Ukrajna megkapta a legújabb, 752 millió fontos (körülbelül 1 milliárd dolláros) részletet Nagy-Britanniától a G7-országok Ukrajna Rendkívüli Bevételgyorsítási Kezdeményezésének (ERA) keretében, a forrást Ukrajna védelmi képességeinek megerősítésére fogják fordítani – számolt be csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportál Ukrajna Pénzügyminisztériumára hivatkozva.
A jelentés szerint Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter közölte: „Hálás vagyok Nagy-Britannia kormányának az Ukrajna iránti következetes és határozott támogatásáért az orosz agresszió ellensúlyozásában a teljes körű háború ötödik évében. A biztosított finanszírozás célzott, és a biztonsági és védelmi szektor elsődleges szükségleteinek kielégítésére lesz fordítva.”
A minisztérium emlékeztetett arra, hogy 2025. március 1-jén Szerhij Marcsenko és brit kollégája, Rachel Reeves megállapodást írt alá Ukrajna 2,26 milliárd font (körülbelül 3 milliárd dollár) védelmi szükségleteire történő biztosításáról. Ukrajna az első két részletet, összesen 1,5 milliárd fontot, 2025 márciusában és áprilisában kapta meg.
Brüsszel nyomást gyakorol az Egyesült Államokra, Japánra és Nagy-Britanniára, hogy gyorsítsák fel a 45 milliárd eurós hitel folyósítását Ukrajnának még ezen a héten – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az Euractiv című európai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Valdis Dombrovskis, az EU gazdasági ügyekért felelős biztosa ezen a héten Washingtonba utazik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank tavaszi üléseire. Ott azt tervezi, hogy személyesen győzi meg a G7-partnereket az úgynevezett ERA-hitel kifizetéseinek felgyorsításáról – ez egy olyan vészhelyzeti finanszírozási program, amelyet a G7 még 2024-ben hagyott jóvá, és amelyet az orosz központi bank befagyasztott eszközeivel biztosítottak.
Az EU már átutalta a rá eső részt – 18,1 milliárd eurót. Az ERA-kölcsön teljes összege azonban 45 milliárd euró, és körülbelül 7 milliárd euró még mindig kint van. Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok még nem nyújtotta be a rá eső részét. Dombrovskis szerdán és csütörtökön találkozik a G7 minisztereivel. Külön megbeszéléseket is terveznek: Scott Bessant amerikai pénzügyminiszterrel április 15-én, Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszterrel április 16-án.
Belgium és Spanyolország 1 milliárd euró katonai támogatást tervez nyújtani Ukrajnának 2026-ban, jelentette be Mihajlo Fedorov ukrán védelmi miniszter közösségi oldalán, miután a „Ramstein” formátumú találkozó előtt megbeszéléseket folytatott Theo Franken belga és Margarita Robles spanyol védelmi miniszterekkel, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Fedorov elmondta, hogy belga és spanyol kollégáival folytatott beszélgetések során megállapodtak az együttműködés kulcsfontosságú területein – légvédelem, drónképességek fejlesztése és a front nagy hatótávolságú tüzérséggel való ellátására irányuló „cseh kezdeményezés” – megvalósítandó intézkedésekben.
„Belgium idén 1 milliárd eurós védelmi támogatást nyújt Ukrajnának. Az ország megerősítette azt a szándékát is, hogy további F-16-os vadászgépeket szállít Ukrajnának, és biztosítja a meglévő repülőgépek alkatrészeinek szállítását. Idén Spanyolország is 1 milliárd euróval támogatja Ukrajnát”, jelentette ki Fedorov.
Hozzátette, hogy megvitatták a védelmi ipar együttműködésének fejlesztését is, többek között az európai SAFE mechanizmus keretében. „Készen állunk arra, hogy felajánljuk azon gyártók listáját, amelyek együttműködést tudnak kialakítani spanyol vállalatokkal” – mondta a miniszter. Ukrajna a maga részéről felajánlotta a spanyol drónok harci körülmények közötti tesztelésének lehetőségét.
Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön kijelentette, hogy Kijev „mindenképpen feloldja” a 90 milliárd eurós EU-hitelt blokkolását – számolt be az rbc.ua hírportál Zelenszkijnek a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusán mondott beszédére hivatkozva.
A jelentés szerint az államfő hangsúlyozta, hogy „mindenképpen felszabadítjuk 90 milliárdnyi támogatást”, és hozzátette, hogy ez a pénz „az életünk, ez az oxigén a hadsereg számára”.
„Feloldjuk az idei első 45 milliárdos részlet blokkolását. Tudjuk, hogy számunkra ez, nos, számunkra ez az élet. Oxigén a hadseregünknek, mert elvileg minden hazai technológiai termelés erre a közel 30 milliárdos összegre épül, ami 28” – mondta az elnök. Ukrajna vagy eléri a blokkolás feloldását, vagy alternatív megoldásokat talál – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Az Európai Unió 1,4 milliárd eurót folyósít Ukrajnának azokból a kamatokból, amelyek az Oroszországgal szemben érvényben lévő uniós szankciók nyomán lefoglalt, az Orosz Központi Banknak (RSB) az EU-tagországokban tárolt készpénzállományánál keletkeztek – tájékoztatott az Európai Bizottság szerdán.
A brüsszeli közlemény szerint az uniós bankokban befagyasztott orosz pénzeszközök kamataiból Ukrajna számára juttatott pénzügyi támogatás immár a negyedik átutalás a legutóbbi, 2025 augusztusában folyósított harmadik részletet követően.
A közleményben Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézték, aki azt mondta: az EU a rendelkezésre álló 1,4 milliárd eurót oda irányítja, ahol arra a legnagyobb szükség van, az ukrán állam fenntartására, az alapvető közszolgáltatások biztosítására és a „bátor ukrán fegyveres erők” támogatására. „Elkötelezettségünk Ukrajna győzelme és szabadsága iránt rendíthetetlen” – fogalmazott.
A brüsszeli testület azt írta, hogy az Orosz Központi Bank tagállamokban tárolt pénzeszközei továbbra is lefoglalva maradnak, a készpénzállomány kamatai azonban nem Oroszországot illetik. A tagállamok az Európai Bizottság javaslatára megállapodtak abban, hogy ezeket a kamatokat Ukrajna támogatására fordítják. Ez az intézkedés az EU azon folyamatos elkötelezettségének része, hogy ameddig csak szükséges, kiálljon Ukrajna mellett – tették hozzá.
Az Európai Bizottság előkészítő lépéseket tett az Ukrajnát támogató 90 milliárd eurós pénzügyi támogatás kifizetésére, azzal a céllal, hogy időben biztosított legyen a szükséges költségvetési támogatás, és fel lehessen gyorsítani az ukrán védelmi beszerzéseket 2026-ban és 2027-ben − jelentette be a bizottság szerdán Brüsszelben.
A közlemény szerint az Európai Bizottság javaslatot tett arra, hogy az Európai Unió Tanácsa hagyja jóvá az Ukrajnának 2026-ban nyújtani tervezett uniós támogatás teljes összegét: december 31-ig 45 milliárd euró összegű támogatást. A 90 milliárd eurós hitel fennmaradó részének utalását az EU jövőre tervezi.
Amennyiben az uniós tanács döntést hoz a rendelkezésre álló pénzügyi támogatás összegéről, az Európai Bizottság a lehető leghamarabb megkezdi a folyósítást Ukrajnának − közölték.
A közleményben Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézték, aki úgy fogalmazott: „teljesíteni fogjuk a 90 milliárd eurós hitelre vonatkozó vállalásunkat. Megtesszük a szükséges előkészítő lépéseket ahhoz, hogy az idei költségvetést mobilizálva védelmi felszereléseket szerezzünk be Ukrajna élvonalbeli dróniparára összpontosítva”. Az Európai Bizottság ezzel világos üzenetet küld: készen áll a további lépésekre − jelentette ki.
