Utasítást kap az orosz kormány, hogy a vállalatokkal együtt vizsgálja meg az európai piacról való azonnali kivonulás és az alternatív gázpiacokra való átállás kérdését – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 televíziónak adott szerda este adott nyilatkozatában.
Putyin szerint Oroszország számára előnyösebb lehet már most leállítani a gázszállítást Európába, nem pedig egy év múlva, ahogyan azt az Európai Unió szeretné.
Ők úgyis (…) egy hónap múlva (március) 25-től korlátozásokat terveznek bevezetni az orosz gáz, közte a cseppfolyósított gáz vásárlására. Egy év múlva, (20)27-ben további korlátozások lépnek életbe, egészen a teljes tilalomig. Most pedig más piacok nyílnak meg. És talán számunkra előnyösebb lenne már most leállítani az európai piacra történő szállításokat. Átmenni azokra a piacokra, amelyek megnyílnak, és ott megvetni a lábunkat – mondta, hozzátéve, hogy ebben az ügyben még nem született meg a döntés.
„A szakszolgálataink rendelkezésére álló adatok szerint, ahogy egykor az Északi Áramlatokat felrobbantották, Kijevben most, néhány nyugati szakszolgálat támogatásával, a Kék Áramlat és a Török Áramlat felrobbantására készülnek. Tájékoztattuk ebben az ügyben török barátainkat. Meglátjuk, mi fog történni ezen a területen, de ez nagyon veszélyes játék, különösen ma” – mondta.
Az orosz elnök terrortámadásnak minősítette az orosz gázszállító hajó ellen a Földközi-tengeren végrehajtott támadást.
Az MTI beszámolója szerint Oroszországot megbízható szállítónak nevezte. Azt mondta, hogy az európai gázár emelkedése nem közvetlenül kapcsolódik a szállításokhoz, mert azok egészében véve nem csökkentek, a helyzet a világpiaci általános helyzet következménye.
Az Egyesült Királyság kész lépéseket tenni egy, az orosz árnyékflottához tartozó hajó elkobzására, bár konkrét intézkedés nem történt. Az elemzők szerint nem világos, hogy egy vagy két hajó elfoglalása mennyire befolyásolná az orosz olajexportot. Mindenesetre Moszkvának az orosz árnyékflottából továbbra is jelentős bevétele keletkezik.
Az Egyesült Királyság fontolgatja egy orosz kötődésű, az árnyékflottához tartozó tartályhajó lefoglalását. Brit védelmi források megerősítették, hogy a NATO-szövetségesekkel folytatott egyeztetéseken már azonosították a katonai lehetőségeket a meg nem nevezett hajó elkobzására, bár konkrét lépés nem történt. Az orosz árnyékflotta évente több tízmilliárd dollár bevételt hoz Moszkvának.
Újabb csapás készül Putyin pénztárcája ellen: London simán lenyúlná az orosz olajmilliárdokat
A The Guardiannek nyilatkozó elemzők szerint a brit haditengerészet a nemzetközi tengeri jog alapján több ilyen tankert megállíthatna és ellenőrizhetne, mivel ezek gyakran hamis zászló alatt közlekednek, így gyakorlatilag államtalan hajóknak minősülnek.
Azonban az eszkaláció kockázata miatt mindeddig nem történt ilyen lépés.
A múlt hónap végén az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország és más balti-, valamint északi-tengeri NATO-országok közös nyilatkozatot adtak ki, amely szerint a régióban közlekedő hajóknak szigorúan be kell tartaniuk a nemzetközi jog előírásait. A nyilatkozat óta nem történt konkrét intézkedés.
Franciaország lefoglalt egy tankert, de elengedi
Egy hónappal korábban az Egyesült Államok üldözőbe vette a Marinera tartályhajót a Karib-tengertől az északi Atlanti-óceánig, majd brit segítséggel Skócia és Izland között elkobozta. A hajó kezdetben hamis zászló alatt haladt, de az üldözés során orosz zászló alá regisztráltatta magát, sikertelenül próbálva elkerülni az elfogást.
Január 22-én – a közös nyilatkozat aláírása előtt – Franciaország őrizetbe vette a Grinch nevű olajszállító tartályhajót Spanyolország partjainál. A Murmanszkból indult hajó a Comore-szigetek zászlaja alatt haladt, de Emmanuel Macron francia elnök a héten közölte, hogy a francia jog miatt szabadon kell engedni a hajót.
