Ukrajna márciusban 272 ezer MWh áramot importált, ami 11%-kal több, mint a februárban importált mennyiség. Ezt az adatot az ExPro Electricity portál osztotta meg.
A márciusi áramimport szerkezetében a legnagyobb részesedés Magyarországra esik (42,0%), őt követi Szlovákia (19,0%) és Lengyelország (18,0%). Ezután Románia következik (16,0%), a többi import pedig Moldova felől érkezik.
Megjegyzik, hogy az áramimport minden irányban növekedett, kivéve a szlovák irányt. Ugyanakkor éves szinten (összehasonlítva 2024 márciusával) az import közel 40%-kal csökkent.
Az Egyesült Államok kormányzata 10%-os vámot vezetett be az ukrán termékekre. Azonban a listán, amely több száz országot tartalmaz, nem szerepel Oroszország.
Az Egyesült Államok bejelentette, hogy külön vámot vezet be az Ukrajnából származó importra, amely 10%-ot tesz ki.
A „Szabadság napja – kölcsönös vámok” nevű listára számos ország és az Európai Unió is felkerült. Érdekes módon azonban Oroszország nem szerepel rajta. A kölcsönös vámok alól Kanada és Mexikó is mentesültek.
A kölcsönös vámok április 9-én lépnek életbe, míg az alapvámot minden ország április 5-től köteles fizetni – közölte a Trump-adminisztráció.
Trump szerint az alapvám minden, az Egyesült Államokba szállított árura 10% lesz, de sok ország esetében ez magasabb.
Trump ezt „történelmi rendeletnek” nevezte, amely kölcsönös vámokat vezet be az országok számára világszerte.
Nem a többi országot hibáztatom. A korábbi amerikai elnököket hibáztatom, akik megengedték ezt a katasztrofális egyensúlytalanságot. Mi fedeztük a hiányaikat, fizettünk a hadseregeikért és gondoskodtunk az egész világról. Ennek vége
Ukrajna 432 millió dollárt kap a Világbanktól a közlekedési infrastruktúra helyreállítására. Az első részlet már ebben a hónapban megérkezik. Erről Olekszij Kuleba, Ukrajna helyreállításáért felelős minisztere tájékoztatott.
Ma aláírtuk a DRIVE projekt finanszírozására vonatkozó megállapodást a Világbank Kelet-Európai Országokért felelős regionális igazgatójával. Az első részlet már ebben a hónapban megérkezik. A munkálatok 2028-ig tartanak
– emelte ki Kuleba.
Hozzátette, hogy a projekt végrehajtását Ukrajna Állami Infrastrukturális Helyreállítási és Fejlesztési Ügynöksége koordinálja.
Elmondása szerint a projekt keretében biztosítani fogják a logisztikai rendszerek folyamatos működését, modernizálják a közlekedési infrastruktúrát, és fejlesztik a kulcsfontosságú tranzitútvonalakat.
A pénzeszközöket a következőkre fordítják:
270 millió dollár az utak és hidak felújítására 19 megyében, azok karbantartása és minőségellenőrzése;
90 millió dollár az útszakaszok reformjára;
39 millió dollár a vészhelyzeti moduláris hidak telepítésére és kritikus szakaszok védelmére;
10 millió dollár technikai segítségnyújtásra és irányításra.
Ukrajna kormánya nem hagy fel az egyszerűsített adórendszer megreformálására vonatkozó terveivel. Az egyéni vállalkozók feltételeinek felülvizsgálata és az adóteher esetleges emelése várható, számolt be az RBC-Ukrajina a Pénzügyminisztériumnak a Nemzeti Bevételi Stratégia végrehajtásáról szóló jelentésére hivatkozva, ezen változtatásokat a Stratégia 4.2.3(b) szakaszban szereplő kulcsfontosságú intézkedések végrehajtását követő szakaszban helyezik kilátásba.
A dokumentum szerint az egyszerűsített adórendszer reformja a pénzügyi adatok felhasználását ellenőrző és az adózás átláthatóságát biztosító mechanizmusok bevezetése után kezdődik el.
Többek között az adófizetők pénzforgalmára vonatkozó információkhoz való biztonságos hozzáférést célzó intézkedések kidolgozásáról és végrehajtásáról van szó. A tervek szerint olyan adatkezelési és -tárolási koncepciót készítenek elő, amely lehetővé teszi az adóhatóságok számára, hogy személyre szabott és anonimizált információkat használjanak fel a vállalkozók jövedelmét illetően.
