Az Oroszországi Föderáció 2022-es teljes körű inváziója következtében ukránok milliói kényszerültek menedéket keresni az országon kívül.
Ezek közül sokan munkaképes és magasan képzett szakemberek. Nem mindenkinek sikerült azonban az új helyen tisztességes munkát találnia.
Az EU érdekelt az olcsó munkaerőben
A Gazdasági Stratégiai Központ tanulmánya szerint a 2024 márciusi adatok értelmében 4,9 millió ukrán tartózkodott Ukrajnán kívül a háború miatt. Körülbelül 4,3 millió ember rendelkezik az ideiglenes védelmi státusszal az uniós országokban. A legtöbb menekült Németországban (1,3 millió), Lengyelországban (951 600) és Csehországban (381 200) él.
Az európai országokat érdekeltek abban, hogy a munkaképes ukránok maradjanak a munkaerőpiacukon. Svenja Schulze, német gazdasági együttműködési és fejlesztési miniszter leszögezte, Németország nem fogja ösztönözni az ukrán menekültek visszatérését. Olaf Scholz német kancellár a brüsszeli csúcstalálkozón kijelentette, hogy több forrást fog követelni az EU-tól az ukrán menekültek eltartására. Lengyelország és Csehország is támogatta indítványát.
Csehország június 1-jén indította el a menekültek Ukrajnába való visszatérését segítő programot, amely novemberig tart, és több mint 400 embert érint. A visszatérni vágyók számára buszjegyet vásárolnak, vagy orvosi szállítást biztosítanak. Ez a szám azonban elenyésző a jelenleg Csehországban tartózkodó ukránok számához képest.
Alik Szahno a hollandiai ukrán menekültek nehéz életéről írt az RBC-Ukrajina hasábjain. Jelenleg több mint százezer ukrán él az országban, ebből 83 ezren vannak önkormányzati menhelyeken elhelyezve. A sürgősségi lakhatást biztosító menedékházak kihasználtsága elérte a 99,3%-ot. Idén azonban megnőtt a Hollandiában menedékjogot kérő ukránok száma. Az újonnan érkezők között vannak olyanok is, akik más uniós országokból költöztek át.
A hollandiai ukrán menekültek, akik nem találnak munkát, ingyenes szállásra és havi 260 eurós segélyre jogosultak.
Az EWL migrációs platform tanulmánya szerint egy ukránok átlagkeresete Hollandiában 1104 euró. A migránsok körülbelül 25%-a 1000 és 1499 euró között keres, egynegyedük pedig 500 eurónál kevesebbet keres.
Az ukránok fele készen áll a hazatérésre
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet májusban közzétett felmérése szerint a jelenleg a fent említette három országban élő ukránoknak csak a fele kész hazatérni. Kielégítő biztonsági helyzetet, működő infrastruktúrát, rendelkezésre álló lakásokat és a széleskörű háború befejezését követelik.
A munkaerőhiány csökkenti a GDP-t
Az állampolgárok haza nem térése jelentősen érinti az ukrán gazdaságot, amely GDP-je 2,7% és 6,9% közötti mutatóval csökkenhet évente, ahogy az a Gazdaságstratégiai Központ 2023. szeptemberi jelentésében szerepel. A Wall Street Journal jelentése szerint a mindössze 100 000 fős munkaerőhiány 0,5%-kal csökkenti Ukrajna GDP-jét.
„A következő évtizedben Ukrajnának további 4,5 millió munkavállalót kell bevonnia a munkaerőpiacra. Ahogy közeledünk a háború utáni újjáépítés korszakához, a munkaerő iránti igény csak nőni fog” – közölte az ukrán gazdasági minisztérium.
A Forbes.ua jelentése szerint az építőiparban a munkaerőhiány eléri a 40%-ot, és az ukrán fejlesztők már megkezdték a Globális Dél országaiból érkező munkaerő alkalmazását.
Mennyi lesz Ukrajna lakossága 10 év múlva?
Ella Libanova, a Demográfiai és Társadalomkutató Intézet igazgatója szerint 2033-ra Ukrajnában 1991 határain belül legfeljebb 35 millió állampolgár él majd. Ez az előrejelzés optimista.
