2026-ban csaknem 40 százalékkal emelkedett a kulturális szféra állami támogatása Ukrajnában az előző évhez viszonyítva – jelentette be Tetjana Berezsna miniszterelnök-helyettes és kulturális miniszter a Könyv Arzenál keretében adott nyilvános interjújában.
A tárcavezető szerint a források növekedése annak a jele, hogy az állam egyre inkább felismeri a kultúra stratégiai jelentőségét. Hozzátette, hogy a nagyobb támogatás egyúttal fokozott felelősséget is jelent az ágazat számára a rendelkezésre álló pénzeszközök hatékony felhasználásában.
Berezsna hangsúlyozta, hogy a kultúra alapvető szerepet játszik a nemzeti identitás megőrzésében, a közös értékek erősítésében és a jövőkép formálásában. Mint fogalmazott, a kulturális beruházások nemcsak a társadalom fejlődését szolgálják, hanem hozzájárulnak az ország ellenálló képességének és biztonságának növeléséhez is.
A miniszter emellett beszélt a mecenatúrát érintő jogszabályi változtatások előkészítéséről, valamint az Ukrán Kulturális Örökség Alap létrehozásáról. Az alap már nemzetközi támogatásokat is szerzett a háború következtében megrongálódott kulturális örökségi helyszínek helyreállítására.
Msztiszlav Banik, Ukrajna védelmi miniszterhelyettese a NATO Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakán tartott beszédében kiemelte az ukrán védelmi ipar jelentős potenciálját, és felszólította a partnereket, hogy növeljék a kulcsfontosságú katonai programok finanszírozását és támogatását – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Védelmi Minisztérium közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán védelmi ipar a jövőben akár évi 20 millió drón, valamint több ezer rakéta gyártására is képes lesz különféle célokra – mind mélységi csapásokhoz, mind légvédelmi rendszerekhez. Msztiszlav Banik, Ukrajna védelmi miniszterhelyettese online beszédet mondott a NATO Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakán, amelyre idén Litvániában került sor, és amelyen közel 250 parlamenti képviselő vett részt a szövetséges és partnerországokból. Hangsúlyozta a nemzetközi támogatás és a befektetések növelésének szükségességét az ukrán védelmi termelésbe, és felszólította a szövetségeseket, hogy érjék el a 60 milliárd dolláros támogatási szintet idén.
A helyettes védelmi miniszter szerint Ukrajnának olyan operatív megoldásokra van szüksége, amelyek lehetővé teszik védelmi képességeinek megerősítését a közeljövőben. A kulcsfontosságú területek közé tartoznak: légvédelmi rendszerek és rakéták a Patriot számára; 155 mm-es tüzérségi lőszer; a PURL mechanizmuson keresztüli ellátásfinanszírozás; közvetlen befektetések ukrán drónok és rakéták gyártásába. Hangsúlyozta, hogy stabil finanszírozással az ukrán vállalatok gyorsan képesek növelni a termelést, és egy éven belül ellátni a frontot a szükséges fegyverekkel.
Ukrajna a miniszterhelyettes szerint már megváltoztatta a modern hadviselés jellegét, technológiailag fejlettebbé és gazdaságilag hatékonyabbá tette azt. Különösen a közepes hatótávolságú drónok használata teszi lehetővé havonta több ezer csapás végrehajtását, és az ellenséges logisztika megzavarását a területének mélyén. Hangsúlyozta az FPV drónok és a valós idejű intelligenciát, adatelemzést és operatív döntéshozatalt biztosító digitális megoldások fejlesztését is.
Banik külön hangsúlyozta, hogy Ukrajna kész megosztani szövetségeseivel a háború során szerzett harci tapasztalatokat, technológiákat és adatokat. Szerinte ez lehetővé teszi a NATO-országok védelmi képességeinek megerősítését és közös technológiai megoldások kidolgozását. Megjegyezte, hogy Ukrajna a szövetséggel való együttműködést hosszú távúnak és kölcsönösen előnyösnek tekinti, amely a tapasztalatcserén és a védelmi képességek integrációján alapul.
Ukrajna és Litvánia cseppfolyósított földgáz (LNG) hosszú távú szállításáról állapodott meg – jelentette be Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök hétfőn, Litvániában tett hivatalos látogatása során.