„A bucsai mészárlás negyedik évfordulójára emlékezve továbbra is teljes mértékben és határozottan kiállunk Ukrajna bátor népe és a szabadságért folytatott küzdelme mellett” − tette hozzá Ursula von der Leyen.
Az uniós tanács támogatását követően az Európai Bizottság a pénzügyi piacokon megkezdheti hitelfelvételt. Ahogy más uniós pénzügyi támogatás esetében, a hiteltámogatás erős garanciákkal és feltételekkel jár Ukrajnának, beleértve a jogállamiság biztosítását, a korrupcióellenes intézkedéseket és az unió pénzügyi érdekeinek védelmét is − írták.
Arról is tájékoztattak, hogy az Európai Bizottság szerdán elfogadott egy olyan határozatot, mely lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy kivételesen eltérjen az uniós közbeszerzési szabályozástól a drónbeszerzés terén a vásárlások felgyorsításának érdekében. Ez − mint írták − támogatni fogja az Ukrajnának szánt hitellel fedezett első, sürgős védelmi beszerzések előkészítését. A brüsszeli testület az elkövetkező hónapokban további védelmi termékeket érintő határozatok elfogadását tervezi, egyebek között a rakétákra és a lőszerekre vonatkozóan − tették hozzá.
Ukrajna közlekedési infrastruktúrája a háború ötödik évében is fokozott igénybevételnek van kitéve. A közutak, a vasúti hálózat, a hidak, a kikötőkhöz vezető folyosók és a logisztikai csomópontok egyszerre viselik a katonai támadások, az időjárási károk és az évek óta halmozódó amortizáció terheit. A közlekedés működőképességének fenntartásában egyre nagyobb szerepet kapnak a nyugati támogatási programok, még akkor is, ha ezek egyelőre inkább részmegoldásokat kínálnak, mint átfogó stabilizációt.
A közúthálózat helyzetéről az ukrán Állami Helyreállítási és Fejlesztési Ügynökség közölt részletes adatokat. A hivatal szerint a burkolati károk összesített nagysága 23,5 millió négyzetmétert tesz ki, a teljes helyreállítás becsült költsége pedig eléri a 32,5 milliárd hrivnyát. Ebből a legsürgetőbb beavatkozást igénylő szakaszok 10,9 millió négyzetmétert fednek le, nagyjából 14,6 milliárd hrivnya értékben. A 2026-os költségvetésben ugyanakkor mindössze 4,6 milliárd hrivnyát különítettek el erre a célra, a fedezet tehát csak részleges. Az ügynökség számításai szerint már a legsürgősebb munkák elvégzéséhez is további 10 milliárd hrivnyára lenne szükség 2026 első felében.
A kabinet később további 3 milliárd hrivnyát irányított át a tartalékalapból útfelújításra. Ez az összeg elsősorban a nemzetközi jelentőségű főutak ideiglenes helyreállítását szolgálja azzal a céllal, hogy a tavaszi–nyári időszakra a legfontosabb közlekedési folyosók járhatók maradjanak. Az illetékes szervek szerint az elsődleges javítások május elejéig, a főbb munkák június elejéig elkészülhetnek, de az is egyértelmű, hogy ez nem a teljes probléma kezelése, hanem a működőképesség fenntartásának minimuma.
A közlekedési infrastruktúra helyzete
A vasúti infrastruktúra helyzete még összetettebb.
Az ukrán állami vasúttársaság (Ukrzaliznica) közlése szerint 2026 márciusának első három napjában 18 támadás érte a vasúti rendszert, és 41 objektum sérült meg.
A csapások mozdonyokat, teherkocsikat, javítóberendezéseket és más kulcsfontosságú eszközöket érintettek.
A társaság adatai szerint a teljes körű invázió kezdete óta több mint 138 ezer vasúti eszköz rongálódott meg, a közvetlen károk összege pedig meghaladta a 85 milliárd hrivnyát.
Mindez amellett történt, hogy a rendszer már a háború előtt is jelentős modernizációs lemaradással küzdött.
