Andrzej Duda lengyel elnök kijelentette, hogy országa meg fogja védeni saját gazdáinak az érdekeit az ukrán gabonaimport ügyében Ukrajnával szemben, amely olyan, mint egy vízben fuldokló, aki minden szalmaszálba kapaszkodik – számolt be az rbc.ua hírportál a Polskie Radióra hivatkozva.
A jelentés szerint Duda New Yorkban lengyel újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy Lengyelország nem zárta le határait az ukrán gabona előtt, hanem olyan közlekedési folyosókat alakított ki, amelyeken most kétszer annyi gabonát szállítanak, mint idén februárban. Hozzátette azt is, hogy országa segíteni akar Ukrajnának, de meg kell védenie saját gazdáinak az érdekeit.
A kérdéssel kapcsolatos ukrán retorikát kommentálva a lengyel elnök Ukrajnát egy vízben fuldoklóhoz hasonlította, aki minden szalmaszálba kapaszkodik. „Cselekedjünk-e, hogy megvédjük magunkat a fuldokló okozta sérülésektől? Természetesen meg kell védenünk magunkat attól, hogy a fuldokló bajt okozzon nekünk, mert ha a fuldokló árt nekünk és megfojt minket, akkor nem lesz számára segítség” – mutatott rá Andrzej Duda.
A lengyel államfő arról is beszámolt, hogy a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tervezett találkozóra az ENSZ Közgyűlésén tartott beszédének elhalasztása miatt nem került sor. „Egyelőre ez a kérdés lekerült a napirendről – emlékeztetett Duda, reményét fejezve ki, hogy a találkozót később megtarthatják.
Két gabonaszállító teherhajó érkezett az Odesszához közeli Csornomorszkba, egy ukrán Fekete-tenger parti kikötőbe, miután új útvonalon átutazták a Fekete-tengert – közölték az ukrán kikötői hatóságok.
Olekszandr Kubrakov ukrán miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a hajók – a Resilient Africa és az Aroyat – az óceáni Palau szigetország lobogója alatt közlekedtek, és legénységük Ukrajnából, Törökországból, Azerbajdzsánból és Egyiptomból érkezett.
Az Aroyat jutott el elsőként egy új fekete-tengeri folyosón Ukrajnába, és 20 ezer tonna búzát kellene elszállítania Egyiptomba és Izraelbe.- írja a BBC.
A tisztviselők szerint ez volt az első alkalom, hogy polgári hajók elértek egy ukrán kikötőt az Oroszországgal kötött, a hajók biztonságáról szóló megállapodás összeomlása óta. Kijev most egyoldalúan jelentette be, hogy használni kívánja a Fekete-tenger nyugati partját ölelő tengeri folyosót, miután Oroszország feladta az ENSZ által támogatott korábbi megállapodást.
Moszkva szerint az élelmiszer- és műtrágyaexportot lehetővé tevő megállapodás egyes részeit nem tartották tiszteletben, és kifogásolta, hogy a nyugati szankciók korlátozzák saját mezőgazdasági exportját. Azóta Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy potenciális katonai célpontként kezeli az Ukrajnába induló polgári hajókat.
Ukrajna a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági termény exportőre, mint például a búza mellett napraforgóolajban, árpában és kukoricában is. Amikor Oroszország 2022 februárjában megtámadta, haditengerészete blokád alá vette az ország fekete-tengeri kikötőit, így 20 millió tonna gabonát ejtett csapdába, amelyet exportra szántak. Emiatt megugrottak az élelmiszerek világpiaci árai, és hiány keletkezett a közel-keleti és afrikai országokban, amelyek jelentős mennyiségű élelmiszert importálnak Ukrajnából.
Egyes országoknak, köztük Afganisztánnak, Jemennek, Szudánnak és Etiópiának azóta is humanitárius segítségre van szüksége. Ezért Kijev folyamatosan azzal vádolja Oroszországot, hogy gabonaexportjának támadásával a globális élelmezésbiztonságot veszélyezteti.
A Fekete-tengeren áthaladó hajók fenyegetése mellett Moszkva egyre inkább az ukrán kikötői infrastruktúrát veszi célba. Többször megtámadta a Budzsák régióban található Izmajil és Reni kikötőit, ahonnan július óta Ukrajna gabonaexportjának nagy része indul. Ezek a kikötők Besszarábiában, vagyis a Duna deltájánál és a Dnyeszter folyó mellett vannak, Izmajil a legnagyobb Duna menti ukrán kikötő, míg a döntően románok lakta Reni egy kisebb, de szintén a Duna partján fekvő város, ahonnan már viszonylag könnyen ki lehet hajózni a Fekete-tengerre.