Több cseppfolyósított földgáz érkezik majd Ukrajnába a Baltikumból. A vilniusi kormányközi konzultációk során megállapodás született a földgáz hosszú távú szállításáról a klaipedai LNG-terminálon keresztül – idézte a kormányfő közlését az Ukrinform hírügynökség.
Szviridenko megjegyezte, hogy a cseppfolyósított földgáz érkezhet amerikai és közel-keleti termelőktől egyaránt. Az ukrán Naftohaz már korábban is fogadott ilyen szállítmányokat. Az új megállapodások lehetővé teszik ennek az ellátási útvonalnak a megerősítését – emelte ki. Február 26-án a Naftohaz ukrán állami vállalatcsoport első alkalommal importált amerikai cseppfolyósított földgázt Ukrajnába a litvániai Klaipeda kikötőjében található terminálon keresztül – idézte fel az Ukrinform.
Ukrajna kénytelen volt növelni az importot, miután Oroszország fokozta az ország földgáztermelési infrastruktúrája elleni támadásait.
Inga Ruginiene litván miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Szviridenko azt is elmondta, hogy Ukrajna felajánlotta föld alatti gáztárolóinak használatát.
Az ukrán politikus felajánlotta továbbá azt is, hogy Ukrajna szakértőket küld Litvániába annak érdekében, hogy megtalálják a módját az Oroszország által eltérített ukrán drónok okozta incidensek megelőzésének. Az ilyen esetek miatt az utóbbi időben többször rendeltek el légiriadót Litvániában, valamint a szomszédos Lettországban és Észtországban is.
Sokat beszéltünk arról, hogy szükség van egy Ukrajnából érkező szakértői csapatra, amely segítene egy megfelelő drónelhárító rendszer kialakításában, valamint egy közös radarrendszer létrehozásában – mondta újságírói kérdésre Szviridenko. Az ukrán kormányfőt erről azt követően kérdezték, hogy méltatta a litván kormány együttműködését olyan területeken, mint a polgári védelem, az energiabiztonság és a Kijevnek nyújtott katonai segítség.
Mindkét kormányfő hangsúlyozta, hogy agresszorként Oroszország felelős a háború minden közvetlen és közvetett következményéért, beleértve az eltérített drónok becsapódásait is – írta az MTI.
Ukrajnában a kenyér ára 2026-ban akár 25 %-kal is emelkedhet, az árat elsősorban nem a gabona ára, hanem a termelési költségek befolyásolják – jelentette ki pénteken Denisz Marcsuk Az Ukrán Nemzeti Agrártanács alelnöke az rbc.ua hírportálnak nyilatkozva.
A szakértő elmondása szerint a búza aránya a kenyér költségében mindössze 20-25 %. A fő költségeket a következők alkotják: energiahordozók, logisztika, fizetések. A háború alatt mindezen összetevők ára jelentősen megemelkedett. Ezenkívül a piacot a devizaárfolyam is befolyásolja, mivel egyes berendezéseket és anyagokat külföldön vásárolnak – euróban és dollárban. Az őszi áremelkedésre vonatkozó előrejelzéssel kapcsolatban Marcsuk megerősítette, hogy egy ilyen tendencia meglehetősen valós. „2026-ban a kenyér ára átlagosan 25 %-kal fog emelkedni” – tette hozzá.
Ugyanakkor Olekszandr Taranenko az Ukrán Nemzeti Pékszövetség első alelnöke az rbc.ua hírportálnak elmondta, hogy szerinte nincs ok az árak hirtelen megugrására vagy hiányra nyáron. Az energiaszerkezetre gyakorolt hatás és a generátorok használata miatt a hőségben nem zárja ki a teljes kínálat árának kismértékű, 5 %-on belüli emelkedését (1-1,5 hrivnyával vekniként). De ha az energiahelyzet stabil, akkor az árak is megmaradnak.
