyasztókat. A felárak korlátozása pedig megakadályozza az árakkal való manipulációkat, számolt be az Ekonomicsna pravda.
A benzinkutak zöme nem lépi túl a felár határait
Serhij Kujun, az A-95 tanácsadó csoport vezetője a Szlovo i Gyilo-nak adott kommentárjában elmondta, hogy az elemzés szerint 2021. január-áprilisában a benzinkutak 86%-a teljesítette az üzemanyag felárral kapcsolatos kormányzati követelményeket. Ezért az állami szabályozás bevezetésének előfeltételei és céljai teljesen érthetetlenek.
A többi benzinkútnál (16%) az árak meghaladták a Gazdaságfejlesztési minisztérium által meghatározott szintet. Ezek az OKKO, WOG, Socar, Shell hálózatok. Ezen benzinkutaknál a benzin esetében a felár 0,6 – 2,4 UAH/liter, a dízelüzemanyagnál pedig 0,8-2,5 UAH/liter-el lépte túl a maximális szintet. A vásárlói diszkont programoknak köszönhetően az üzemanyagok valós ára közel volt a követelményeknek megfelelőhöz, – mondja Szerhij Kujun.
Dmitro Leuskin, a Prime hálózat tulajdonosa szerint a határozatban előírt számok csak ezeknek a benzinkutaknak fognak ártani, mert ilyen mértékű árrés csak náluk van. Ezt azonban túlélik a marketing költségek csökkentésével.
A prémium üzemanyag – társadalmilag nem jelentős termék
A határozat életbe lépését követő napon, május 16-án az OKKO, WOG, Shell, Socar, KLO benzinkutak felfüggesztették a prémium üzemanyagok értékesítését. Az OKKO ezt azzal magyarázta, hogy az üzemanyag értékesítése a kabinet által megállapított áron veszteséges a hálózat számára. A WOG pedig arról számolt be, hogy az üzemanyagárak állami szabályozása miatt kénytelenek abbahagyni a Mustang prémium üzemanyag értékesítését, közölte a BBC.
A Gazdasági Minisztérium már aznap reagált a piac résztvevői intézkedéseire és kifejtette, hogy a határozat csak az A-92 és az A-95 benzinmárkák valamint dízelüzemanyagra vonatkozik. A tárcánál hozzátették, hogy a prémium üzemanyagok nem tartoznak a maximális kereskedelmi felár szabályozása alá. Ennek eredményeként május 17-től néhány benzinkút újrakezdte a prémium üzemanyagok értékesítését.
Az üzemanyagárak feletti felügyelet előtörténete
2019 végén Volodimir Zelenszkij egyik értekezletén felszólította az kőolajtermékek piaca résztvevőit, hogy csökkentsék a benzin árát. Cserébe Olekszij Honcsaruk megígérte, hogy felszámolja az illegális üzemanyag-kereskedőket. Két hét alatt 377 illegális benzinkutat zártak be, de a hatóságoknak nem sikerült teljes mértékben megbirkózniuk az illegális értékesítőkkel, írta Mikola Topalov az Ekonomicsna pravda honlapján. Másfél hónappal az üzemanyag felár korlátozásáról szóló határozat elfogadása előtt, március végén a kormány ideiglenes szabályozást vezetett be az üzemanyagok ára kapcsán, és kötelezte a kereskedőket a benzin és a gázolaj árának emelkedésének előzetes bejelentésére.
Április eleje óta a kőolaj kereskedők és a kormány az egyeztetéseket az áprilisra érvényes memorandum aláírásával fejezték be. Május elején pedig ismét emelkedtek az árak.
Közvetlenül a májusi ünnepek után a Minisztertanács felvette az üzemanyagot a jelentős társadalmi jelentőségű áruk listájára. Ennek eredményeként minden benzinkút-hálózatnak 20 nappal korábban be kell jelentenie a kőolajtermékek több mint 1%-os áremelkedését.
Május 15-én pedig bevezetésre kerültek a határozat módosításai, amelyek korlátozott felárak bevezetését írják elő. Becslések szerint májusban a benzin átlagára 30,22 UAH, a gázolaj pedig 27,89 UAH kell, hogy legyen literenként.
Mi lesz ezután?