Ella Libanova megjegyezte: „Felejtsük el, hogy 52 millió ukrán volt. Nem lesz több. A legoptimistább forgatókönyv szerint is csak 35 millióan leszünk 2033-ban, és ezek az előrejelzések Ukrajnára vonatkozóan az 1991-es határain belül. Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy az összes menekült hazatér, vagy más országokból jönnek újak, Ukrajna lakossága továbbra is csökkenni fog”.
A lakosság létszámának 30 milliós szinten tartásához évente mintegy 300 000 migránst kell bevonni. Ez pedig felveti ezen emberek társadalomba való beilleszkedésének kérdését. Ella Libanova kifejtette: „Ha nem tudjuk biztosítani magunknak a szükséges munkaerőt, más országokból kell munkavállalókat meghívnunk. Ezek valószínűleg kevésbé fejlett országokból származnak majd. Általában ez a helyzet. Ha azonban Ukrajnában vonzó feltételek lesznek, akkor jöhetnek a lengyelek, a balti országokból, valamint Közép- és Nyugat-Európából – ez lehetséges.”
A mozgósított állampolgárok külföldi munkaerővel való helyettesítése általános gyakorlat a nagyobb háborúk időszakában. Például az első világháború végén több százezer külföldi munkavállalót toboroztak a francia hátországba.
A háború aktív szakaszának vége és a leszerelés kezdete után sok honvéd tér vissza a frontról. Fontos, hogy az állam hozzáértő politikát valósítson meg rehabilitációjuk és társadalmi integrációjuk tekintetében. Ez lehetővé teszi a honvédjeink számára, hogy visszatérjenek a normális életbe, és jelentős lendületet ad a gazdasági növekedésnek.
Ukrajna megállapodott a szuverén eurókötvények magántulajdonosaival több mint 20 milliárd dollár értékű adósság visszafizetésének átütemezéséről, miáltal jelentősen csökken az állam költségvetésére nehezedő nyomás a következő években – írta csütörtökön az rbc.ua hírportál.
Katerina Martincsuk a kiadvány újságírója elemzésében jelezte, hogy július 22-én Ukrajna közleményt tett közzé a londoni tőzsdén, amelyben arról számolt be, hogy az ukrán eurókötvény-tulajdonosok bizottságával július 12. és 19. között tartott zárt ülések eredményeként elvi megállapodások születtek az államadósság átstrukturálásával kapcsolatban a nemzetközi tőkepiacokon kibocsátott 23,4 milliárd dollár értékű értékpapírokról.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) megerősítette, hogy az ügylet teljesíti az ukrán fokozott finanszírozási program (EFF) adósságfenntarthatósági céljait. A megállapodást az ukrán hitelezők csoportja is jóváhagyta.
Ukrajna megállapodott a hitelezőkkel az adósság-átstrukturálásról, amivel a következő három évben 11,4 milliárd dollárt takarítanak meg az adósságkezelésen, 2033-ig pedig 22,75 milliárd dollárt. A meglévő eurókötvényeket az adósság értékének 37 %-os nominális csökkenésével cserélik újakra.
Az új kötvények első kifizetésére 2029-ben kerül sor, a tartozás 2029-ig esedékes tőkeösszege pedig mostantól hosszabb időszakra oszlik meg. Az új kötvények kamatozása a lejárat évétől függően 1,75 % és 7,75 % között változik. Ez csökkenti az Ukrajna költségvetésére nehezedő pénzügyi terheket, és lehetővé teszi, hogy a felszabaduló pénzeszközöket védelmi és szociális szükségletekre fordítsák.
Az orosz invázió kezdete óta 19 ezer ukrán vállalat és vállalkozás költözött át az ország keleti területeiről a nyugatira az Opendatabot adatai szerint, és könnyen elképzelhető, hogy ez a tömegvándorlás talán már nem visszafordítható akkor sem, ha véget ér a háború.
A lengyel határ közelében fekvő, hétszázezer lakosú Lembergben szemmel látható a változás, a város szélén daruk pöttyözik a láthatárt, ipari parkokat és egyéb létesítményeket építenek.