Ugyanakkor, ha az élelmiszerpiacon továbbra is egyenetlen marad a helyzet, egyes áruk ára még jobban emelkedhet. Denisz Marcsuk szerint bizonyos termékkategóriák ára akár 50 %-kal is emelkedhet, míg mások éppen ellenkezőleg, olcsóbbak lesznek a szezonális kínálatnövekedés miatt.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői megérkeztek Ukrajnába, hogy megkezdjék az ország több milliárd dolláros pénzügyi programjának első hivatalos felülvizsgálatát – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Priscilla Tofano, az IMF ukrajnai állandó képviselőjének nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint a Gavin Gray vezette IMF-misszió megkezdte a találkozókat ukrán tisztviselőkkel és más partnerekkel. Ez az első felülvizsgálata a négyéves kibővített hitelkeretnek (EFF). A program teljes összege 8,1 milliárd dollár.
A tárgyalások két területre fognak összpontosítani: makrogazdasági politika – hogyan kezeli Ukrajna a pénzügyeket, az inflációt és a költségvetést, kulcsfontosságú strukturális reformok – a gazdaságban és a közigazgatásban végrehajtott változások, amelyeket az IMF a finanszírozás feltételeként ír elő.
Ezzel párhuzamosan a misszió konzultációkat folytat az IMF-megállapodások IV. cikkelye alapján – ez egy éves standard eljárás az ország gazdasági állapotának felmérésére. Az EFF az IMF kibővített hitelkerete. Egyszerűen fogalmazva, az alap részletekben biztosít pénzt egy országnak, de csak akkor, ha az megfelel bizonyos követelményeknek. A következő részlet folyósítása előtt az IMF ellenőrzi, hogy az ország betartja-e a megállapodásokat.
A parlament több milliárd euró Ukrajnába áramlását akadályozhatja meg az ukrán költségvetésbe, ha nem fogadja el a törvényjavaslatot a küldemények megadóztatásáról – számolt be kedden az rbc.ua hírportál saját forrására hivatkozva.
A jelentés szerint a csomagadóról szóló törvény elfogadása előzetes feltétele a kölcsönök folósításának. Ukrajna csak a törvény elfogadása után kapja meg az IMF-hitel második részletét.
Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter korábban megerősítette, hogy nincsenek alternatívák. „Nincs módunk megoldani ezt a problémát, vagy valahogy megváltoztatni a véleményünket…” – mutatott rá.
Az IMF-finanszírozás felfüggesztése az EU-hitelt is lassítja. A fegyvervásárlásra szánt katonai komponenst végrehajtják, de Ukrajna a továbbiakban nem kaphat 8,35 milliárd eurót költségvetési szükségleteire.
Ukrajna és Japán aláírt egy támogatási megállapodást a Sürgősségi helyreállítási program keretében, amelynek részeként Tokió 40 millió dollár vissza nem térítendő támogatást nyújt Kijevnek. A bejelentést Olekszij Kuleba tette közzé a Telegramon.
A támogatást a Japán Nemzetközi Együttműködési Ügynökség folyósítja a program ötödik szakaszában.
A pénz több kulcsfontosságú területre kerül:
mintegy 15 millió dollár közösségi infrastruktúra helyreállítására és fejlesztésére (például közműcégek eszközei, tengeri infrastruktúra, kritikus létesítmények modernizálása),
több mint 15 millió dollár egészségügyi és rehabilitációs szolgáltatásokra,
a fennmaradó rész pedig mezőgazdasági támogatásra és a közszolgálati média fejlesztésére.
A miniszter szerint jelenleg is több nagy japán finanszírozású projekt fut Ukrajnában az energia, közlekedés, vízellátás, egészségügy, oktatás, humanitárius aknamentesítés és hulladékkezelés területén. A teljes japán támogatási volumen Ukrajna felé már meghaladja a 700 millió dollárt.
A JICA Japán kormányzati fejlesztési ügynökség, amely nemzetközi segély- és fejlesztési programokat valósít meg, Ukrajna egyik kiemelt partnereként.
A csomagküldemények megadóztatásáról szóló törvény előfeltétele Ukrajna Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Európai Unió általi finanszírozásának, ezért a jogszabályt el kell fogadni – jelentette ki pénteken Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter egy kerekasztal-konferencián, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Marcsenko elmondta: „Külső nyomás van ebben a kérdésben, külső kérés érkezik. Nincs módunkban megoldani ezt a problémát, vagy valahogy megváltoztatni a véleményünket.” Hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslatot mindenképpen el kell fogadni. „Nincs más kiút. Azt hiszem, a külső nyomást (a dokumentum elfogadására – a szerk.) belső nyomással kell majd ellensúlyozni” – jegyezte meg.