Hennagyij Rjabcev, a Psziheja program igazgatója meg van győződve arról, hogy az ilyen kormányzati fellépések csak további versenyelőnyöket teremtenek azok számára, akik adózás nélkül értékesítik üzemanyagot.
A kormány döntése ellen lépett fel Ukrajna Kőolaj- és Gázszövetsége, amely egyesíti az országban működő legnagyobb benzinkút-hálózatokat. A résztvevők szerint a kormány megsérti a konkurencia alapelveit, ellentmond az európai integrációs folyamatoknak és erősíti az illegális piacot. Ennek következménye lehet a benzinkutak bezárása, a költségvetési bevételek csökkenése, az alulfinanszírozás, az ipar degradációja és mindez negatív jelzés a nemzetközi befektetők számára.
Az Európai Üzleti Szövetség úgy véli, hogy az ilyen kormányzati kezdeményezések „elfogadhatatlanok egy civilizált európai országban, és hozzájárulnak az árnyékpiac erősödéséhez”. A kézi árszabályozás pedig tönkreteheti a vállalkozások által évek óta alkalmazott átlátható árképzési mechanizmusokat, emellett válságot okozhat a fogyasztók számára, sőt leállíthatja az átlátszó benzinkutak működését.
Második olvasatban megszavazta a távmunkáról szóló törvényt csütörtökön a Legfelső Tanács, a jogszabály elfogadását 322 képviselő támogatta voksával – adta hírül az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint a törvény a távolsági munkát kétféleképpen: távolsági és otthon végzett munkaként határozza meg. A munkaadónak mindkét esetben jogában áll kérni, hogy a dolgozó közölje a lakcímét vagy a munkavégzés helyének a címét. A törvény előírja, hogy az alkalmazónak „biztosítania kell az elvégzett munka pontos időtartamának megállapítását és a munkaidő dolgozó általi legteljesebb és racionális kihasználásának hatékony ellenőrzését.”
A törvény meghatározása szerint a távmunka saját munkarendet feltételez bármely helyen, saját vagy a munkaadó által biztosított munkaeszköz használatával. Az otthon végzett munka kizárólag a lakóhelyen végezhető a munkaadó által biztosított eszközökkel és általa előírt munkarend szerint. A jogszabály ugyancsak meghatározza a „rugalmas munkaidő fogalmát” és az ilyen munka végzésének a rendjét.
Kína – amerikai és európai példára – új szabályozást akar bevezetni a legnagyobb internetes cégei hatalmának letörésére – a pekingi kormányzat egy ideje már aggodalommal nézi az országban működő digitális platformok növekvő befolyását.
Az új intézkedés olyan kínai alapítású óriásvállalatokat érinthet, mint az Alibaba e-kereskedelmi cég és annak fizetési leányvállalata, az Ant (Hangya) Group, a kínai Facebookként is emlegetett Tencent, valamint a Mejtuan (Meituan) ételküldő szolgálat. A kormányzati szándékról szóló hír keddi közzététele után meredeken zuhant a kínai technológiai cégek részvényárfolyama. A mai tőzsdei kereskedésben az Alibaba, a Tencent, a JD.com, a Hsziaomi (Xiaomi) mobilcég és a Mejtuan összesen 200 milliárd dollárt veszítettek piaci értékükből.
A BBC brit közszolgálati csatorna szerint a kínai állami piacfelügyelet 22 oldalas szabályozási tervezete a távol-keleti ország első kísérlete lenne a helyi technológiai szektor versenysértő piaci magatartásának megregulázására.
Megtiltanák például az érzékeny fogyasztói adatok megosztását, a kisebb piaci szereplők kiszorítását célzó összefogást, valamint a veszteséges értékesítést a versenytársak kiküszöbölése érdekében. Megszüntetnék továbbá az egyes platformokon a partnerek kizárólagos szerződések kötésére való kényszerítését – ezzel főként az Alibabát vádolják a szerződött kereskedők, illetve a versenytársak. Elejét vennék annak a gyakorlatnak is, amelyben a cégek adataik és költési szokásaik szerint megkülönböztetik az ügyfeleiket.