A viharos történelmű terület érdekessége, hogy itt váltakozva domináltak az oroszok, az ukránok, a románok, a törökök és a nyugati szlávok, de itt, vagyis az említett Budzsák régióban élnek nagyobb számban a keresztény vallású, de török rokonságú gagauzok is.
Ukrajna kész hivatalos panaszt benyújtani a világkereskedelmi szervezetnél (WTO), amennyiben Varsó egyoldalúan kitiltja az ukrán gabonát az országból – írja a Bloomberg.
Tarasz Kacska ukrán gazdasági miniszter-helyettes beszélt arról pénteken a Bloombergnek adott interjúban, hogy szeretnének eltörölni minden korlátozást. Kiemelte, hogy a lengyel piac nem kritikus fontosságú Ukrajna számára, sokkal lényegesebb, hogy az összes tiltástól megszabaduljanak.
Kacska arról is beszélt, hogy a legjobb számukra a tengeri export lenne, azonban az utóbbi hónapokban egyre erősebben rászorultak a szárazföldi szállításra miután Vlagyimir Putyin orosz elnök a nyáron felfüggesztette a tengeri megállapodást.
Tavasz óta nem csak Lengyelország, hanem Magyarország, Románia, Szlovákia és Bulgária is panaszkodott az ukrán gabonaexport miatt, a tagállamok egy része most a kitiltás meghosszabbítását sürgeti, ebben járnak élen a lengyelek.
Románia a fekete-tengeri Konstanca kikötő fejlesztésével támogatja az ukrán gabonaexport tranzitját – jelentette be a pénteki kormányülésen Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A kormányfő örömét fejezte ki, hogy az erről szóló határozatok rögtön a Három Tenger Kezdeményezés bukaresti csúcsértekezlete, illetve üzleti fóruma után kerültek napirendre, annak bizonyságául, hogy Románia komoly erőfeszítéseket tesz a térség infrastrukturális összekapcsolása, ugyanakkor Ukrajna támogatása érdekében.
A pénteki kormányülésen a konstancai kikötő elérhetőségét javító úthálózat-fejlesztésekről, a kikötő vízellátásának és szennyvíz-, illetve villamosenergia-hálózatának korszerűsítéséről fogadtak el határozatokat, amelyek együttes értéke mintegy 300 millió eurót tesz ki.
A kormányinfón Mihai Constantin kormányszóvivő elmondta, hogy a legfontosabb román kikötő infrastruktúrájának fejlesztését három év alatt fogják elvégezni, a finanszírozást pedig európai uniós vissza nem térítendő támogatásból, illetve román költségvetési forrásokból fedezik.
Románia, Ukrajna, Moldova, az Európai Unió és az Egyesült Államok képviselői augusztus 11-én az ukrán–moldovai–román hármas határ mellett található Galac városában állapodtak meg arról, hogy megduplázzák a Románián keresztül külföldi piacokra exportált ukrán gabonamennyiséget, miután Oroszország sorozatos dróntámadásokat intézett Ukrajna folyami kikötői, a Duna-parti Reni és Izmajil ellen.
Sorin Grindeanu román szállításügyi miniszter azt ígérte, hogy Románia a jelenlegi havi kétmillió tonnáról négymillió tonnára növeli az ukrán gabonatranzitot kiszolgáló szállítási kapacitását a közeljövőben.
Lengyelország nemzeti hatáskörben állítja le az ukrán búza, kukorica, repce és napraforgó behozatalát, amennyiben az Európai Unió nem hosszabbítja meg a behozatali tilalom szeptember 15-ig tartó határidejét – jelentette be Robert Telus lengyel agrárügyi miniszter szerdán a lengyelországi Karpaczban.
A tárcavezető a 32. Nemzetközi Gazdasági Fórumon rendezett sajtókonferencián nyilatkozott újságíróknak, miután a gabonabehozatal ügyéről az európai uniós tagállamok agrárminisztereit tömörítő mezőgazdasági és halászati tanács (AGRIFISH) keretében egyeztetett.
Közölte: a kedden véget ért informális értekezleten Lengyelország részéről megerősítette a négy másik uniós tagállam (Magyarország, Bulgária, Románia és Szlovákia) által is támogatott álláspontot, miszerint az ukrán gabonafélék behozatali tilalmát szeptember 15-e után is fenn kell tartani, az intézkedést meg kellene hosszabbítani az év végéig.
