Ukrajna az idei költségvetésének a kétharmadát biztonságra és védelemre költi, ha a háború folytatódik, Kijevnek további pénzügyi támogatásra lesz szüksége – jelentette ki Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Pénzügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Marcsenko az Ukrán Donor Platform irányító bizottságának római ülésén arról számolt be, hogy 2025-ben a külső finanszírozási igények teljes fedezésére 39,3 milliárd dollárt várnak. Az év első felében már több mint 22 milliárd dollár érkezett be. „Mind a folyamatban lévő teljes körű háború, mind az aktív harcok esetleges befejeződésének forgatókönyve kapcsán Ukrajnának rendszeres és kiszámítható külső támogatásra van szüksége ahhoz, hogy fenntartsa azt a pénzügyi stabilitást, amelyet 2022 óta partnereivel együtt sikerült elérnie” – mondta.
A pénzügyminiszter arról is beszámolt, hogy az IMF programja szerint az aktív harcok befejezése esetén a szükséges nemzetközi támogatás összege 22 milliárd dollár lesz. Ugyanakkor Ukrajnának további erőforrásokra lesz szüksége védelmi potenciáljának megerősítéséhez. Ha a teljes körű háború 2026-ban is folytatódik, a költségvetési igények legalább a 2025-ös szinten maradnak.
„A biztonsági segítségnyújtás nemcsak hatékonyan fogja elrettenteni az agresszort Ukrajnában, hanem megbízható védelmet nyújt Európa számára Oroszország fenyegetésével szemben”
Ukrajna külső finanszírozási igényei 2026-ban továbbra is meghaladják a 40 milliárd dollárt – jelentette ki Denisz Smihal miniszterelnök az Ukrán Donor Platform irányító bizottságának ülésén mondott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „Június végén a kormány módosításokat nyújtott be az állami költségvetésről szóló törvényhez, amelyek közel 10 milliárd dollárral növelték az ország védelmi képességeire szánt kiadásokat. Ez segíteni fog az ellenség hatékony felderítésében.” Mint hangsúlyozta, hogy a külső finanszírozás kritikus fontosságú Ukrajna számára, mivel ez lehetővé teszi, hogy saját erőforrásait az ország védelmére fordítsa.
„Ukrajna idén már 22 milliárd dollár külső finanszírozást vonzott. Ugyanakkor a kihívás 2026. Külső finanszírozási igényünk továbbra is több mint 40 milliárd dolláros szinten marad. A legfontosabb feladat az olyan mechanizmusok és eszközök kidolgozása, amelyek lehetővé teszik ezen források bevonzását” – tette hozzá Denisz Smihal.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) rugalmasságot mutat Ukrajna finanszírozásában, de a közeljövőben sokkhatás lehetőségét jósolja az ország gazdaságára nézve – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az IMF-fel kötött memorandum új változatára hivatkozva.
A memorandum lényege: Ukrajna az IMF-hitel 2/3-át felhasználta, az IMF új feltételeket szabott a finanszírozáshoz, gazdasági sokk lehetséges a harmadik negyedévben. Július 1-jén Ukrajna megkapta az IMF-hitel kilencedik, mintegy 500 millió dolláros részletét. Így az ukrán kormány és az IMF között 2023 márciusában megkötött négyéves EFF hitelprogram keretében Kijev már 10,6 milliárd dollárt kapott a 15,6 milliárd dollárból. Az utolsó részlet összes forrása, akárcsak az előző nyolc, költségvetési kiadásokra megy. „A forrásokat a kiemelt költségvetési kiadások fedezésére fogjuk irányítani” – mondta Denisz Smihal miniszterelnök.
Az IMF missziója májusban felülvizsgálta a programot. Ahhoz, hogy az igazgatótanács dönthessen az ukrán kormánynak juttatott forrásokról, még jóvá kellett hagyni a 2026–2028-as költségvetési nyilatkozatot, és ki kellett dolgozni a vámhivatal reformjának tervét (előzetes intézkedés). Ezek a feltételek teljesültek, ami lehetővé tette az IMF igazgatótanácsa számára a pozitív döntés meghozatalát.
Az IMF négy új strukturális mérföldkövet illesztett a memorandum új verziójába, és elhalasztotta a korábban meghatározott négy határidejét. Augusztus végéig a Stratégiai Beruházási Tanácsnak be kell mutatnia a megvalósításra szánt projektek tervét.
Október végére el kell készíteni egy komoly pénzügyi piaci reform útitervét a magántőke bevonzása érdekében. December végéig – az ingatlanértékelési eljárások frissítése, 2026. március végéig – a jelzálogkötvényekkel kapcsolatos jogszabály-módosítások előkészítése.
Az IMF-fel kötött memorandum új változatában a negatív forgatókönyv, a korábbiakhoz hasonlóan, a háború 2026 második negyedévi végét feltételezi. Ugyanakkor a fő sokk 2025 harmadik negyedévére van előrejelezve. A sokk fogalma magában foglalja a GDP-mutatók romlását a fronton bekövetkező eszkaláció és a harcok intenzitásának növekedése esetén. Az alap eddig 2-3%-os gazdasági növekedést jósol az idei évre, bizonytalan kilátásokkal.
