Mára mérhetetlen veszteségekhez vezetett, hogy két éve lejtőre került az orosz szén- és ásványexport, amelyet uniós szankciók is sújtanak. Pedig az orosz szén ára jóval alacsonyabb a világpiacinál.
Az orosz szénipar és ásványexport 2022-ben kezdődött nehézségei mára a helyi vállalatok mérhetetlen pénzügyi veszteségeihez vezettek. Az év első kilenc hónapjában a fő vásárlók jelentősen csökkentették vásárlásaikat. A nyereséges szénipari cégek száma esett, a veszteségeseké érezhetően nagyobb volt.
Oroszország szénexportja a vizsgált időszakban csaknem 10 százalékkal volt kisebb, mint 2023 azonos időszakában, és 147 millió tonnát tett ki. A fő vevők eladásai a következő módon alakultak:
Törökország: 35 százalékkal, 15 millió tonnára,
India: 23 százalékkal, 20 millió tonnára,
Kína: 9,5 százalékkal, 53,7 millió tonnára esett.
A szén helyett a lakosság vonatozik
Az orosz Energiaügyi Minisztérium szerint kevesebbet vásároltak a kisebb vevők is, például Japán, Vietnám és Fehéroroszország, bár lehet, hogy az utóbbi csak közvetítő volt. Két fontos tényező vezetett az orosz szénipar rossz helyzetéhez Alekszandr Titov, az Energiaügyi és Pénzügyi Intézet vezető szakértője szerint: megdrágult az orosz vasúti szállítás, és jelentős árkedvezményeket kellett adni a világpiaci árakhoz képest. Ráadásul a világpiaci árak meglehetősen alacsonyak. Mint mondta, bár a szén korábban is volt olyan olcsó, mint most, de akkor nem volt ennyire inflációs a környezet, nem volt ilyen drága a szállítás, és nem voltak ilyen magasak a további költségek. Hatalmas az említett kedvezmény is. Amíg az orosz szén tonnája 85 dollár körüli áron adható el Nyugatra, addig a dél-afrikai 110 dollárért. A nyugati szankciók miatt sokak számára „mérgezővé” válik az orosz szén, így nehézségekbe ütközik
a hajókeresés,
a kölcsönös elszámolások megszervezése,
a szállítási tőkeáttétel pedig megnőtt.
Emlékezetes, hogy az orosz szénexport volt az ukrajnai háború miatt Oroszország elleni egyik első, és kivételeket nem ismerő uniós szankciók áldozata. Előzőleg Magyaroszágra is érkezett jó minőségű orosz barnaszén, amelyet szívesen vásárolt a lakosság, szerepe volt a lakossági kedvezményes szénprogramban, és az energiaipari felhasználók is rendszeresen rendeltek belőle. A behozatal azonban az uniós tilalom miatt leállt, az importőr tönkrement.
„Míg a kvóták lehetővé teszik, hogy az Orosz Vasutak elfogadható mennyiségben szállítsanak kelet felé szenet, de az észak-kaukázusi vonalon és a Balti-tenger felé minden bonyolult. Annak is érződik a hatása, hogy az Oroszországi Föderáció déli részén elrendelt repülési tilalom miatt megnőtt a vasút utasforgalma, ami megnehezít a szenet szállító vonatok közlekedését.”
A bányavállalatok panaszkodnak, hogy hiába tudnák küldeni a szenet, az Orosz Vasutak elutasítja a kérelmüket.
„Nincs elég vonat, nincs elég vasúti dolgozó” — magyarázta az intézet vezető szakértője. Szerinte a termikus (fűtési célú) szén exportvámjának ez év végére történő eltörlésével az orosz vállalatok tonnánként 5 dollárt spórolhatnak. A kitermelési illeték (bányajáradék) és az illeték pótlékát azzal a feltétellel törölték el, hogy ha nő a piaci ár, visszatér az illeték is. Mindez azonban nem oldja meg a cégek helyzetét, csak enyhít a bajukon.
Nincs gyors megoldás
Az orosz bányavállalatok továbbra sem tudnak megszabadulni az általuk adott kényszerű árengedménytől, legfeljebb az abból fakadó kárt csökkenthetik. Már 2022 őszén is 50-50 százalékos diszkontra kényszerültek, de ez elsősorban a nyugati expotjukra vonatkozott. Ám átlagosan, az összes szénfajta figyelembevételével is elérte a kedvezmény a 35 százalékot. Az orosz kormány 2023 őszén a rubel árfolyamától függően 4–7 százalékos rugalmas exportvámot vezetett be a szénre.