Telus úgy látta: a szeptember 15-ei határidőről szóló jelenlegi uniós döntés „semmiképpen sem érdemi, hanem politikai jellegű”.
Elmondta: Varsó amellett áll ki, hogy az importtilalom alá vont termékek listája rugalmas legyen.
Erről „hosszabb vita kerekedett ki” az embargó meghosszabbítását szorgalmazó öt uniós tagállam között, mivel például Bulgária a napraforgó importjában érdekelt a területén működő feldolgozóipar miatt – számolt be a lengyel tárcavezető.
Közölte: Lengyelország a málnát is a tilalom alá vont termékek közé sorolná.
Telus elmondta továbbá: Lengyelország támogatja Janusz Wojciechowski uniós agrárügyi biztos követelményét, hogy uniós eszközökkel támogassák a gabonatranzitot szolgáló szolidaritási folyosókat.
A sajtóértekezletet megelőzően Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az X közösségi oldalon (volt Twitter) közölte: szerdán Janusz Wojciechowskinak bemutatta a lengyel álláspontot alátámasztó érveket, és „nagyon éles, egyértelmű közbenjárását” kérte a gabonaügyben.
A miniszterelnök bejelentette: kormánya nem hagyja magukra a lengyel gazdákat, és egyéb, a lengyel agrárpiacot stabilizáló intézkedésekről is tárgyalni fog.
Po takich malinach może być jeden wniosek: embargo na ukraińskie maliny mrożone, których do Polski w 2023 roku przyjechało ponad 60 tysięcy ton. pic.twitter.com/smqP7953C5
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma „járható útvonalakat” lát az ukrán gabona exportját illetően, ezért a következő hónapokban igyekszik visszatérni az export „háború előtti mutatóihoz” – jelentette ki James O’Brien, az amerikai külügyminisztérium Szankciókoordinációs Irodájának vezetője, számolt be a Reuters.
„Úgy gondolom, hogy léteznek Ukrajna felségvizein és szárazföldi útvonalain is járható utak. Célunk, hogy a következő néhány hónapban visszatérjünk az ukrajnai exporthoz a háború előtti átlagos mutatók szintjére” – mondta.
Ukrajna korábban több millió tonna élelmiszert szállított a fekete-tengeri Odessza és Mikolajiv kikötőiből. Ám miután az Oroszországi Föderáció július 17-én kilépett a „gabona-megállapodásból”, kénytelen csak a dunai kikötőkre támaszkodni.
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Lengyelország mintegy egymilliárd euróra becsüli az ukrán gabonatranzit bővítéséhez szükséges költségeket – erősítette meg pénteki médiaközlések szerint Andrzej Sados, Lengyelország állandó képviselője az Európai Uniónál.
Lengyelország azt követően mutatta be az Európai Unió (EU) szerveinek az ukrán gabonaexportot lehetővé tevő infrastrukturális beruházások költségeit, hogy Moszkva július 17-én leállította a fekete-tengeri folyosót. Az ukrán mezőgazdasági termékek tranzitját azonban Lengyelországon keresztül is lebonyolítják.
A lengyel állami hírügynökség (PAP) rendelkezésére álló dokumentumok szerint Lengyelország összesen mintegy egymilliárd euróra becsüli azon beruházások költségeit, amelyek a lengyel-ukrán határon áthaladó ukrán mezőgazdasági termékek tranzitjának bővítéséhez szükségesek.
Ebből mintegy 500 millió euróra lenne szükség a közúti határátkelőkön működő kamionterminálok bővítésére, valamint az ukrán határhoz közeli Przemysl város vasúti infrastruktúrájának fejlesztésére.
További 500 millió eurót például a lengyel-ukrán vasúti határátkelők korszerűsítésére, új kamionterminálok építésére, valamint az áruforgalom ellenőrzését szolgáló infrastruktúra létesítésére szánnának.
Az említett adatokat Andrzej Sados, Lengyelország állandó EU-képviselője erősítette meg a PAP hírügynökségnek. Elmondta: Varsó másfél éve akarja bővíteni az ukrán gabona tranzitját külföldre, különösen Afrikába. „Ehhez viszont beruházásokra van szükség, és ismételten benyújtjuk az Európai Bizottsághoz konkrét, az infrastruktúra kapacitása növelését célzó kérvényeinket” – jelentette ki a diplomata.
A Sados által korábban ismertetett adatok szerint Lengyelország májusban és júniusban rekordmagas tranzitforgalmat jegyzett Ukrajnából.
Júniusban összesen több mint 260 ezer tonna búzát és kukoricát vittek át Lengyelországon keresztül, ami több mint kétszerese a márciusi mennyiségnek.
