Lengyelország nemzeti hatáskörben állítja le az ukrán búza, kukorica, repce és napraforgó behozatalát, amennyiben az Európai Unió nem hosszabbítja meg a behozatali tilalom szeptember 15-ig tartó határidejét – jelentette be Robert Telus lengyel agrárügyi miniszter szerdán a lengyelországi Karpaczban.
A tárcavezető a 32. Nemzetközi Gazdasági Fórumon rendezett sajtókonferencián nyilatkozott újságíróknak, miután a gabonabehozatal ügyéről az európai uniós tagállamok agrárminisztereit tömörítő mezőgazdasági és halászati tanács (AGRIFISH) keretében egyeztetett.
Közölte: a kedden véget ért informális értekezleten Lengyelország részéről megerősítette a négy másik uniós tagállam (Magyarország, Bulgária, Románia és Szlovákia) által is támogatott álláspontot, miszerint az ukrán gabonafélék behozatali tilalmát szeptember 15-e után is fenn kell tartani, az intézkedést meg kellene hosszabbítani az év végéig.
Telus úgy látta: a szeptember 15-ei határidőről szóló jelenlegi uniós döntés „semmiképpen sem érdemi, hanem politikai jellegű”.
Elmondta: Varsó amellett áll ki, hogy az importtilalom alá vont termékek listája rugalmas legyen.
Erről „hosszabb vita kerekedett ki” az embargó meghosszabbítását szorgalmazó öt uniós tagállam között, mivel például Bulgária a napraforgó importjában érdekelt a területén működő feldolgozóipar miatt – számolt be a lengyel tárcavezető.
Közölte: Lengyelország a málnát is a tilalom alá vont termékek közé sorolná.
Telus elmondta továbbá: Lengyelország támogatja Janusz Wojciechowski uniós agrárügyi biztos követelményét, hogy uniós eszközökkel támogassák a gabonatranzitot szolgáló szolidaritási folyosókat.
A sajtóértekezletet megelőzően Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az X közösségi oldalon (volt Twitter) közölte: szerdán Janusz Wojciechowskinak bemutatta a lengyel álláspontot alátámasztó érveket, és „nagyon éles, egyértelmű közbenjárását” kérte a gabonaügyben.
A miniszterelnök bejelentette: kormánya nem hagyja magukra a lengyel gazdákat, és egyéb, a lengyel agrárpiacot stabilizáló intézkedésekről is tárgyalni fog.
Po takich malinach może być jeden wniosek: embargo na ukraińskie maliny mrożone, których do Polski w 2023 roku przyjechało ponad 60 tysięcy ton. pic.twitter.com/smqP7953C5
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma „járható útvonalakat” lát az ukrán gabona exportját illetően, ezért a következő hónapokban igyekszik visszatérni az export „háború előtti mutatóihoz” – jelentette ki James O’Brien, az amerikai külügyminisztérium Szankciókoordinációs Irodájának vezetője, számolt be a Reuters.
„Úgy gondolom, hogy léteznek Ukrajna felségvizein és szárazföldi útvonalain is járható utak. Célunk, hogy a következő néhány hónapban visszatérjünk az ukrajnai exporthoz a háború előtti átlagos mutatók szintjére” – mondta.
Ukrajna korábban több millió tonna élelmiszert szállított a fekete-tengeri Odessza és Mikolajiv kikötőiből. Ám miután az Oroszországi Föderáció július 17-én kilépett a „gabona-megállapodásból”, kénytelen csak a dunai kikötőkre támaszkodni.
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Lengyelország mintegy egymilliárd euróra becsüli az ukrán gabonatranzit bővítéséhez szükséges költségeket – erősítette meg pénteki médiaközlések szerint Andrzej Sados, Lengyelország állandó képviselője az Európai Uniónál.
Lengyelország azt követően mutatta be az Európai Unió (EU) szerveinek az ukrán gabonaexportot lehetővé tevő infrastrukturális beruházások költségeit, hogy Moszkva július 17-én leállította a fekete-tengeri folyosót. Az ukrán mezőgazdasági termékek tranzitját azonban Lengyelországon keresztül is lebonyolítják.