2024-ig a stratégia ezen szakasza még nem valósult meg, ami befolyásolhatja az adóreform időzítését.
Nemzeti Bevételi Stratégia
2023 decemberében a Miniszteri Kabinet jóváhagyta a 2024-2030 közötti időszakra szóló Nemzeti Bevételi Stratégiát, amely Ukrajna IMF-fel szembeni kötelezettségvállalásainak részét képezi.
A dokumentum előírja az egyéni vállalkozók adórendszerének reformját és a differenciált adókulcs bevezetését.
A tervek szerint visszatérnek a progresszív személyi jövedelemadó-táblázathoz is, amely felváltja a 2016 óta érvényben lévő átalánytáblázatot. A Nemzeti Stratégia operatív terve 2030-ig 207 intézkedés végrehajtását irányozza elő, többek között:
104 adóadminisztrációs intézkedés,
70 adópolitikai intézkedés,
21 vámadminisztrációs intézkedés,
12 vámpolitikai intézkedés.
Ezen intézkedések némelyike ismétlődő, és 2030-ig fokozatosan kerül végrehajtásra.
Az egyszerűsített adórendszer reformja
A Nemzeti Bevételi Stratégiával értelmében az alábbi változtatásokat tervezik az egyszerűsített adózási rendszer működésében:
A hároméves átmeneti időszakban a harmadik csoportba tartozó jogi személyek egységes adókulcsai fokozatosan az általános jövedelemadó mértékére (18%) emelkednek. Ezen időszak lejárta után a jogi személyek nem használhatják az egyszerűsített rendszert.
Az egyéni vállalkozók második és harmadik csoportját egyesítik, és az adókulcsokat differenciálják: a kereskedelmi minimális kulcs 3%, egyes szolgáltatások esetében pedig maximum 17% lehet.
A vállalkozók első csoportja számára engedélyezett tevékenységek listáját felülvizsgálják, kizárva a magas fedezetű vállalkozásokat. A fix adó megszűnik, az adózás a ténylegesen befolyt jövedelem alapján történik.
Az egyéni vállalkozók összevont második csoportja köteles elszámolási tranzakció-nyilvántartót (pénztárgépet) használni.
A kötelező áfa-nyilvántartás korlátja az egyszerűsített rendszerben minden vállalkozóra vonatkozik.
Bővül a farmergazdaságok (negyedik csoport) adóalapja.
A mezőgazdasági termelők (jogi személyek) esetében az egységes adókulcsokat három éven belül az általános jövedelemadó mértékére emelik.
Megszűnnek azok a kivételek, amelyek lehetővé tették a vállalkozók számára, hogy nyilvántartások vezetése és az áruk származásának igazolása nélkül végezzenek üzleti tevékenységet.
Egyéni vállalkozók statisztikája
A Pénzügyminisztérium adatai szerint 2025. január 1-jén az egyszerűsített adózási rendszerben részt vevő egyéni vállalkozók száma elérte az 1,625 millió főt, ami 52,5 ezer fős növekedést jelent. több mint egy évvel korábban.
Csoportonként:
első csoport – 194,9 ezer. fő (2023-ra -7,4%), 12%.
második csoport – 630,6 ezer. fő (2023-ra +4,8%), 38,8%.
harmadik csoport – 800,2 ezer. fő (2023-ra +4,9%), 49,2%.
negyedik csoport – 0,7 ezer személy.
Az egyéni vállalkozóktól befolyt adóbevétel 2024-ben meghaladta az 55,1 milliárd UAH-t, ami 17,1 milliárd UAH-val több, mint 2023-ban.
Ukrajna állami költségvetésébe mintegy 400 millió dollár érkezett az IMF (Nemzetközi Valutaalap) újabb részleteként. Erről Denisz Smihal miniszterelnök számolt be.
Elmondta, hogy ezek az alapok a sikeres hetedik felülvizsgálatot követően érkeztek az EFF program keretében.
Ezáltal az IMF összes támogatása ezen kezdeményezés keretében már meghaladta a 10 milliárd dollárt.
Köszönjük az Alapnak a segítséget és a szoros együttműködést, amely támogatja az ukrán gazdaságot a háborús időszakban
Az innovációs alap a gyorsan fejlődő technológiák, köztük a drónok támogatására összpontosít, amelyek jelentős hatással vannak a modern háborúra.