Lassan új lehetőségek nyílnak, egyre több a befektetés az országnak ezen a részén, ahogy áttelepülnek a vállalkozások és az emberek – nyilatkozta a Reutersnek Oleh Drovdov építész, aki a háború első napjaiban döntött úgy, hogy átköltözteti a cégét Harkivból Lembergbe.
A szakmájának köszönhetően neki szerencséje van, nagy a kereslet az új épületek építése és a megrongáltak felújítása iránt. „A vihar elült. Bár sok a lék a csónakunkon, de haladunk előre” – fogalmazott az építész.
Háborús gazdaság
„A vállalkozások alkalmazkodóképességének, a partnerek támogatásának és a kormányzati programoknak köszönhetően Ukrajna egyre inkább háborús gazdasággá válik” – nyilatkozta a hírügynökségnek Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettes.
„Ha összehasonlítjuk a gazdaság 2023-as szerkezetét a háború előtti, 2021-es struktúrával, akkor világosan látható ez az átalakulás. Az ukrán gazdaság rugalmasságot és alkalmazkodóképességet mutat… bizonyítja, hogy képes átvészelni a nehéz időket” – tette hozzá.
Az ország keleti részén folynak a harcok, a városok és falvak rommá váltak a támadások és ellentámadások következtében, súlyos károk érték Ukrajna második legnagyobb városát, Harkivot is.
A Világbank, az ENSZ az Európai Bizottság és az ukrán kormány közös, februárban nyilvánosságra hozott tanulmánya 486 milliárd dollárra becsülte a gazdaság helyreállításának teljes költségét, az összeg azonban folyamatosan nő az újabb károkkal együtt.
Ukrajna nyugati része jól áll
A nyugat-ukrajnai városok sokkal jobban boldogulnak. Viktor Mikita, a kárpátaljai régió kormányzója arról számolt be, hogy özönlenek a vállalatok a térségbe, a tevékenységük pedig széles kört ölel fel a sógyártástól a bútoriparon keresztül a textilgyártásig.
A háború előtt Kárpátalja gazdasága nagyrészt a turizmusra és a külföldön dolgozók által hazautal pénzre alapult. „Amikor kitört a háború, rengeteg vállalkozás költözött ide, munkahelyeket teremtettek, a költségvetési kassza pedig kezdett megtelni” – fogalmazott Mikita.
Hasonló trendről számoltak be a Lembergi régió illetékesei is, sorra települnek át logisztikai, energetikai, építőipari és IT-cégek a térségbe.
A kevés bejelentett háborús külföldi beruházás legtöbbje is a központi és a nyugati régiókra összpontosul, részben azért, mert ezek a régiók profitálhatnak a legtöbbet, ha Ukrajna sikerrel járna, és csatlakozna az Európai Unióhoz.
A projektek között szerepel a török Onur Group terve, hogy 50 millió dollárt fektet be grafitbányászatba a nyugati Hmelnyickij régióban, és további 150 millió dollárt megújuló energiaforrásokba Kárpátalján.
A német Bayer 60 millió eurós befektetést ígért kukorica-vetőmagot előállító zsitomiri üzemében, az ír Kingspan Group 280 millió dollárost egy Lemberg régióban található létesítménybe.
Harkivban szomorúbb a kép
Harkivban teljesen más a helyzet. Oleh Szinehubov kormányzó szerint a nagyvállalatok hetven százaléka elpusztult vagy felfüggesztette a működését. „A regionális és városi költségvetés negyven százalékkal zuhant” – vallotta be.
A Világbank adatai szerint a kelet-ukrajnai vállalkozások az eladások hetven százalékos visszaeséséről számoltak be az invázió kezdete és 2023 vége között. Ugyanez az arány 63 százalék a déli országrészben – és 39 százalékos növekedés a nyugatiban.
Kell a munkáskéz
Az ukrán gazdaság 2022-ben a harmadával zsugorodott, 2023-ban azonban már 5,3 százalékkal bővült, idénre pedig 4,6 százalékos növekedést prognosztizálnak.
A gazdasági tárca jelentése szerint az idén leggyorsabban az építő- és a feldolgozóipar, a közlekedés és a kiskereskedelem, valamint a védelmi ipar bővül, 2022 februárja óta több mint kétszeresére nőtt a hadiipari gyártók száma.
