Moszkva válaszolt az ukrán kikötők blokádjának feloldását követelő felszólításokra, jelezve, hogy ezt csak az Oroszország ellen bevezetett szankciók megszüntetése fejében hajlandó megtenni – adta hírül az rbc.ua hírportál csütörtökön az RBC című orosz kiadvány Telegram-csatornájára hivatkozva.
Az orosz orgánum szerint „az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) felhívására, hogy az oroszok biztosítsák a hozzáférést Ukrajna tengeri kikötőihez, az orosz külügyminisztérium azt válaszolta, hogy ennek érdekében meg kell vizsgálni az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók megszüntetésének a lehetőségét.”
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Antonio Guterres ENSZ-főtitkár számos Oroszországgal szembeni szankció feloldását javasolta, hogy a Kreml feloldja a gabonaexport blokádját Ukrajnából. Ugyanakkor Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója szerint az ukrán áruexport elindításához elegendő, ha a megszállók kivonják a hajóikat a Fekete-tengerről.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter felszólította a kormányt és a nemzetközi szervezeteket, működjenek együtt annak érdekében, hogy Oroszország feloldja az ukrán tengeri kikötők blokádját. Szerinte a kongresszus hamarosan további nagymértékű forrásokat különít el az élelmezés biztonságának megteremtésére.
President Putin hosted his Belarusian counterpart Alexander Lukashenko on his yacht on Saturday, after Belarus forced the landing of a Ryanair jetliner and arrested a journalist last week.
Viktor Ljasko Ukrajna egészségügyi minisztere Washingtonban találkozott Fadia Saadah-al, a Világbank európai és közép-ázsiai humán fejlesztési igazgatójával, közölte a tárcavezető Facebook-oldalán.
„Megvitattuk a Világbank három, a minisztériummal közös projektje megvalósításának jelenlegi állását, melynek összege 439,7 millió dolláros hitel. Garanciákat kaptunk egy közel 150 millió dolláros kiegészítő finanszírozás lehetőségéről a Covid-19 helyzetre való gyors reagálásra és az ukrajnai vakcinázás folytatására” – áll a közleményben.
Ljasko elmondása szerint a tárca és a Világbank közötti együttműködés kulcsfontosságú eleme a koronavírus elleni oltási folyamat tempójának növelése. A pénzintézet elismerte Ukrajna eredményeit, és arra szólított fel, hogy folytatni kell, aktívan haladni előre.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a Világbank és Ukrajna Egészségügyi Minisztériuma közötti együttműködés több irányban folytatódik:
hűtőberendezés beszerzése az elsődleges szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmények számára, amelyek tökéletesítik a vakcinák hűtési logisztikai láncát;
laboratóriumok berendezésekkel és teszt-rendszerekkel való ellátása;
a koronavírus tanulmányozását szolgáló berendezések beszerzése;
a nemzeti kapcsolattartó-központ munkájának tökéletesítése a koronavírus-betegségek terjedésének leküzdésében;
képzések szervezése az egészségügyi dolgozók számára és egyéb rendezvények.
Hosszas vajúdás után sem született meg a várt döntés az olajkitermelés korlátozásának enyhítéséről pénteken, az OPEC+ közös miniszteri monitoring bizottságának éjszakába nyúló online ülésén – közölte a fórum szóvivője Bécsben pénteken.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) Szaúd-Arábia vezetésével tárgyaló 13 tagja és az Oroszország körül tömörülő 10 szervezeten kívüli ország képviselői azonban továbbra is bíznak benne, hogy dűlőre tudnak jutni, ezért a csütörtöki és a pénteki ülés után hétfőn is megkísérlik a megállapodást.
A tét nem kicsi, hiszen a világgazdaság pandémia utáni újraindulásának sikerét alapvetően határozza meg a nyersolaj árának alakulása. A Bank of America nemrégen közzétett becslése szerint például az északi-tengeri Brent típusú kőolaj jegyzése jövőre akár 100 dollár fölé is mehet, mivel a kereslet tartósan meghaladja a kínálatot. Ezért kulcsfontosságú lenne a kínálat növelése.
Az elemzők szerint az egekbe szökő olajárak megroppanthatják például a törékeny indiai növekedést, ám az inflációs nyomás fokozódásán keresztül az amerikai és európai alapkamat-emelésekre is hatással lehetnek.
Az OPEC+ ülésén résztvevő 23 ország a kiszivárgó hírek szerint közel volt a megegyezéshez, csupán az Egyesült Arab Emírségek (EAE) egyetértése hiányzott a döntéshez szükséges teljes konszenzushoz. A többi delegáció által elvben elfogadott alku tervezete szerint augusztustól év végéig havonta napi 400 ezer hordóval növelnék a kitermelést, azaz decemberben már napi 2 millió hordó lenne a növekmény. Ezzel egyidejűleg viszont a tavaly – a koronavírusra tekintettel – elhatározott eredetileg napi 10 millió hordós termeléscsökkentésből december végéig a többszöri enyhítést követően megmaradó napi 3,8 millió hordós mínusz kivezetésének határidejét jövő áprilisról 2022 végére tolnák ki.