Dánia kormánya bejelentette, hogy 300 millió dán koronát (40 millió eurót) biztosít egy innovációs alap létrehozására, amely Ukrajna technológiai fejlődését segíti a harctéren.
Dánia védelmi minisztere, Troels Lund Poulsen hangsúlyozta ennek a segítségnyújtásnak a fontosságát, kijelentve, hogy az új technológiák, mint az elektronikus hadviselés és a drónok, jelentősen javíthatják a helyzetet a frontra. Ez lehetővé teszi Ukrajnának, hogy szembeszálljon Oroszország jelentős anyagi és emberi fölényével a harctéren.
A gazdasági szakértők 2%-os GDP-csökkenést jósoltak, ha a háború Ukrajnában 2026-ig elhúzódik és intenzívebbé válik. Ez a legrosszabb forgatókönyv. Erről a Nemzetközi Valutalap (IMF) Memorandumában van szó.
A forgatókönyv azt modellezi, hogy mi történik, ha a háború 2026 közepéig eltart.
A legrosszabb forgatókönyv szerint 2025-ben 2%-kal, 2026-ban pedig 0,5%-kal csökken a GDP. A háború elhúzódása miatt kevesebb menekült tér vissza Ukrajnába, mint a bázis forgatókönyv szerint.
A pénzügyi hiány a legrosszabb forgatókönyv szerint 162,9 milliárd dollárra rúg, ami 14,1 milliárd dollárral több, mint a bázis prognózis (148,8 milliárd dollár).
A legrosszabb forgatókönyv alapján az IMF úgy véli, hogy a katonai támogatás csökkenhet, ami tovább súlyosbítja a biztonsági helyzetet, rontja a gazdasági mutatókat, és a pénzügyi hiány több területen is érezhetőbbé válik.
Az IMF kiemeli, hogy Ukrajna a háború alatt aktívan reagált a gazdasági kihívásokra, egyensúlyozva az operatív intézkedéseket és a társadalmi szükségleteket. A további stabilitás érdekében növelni kell az adóbevételeket, külső finanszírozást kell bevonni, erősíteni kell a monetáris politikát, és optimalizálni kell az állami kiadásokat.
Putyin nemzetközi együttműködésért felelős meghatalmazottja, Kirill Dmitrijev bejelentette, hogy Oroszország és az Egyesült Államok megkezdte a tárgyalásokat a közös projektekről a ritkaföldfémek kitermelése kapcsán. A hírt az Ukrajinszka pravda közölte.
Dmitrijev, aki egyúttal az orosz közvetlen befektetési alap elnöke is, kijelentette, hogy a Moszkva és Washington közötti tárgyalások a ritkaföldfémekre vonatkoznak, amelyek fontos területet jelentenek az együttműködés szempontjából a két ország között. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a fémekről, hanem más projektekről is szó van Oroszországban.
Miután az USA és Ukrajna tárgyalásokat folytattak a természeti erőforrások kitermelésére vonatkozó megállapodás lehetőségéről, Oroszország vezetője, Vlagyimir Putyin felajánlotta az Egyesült Államoknak, hogy közösen fedezzék fel az orosz ritkaföldfémlelőhelyeket a két ország közötti jövőbeli gazdasági megállapodás keretében.
Dmitrijev azt is elmondta, hogy néhány vállalat már érdeklődést mutatott a projektekben való részvétel iránt, bár konkrét vállalatok nevét vagy további részleteket nem közölt.
A Monopóliumellenes Bizottság (AMKU) 424 486 hrivnyás pénzbírságot szabott ki az І-Travels Kft.-re információs szabálysértés miatt.
A döntést a szabályozó hatóság a napokban hozta meg – közölte az AMKU sajtószolgálata.
Az І-Travels Kft., amely a Blablacar autós utazásokat szervező online platformot üzemelteti, nem szolgáltatta a kért információkat a szabályozó hatóság számára.
A közlemény szerint az üzemeltető a vizsgálat során együttműködött a Bizottsággal és hozzájárult a tények tisztázásához.
Ezeket a körülményeket figyelembe vette a Monopóliumellenes Bizottság, amikor meghatározta a bírság összegét, s ez hozzájárult annak csökkentéséhez.