Értelemszerűen az ország nyugati részén a legtöbb az üres álláshely, Kárpátalján a számuk 55 százalékkal emelkedett február végére a háború előttiről, Lembergben 23 százalékkal.
A legfrissebb felmérések szerint az ukrán vállalatok 74 százalékát sújtja munkaerőhiány, mivel több millió ember menekült el, a férfiak közül pedig százezrek harcolnak a hadseregben.
[type] => post
[excerpt] => Az orosz invázió kezdete óta 19 ezer ukrán vállalat és vállalkozás költözött át az ország keleti területeiről a nyugatira az Opendatabot adatai szerint, és könnyen elképzelhető, hogy ez a tömegvándorlás talán már nem visszafordítható akkor sem, ha...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1715341980
[modified] => 1715304338
)
[title] => Az ország nyugati fele virágzik, a keleti talán sosem tér magához
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=48452&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 48452
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 48453
[image] => Array
(
[id] => 48453
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/e847ba8d5bc241c3b76b8d50e68e5cc0-1.jpg
[original_lng] => 145134
[original_w] => 1024
[original_h] => 682
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/e847ba8d5bc241c3b76b8d50e68e5cc0-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/e847ba8d5bc241c3b76b8d50e68e5cc0-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/e847ba8d5bc241c3b76b8d50e68e5cc0-1-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/e847ba8d5bc241c3b76b8d50e68e5cc0-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/e847ba8d5bc241c3b76b8d50e68e5cc0-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/e847ba8d5bc241c3b76b8d50e68e5cc0-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/e847ba8d5bc241c3b76b8d50e68e5cc0-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1715293538:12
[_oembed_e89c16252157567e1c14f8f46f56fa5c] =>
[_oembed_time_e89c16252157567e1c14f8f46f56fa5c] => 1715293366
[_thumbnail_id] => 48453
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 4837
[translation_required_done] => 1
[_oembed_aceddc40155dad18ab8037cace77fbc0] =>
[_oembed_time_aceddc40155dad18ab8037cace77fbc0] => 1719493764
[_algolia_sync] => 508057817000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 23
[2] => 33854
[3] => 33
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Fotók
[2] => Háború
[3] => Ukrajna
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 37018
[1] => 1881
[2] => 66951
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Nyugat-Ukrajna
[1] => ukrán gazdaság
[2] => vállalkozások
)
)
[3] => Array
(
[id] => 48344
[content] =>
Ukrajna a háborús körülmények ellenére továbbra is vonzó a befektetők számára – közölte Svenja Schultze, Németország gazdasági együttműködési és fejlesztési minisztere az Ukrinformnak adott interjújában, számolt be a Jevropejszka Pravda.
„A jelenlegi nagyon nehéz helyzet ellenére Ukrajna továbbra is érdekes piac maradt számos vállalat számára” – mondta Shultze.
A miniszter kifejtette, hogy a gyártási folyamat az ország jelentős területén továbbra is végrehajtható, és az, hogy Ukrajna EU-tagjelölt, „hosszú távú” érv a cégek számára.
Shultze a német–ukrán külkereskedelmi kamara adataira hivatkozott, amelyek arra utalnak, hogy a teljes körű orosz invázió előtt mintegy 2000, német tőke alapú cég működött Ukrajnában.
„Az orosz invázió kezdetét követően szinte nem volt olyan cég, amely teljesen leállította volna tevékenységét Ukrajnában. „Lábuk az ajtóban”, mert tudják, hogy megéri” – hangsúlyozta a német miniszter.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy a magánszektornak pozitív befektetési légkörre és jogbiztonságra van szüksége. Ezért Németország támogatja Ukrajnát a reform útján, különös tekintettel az EU-csatlakozási folyamatra. A korrupció elleni küzdelem különösen fontos, hangsúlyozta Shultze. Említette a Transparency International jelentését, amely előrelépést mutatott ebben az ügyben, annak ellenére, hogy az orosz agresszió folytatódik. Ez nagyon pozitív jelzés a gazdaság számára, hangsúlyozta a német politikus.
Az általa vezetett minisztérium bázisán egy éve működik a Platform Ukrajna újjáépítéséért, amely a civil szférát, a magánszektort, a tudományt és a németországi önkormányzatokat célozza meg, akik szeretnének részt venni Ukrajna újjáépítésében vagy már teszik is. Eddig több mint 600 szervezet regisztrált a platformra, és egyezteti ötleteit.