A Roszstat jelentései szerint 2024 nyolc hónapjában a széntársaságok együttes adózás előtti eredménye 34 milliárd rubel veszteség, az adózás utáni pedig 4,9 milliárd rubel veszteség volt. Az előző években még nyereséget mutattak fel.
Egy amerikai szövetségi bíróság visszaállította a szénbányászati moratóriumot a szövetségi földterületeken pénteken.
Amerikai médiajelentések szerint a bíróság előírta, hogy a kormányzati szervek folytassanak le új környezeti felülvizsgálatot, mielőtt folytatódik a bányászati jogok értékesítése a szövetségi földterületekről.
A határozat szerint az előző felülvizsgálat, amelyet Donald Trump elnöksége idején végeztek, nem vette figyelembe a szénhasználat miatt keletkezett üvegházhatású gázok kibocsátásának klímakárosító következményeit.
A moratóriumot eredetileg Barack Obama elnöksége alatt vezették be, majd Donald Trump idején eltörölték.
Az Egyesült Államok teljes éves szénbányászatának majdnem felét adják a magánvállalkozások, amelyek az államtól vásárolt bányászati jogok alapján szövetségi földterületeken működnek főként nyugaton, Wyoming, Montana és Colorado államban, ahol több ezer munkahelyet tartanak fenn.
Kormányzati adatok szerint az amerikai központi költségvetés, és a szövetségi államok büdzséje is évente mintegy 400 millió dollár bevételt könyvelhet el az ilyen bányászati vállalkozások különböző befizetéseiből.
A szénalapú energiatermelés az egyik fő forrása az Egyesült Államok üvegházhatásúgáz-kibocsátásának, ugyanakkor az egyik alapja az amerikai áramellátásnak.
A Nemzeti Bányászati Szövetség elnöke közölte, hogy fellebbeznek a bírósági döntés ellen. Rich Nolan aggályosnak nevezte, hogy az energiaár-krízis közepén születik ilyen bírósági döntés, amely a megfizethető és biztonságos energiaforráshoz való hozzáférést akadályozza.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Betiltotta januárra Indonézia a szénexportot, mivel a kormány aggódik, hogy energiahiány alakulhat ki az országban. A lépés azonban súlyosan érintheti az ázsiai importőröket, beleértve Kínát is.
Indonézia betiltotta januárra a szénexportot, mivel az ország kormánya aggódik amiatt, hogy a hazai erőművek szokásosnál gyengébb kibocsátása villamosenergia-hiányt okozhat az országban – írja a Mining.com az indonéz energiaminisztérium szombati közlése alapján.
A döntés azonban súlyosan érintheti a térségbeli importőr országokat, különösen, hogy Indonézia a termikus szén legnagyobb exportőre az egész világon – 2020-ban a kivitel nagyjából 400 millió tonna volt.
Az ország legnagyobb vásárlói között van Kína, India, Japán, valamint Dél-Korea is. Ezek az államok vették meg tavaly a teljes indonéz szénexport 73 százalékát.
A mostani döntés hátteréhez tartozik, hogy Indonéziában működik az úgynevezett belföldi piaci kötelezettségek politikája. Ez azt jelent, hogy a szénkitermelőknek az éves kibocsátásuk 25 százalékát az állami közszolgáltatónak kell leszállítaniuk, maximum 70 dolláros tonnánkénti áron, vagyis jóval a jelenlegi piaci ár alatt.
Az energiaminisztérium közlése szerint a tiltás átmeneti és szükséges, mivel a stratégiai lépés nélkül széleskörű áramhiány alakulhatna ki az országban. A szénerőművek kínálati zavarai miatt ugyanis szénkészlet-hiány állt elő, vagyis az export leállítása nélkül az is előfordulhatna, hogy a termelők nem képesek leszállítani a megrendelt exportmennyiséget, ami további piaci zavarokat okozhatna – közölte a minisztérium.
A kormány lépése egyébként nem példátlan. Tavaly augusztusban Indonézia szintén felfüggesztette 34 szénbánya-vállalat exportját, közölve, hogy a cégek nem tudták teljesíteni a január és július közti hazai piaci kötelezettségeket.
Indonézia a világ élvonalában van az üvegházhatású gázokat kibocsátó országok körében, és az ország energiaforrásainak nagyjából 60 százalékát a szén adja.