A lengyel állami hírügynökség (PAP) rendelkezésére álló dokumentumok szerint Lengyelország összesen mintegy egymilliárd euróra becsüli azon beruházások költségeit, amelyek a lengyel-ukrán határon áthaladó ukrán mezőgazdasági termékek tranzitjának bővítéséhez szükségesek.
Ebből mintegy 500 millió euróra lenne szükség a közúti határátkelőkön működő kamionterminálok bővítésére, valamint az ukrán határhoz közeli Przemysl város vasúti infrastruktúrájának fejlesztésére.
További 500 millió eurót például a lengyel-ukrán vasúti határátkelők korszerűsítésére, új kamionterminálok építésére, valamint az áruforgalom ellenőrzését szolgáló infrastruktúra létesítésére szánnának.
Az említett adatokat Andrzej Sados, Lengyelország állandó EU-képviselője erősítette meg a PAP hírügynökségnek. Elmondta: Varsó másfél éve akarja bővíteni az ukrán gabona tranzitját külföldre, különösen Afrikába. „Ehhez viszont beruházásokra van szükség, és ismételten benyújtjuk az Európai Bizottsághoz konkrét, az infrastruktúra kapacitása növelését célzó kérvényeinket” – jelentette ki a diplomata.
A Sados által korábban ismertetett adatok szerint Lengyelország májusban és júniusban rekordmagas tranzitforgalmat jegyzett Ukrajnából.
Júniusban összesen több mint 260 ezer tonna búzát és kukoricát vittek át Lengyelországon keresztül, ami több mint kétszerese a márciusi mennyiségnek.
Lengyelország többek között 63 millió eurót fordított – nagyrészt saját nemzeti forrásból – a vasúti határátkelők infrastrukturális korszerűsítésére, további kapacitásbővítéshez viszont uniós támogatásra van szükség – hangsúlyozta a lengyel diplomata.
Az ukrán gabonafélék tranzitját lebonyolító Lengyelország egyúttal azon öt közép-európai ország közé tartozik, amelyekben érvényes az Ukrajnából érkező gabonára vonatkozó beviteli tilalom. Az érintett országok azt szeretnék elérni, hogy a terv szerint szeptember 15-én lejáró jelenlegi tilalmat az EU legalább az év végéig meghosszabbítsa.
Az Egyesült Államok támogatja a fekete-tengeri gabonaszállítások felújítására irányuló törekvéseket, mivel az útvonalnak nincs igazi alternatívája – közölte az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete hétfőn, amikor országa programját ismertette az Biztonsági Tanács közelgő amerikai elnöksége előtt.
Linda Thomas-Greenfield a sajtótájékoztatóján elmondta: támogatják az ENSZ főtitkárának, Törökország kormányának és másoknak a törekvését arra, hogy Oroszországot ösztönözzék, térjen vissza a Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezés keretei közé annak érdekében, hogy folytatódhassanak a gabonaszállítások a Fekete-tengeren.
Beszámolt arról is, hogy zajlanak „színfalak mögötti egyeztetések”, és az Egyesült Államok ösztönöz más szereplőket is arra, gyakoroljanak nyomást Oroszországra, hogy visszatérjen az eredeti megállapodás keretei közé.
Az amerikai ENSZ-diplomata megállapította, hogy ugyan vannak erőfeszítések alternatív megoldásokra a fekete-tengeri útvonal pótlására, de a szállítható gabona mennyiségét tekintve ezek nem összehasonlíthatók a Fekete-tengerrel, amelyen keresztül több százezer tonna terményt sikerült eljuttatni a Globális Dél országaiba.
A Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezés a leghatékonyabb mód arra, hogy a lehető legtöbb gabona jusson el a világpiacra és a szükséget szenvedő emberekhez, mondta Linda Thomas-Greenfield – adta hírül az MTI.
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Az Európai Bizottság döntésének megfelelően szeptemberig meghosszabbították négy árucikk behozatali tilalmát, de a vetőmagokat kivették a listából.
A magyar kormány az EU-val folytatott tárgyalások alapján már május közepén a búzára, kukoricára, repcére és napraforgómagra korlátozta a korábban piaci zavarra hivatkozva 25 termékre bevezetett importtilalmat, és ez július 1-ig lett volna érvényes.