A nyugati segítség nélkül összeomlana az ukrán gazdaság, de a jelenlegi körülmények között a GDP 4,3 százalékkal múlhatja felül a tavalyi, a háború miatt erősen visszaesett szintet. Jövőre gyorsulhat Kijev növekedése, elérheti az 5,4 százalékot.
Szinte valamennyi nyugati elemző egyetért abban, hogy Ukrajna gazdasága az idén tovább növekszik. Mintegy 4,3 százalékkal múlhatja felül a tavalyi, a háború miatt erősen visszaesett GDP szintjét. Jövőre a finn jegybank prognózisa (amely a londoni elemzőcég, a Consensus Economics aggregált adataira épül) gyorsuló GDP-növekedést jósol, amely elérheti az 5,4 százalékot, de az ukrán gazdaság teljesítménye így is mélyen a háború előtti szint alatt marad. Ami azért is figyelemre méltó, mert Oroszország célzottan a gazdaság, az energiaszektor kulcselemeit támadja.
Csoda, hogy ilyen körülmények között Ukrajna képes gazdasági tevékenységét egyáltalán fenntartani, bár mértékadó ukrán politikusok, közgazdászok hangsúlyozzák, hogy mindez nem lenne lehetséges a Nyugat rendszeres, nagy összegű és átfogó (pénzügyi, katonai, gazdasági, technikai-technológiai és informatikai) segítsége nélkül. Becslések szerint a havi nyugati támogatásszükséglet elérheti az 5-6 milliárd eurót. Eszerint hosszabb távon csak egy több száz milliárd eurós alap – kijevi közgazdászok szerint például a Nyugaton, főként Belgiumban lefoglalt oroszországi deviza- és értékpapír-tartalékok – kellene, hogy több évre előre tervezhessenek. Persze a háború alakulása mindenfajta számítást keresztülhúzhat.
Forráshiány
Ukrajna a hatalmas nyugati támogatás ellenére forráshiányban szenved. Emiatt is hirdették meg a háborús államkötvényeket, visszafizetési garanciát ígérve. Évi 16 százalékos hozamot ígérnek (szemben a bankbetétek 10,5 százalékos bruttó kamatával), emellett a kötvények után nem szednek 18 százalékos szja-t.
A háborús viszonyok, az elaknásított termőföldek ellenére Ukrajna tavaly jelentős külkereskedelmet bonyolított le. A külkereskedelem alakulása nem követte az általános, növekedéscentrikus gazdasági trendet, 2023-ban az árukivitel még a háború kirobbanása miatt rendkívül nyomott 2022-hez képest is további 18 százalékkal csökkent, és 36,19 milliárd dollárt tett ki. A behozatal ezzel szemben 15 százalékkal meghaladta a 2022-es szintet, értékben 63,56 milliárd dollárt tett ki – jelentette a kijevi állami statisztikai hivatal.
Ukrajna legfontosabb exportcikkei a gabona és gabonatermékek voltak az összexport 24,6 százalékával. A második legfontosabb kiviteli tételt a növényi és állati zsírok, olajok adták, amelyek az exportban 15,8 százalékkal részesedtek. Mint a statisztikai adatok forrása, a hamburgi Statista megjegyzi, az ukrajnai háború – tekintettel arra, hogy Kijev világméretekben is igen jelentős élelmiszer-exportőr – kihatott a globális ellátási helyzetre is. Ehhez hozzájárult, hogy a háborúban a támadó, Oroszország maga is igen jelentős agrárexportőr, mezőgazdasági kiviteli szerkezete hasonló Ukrajnáéhoz. A háború miatti ellátási zavarok a világ szegényebb, importra szoruló részében voltak érezhetők, kiváltképpen Ázsia és Afrika egyes régióiban.
Ukrajna alapvető gazdaságszerkezete a foglalkoztatottak aránya szerint az „utolsó békeévben”, 2021-ben:
mezőgazdaság: 15,1,
ipar 24,1,
szolgáltatások: 60,8 százalék.