Az orosz reakciók mindkét eset után visszafogottak voltak, de egy brit vagy európai vezetésű művelet nagyobb feszültséget keltene, Moszkva várhatóan keményebben reagálna.
Zavartalanul folyik az orosz olajexport a tengeren
Oroszország naponta mintegy 10 millió hordó olajat termel – mondta a lapnak Craig Kennedy, a Harvard Egyetem Davis Központjának orosz és eurázsiai tanulmányokkal foglalkozó munkatársa.
A kivitel egy részét vezetéken keresztül juttatja el a célországokba, de napi 5-6 millió hordót tengeren keresztül szállít.
A tengeri szállítmányok 60 százaléka Kínába és Indiába kerül. Az elemzők szerint nem világos, hogy egy vagy két hajó elfoglalása mennyire befolyásolná az orosz olajexportot. A lefoglalások mellett november vége óta több, az árnyékflottához tartozó tartályhajót ért dróntámadás, és érdemben nem csökkent az orosz kivitel.
Ráadásul továbbra is több mint 200 orosz kötődésű árnyékflottahajó üzemel, miközben Moszkva saját zászlós flottája bővül, ami már az export 51 százalékát adja.
Az Oroszországi Föderáció gazdasága, beleértve a szankciók miatti bevételkiesést is, háromszor, vagy akár négyszeresen meghaladja a védelmi költségvetését. Ezt David O’Sullivan, az Európai Unió szankciópolitikáért felelős biztosa jelentette be egy brüsszeli szemináriumon az Európai Parlamentben, közölte az Ukrinform tudósítója.
„A szankcióknak jelentős hatásuk van. Becsléseink szerint Oroszország költségvetése körülbelül 450 milliárd euróval kevesebb, mint a szankciók nélkül lett volna, ami háromszor-négyszerese a védelmi költségvetésének” – mondta a nagykövet. Hozzátette, véleménye szerint az orosz gazdaság súlyos helyzetben van.
„Ne tévesszen meg senkit a Kreml propagandája. Az orosz gazdaság összes kulcsfontosságú gazdasági mutatója vörösen villog, beleértve a kamatlábakat, az inflációt, a munkaerőhiányt, a polgári gazdaság súlyos állapotát, amely semmilyen beruházást nem kapott, vagy az orosz beruházások stagnálását az új szénhidrogénforrásokba, például az arktiszi fejlesztésekbe” – magyarázta O’Sullivan.
A teljes körű invázió kezdetére emlékeztetve a biztos megjegyezte, hogy abban az időszakban aggodalomra adott okot, különösen az Egyesült Államokban, hogy egy nagy háború hordónként 100 dollárról 120 dollárra emelheti az olajárat, ezért nem vezettek be embargót az orosz olajra, sőt Indiát arra is ösztönözték, hogy többet vásároljon.
Az EU a maga részéről árplafont vezetett be az orosz olajra, és megkezdte az orosz energiaellátásból való kivonás folyamatát.
Az árplafonok „valóban komoly negatív hatással voltak Oroszország bevételeire, amelyek már 2022-ben körülbelül egyharmaddal csökkentek” – jegyezte meg a nagykövet.
Az olajpiac azóta drámaian megváltozott, és Oroszország küzd, mondta O’Sullivan.
„Már láttuk, hogy az orosz bevételre vonatkozó előrejelzést jelentősen lefelé kell módosítani, és most olyan komoly hiányban vannak, amilyenre Oroszországban körülbelül 10-15 éve nem volt példa. Tehát fenn kell tartanunk ezt a nyomást, és most 46,7 dollárban korlátoztuk az olajárat” – mondta, hozzátéve, hogy ezt a korlátozást a következő hetekben ismét lefelé módosíthatják. „Sőt, valami radikálisabbról is beszélnek, például a hajózás teljes tilalmáról, hogy megpróbálják a lehető legnagyobb mértékben elfojtani Oroszország további bevételeit” – mondta O’Sullivan.
Úgy véli, hogy a venezuelai és iráni események az olajpiacra is hatással lesznek, és ragaszkodik ahhoz, hogy az EU-nak is követnie kell ezt a tendenciát, ami az olajárak további csökkenéséhez vezet.