Az Európai Bizottság kedden jelentette be: Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia kérésének megfelelően meghosszabbították az említett négy, Ukrajnából származó gabonaféle behozatalára vonatkozó korlátozást, mert ezekben az országokban az Ukrajnából érkező, megnövekedett gabonaimport tarthatatlan helyzetet okozott.
Erre reagált a magyar kormány a kedd este közzétett rendelettel, amely szeptember 16-áig meghosszabbította a májusi rendelkezés érvényességét, de kivette a tilalom alól mind a négy termény vetőmagját. Egyúttal azt is törölték a májusi jogszabályból, hogy a tilalmat csak a 2023. május 2-án vagy azt követően aláírt szerződésekre kell alkalmazni.
Az elmúlt két napban Oroszország csupán egyetlen beérkező hajót regisztrált ellenőrzésre a csornomorszki kikötőben, magyarázat nélkül.
Az isztambuli Koordinációs Központ (JCC) bejelentette, hogy nem lehet június 1-re vizsgálati tervet készíteni, mivel az orosz delegáció alaptalanul megtagadta a gabonakezdeményezésben való részvételre érkező flotta nyilvántartásba vételét. Erről Ukrajna Közösségfejlesztési, Területi és Infrastrukturális Minisztériuma számolt be csütörtökön.
„Törökország felségvizein 50 hajó várakozik az ellenőrzésre, amelyekre 2,4 millió tonna élelmiszert kellene felrakodni a világ számára. Ez csaknem kétszerese a májusban exportált mennyiségnek” – mondták el.
A tárca hangsúlyozta, hogy a flotta nyilvántartásba vételének megtagadása, valamint a legnagyobb kikötő blokkolása súlyosan megsérti a gabonakezdeményezés feltételeit, amelyet az Oroszországi Föderáció is aláírt.
Nem jutottak megegyezésre a felek Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke és öt közép-európai ország képviselője közötti videokonferencián az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek behozatalával kapcsolatban – számolt be az RMF FM.
A tárgyalások agrárminiszteri szinten folytatódnak Lengyelországgal, Szlovákiával, Magyarországgal, Romániával és Bulgáriával. A rádióállomás megjegyezte, az Európai Bizottság kész engedményeket tenni.
Az EB többek között kész bővíteni azon áruk listáját, amelyekre az Ukrajnából származó import tilalma vonatkozik.
„Van előrelépés, és a tárgyalások jó irányba haladnak” – mondta lengyel részről a találkozó egyik résztvevője.
Az Európai Bizottság eddig csak a búza, a kukorica, a repce és a napraforgómag importjának betiltásához járult hozzá. A pletykák szerint készen áll arra, hogy a korlátozások listájára más termékeket is felvegyen az öt ország mezőgazdasági miniszterei által pénteken benyújtott listáról, például a tojás és a baromfihús.
[type] => post [excerpt] => Nem jutottak megegyezésre a felek Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke és öt közép-európai ország képviselője közötti videokonferencián az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek behozatalával kapcsolatban – számolt be az RMF FM. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1682358000 [modified] => 1682335617 ) [title] => Lengyel rádió: Az Európai Bizottság és Közép-Európa országai nem egyeztek meg az ukrán gabonával kapcsolatban [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=37484&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 37484 [uk] => 37464 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 37465 [image] => Array ( [id] => 37465 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/original-83.jpg [original_lng] => 101336 [original_w] => 800 [original_h] => 534 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/original-83-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/original-83-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/original-83-768x513.jpg [width] => 768 [height] => 513 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/original-83.jpg [width] => 800 [height] => 534 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/original-83.jpg [width] => 800 [height] => 534 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/original-83.jpg [width] => 800 [height] => 534 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/original-83.jpg [width] => 800 [height] => 534 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1682324817:12 [_thumbnail_id] => 37465 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1604 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_22de844ecfee9676b8c1c0ea7269f144] =>
Despite the war, Ukraine keeps feeding the world.
In this effort, you can count on the EU.
We continue enhancing our Solidarity Lanes and will provide €50 million to repair your port infrastructure.
A fekete-tengeri gabonamegállapodás meghosszabbítását és betartását sürgették vasárnap a hét legfejlettebb ipari ország csoportjának (G7) gazdasági miniszterei.