Az ország függetlenné válása (1991) óta elsősorban az iparban foglalkoztatottak száma csökkent (ez kisebb mértékben a mezőgazdaságra is érvényes), miközben a szolgáltatásokban nőtt.
Az ukrán hatóságok kiemelt feladata olyan kiegyensúlyozott mozgósítási normák kialakítása, amelyek megvalósíthatóak, és amelyek nem bénítják meg az ország egy részének munkáját – írta az Európai Üzleti Szövetség (EBA) kedden közzétett felhívásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
Az EBA szerint a mozgósítási törvény tervezetét tudatosan kellene felülvizsgálni, hogy ne álljon le az ország és különösen a gazdaság működése. „Fontos az alkalmazottak rezerválása a gazdasági tevékenység folytatásához. Jelenleg elsősorban a kritikus szakemberek vagy szakértők rezerválása fontos a cégeknél. Ugyanakkor az állam gazdasági szektorának teljes kapacitással kell működnie az igények kielégítése érdekében. Ezért az egyensúly megteremtése, az ország gazdaságának megfelelő működése érdekében fontos gondoskodni a kritikus fontosságú vállalkozások alkalmazottainak a rezerválásáról” – hangsúlyozta közleményében a szervezet.
A felhívás emlékeztetett a kormány képviselői által nem is olyan régen meghirdetett automatikus rezerválási rendszerre, amely bizonyos szempontok figyelembevételével a munkavállalók automatikus rezerválásának a bevezetését célozta. „A kritikus munkavállalók rezerválásának már biztosított eszközei mellett egy ilyen kiegészítő módszer lehetővé teszi a mentesített dolgozói kontingens kategóriájának bővítését, ami pozitív gazdasági hatást fejt ki, és lehetővé teszi mind az ország gazdasági helyzetének kiegyensúlyozását, mind további lehetőségek megteremtését a bevételek növeléséhez a költségvetésbe az ország katonai szükségleteire” – foglalta össze közleményében az EBA.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán hatóságok kiemelt feladata olyan kiegyensúlyozott mozgósítási normák kialakítása, amelyek megvalósíthatóak, és amelyek nem bénítják meg az ország egy részének munkáját – írta az Európai Üzleti Szövetség (EBA).
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1707254640
[modified] => 1707241364
)
[title] => A mozgósítás mechanizmusa nem béníthatja meg az ukrán gazdaságot – Európai Üzleti Szövetség
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=45727&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 45727
[uk] => 45730
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 45728
[image] => Array
(
[id] => 45728
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/europai-uzleti-szovetseg.jpg
[original_lng] => 38781
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/europai-uzleti-szovetseg-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/europai-uzleti-szovetseg-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/europai-uzleti-szovetseg.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/europai-uzleti-szovetseg.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/europai-uzleti-szovetseg.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/europai-uzleti-szovetseg.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/europai-uzleti-szovetseg.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1707234874:2
[_thumbnail_id] => 45728
[_edit_last] => 12
[views_count] => 5957
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_e89c16252157567e1c14f8f46f56fa5c] =>
[_oembed_time_e89c16252157567e1c14f8f46f56fa5c] => 1716117849
[_oembed_aceddc40155dad18ab8037cace77fbc0] =>
[_oembed_time_aceddc40155dad18ab8037cace77fbc0] => 1720107027
[_algolia_sync] => 1202714480001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 33854
[3] => 17
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Sürgős
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 155459
[1] => 218780
[2] => 1881
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Üzleti Szövetség (EBA)
[1] => mozgósítás
[2] => ukrán gazdaság
)
)
[6] => Array
(
[id] => 44921
[content] =>
A Világbank arra számít, hogy idén 3,2%-kal, 2025-ben 6,5%-kal nő az ukrán gazdaság – közölte az Ukrinform a bank előrejelzésére hivatkozva.
A Világbank értékelése szerint Ukrajna GDP-növekedése 2023 végére 4,8% volt.
„Kelet-Európában a GDP növekedési üteme visszatért pozitív tendenciájába, Ukrajnában pedig 4,8 százalékos volt a növekedési ütem. A pozitív tendencia ellenére Ukrajnában a termelés 2023-ban 30%-kal maradt el az Oroszországi Föderáció megszállása előtti szinttől” – közölte a Világbank.