Ugyanakkor a tisztviselő elismerte, hogy az orosz nukleáris szektor elleni szankciók továbbra is a legproblematikusabb terület, mivel egyes országok még növelik is az orosz nukleáris üzemanyagtól való függőségüket, és az EU Tanácsában sincs egységes álláspont ebben a kérdésben, ami „politikai valóság”.
David O’Sullivan reményét fejezte ki, hogy február 24-ig, Ukrajna teljes körű orosz inváziójának évfordulójára új EU-szankciócsomagot fogadnak el az Oroszországi Föderáció ellen.
Meggyőződése szerint az Európai Uniónak jobban kellene összpontosítania azokra, akik az orosz olaj értékesítését biztosítják, az orosz olajat szállító tartályhajókat fogadó kikötőkre, valamint a világ finomítóira, különösen mivel a piac zsúfolt, és számos alternatíva létezik az orosz olajra. A különmegbízott úgy véli továbbá, hogy az Európai Uniónak képesnek kell lennie saját szankciópolitikájának végrehajtására Oroszországgal szemben anélkül, hogy túlságosan figyelembe venné az amerikai szankciók formátumát.
„Ahogy a két ország közötti kapcsolatok normalizálódnak, egyre több amerikai szankciót fogunk feloldani” – közölte Donald Trump minszki különmegbízottja.
Az Egyesült Államok beleegyezett a kálium-karbonátra vonatkozó szankciók feloldásába. A kálium-karbonát a műtrágyák egyik legfontosabb összetevője és fontos exportcikk az ország számára.
Coale elmondta: „A két ország közötti kapcsolatok normalizálódásával egyre több szankciót fognak feloldani, de a kálium-karbonátra vonatkozó tilalom azonnal megszűnt.”
Az amerikai követ, Coale azt is elmondta, hogy Lukasenkával Ukrajnáról és arról is beszélt, hogy Minszk milyen segítséget tud nyújtani a Putyinnal folytatott tárgyalásokban.
A Minszkkel való kapcsolatmegújításra tett kísérlet az amerikai politika jelentős változásának része, ami merőben ellentétes az európai állásponttal, és tovább mélyíti az árkot az Egyesült Államok és az Európai Unió között.
Törökország novemberben jelentősen csökkentette az orosz Urals nyersolaj importját, írta a Reuters a Kpler energiacég adataira hivatkozva: a szállítás napi 100 000 hordóval csökkent októberhez képest, körülbelül napi 200 000 hordóra.
A beszerzések csökkenése az orosz olajtársaságokkal, például a Lukoillal és a Rosznyefttel szembeni amerikai szankciók szigorításának, valamint az EU azon előkészületeinek tudható be, hogy 2026 januárjától betiltja az orosz olajból készült üzemanyag vásárlását.
Ugyanakkor Törökország növelte az alternatív olajfajták, köztük a kazah CPC Blend és a KEBCO, valamint az iraki Basrah importját.
A CPC Blendet, bár az oroszországi Juzsnaja Ozereika kikötőből rakodják, nagyrészt kazah vállalatok állítják elő. A kazah olaj mennyiségére nem vonatkoznak az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók.
Novemberben Törökország napi 105 000 hordó CPC Blend olajat importált Kazahsztánból, ami a 2024 februárja óta a legmagasabb mennyiség. Törökország 2025 szeptemberében leállította az orosz eredetű CPC Blend importját. A szakértők szerint Törökország képes arra, hogy teljes mértékben helyettesítse az Ural olajat. A helyzetet tovább bonyolítja a Kaszpi-tengeri konzorcium terminálja elleni közelmúltbeli támadás.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke egy új törvényjavaslat előkészítését jelentette be, amely „nagyon szigorú szankciókat” szabna ki az Oroszországgal kereskedelmet folytató országok ellen – írta a Reuters.
Újságíróknak nyilatkozva az amerikai elnök megjegyezte, hogy a republikánus törvényhozók már dolgoznak egy erre vonatkozó kezdeményezésen, amelynek célja, hogy nemzetközi partnerein keresztül fokozza a gazdasági nyomást Moszkvára. Az elnök elmondása szerint ő volt a javaslat szerzője.