A tárcavezetők a Japánban tartott, kétnapos egyeztetés után kiadott közös közleményben hívták fel a figyelmet az egyezmény fontosságára, egyúttal azt vetették Oroszország szemére, hogy „az élelmiszert geopolitikai kényszerítőeszközként használja”.
A G7 államai készek támogatni Ukrajna újjáépítését, beleértve a mezőgazdasági földek aknamentesítését és a mezőgazdasági infrastruktúra helyreállítását – szögezték le.
A miniszterek emellett aggodalmukat fejezték ki az ukrajnai háború a világ élelmiszerellátásra gyakorolt hatása miatt, beleértve a gabona, a műtrágya és az üzemanyag árának jelentős drágulását.
„A konfliktus csak tovább mélyítette az élelmiszer-bizonytalanságot, miközben az éghajlatváltozás, a biodiverzitás csökkenése szintén súlyos következményekkel bír a vizekre és a föld minőségére nézve” – tették hozzá.
Az ukrán gabona fekete-tengeri exportját és az orosz merőgazdasági termékek kivitelét lehetővé tévő megállapodást 2022 júliusában írták alá Ukrajna, Oroszország, Törökország és az ENSZ képviselői. Az alku hatályát novemberben 120 nappal, március 18-ig meghosszabbították. Ezt követően Moszkva bejelentette, hogy 60 nappal meghosszabbítja az egyezmények hatályát, de figyelmeztetett, hogy ennek elegendőnek kell lennie az ENSZ-szel kötött megállapodás teljesítésére is.
Az egyezményről Szergej Lavrov orosz külügyminiszter várhatóan a héten egyeztet António Guterres ENSZ-főtitkárral New Yorkban.
Csehország egyelőre nem vezet be tilalmat az ukrán gabonaimportra, ahogy azt Lengyelország, Szlovákia és Magyarország tette – közölte hétfőn a Cseh Köztársaság mezőgazdasági minisztériuma, adta hírül az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a cseh agrárminisztérium hangsúlyozta, hogy az ukrán gabonaimport hatása az egész Európai Unió szintjén igényel megoldást, nem pedig az egyes országok egyedi tilalmai tekintetében. „Csehország egyelőre nem tervezi az ukrán gabona és egyéb mezőgazdasági áruk Ukrajnából történő behozatalának betiltását” – áll a közleményben.
Mint hírportálunk ma beszámolt róla, a szlovák kormány a gabona után kibővítette az Ukrajnából származó élelmiszertermékek behozatali tilalmát tiltott termékek listáját. Szlovákia a gabonán kívül betiltotta a kukorica, bor, cukor, gyümölcs és zöldség importját. A tilalom további intézkedés bejelentésig érvényben marad. „Lengyelország beleegyezett a szigorú tilalmakba, nekünk pedig reagálnunk kellett a szlovák piac védelmében” – mondta Samuel Vlčan mezőgazdasági miniszter. Hozzátette: Lengyelországgal ellentétben Szlovákia csak a szolidaritás jeleként lesz tranzitország.
A magyar kormány elkötelezett a gazdatársadalom érdekeinek képviselete mellett, éppen ezért érdemi uniós intézkedések hiányában Lengyelországhoz hasonlóan, átmeneti jelleggel megtiltja az Ukrajnából származó vagy onnan érkező gabona és olajosmagvak, valamint több más mezőgazdasági termék Magyarországra történő importálását – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető kifejtette, a jelenlegi piaci folyamatok folytatódása olyan komoly károkat okozna a magyar mezőgazdaság számára, hogy rendkívüli intézkedésekkel kell ezeknek gátat szabni.
Az Európai Unióban már meg nem engedett termelési gyakorlatokkal, ennek következtében rendkívül alacsony termelési költséggel működő ukrán mezőgazdaság a teljes körű vámmentesség és szabad kereskedelemi lehetőségek birtokában az európai piacra a gabona és olajosmagvak mellett olyan nagy mennyiségű baromfit, tojást és mézet is kezdett exportálni, ami ellehetetlenítette a hazai és a közép-európai gazdálkodók értékesítési lehetőségeit – tette hozzá.