A vasúti szektor finanszírozási helyzete nagyon érzékeny, ugyanis a 2026-os állami költségvetésben nem szerepel külön forrás a támadások és az időjárási károk miatt megrongálódott infrastruktúra teljes helyreállítására.
Közben a pályaállapot és a járműpark öregedése tovább növeli a kockázatokat. Korábbi ukrán iparági becslések szerint a gördülőállomány elhasználtsága eléri a 90 százalékot, míg a vasúti pályák több mint 70 százaléka számít erősen kopottnak vagy műszakilag elavultnak.
Irina Kossze közlekedési szakértő, kutató szerint a legnagyobb terhelés a frontközeli térségekre, illetve a kikötőkhöz és határátkelőkhöz vezető útvonalakra nehezedik. A keleti vasúti folyosók, a Donyeck, Harkiv és Zaporizzsja térségét érintő szakaszok, valamint a nagy odesszai és dunai kikötőkhöz kapcsolódó logisztikai elemek egyaránt fokozott kockázatnak vannak kitéve. Hozzátette ugyanakkor, hogy a rendszer működése nem omlott össze: az infrastruktúrát jellemzően gyors ideiglenes javításokkal, tartalék útvonalakkal és átmeneti megoldásokkal tartják üzemben.
A működőképesség fenntartásának egyik fontos mutatója az áruszállítás alakulása. A kutató szerint
2025-ben a vasúti gabonaszállítás 28,9 millió tonnát tett ki, 2024-hez képest 27,3 százalékkal esett vissza, és egyben az elmúlt tíz év legalacsonyabb szintjének számított.
Ugyanakkor 2026 januárjában a gabonaforgalom 2,37 millió tonnára emelkedett, havi alapon 9 százalékkal növekedett.
Eszerint a rendszer, bár sérülékeny, továbbra is képes alkalmazkodni a körülményekhez.
A tengeri logisztika hasonló kettősséget mutat. A kikötői infrastruktúrát 2025 végétől ismét fokozott intenzitású támadások érték, de az exportforgalom ennek ellenére fennmaradt. A vízi úton kezelt árumennyiség 2025-ben 76,1 millió tonna volt, ebből 67,8 millió tonna a nagy odesszai kikötőkön, 8,2 millió tonna pedig a dunai kikötőkön keresztül haladt át. 2026 januárjában a nagy odesszai kikötők átrakási teljesítménye már elérte a háború előtti szintet. Ebben szerepet játszott a légvédelmi rendszerek megerősítése, valamint a hajók biztosítási konstrukcióinak bővülése is.
Mindez azonban nem változtat azon, hogy az ukrán állam önerőből nem képes nagyszabású közlekedési helyreállításra.
A rendelkezésre álló belső források döntően a kulcsfontosságú folyosók járhatóságának biztosítására, sürgősségi javításokra, valamint a logisztikai rendszer minimális stabilitásának fenntartására elegendők. A nagy volumenű rekonstrukciók ezért halasztódnak, vagy külső finanszírozástól függenek.
Támogatási programok Ukrajnának
Ebben a helyzetben vált kulcsfontosságúvá a nemzetközi támogatás. Március 10-én az Ukraine Investment Framework irányító testülete 1,5 milliárd eurónyi támogatást hagyott jóvá ukrajnai infrastrukturális helyreállítási és fejlesztési célokra.
A keret több területet fed le, köztük az úthálózatot is. Emellett februárban Ukrajna és Franciaország megállapodott a Fund for Ukraine II programról, amely szintén számol közlekedési projektekkel, míg Stockholmban a Nemzetközi Közlekedési Fórum égisze alatt külön közlekedési támogatási alap jött létre Svédország, Litvánia, Kanada és Ukrajna részvételével.
Ezek az új kezdeményezések azonban egyelőre inkább intézményi keretet jelentenek, mint azonnal felhasználható, nagy összegű forrásokat. Az ukrán intézmények közlése szerint több alap működési részlete, projektlistája és pénzügyi volumene még nem teljesen átlátható. Az Ukrzaliznica is jelezte, hogy a stockholmi alapban nem közvetlen intézményi szereplőként, hanem lehetséges kedvezményezettként jelenik meg, és a konkrét projektfinanszírozás várhatóan csak a prioritási portfólió kialakítása után indulhat el 2026 folyamán.