„Mint önök is tudják, ez az én ötletem volt, ezért nagyon szigorú szankciókat fogunk alkalmazni minden olyan országgal szemben, amely továbbra is üzleti kapcsolatban áll Oroszországgal”, jelentette ki Trump.
Hozzátette, hogy a törvényhozók azt fontolgatják, hogy Irán azon országok listájára veszik fel, amelyekre ezek a korlátozások vonatkozhatnak. Teheránról a végső döntés a törvényjavaslat további kidolgozása során születik meg.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma elhalasztja a Lukoil orosz olajóriás elleni szankciókat – írja a The Kyiv Independent a Bloombergre hivatkozva.
A The Kyiv Independent szerint az elmúlt napokban megnőtt az érdeklődés a Lukoil tengerentúli részesedései iránt, így az Egyesült Államokból, Európából és a Perzsa-öbölből érkező leendő vásárlók jóváhagyást kértek a pénzügyminisztériumtól a céggel való kapcsolattartáshoz. A Bloomberg azt írta, hogy az egyik, vita tárgyát képező lehetőség egy olyan struktúra, amelyben az elsődleges vevő megszerezné a Lukoil nemzetközi eszközeinek nagy részét, kiegészítve több kisebb tranzakcióval.
Washington még októberben jelentett be szankciókat a Rosnyeft és a Lukoil ellen azért, hogy nyomást helyezzenek Oroszországra az ukrajnai háború lezárását szolgáló tárgyalások folytatásáért – emlékeztettek. A büntetőintézkedéseket a két orosz olajipari óriás mellett 36 leányvállalatára is kiterjesztették.
Azonban a Fehér Ház „korlátozott mentességet adott a szankciók alól a Lukoilt érintő bizonyos tranzakciók esetében, hogy megkönnyítse a külföldi kormányokkal és potenciális vevőkkel való együttműködést a vállalat nemzetközi eszközértékesítésével kapcsolatban” – közölte az amerikai pénzügyminisztérium.
A Bloomberg beszámolt arról a kiadott engedélyről is, amely a Lukoil kiskereskedelmi benzinkútjaival kapcsolatos konkrét tranzakciókhoz, valamint nemzetközi eszközeinek értékesítésére vonatkozó szerződésekhez kötődik.
A bejelentést követően a Lukoil finomítóknak otthont adó több európai ország elkezdte keresni a létesítmények működésének fenntartását és a leállások elkerülését.
Bulgáriában a törvényhozás engedélyezte az új vezetés kinevezését a helyi finomító élére – egyúttal az üzem államosítása is felmerült –, valamint az Egyesült Államok további mentességet adott a Lukoil bolgár leányvállalatait érintő ügyleteknek, és az ezekkel a szervezetekkel szembeni szankciókat április 29-ig elhalasztották. A The Kyiv Independent szerint pedig Romániában kérték arra az amerikaiakat, hogy halasszák el a szankciókat az orosz olajvállalat leányvállalata, a Petrotel Lukoil ellen, ahol az irányítást is átvették.
A Lukoil röviddel azelőtt kezdett tárgyalásokat külföldi eszközeinek eladásáról, hogy az amerikai tisztviselők a szankciók elhalasztását kérte.
A két legnagyobb orosz olajipari vállalat ellen hozott büntetőintézkedések után az Egyesült Államok kezd kifogyni az ötletekből, hogy milyen orosz szankciók vethetők még be Moszkva tárgyalóasztalhoz kényszerítése érdekében – ezt maga Marco Rubio amerikai külügyminiszter ismerte el a hét legfejlettebb ipari ország tárcavezetőinek találkozója előtt.
Nos, a részünkről már nem sok minden maradt szankcionálásra, hiszen megbüntettük a nagy olajipari vállalataikat, amit mindenki kért tőlünk – jelentette ki Rubio.
Washington a múlt hónapban vezetett be büntetőintézkedéseket a Lukoil és a Rosznyefty ellen, hogy csökkentse a Kreml olajbevételeit, amelyekből nagyrészt finanszírozza az Ukrajna elleni háborút. A Rosznyefty németországi eszközeit a kormány állami felügyelet alá helyezte, az eladásukra a cég haladékot kapott április végéig.