Abu-Dzabi a termelés növelésével egyetért, azonban a fennmaradó termeléscsökkentés meghosszabbításától elzárkózott. Álláspontja szerint tavaly indokolatlanul alacsonyan határozták meg termelési kapacitását, azaz azt a szintet, amelyhez képest a ráeső termeléscsökkentést ki kell számolni. Ugyan anno ezt elfogadta, de csakis a korlátozás jövő áprilisi kivezetésre tekintettel.
Így aztán előállt az a helyzet, hogy bár minden olajexportáló ország egyetért a termelés növelésével, annak megvalósításáról mégsem tudnak megállapodni. A tudósítások szerint amúgy az oroszok támogatták a leginkább a kínálat bővítését, a szaúdiak viszont a járvány negyedik hullámától tartva jóval óvatosabbak voltak.
Az orosz álláspont mögött főként az a megfontolás rejlik, hogy nem akarják tovább rángatni az oroszlán bajszát, vagyis attól tartanak, hogy a 2019-es napi 13 millió hordós csúcstermeléséhez képest egyelőre napi 2 millió hordóval kevesebb nyersolajat előállító Egyesült Államokban újra fellendül a palaolaj-bányászat, és akkor lőttek a termelői szempontból kedvező áraknak. A folyamat egyébként, ha a vártnál lassabban is, de már megkezdődött, mivel az idén eddig 124 fúrókutat állítottak vissza a termelésbe, így Texasban már 222, az Egyesült Államok többi részén pedig 253 kút működik.
A jelenlegi helyzet kialakulásában a washingtoni politikai változásoknak is szerepük van – mondta a napokban a Royal Bank of Canada (RBC) vezető árupiaci stratégája, Helima Croft a CNBC stúdiójában. A zölddfordulat miatt elbizonytalanodó olajbányász-cégek befektetőik megtartása érdekében inkább osztalékot fizettek, illetve adósságuk csökkentésére törekedtek, a fejlesztéseket pedig mellőzték. Ezért reagálnak lassan a piaci helyzet változására, annak ellenére, hogy elemzők szerint 50 dolláros olajárnál már nyereségesen működhetnének.
Meghosszabbították az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről szóló tárgyalások most folyó londoni fordulóját, amely az eredeti tervek szerint vasárnap be kellett volna fejezni. A Downing Street szóvivője részletek nélkül azt közölte vasárnapi tájékoztatóján, hogy Michel Barnier, az Európai Bizottság tárgyalásvezetője szerdáig marad a brit fővárosban.
Barnier és stábja csütörtökön érkezett Londonba. A brit küldöttséget David Frost, a kormány főtárgyalója vezeti. A két fél előzetesen arról állapodott meg, hogy a mostani szakaszban minden nap lesznek tárgyalások, beleértve a hétvégéket is, hacsak a küldöttségek menet közben máshogy nem döntenek. Brandon Lewis, a konzervatív párti brit kormány észak-írországi ügyekért felelős minisztere a BBC televíziónak vasárnap kijelentette: „nagyon jó jel”, hogy Michel Barnier hajlandó a londoni tárgyalások folytatására a tervezett időponton túl. Hozzátette: jó esély van arra, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió a következő hetekben megállapodásra jut a jövőbeni kétoldalú kapcsolatok feltételrendszeréről.
A tárgyalások jövője az október közepi EU-csúcsértekezlet után bizonytalanná vált. Az ülésen ugyanis a tagországok vezetői olyan állásfoglalást fogadtak el, hogy Londonnak kell megtennie a megállapodáshoz szükséges további lépéseket. A Downing Street erre reagálva a múlt hétvégén közölte, hogy a brit kormány értelmezése szerint ezzel az állásfoglalással az EU gyakorlatilag véget vetett a tárgyalásoknak, és nincs is értelme a megbeszélések folytatásnak, ha az unió nem változtat azon az álláspontján, hogy csak a brit kormánynak kell a megállapodás érdekében további lépéseket tennie.
Michel Barnier azonban az Európai Parlament szerdai ülésén felszólalva kijelentette: a megállapodás a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről karnyújtásnyira van, ha „mindkét fél” készen áll a konstruktív munkára a kompromisszumkészség jegyében. A Downing Street szinte rögtön ezután bejelentette, hogy a tárgyalások mégis folytatódnak, miután immár mindkét tárgyalófél egyértelműen kinyilvánította, hogy „egy megállapodás eléréséhez ketten kellenek”.
Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos, vagyis december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről. London folyamatosan hangsúlyozza, hogy továbbra sem biztos a megállapodás elérése, és ha ez végül lehetetlennek bizonyul, az Egyesült Királyság januártól „ausztráliai típusú” feltételrendszerben folytatja kereskedelmét az EU-val.
A brit kormány által a lehetőségek között rendszeresen emlegetett ausztráliai típusú feltételrendszer valójában azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kereskedelmi forgalomban. A brit autógyártók és autókereskedők szövetsége (SMMT) a héten arra figyelmeztette a brit kormányt, hogy a WTO-szabályrendszer alapján 10 százalékos vám terhelné az EU-val folytatott kétoldalú autókereskedelmet, és ez 4,5 milliárd fonttal (1815 milliárd forinttal) emelné a kereskedelmi költségeket. A SMMT számításai szerint a WTO-szabályozás az EU-ból importált, belső égésű motorral működő autók nagy-britanniai kiskereskedelmi árát átlagosan 1900 fonttal (770 ezer forinttal), az elektromos autókét 2800 fonttal (több mint 1,1 millió forinttal) növelné.