Lengyelország többek között 63 millió eurót fordított – nagyrészt saját nemzeti forrásból – a vasúti határátkelők infrastrukturális korszerűsítésére, további kapacitásbővítéshez viszont uniós támogatásra van szükség – hangsúlyozta a lengyel diplomata.
Az ukrán gabonafélék tranzitját lebonyolító Lengyelország egyúttal azon öt közép-európai ország közé tartozik, amelyekben érvényes az Ukrajnából érkező gabonára vonatkozó beviteli tilalom. Az érintett országok azt szeretnék elérni, hogy a terv szerint szeptember 15-én lejáró jelenlegi tilalmat az EU legalább az év végéig meghosszabbítsa.
Az Egyesült Államok támogatja a fekete-tengeri gabonaszállítások felújítására irányuló törekvéseket, mivel az útvonalnak nincs igazi alternatívája – közölte az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete hétfőn, amikor országa programját ismertette az Biztonsági Tanács közelgő amerikai elnöksége előtt.
Linda Thomas-Greenfield a sajtótájékoztatóján elmondta: támogatják az ENSZ főtitkárának, Törökország kormányának és másoknak a törekvését arra, hogy Oroszországot ösztönözzék, térjen vissza a Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezés keretei közé annak érdekében, hogy folytatódhassanak a gabonaszállítások a Fekete-tengeren.
Beszámolt arról is, hogy zajlanak „színfalak mögötti egyeztetések”, és az Egyesült Államok ösztönöz más szereplőket is arra, gyakoroljanak nyomást Oroszországra, hogy visszatérjen az eredeti megállapodás keretei közé.
Az amerikai ENSZ-diplomata megállapította, hogy ugyan vannak erőfeszítések alternatív megoldásokra a fekete-tengeri útvonal pótlására, de a szállítható gabona mennyiségét tekintve ezek nem összehasonlíthatók a Fekete-tengerrel, amelyen keresztül több százezer tonna terményt sikerült eljuttatni a Globális Dél országaiba.
A Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezés a leghatékonyabb mód arra, hogy a lehető legtöbb gabona jusson el a világpiacra és a szükséget szenvedő emberekhez, mondta Linda Thomas-Greenfield – adta hírül az MTI.
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Az Európai Bizottság döntésének megfelelően szeptemberig meghosszabbították négy árucikk behozatali tilalmát, de a vetőmagokat kivették a listából.
A magyar kormány az EU-val folytatott tárgyalások alapján már május közepén a búzára, kukoricára, repcére és napraforgómagra korlátozta a korábban piaci zavarra hivatkozva 25 termékre bevezetett importtilalmat, és ez július 1-ig lett volna érvényes.
Az Európai Bizottság kedden jelentette be: Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia kérésének megfelelően meghosszabbították az említett négy, Ukrajnából származó gabonaféle behozatalára vonatkozó korlátozást, mert ezekben az országokban az Ukrajnából érkező, megnövekedett gabonaimport tarthatatlan helyzetet okozott.
Erre reagált a magyar kormány a kedd este közzétett rendelettel, amely szeptember 16-áig meghosszabbította a májusi rendelkezés érvényességét, de kivette a tilalom alól mind a négy termény vetőmagját. Egyúttal azt is törölték a májusi jogszabályból, hogy a tilalmat csak a 2023. május 2-án vagy azt követően aláírt szerződésekre kell alkalmazni.
Az elmúlt két napban Oroszország csupán egyetlen beérkező hajót regisztrált ellenőrzésre a csornomorszki kikötőben, magyarázat nélkül.
Az isztambuli Koordinációs Központ (JCC) bejelentette, hogy nem lehet június 1-re vizsgálati tervet készíteni, mivel az orosz delegáció alaptalanul megtagadta a gabonakezdeményezésben való részvételre érkező flotta nyilvántartásba vételét. Erről Ukrajna Közösségfejlesztési, Területi és Infrastrukturális Minisztériuma számolt be csütörtökön.
„Törökország felségvizein 50 hajó várakozik az ellenőrzésre, amelyekre 2,4 millió tonna élelmiszert kellene felrakodni a világ számára. Ez csaknem kétszerese a májusban exportált mennyiségnek” – mondták el.
A tárca hangsúlyozta, hogy a flotta nyilvántartásba vételének megtagadása, valamint a legnagyobb kikötő blokkolása súlyosan megsérti a gabonakezdeményezés feltételeit, amelyet az Oroszországi Föderáció is aláírt.