A jelenlegi nehéz helyzetre és a fejlődési kilátások bizonytalanságára tekintettel az IMF nem ragaszkodik semmilyen radikális intézkedéshez. Az adók, különösen az áfa emelése is tervben van, de csak végső megoldásként. Még nem tervezik, hogy idén alkalmazzák. Az egyszerűsített adórendszert azonban már 2027-ben felülvizsgálhatják. Alkalmazását a nagyvállalkozásokra kívánják korlátozni. Tervben van egy progresszívebb személyi jövedelemadó-kulcsra való áttérés is (jelenleg a személyi jövedelemadó 18% – a szerk.).
A lakosság közüzemi szolgáltatásainak tarifáit is tervezik emelni, de csak a háború befejezése után. „Az IMF rugalmasságot és alkalmazkodóképességet mutat az ukrajnai körülmények folyamatos változása miatt. A háború folytatódik, a tényezők és az előrejelzések változnak. A program legutóbbi felülvizsgálatának eredményeként csak néhány éles sarkot sikerült korrigálni” – jegyezte meg Andrij Sevcsisin pénzügyi elemző az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Az IMF-től a költségvetésbe befolyt pénzügyi bevételek mértéke nem túl jelentős. Idén Ukrajna 2,7 milliárd dollárt kap az alaptól, míg 1,8 milliárd dollárt kell visszafizetnie a régi hitelek után. Az IMF-fel folytatott folyamatos, zavartalan együttműködés azonban garancia arra, hogy más donoroktól, különösen az EU-tól az Ukrajna Finanszírozási Program keretében források érkezzenek. A program keretében 50 milliárd eurós forrást – kölcsönöket és támogatásokat egyaránt – elkülönítenek az ország költségvetésének, reformjainak és modernizációjának szükségleteire a 2024–2027-es időszakban.
De nincs teljes bizonyosság arra vonatkozóan, hogy a szükséges finanszírozást idén teljes mértékben megkapják, még akkor sem, ha Ukrajna teljesíti az összes feltételt. A fő kockázatok, és ezek meglehetősen nagyok, a háború időtartama és a külföldi támogatás stabilitása. Ha a harcok 2026 közepe után is folytatódnak, az IMF-nek felül kell vizsgálnia a program paramétereit.
Ukrajna 2025-ös külső finanszírozási igénye teljes mértékben ki van elégítve – jelentette ki kedden Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésen, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „A költségvetési hiányt partnerek segítségével, valamint belföldi hitelfelvétellel fedezzük. Fontos, hogy az idei külső finanszírozási igény – több mint 39 milliárd dollár – teljes mértékben fedezve legyen.” Mint hangsúlyozta, a polgári költségvetés prioritásai között szerepelnek az egészségügyre és az oktatásra fordított kiadások, a bérek és a nyugdíjak.
Idén Ukrajnában több mint 26 millió hrivnyát különítenek el modern egészségügyi járművek vásárlására. Szintén ma 4,9 millió hrivnyát osztottak szét támogatások formájában Dnyipropetrovszk megye közösségeinek az iskolai menzák korszerűsítésére. Ezeket az alapokat az ENSZ Világélelmezési Programja biztosítja.
A kedvezőtlen forgatókönyv szerint Ukrajna GDP-je jövőre 12,5%-kal csökken 40%-os infláció mellett, ezért az országnak 39,5-57 milliárd dollár külső finanszírozásra lehet szüksége 2023-ban – számolt be pénteken a korrespondent.net hírportál a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsának monitoring programról szóló anyagaira hivatkozva.
Az IMF fő forgatókönyve szerint 2023-ban Ukrajna külső finanszírozási igénye 39,5 milliárd dollár lesz, feltételezve, hogy hiányzik a monetáris finanszírozás, és a hazai államkötvények finanszírozása a lejárt határidős ügyletek megújítása 80%-ának felel meg. Ehhez az összeghez hozzáadódik még 8 milliárd dollár, amelyet Ukrajna a helyreállítás részeként használhat fel, bár a kormány ezt jóval magasabbra, 17 milliárd dollárra becsüli.
Kedvezőtlen forgatókönyv esetén a romló makrogazdasági előrejelzések bevételekre és kiadásokra gyakorolt hatása (beleértve a szociális szükségletekre és az energiavállalatok támogatására fordított kiadásokat is) a költségvetési hiány növekedéséhez vezet, ami a külső finanszírozási igények 9,5 milliárdos dolláros növekedéséhez vezet. Így egy ilyen forgatókönyv szerint a külső finanszírozási igény együttesen elérheti az 57 milliárd dollárt – állítják az IMF szakértői.
A kedvezőtlen forgatókönyv szerint jövőre a GDP 12,5%-kal csökken 40%-os infláció mellett, a nemzetközi tartalékok 18 milliárd dollárra csökkennek az alapforgatókönyv szerinti 21 milliárd dollárral szemben, valamint az államháztartási kiadások 68,8%-ra emelkednek. A GDP 9,1%-ról 16,8%-ára növekvő hiány mellett az alapforgatókönyv szerinti 56,5%-kal szemben.
A dokumentumokban bemutatott indikatív táblázatban magától az IMF-től nincs finanszírozás, bár Ukrajna a 2023-as állami költségvetés tervezetének kidolgozásakor az IMF-et a jövő évi három legfontosabb hitelező és donor egyikének nevezte, az Európai Unió és az USA mellett. Az IMF eddig 18 milliárd dolláros hitelt jelzett az EU-tól, 14 milliárd dollár kétoldalú támogatást (a kormány a fő összeget az USA-tól várja), 2 milliárd dollár hitelt a Világbanktól, valamint 1,5 milliárd dollárt más nemzetközi pénzügyi intézményektől (EBRD) és más kétoldalú projektektől.