A meglévő programok ugyanakkor már kézzelfogható eredményeket is felmutatnak.
A Világbank RELINC programja – mintegy 50 millió dolláros kerettel – moduláris hidak, vasúti eszközök és infrastruktúra-helyreállítási technika finanszírozását támogatja.
Ennek részeként 12 moduláris hidat összesen 475 méter hosszban már átadtak az ukrán helyreállítási ügynökségnek, további hat készlet pedig szállítás alatt áll. Az Ukrzaliznica 200 konténerszállító platformkocsit és 89 pályajavító gépet kapott több mint 23 millió dollár értékben.
Hasonlóan fontosak az Európai Beruházási Bank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, valamint az EU egyéb eszközei. Az EBB több programon keresztül támogatja utak, hidak és városi közlekedési rendszerek helyreállítását, míg külön 50 millió eurós program irányul az ukrán–uniós vasúti határátkelők modernizálására. Az EU szolidaritási folyosói, a Connecting Europe Facility és a garanciális finanszírozási eszközök a határ menti infrastruktúrát, intermodális csomópontokat és logisztikai kapcsolódásokat fejlesztik. Több mint 60 millió eurót már jóváhagytak például a Kijev–Csernyihiv–Novi Jarilovicsi M–01-es út rekonstrukciójára és egyes városi közlekedési fejlesztésekre.
A nyugati támogatási rendszer tehát létezik, és több szinten is működik: vannak sürgősségi, kisebb volumenű eszközbeszerzések, közepes léptékű helyreállítási programok és hosszabb távú fejlesztési keretek is.
Ugyanakkor az is látható, hogy a források döntő része nem a teljes rendszer újjáépítésére, hanem a működés fenntartására és a legsúlyosabb szűk keresztmetszetek kezelésére irányul. A támogatás jelentős, de nem teljes körű.
Ezért a közlekedési infrastruktúra finanszírozása továbbra is egyfajta fekete lyuknak tekinthető: a forrásigény folyamatosan nő, miközben a beérkező pénzek csak részben tudják lefedni a tényleges szükségleteket. A Nyugat támogatása nélkül a rendszer terhelhetősége jóval alacsonyabb lenne, ugyanakkor a jelenlegi támogatási volumen önmagában nem elegendő ahhoz, hogy Ukrajna úthálózata és vasútja tartósan stabil pályára álljon a háborús környezetben.
Svédország bejelentette, hogy újabb, 56 millió eurós hozzájárulást nyújt az Energiatámogatási Alaphoz, áll az ukrajnai svéd nagykövetség közleményében, írta a Jevropejszka Pravda.
Ezzel Svédország teljes hozzájárulása az Energiatámogatási Alaphoz meghaladta a 259 millió eurót.
„Együtt helyreállítjuk a kritikus infrastruktúrát, felkészülünk a következő télre, és biztosítjuk az energiabiztonságot, hogy Ukrajna erős maradjon a folyamatos tüzérségi támadások és tüzérségi támadások ellenére is” – jegyezte meg a nagykövetség.
Azt is hozzátették, hogy Svédország jelenleg Ukrajna energiaszektorának második legnagyobb támogatója.
Andrej Babis cseh kormányfőt nem érdekli sem az ukrajnai háború, sem pedig a NATO-tagállamokra nehezedő amerikai nyomás annak érdekében, hogy növeljék a védelmi kiadásokat. Egészen más problémára összpontosít, olyanra, ami az emberek számára is sokkal fontosabb: az egészségügyre. Ez van a figyelme középpontjában azóta, hogy decemberben visszatért a hatalomba – ahogyan azt a választási kampányában is megígérte.