A pénzintézmény ugyanakkor arra számít, hogy az ukrán gazdaság idén 3,2%-kal, 2025-ben pedig 6,5%-kal bővül (ez az európai és közép-ázsiai régió legmagasabb mutatója).
Ukrajna szövetségeseinek a lehető leghamarabb több tízmilliárd dollárt kellene biztosítaniuk az országnak, a kiegészítő finanszírozás késedelme ugyanis veszélyezteti az ukrán gazdaság fellendülését – jelentette ki Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője a The Financial Times című brit lapnak nyilatkozva, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az IMF vezetője elmondta, hogy Kijev valószínű néhány hónapig képes kezelni a rövid távú finanszírozás hiányát, dicsérve az ukrán hatóságokat, mert szerinte „újraélesztették a gazdaságot”, megfékezték az inflációt és megerősítették Ukrajna adóalapját. De mivel az Egyesült Államok és az Európai Unió továbbra is alkudozik az ország finanszírozási csomagjain, Ukrajna gazdasági fellendülése veszélybe kerülne, ha „alkalmazkodásra kényszerülne” új pénzügyi támogatás hiányában – tette hozzá.
Mint Georgieva jelezte, a további késedelmek arra kényszeríthetik Kijevet, hogy visszatérjen a destabilizáló politikához, például a pénznyomtatáshoz, ahogy azt az Oroszország tavalyi invázióját követő hónapokban tette. „Fontos, hogy ne hosszabbítsuk meg ezt az időszakot, mert akkor ez nagyobb nyomást fog gyakorolni Ukrajnára, és éppen abban a pillanatban, amikor az ország visszatért a gazdaság legjobb kilátásaihoz” – hangsúlyozta.
Az IMF vezetője elmondta, hogy Ukrajna mindent megtett annak érdekében, hogy biztosítsa szövetségesei támogatását. „Kemény lépéseket tettek a makrogazdasági és pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében. Az IMF betöltötte szerepét, nagyon szorosan együttműködik Ukrajnával. Szükségünk van Ukrajna partnereire – az Egyesült Államokra és Európára egyaránt. A munka az Egyesült Államokban és Európában folytatódik. Végül továbbra is optimista vagyok, hogy megkapják a támogatást” – fejezte ki bizakodását Kristalina Georgieva.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 4,5%-ra javította az ukrán gazdaság 2023-as növekedésére vonatkozó előrejelzését, jövőre azonban lassulást jósol a növekedésben a folyamatban lévő háború miatt – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az IMF jelentésére hivatkozva.
Az IMF közleménye szerint az alap missziója és Ukrajna hatóságai személyi szintű megállapodásra jutottak az EFF fokozott finanszírozási programjának második felülvizsgálatáról. A megállapodást az IMF igazgatótanácsának jóvá kell hagynia, ami várhatóan a következő hetekben kerül napirendre. A hitelrészlet nagysága körülbelül 900 millió dollár lesz.
Az IMF megjegyezte, hogy a 15,6 milliárd dolláros EFF-programot március 31-én hagyták jóvá. „Az IMF által támogatott megállapodás egy sokkal nagyobb nemzetközi támogatási csomag része Ukrajnának, amely jelenleg 122 milliárd dollár körüli összeget tesz ki. Az EFF továbbra is erős támogatásként szolgál a kormány gazdasági programjához, és a program általános teljesítménye annak ellenére jó úton halad, hogy rendkívül kihívást jelent a helyzet” – áll a jelentésben.
Ugyanakkor a június végi mennyiségi teljesítménykritérium és a szeptember végi becsült célmutató teljesült. „A legtöbb strukturális mutató is megvalósult, míg néhány másik némi késéssel vagy a végrehajtási szakaszban van, ami tükrözi a hatóságok folyamatos elkötelezettségét az átfogó reformprogram mellett” – mutatott rá az IMF.
Amint a jelentésben szerepel, az ukrajnai háború továbbra is pusztító hatással van a lakosságra és a gazdaságra, mivel országszerte folytatódnak a kritikus infrastruktúra elleni támadások és a légicsapások. Ráadásul a fekete-tengeri gabonakezdeményezés orosz felmondása és a kikötők lerombolása megnehezítette az ukrán exportot.