Az Alibaba és a JD.com együttesen uralja a kínai lakossági e-kereskedelmi piac háromnegyedét, az Alibaba platformjait szeptemberben például 881 millió aktív mobiltelefon-használó érte el, ez több mint a fele Kína lakosságának. A pekingi hatóságok aggodalommal figyelik az Ant Group expanzióját is, s a múlt héten megakadályozták a cég részvényeinek tőzsdei bevezetését – pedig ez lett volna a világon az eddigi legnagyobb első részvénykibocsátás (IPO) –, mivel attól tartottak, hogy az online hitelintézetek növekvő hatalma kedvezőtlenül fogja befolyásolni az ország pénzügyi rendszerét. Az Ant 1,3 milliárd, főként kínai felhasználóval rendelkezik, Alipay nevű fizetési rendszere pedig a legelterjedtebb digitális fizetési platform. A Tencent szintén üzemeltet fizetési rendszert, emellett a világ legnagyobb játékszolgáltató cége.
A
Parlament 2020. április 13-i soron kívüli ülésén hagyta jóvá a „2020.évi állami
költségvetés módosításáról” szóló törvényt (№3279-д törvényjavaslat), amely többek
között a bérleti díjak kötelező csökkentését írja elő. A törvény a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
A törvény módosította az ukrán Polgári
törvénykönyvet, miszerint az ukrán kormány 2020.március 11-i „A SARS-CoV-2 koronavírus által kiváltott COVID-19
légzőszervi betegség megelőzéséről Ukrajnában” szóló 211-es számú határozata
alapján bevezetett karantén idejére és annak a törvénynek megfelelő eltörléséig
az ingatlan (annak egy részének) használatáért fizetendő bérleti díjat a üzleti
tevékenységet folytató bérlő kérésére csökkenteni kell arra az időszakra, amikor
a bérlő, a korlátozások bevezetése miatt
nem tudta teljes mértékben használni az ingatlant.
Ebben az esetben az ingatlan használatáért
fizetendő csökkentett bérleti díj összege nem haladhatja meg a bérbeadó ebben
az időszakban vagy a jövőben a felmerülő költségeit (a bérelt területtel
arányosan): földadó, ingatlanadó,
közüzemi költségek. Ezeket a költségeket a bérlő fedezi, mint az adott
időszakban, a szerződésnek megfelelően, az ingatlan használatáért fizetendő bérleti
díjat, az ingatlan területének arányában kivéve azt az esetet, amikor a
szerződés kimondja, hogy ezeket a költségeket részben vagy teljes egészében a
bérlő fizeti. A bérleti díj befizetése alóli mentesség nem vonatkozik azokra a
gazdasági egységekre, amelyek a karantén idején ténylegesen teljes mértékben
kihasználták az ingatlant gazdasági tevékenységük során, valamint a kistérségekkel
kötött bérleti szerződésekre.
Korábban a Parlament jóváhagyta az 540-IX.
számú törvényjavaslatot („Egyes
ukrán jogszabályok módosítása, amelynek
célja társadalmi és gazdasági garanciák biztosítása a koronavírusos betegség terjedése miatt”), amely
a vállalkozások, a lakosság és a kistérségek számára tartalmaz válságkezelő
intézkedéseket, többek között a bérleti díjak rendezését.
Akkor, a válságkezelő törvénytervezetben
az erre vonatkozó módosítás a következő volt: „A kormányrendelet alapján kihirdetett
karantén bevezetésének pillanatától kezdve (2020.március 11, 211-es számú)
annak eltörléséig a Polgári törvénykönyv 762. cikkelye alapján a bérlő mentesül
az ingatlanhasználat díjának befizetése alól”. Azonban mindenkit váratlanul ért
az a tény, hogy az elnök által aláírt és közzétett törvényben a „mentesül”
fogalmat „mentesülhet”-re változtatták. Ezzel kapcsolatban a parlament
gazdasági bizottságának elnöke, Dmitro Nataluha kifejtette, hogy a régi
megfogalmazás szerint „fennállt a veszélye annak, hogy véletlenül mentesítik a
bérleti díj befizetésétől az egész országot és bármelyik ingatlant. Vagyis
nemcsak a kis- és közepes bérlők, hanem az állami vagyon, köztulajdon,
földterület, lakóépület, ingó vagyon (autók stb.) és bármilyen egyéb ingatlan bérlői
is mentesülnek”.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