Babis feltett szándéka véget vetni a gazdasági megszorítások éveinek. Kampányában meglovagolta a csehek elégedetlenségét, béremelést, adócsökkentést és nagyobb gazdasági növekedést ígért a választóknak. Azzal vádolta az előző kormányt, hogy elárulta a nyugdíjasokat, kiéheztette a közszolgáltatásokat és „tönkretette az emberek életszínvonalát” azzal, hogy öntötte a pénzt Ukrajnába.
A kormányfő a deficit növelése nélkül tervezi teljesíteni az ígéreteit. Ennek érdekében kész kivívni Donald Trump amerikai elnök haragját, és kevesebbet költeni a védelemre, az egészségügyre fordított kiadásokat azonban nem hajlandó visszafogni.
„Az emberek egészségén nem lehet spórolni – erősítette meg a minap a Bloomberg tudósítása szerint. – A legjobb ellátást akarjuk, és abszolút ennek rendeljük alá a költségvetést” – jelentette ki.
A tervei közé tartozik egy korszerű, világszínvonalú kórház építése, valamint átfogó tájékoztatókampány a rákmegelőzésről, a szívbetegségekről és a mentális egészségről.
Andrej Babis viszonylag könnyű helyzetben van, mert az előző kormány megszorításai miatt a költségvetési hiány lement a GDP 3 százaléka alá. A GDP csupán 44 százalékát teszi ki az államadósság is, ami roppant alacsonynak számít az Európai Unióban, ahol ez az arány 2025 végén 82,1 százalék volt az Európai Bizottság hivatalos adatai szerint.
Ez pedig Babis szerint azt jelenti, hogy az országnak van pénzügyi mozgástere a kiadásokra – és ezt ki is kell használnia.
„Ezek a beruházások magasabb GDP-t és több pénzt hoznak – és ami a legfontosabb, egészséges, hosszú életű generációt és mentálisan egészséges gyermekeket eredményeznek” – fogalmazott.
A cseh képviselőház 310 milliárd koronás hiánnyal hagyta jóvá a 2026-os állami költségvetést. A kormánykoalíció 103 tagja szavazott a dokumentum mellett, míg az ellenzék 88 tagja ellene.
Az új pénzügyi terv az állami kiadások jelentős átalakítását írja elő: a kormány csökkentette a védelmi ágazat és a külföldi humanitárius segélyek finanszírozását, amelyek egy részét Ukrajna kapta meg, a szociális programok és az energetikai ágazat támogatásának javára.
A költségvetés főbb változásai a védelmi és nemzetközi költségvetési tételekben:
a Védelmi Minisztérium költségvetésének 21 milliárd koronával történő csökkentése, ami a kiadásokat a GDP mintegy 2,07%-ára teszi;
a külföldi humanitárius segélyekre fordított kiadások csökkentése, ami közvetlenül befolyásolja az ukrán projektek támogatásának mértékét;
az Elnöki Hivatal, a Kulturális Minisztérium és számos más állami intézmény finanszírozásának csökkentése.
A kormány a felszabaduló forrásokat választási ígéretei teljesítésére fordítja, beleértve a villamosenergia árának csökkentését, a köztisztviselők bérének emelését és a sport fejlesztését. Alena Shillerová pénzügyminiszter a költségvetést méltányosnak és reálisnak nevezte, annak ellenére, hogy Petr Pavel elnök bírálta a hadsereg elégtelen finanszírozását. A cseh elnök megerősítette, hogy nem fogja megvétózni a törvényt, bár úgy véli, hogy a védelmi kiadások alábecsültek a jelenlegi európai biztonsági helyzet és az orosz agresszió miatt.
Csehország továbbra is nettó kedvezményezettje az EU költségvetéséből származó forrásoknak, ami lehetővé teszi az ország számára, hogy részben ellensúlyozza a hiányt. Míg az Oroszországi Föderáció az európai partnerek fáradtságára számít Ukrajna támogatásában, a cseh parlament a belső társadalmi stabilitásra összpontosít. Prága arról biztosít, hogy a humanitárius tételek csökkentése ellenére Csehország továbbra is megbízható partnere marad Ukrajnának más stratégiai területeken.