A Lukoil nagyobb bajban van: eleinte úgy tűnt, hogy sikerült megtalálni a tökéletes vevőt a külföldi eszközeire, a Guvnor azonban visszalépett az üzlettől. A cégnek november 21-ig kell eladnia 12 milliárd dollár értékű külföldi vagyonát, amelyből akár a Molnak is juthat egy falat, de a gondjai egyre sokasodnak.
Legértékesebb vagyontárgya esetében, az 1,8 milliárd értékű Nyugat-Kurna-2 olajmezőn vis maiort kellett hirdetnie, Bulgáriában és Romániában pedig a kormány készül átvenni a finomítóit. Előbbit az is sürgeti a szükséges lépések megtételére, hogy csupán egy hónapnyi benzintartaléka maradt.
Mások is mentességet akarnak az orosz szankciók alól
Magyarország az egyetlen uniós ország, amelyik mentességet kapott Donald Trump amerikai elnöktől a szankciók alól, de mások is ezért ácsingóznak, kardinális kérdés azonban az is, hogy mennyire hajtják végre a büntetőintézkedéseket.
„A szankciókat ki kell kényszeríteni, szóval mindenki tudja, hogy nem hozunk szankciókat, hogy aztán ne kényszerítsük ki azokat. Mert ez áll érdekünkben” – idézte a Politico Rubiót.
A szankciók kikényszerítésének egyik módja az orosz árnyékflotta büntetése – azé a több száz tankeré, amelyek illegálisan szállítják az orosz olajat szerte a világon.
A kérdés fel is merült a G7 külügyminiszteri értekezletén, amelyet a héten tartottak Kanadában.
Rubio szerint azonban ebben az ügyben az európaiak tehetnek lépéseket, mivel a hajók egy része „hozzájuk sokkal közelebb” tevékenykedik.
Ukrajnának vannak még ötletei
Az Európai Unió már a 19. orosz szankciós csomagon dolgozik, megcélozta már
a cseppfolyósított földgázt (LNG),
a bankokat,
a kriptokereskedelmet,
és tovább szigorít az árnyékflottával szemben is.
Az ukrán kormány szerint van még mit büntetni, és kész együttműködni ebben a partner országokkal. „Ami Rubio kijelentését illeti, miszerint a szankciók lehetőségei kimerültek… vannak még teljesen objektív lehetőségek. Több nagy olajipari vállalat, bank, flotta, infrastruktúra. És alkatrészek és védelem. És fizetések. És az Északi-sarkvidék” – mondta Vladiszlav Vlaszjuk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szankciókkal foglalkozó megbízottja.
„Továbbra is együttműködünk az amerikai partnereinkkel, a G7-ekkel és másokkal. További szankciók lesznek” – ígérte.
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Oroszország költségvetési hiánya a szankciók miatt jövőre legalább 100 milliárd dollár lesz, az optimistább előrejelzések szerint – 130 milliárd, közölte az államfő tájékoztatóján, számolt be az Ukrinform tudósítója.
„Tudjuk, hogy ez (az Oroszországi Föderáció ellen bevezetett szankciók – szerk.) akár 100 milliárd dolláros orosz költségvetési hiányhoz is vezethet jövőre. De más elemzéseink vannak: vannak adataink – akár 100 milliárd, ez a szkeptikusabb, a Külügyminisztérium pozitívabb előrejelzést ad számunkra – 130 milliárd” – mondta Zelenszkij.
Megjegyezte, hogy ezzel összefüggésben fontos, hogy a világ azon országai, amelyek továbbra is orosz energiaforrásokat vásárolnak, csökkentsék a mennyiséget, vagy teljesen hagyjanak fel a kereskedelemmel az agresszor országgal.
„Például Kína 120 milliárd értékben (dollár/év) importált energiát (Oroszországból – szerk.) (…) Mert ők a legnagyobb játékosok, segítik őket ebben a háborúban. Ez tény. Mert 120 milliárd komoly összeg” – mondta az elnök.
Zelenszkij elmondása szerint azok az országok, amelyek csökkentik az Oroszországi Föderációból származó importot, Ukrajnát segítik.
„Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália és Japán a legfontosabb partnereink, amelyek a maximumra, vagy nullára csökkentették az Oroszországi Föderációból érkező importot. Azok, akik növelték, India, Kína, Törökország és a közép-ázsiai országok. Ezen dolgozni kell, és van egy elképzelés arról, hogyan lehet ezzel dolgozni”, jegyezte meg az államfő.