„Ennek ellenére a makrogazdasági és pénzügyi stabilitás megmaradt a szilárd politikának, valamint a stabil és időszerű külső támogatásnak köszönhetően. Az ukrán gazdaság továbbra is figyelemre méltó ellenálló képességet és a stabilizáció további jeleit mutatja, mivel a közelmúlt gazdasági fejleményei azt mutatják, hogy a 2023-ban várható gazdasági fellendülés és jelentős inflációcsökkenés az erős tartalékok és a stabil devizapiac hátterében” – közölte az alap.
Az IMF munkatársai ezért 2023-ra 4,5%-ra javították a reál-GDP növekedését (a korábbi 1–3%-os tartományról, amikor az EFF első felülvizsgálata befejeződött). A növekedés azonban 2024-ben várhatóan 3–4%-ra lassul a háború elhúzódásával, és a lefelé mutató kockázatok továbbra is rendkívül magasak.
Az IMF szerint továbbra is rendkívül nehéz az államháztartás helyzete: a költségvetési hiány továbbra is nagyon magas, tükrözve a háború gazdasági és társadalmi költségeit, amelyek nagy finanszírozási szükségletekkel járnak. „A kiadási igények kielégítésének elősegítése és az adósság fenntarthatóságának megőrzése érdekében a legfontosabb prioritások közé tartozik az adóellenőrzések teljes helyreállítását célzó jogszabályok elfogadása, valamint a nemzeti bevételi stratégia tervezett decemberi elindítása. A tisztviselőknek fel kell készülniük további bevételnövelő intézkedések megtételére és a finanszírozás mozgósítására irányuló erőfeszítések folytatására a hazai kötvénypiacon” – áll a közleményben.
Ugyanakkor az elkülönített külső támogatás időben történő biztosítása kulcsfontosságú lesz a költségvetés finanszírozása és a makrogazdasági stabilitás szempontjából. „A hatósági szerveknek a program paramétereinek megfelelő adósságfenntarthatóság helyreállítási céljának megfelelően az előírt határidőn belül meg kell kezdeniük a tervezett műveleteket a kereskedelmi adóssággal. A fenntarthatóság fenntartásához szükséges legkedvezőbb feltételekkel új hitelek felkutatása és lebonyolítása, a jövedelmeken alapuló középtávú költségvetési kiigazítás” – mutatott rá az IMF.
Ukrajna nem tudja teljesen átállítani a gazdaságát katonai vágányra, mert erre csak olyan autoriter és totalitárius államok képesek, mint a volt Szovjetunió – jelentette ki Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára az Ukrajinszke Rádiónak adott péntek esti interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Danyilov elmondta: „Amikor elkezdjük használni a gazdaság átállítását katonai vágányra kifejezést, akkor rá kell jönni, hogy ez nem teljesen korrekt dolog. A Szovjetunióban volt egy adminisztratív csapat a mindenki és minden átállítására, ahol minden vállalat állami tulajdonban volt, teljesen más államigazgatási rendszer volt. Ez zárt rendszer volt, így fizikailag lehetetlen áttérni katonai vágányra.”
Az RNBO titkára megjegyezte, hogy Ukrajna már kidolgozott programokat lőszerek, páncélozott járművek és rakéták gyártására. Az ország nap, mint nap erőteljesen növeli saját képességeit, ebben az állami vállalatok is részt vesznek. „Az elmúlt másfél évben rengeteg magáncég is részt vett ebben. Nagyon magas színvonalon dolgoznak. Nagyon egyszerű példa a tengeri drónok, amelyek elpusztítják a megszállókat. Ez egy magánszemély cégének a terméke” – tette hozzá.
A nemzetbiztonsági és védelmi vezető jelezte, hogy az említett céget olyan személy hozta létre, akinek semmi köze a tengerhez és a járművekhez. Úgy vélte, Ukrajna nyugati partnerei örülnek, amikor az ország ilyen egyedi dolgokat hoz létre ilyen rövid idő alatt. „Ukrajna már nyit közös védelmi vállalkozásokat külföldi cégekkel. Ez nemcsak hazánk területén történik, hanem a határokon kívül is” – emlékeztetett Olekszij Danyilov.