A külföldről érkező csomagok adójáról szóló törvényjavaslat elfogadása a Nemzetközi Valutaalappal kötött memorandum keretében előírt kötelező követelmények közé tartozik. Május végéig kell teljesíteni. Ez a kérdés az Európai Uniótól felvett hitel feltételei között is szerepelhet.
Ukrajna és Szerbia egyetértési megállapodást írt alá az európai integráció területén folytatott együttműködésről, közölte Tarasz Kacska, Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettese X hálón közzétett bejegyzésében.
A dokumentumot a két ország képviselői az ukrán delegáció szerbiai látogatása során írták alá. Az ukrán fél részéről Tarasz Kacska, a szerb fél részéről pedig Nemanja Starović európai integrációért felelős miniszter írta alá a megállapodást.
Kacska elmondása szerint a memorandum lehetőséget nyit a szorosabb együttműködésre az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatában.
„A memorandum lehetővé teszi Ukrajna és Szerbia számára, hogy elmélyítsék az együttműködést az EU-csatlakozási tárgyalások, az intézményfejlesztés, a tapasztalatcsere és a köztisztviselők képzése terén” – tette hozzá Kacska.
A látogatás részeként az ukrán miniszterelnök-helyettes találkozott Djuro Macutov szerb miniszterelnökkel is. A felek megvitatták a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését.
Ezenkívül közös nyilatkozatot írtak alá az Ukrajna és Szerbia közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről szóló tárgyalások újraindításáról.
Ezt a két ország elnöke közötti telefonbeszélgetés előzte meg. Volodimir Zelenszkij és Aleksandar Vučić kiemelték az együttműködés fejlesztésének lehetőségét.
Ugyanakkor Kijev és Belgrád kapcsolata továbbra is bonyolult Szerbia Moszkvával szembeni hagyományosan kedvező álláspontja miatt.
Ukrajna állampolgárai 299 milliárd hrivnya jövedelmet deklaráltak be 2025-ben.
Összesen közel 176 ezer vagyon- és jövedelemnyilatkozatot nyújtottak be. Ez a tavalyi kampány mutatójának 103%-a.
A tavalyi évhez képest a legaktívabbak az alábbi régiók lakosai voltak:
Rivnei régió (+10%);
Mikolajivi régió (+8%);
Volinyi régió (+7%);
Odesszai régió (+6%);
Kijev városa (+6%).
A nyilatkozatok eredményei alapján a polgárok önállóan az alábbi illetékek befizetését határozták meg:
5,7 milliárd hrivnya személyi jövedelemadó;
2,5 milliárd hrivnya katonai adó.
Az Állami Adószolgálat megjegyezte, hogy a külföldön jövedelmet kapott személyek is aktívan részt vettek a kampányban – 12,7 ezer adófizető vallott be ilyen jövedelmet. A tavalyi évhez képest számuk 3,4 ezer fővel nőtt. A bevallott külföldi jövedelem összege 20,7 milliárd hrivnya.
„Az Állami Adószolgálat aktívan dolgozik az önkéntes adófizetés kultúrájának minőségi megváltoztatásán Ukrajnában. Ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat is fejlesztünk – a digitalizációért felelős minisztérium a bevallások benyújtását és az adókedvezmény igénybevételét indította el a Gyija alkalmazásban. Hálásak vagyunk minden adófizetőnek, aki minden kihívás ellenére úgy dönt, hogy becsületesen és átláthatóan dolgozik. És ami a legfontosabb – felelősen befizeti az adókat. Mert ez azt jelenti, hogy képesek vagyunk-e biztosítani az ország védelmi képességét, támogatni a szociális programokat, valamint fizetni a béreket és a nyugdíjakat. Ez azt jelenti, hogy közösen részt veszünk abban, hogy biztosítsuk az ország fennmaradását” – hangsúlyozta Leszja Karnauh, az Állami Adószolgálat megbízott vezetője.
Az Állami Adószolgálat emlékeztetett arra, hogy bizonyos adókötelezettségeket július 31-ig kell befizetni.
